Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
Szentpéterszeg Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 02. 16Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
Szentpéterszeg Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szentpéterszeg Községi Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (l) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
(2) Az önkormányzat székhelye: 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45.
(3) Az önkormányzat jogállása: Jogi személy. Önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat. Szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. Gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.
(4) Az önkormányzat szervei: Képviselő-testület, képviselő-testület bizottságai, polgármester, jegyző és a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal.
2. § (1) A község címere:
3. §
Gazdasági Program
(Ciklusprogram)
A Képviselő-testület működésének szabályai
A Képviselő – testület tagjai
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A települési képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
A Képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart, illetve szükség szerint (rendkívüli ülés) ülésezik.
(3) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a képviselők, majd a polgármester esküt tesznek.
(4) A képviselő-testület üléseit a Szentpéterszeg Községi Önkormányzat nagytermében tartja.
A Képviselő-testületi ülés összehívása
6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármesternek kell összehívnia. A polgármester, illetve alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és a fő napirendek előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, ünnepi, rendes, rendkívüli, folytatólagos), az ülés összehívójának aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(3)1 A képviselő testületi ülés meghívóját, és az előterjesztéseket a rendkívüli ülés kivételével a képviselő - testület tagjainak, a tanácskozási joggal meghívottaknak, illetve azoknak, akiket az előterjesztő - a polgármesterrel történt egyeztetés alapján - indokoltnak tart olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.
(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, valamint a nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalandó főbb napirendekről a lakosságot hirdető táblán a meghívó másolatának kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(5) A képviselő-testületi ülésre meghívót kapnak a napirendek előterjesztői, a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá mindazok, akiket a polgármester indokoltnak tart.
(6) A meghívó és az előterjesztések megküldése a (7) bekezdésben foglaltak kivételével kinyomtatott formában történik.
(7) A meghívót, valamint az írásbeli előterjesztéseket a képviselő és a tanácskozási joggal meghívott nyilatkozata alapján elektronikusan is lehet kézbesíteni.
7. §2 (1) A Képviselő – testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra
(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha
a) azt jogszabály kötelezővé teszi,
b) Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi,
c) a képviselő-testület tagjainak legalább ¼-e írásban ezt kéri,
d) a Képviselő-testület bizottsága indítványozza.
(3) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívható, ha
a) azt halaszthatatlan ügy, vagy
b) önkormányzati érdek indokolttá teszi.
(4) Az ülésre vonatkozó meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával történik, azzal az eltéréssel, hogy napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.
(5) Halasztást nem tűrő sürgős esetben a meghívó az ülés előtt egy nappal is kiküldhető.
(6) Határozatképesség hiányából elmaradt ülést - változatlan napirendekkel - újra össze kell hívni a Szabályzat 6. §-a szerint. A megismétlendő ülés napirendjéhez előterjesztés(eke)t csatolni nem kell. Kivételt képez ez alól, ha bármelyik napirendhez - indokoltan - egyébként is módosítás (kiegészítés) készült.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívóban az alábbi sorrendet kell betartani:
Zárt ülés tartásának feltételei
9. § (1) A zárt ülésen tárgyalandó napirend(ek)et a Szabályzat 6. § (2) bekezdése szerint előre meg kell határozni. Lehetséges nyilvános ülésre kijelölt napirend(ek) zárt ülésen való tárgyalásának elrendelése is, ha arra a nyilvános ülés napirendi javaslatai elfogadása előtt, vagy után a polgármester, az érintett bizottság elnöke, bármelyik képviselő, illetve a jegyző javaslatot tesz. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - nyílt szavazással, minősített többséggel dönt.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.
(3) A képviselő-testület zárt ülésének ideje alatt az ülésteremben sem hang- sem videofelvétel készítése nem megengedett, kivéve a jegyzőkönyv számára készült hangfelvételt.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok, kapcsolattartás más szervekkel
10. § (1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, ahol a helyi választópolgárok közérdekű javaslatot tehetnek:
a) helyi lakosságot terhelő adók bevezetése,
c) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés,
11. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések többirányú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.
(2) A polgármester előre meghatározott tárgykörben, illetőleg a vállalkozásokat, gazdálkodó szervezeteket érintő, valamint a község előtt álló jelentősebb feladatok, döntések előkészítésébe bevonhatja e szervezetek vezetőit.
(3) A lakossági fórumon elhangzott véleményekről, javaslatokról, a kialakított állásfoglalásokról feljegyzés készül, amely alapján a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást kap.
12. § (1) A képviselő-testület és szervei a helyi társadalmi-, érdekképviseleti szerveket, gazdálkodó szervezeteket, valamint önszerveződő közösségeket a község lakosságát általánosan, esetleg részlegesen érintő feladatok megoldásába, illetve ezen célokat szolgáló döntések előkészítésébe bevonhatják.
(2) A kapcsolattartás és együttműködés konkrét formáit, módszerét a képviselő-testület által e szervekkel pénzbeli és egyéb támogatások nyújtása esetén kötött együttműködési megállapodás(ok) tartalmazzák.
A képviselő-testületi előterjesztések követelményei
13. § (1) Képviselő-testületi előterjesztést tehet:
a) a polgármester, alpolgármester
b) a képviselő
c) a képviselő-testület bizottsága
d) a jegyző
e) azon egyéb rendészeti vagy államigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad
h) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést csak akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő testületi ülésre már nem terjeszthető elő. Sürgősségi indítványt írásban – kivételes esetben szóban – lehet előterjeszteni, és az előterjesztő köteles megindokolni ezen eljárás okait. A sürgősségi indítványt legkésőbb egy órával az ülést megelőzően a jegyzőnek át kell adni törvényességi ellenőrzésre.
(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállása esetén bármely képviselő, a polgármester, a bizottság, a jegyző írásban vagy szóban sürgősségi indítvánnyal is javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.
(5) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
14. § A Képviselő-testület elé terjeszthetők:
Előterjesztés
15. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztő megnevezését,
b) a tárgyat,
c) az ügyirat iktatószámát,
d) melléklet esetén meg kell nevezni annak számát és tárgyát.
(2) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza:
a) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat,
b) a jogszabályi háttér megvilágítását (a jogszabály pontos megjelölésével)
c) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen, milyen döntés született, mi indokolja az ismételt megtárgyalását
d) döntési alternatívákat és következményeik bemutatását,
(3) A határozati javaslatban meg kell jelölni:
a) a Képviselő-testületi hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi Képviselő-testületi döntést érint, annak megjelölését,
b) az esetleges döntési változatokat
c) a konkrét végrehajtási határidőt,
d) a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését, melyben elsőként a jelentéstételre kötelezettet kell feltüntetni, több felelős esetén pedig meg kell jelölni ki miért felelős.
(4) Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra, és a tájékoztatóra is.
Beszámoló
16. § (1) A beszámoló
Tájékoztató
17. § (1) A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az általa felkért személy vagy szervezet, a szakmailag érintett bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett jogosult.
(3) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében nem kötelező vitát nyitni. A tájékoztató vitára bocsátásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
A Képviselő-testület tanácskozási rendje
18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester, alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az ülést a polgármester (a továbbiakban: ülést vezető) nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülést vezető kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület az ülést vezető kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az ülést vezető az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester 7 napon belül köteles újból összehívni.
19. § (1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az ülést vezető
a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása
b) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli
d) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.
(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefon használata, telefonhívás és fogadás nem megengedett.
(3) Mobiltelefon, laptop, tablet a képviselő – testületi ülésen csak képviselői munka segítésére használható.
(4) Ha a levezető elnök ugyanazon képviselőtől az (1) bekezdés a) – c) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10 %-os csökkentését. Az indítványról a képviselő – testület vita nélkül minősített többséggel dönt.
20. § (1) Az ülést vezető indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el a képviselőtestület egyetértésével amelynek az időtartamát is megállapítja.
(2) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő – testület vita nélkül hozott határozatával erről dönt.
Az ülésvezetés szabályai
21. § (1) Az ülést vezető ülésvezetési sorrendi teendői:
a) a határozatképesség megállapítása,
b) jegyzőkönyvhitelesítő megválasztása,
b) a bejelentett napirend előtti felszólalás engedélyezése,
c) a napirendekre vonatkozó javaslattétel elfogadtatása,
d) polgármesteri, illetve alpolgármesteri tájékoztatás az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
e) napirendek tárgyalása az alábbiak szerint:
A felszólalások típusai
22. § A Képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) kérdés,
d) állampolgári jogon történő hozzászólás,
e) felvilágosítás kérés
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
23. § Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének, a képviselőknek jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülést vezető adja meg a szót.
Felszólalás ügyrendi kérdésben
24. § (1) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(2) Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyszerű többséggel.
Állampolgári jogon történő hozzászólás
25. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülést vezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát az ülést vezetőnél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte.
(2) A 3 percen túli felszólalás engedélyezéséről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
Felvilágosítás kérés
26. § (1) Felvilágosítás kérésnek minősül az olyan napirendhez nem tartozó, intézkedést nem igénylő önkormányzati ügyben felteendő kérdés, amelyet a képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz intézhetnek önkormányzati ügyben.
(2) A képviselő a felvilágosítás kérést a nyílt képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után, a polgármesteri tájékoztatót közvetlenül megelőzően kérheti, melyre a választ az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban, érdemben kell megadni.
(3) A felvilágosítás kérés felvetésére legfeljebb 2 perc, megválaszolására legfeljebb 3 perc, viszontválaszra 1 perc áll rendelkezésre.
(4) Ha a felvilágosítás kérés felvetése a 2 percet meghaladja, úgy az írásban terjesztendő be, melyre az ülésen –vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – a polgármester, jegyző, bizottsági elnök érdemi választ köteles adni.
(5) Nincs helye felvilágosítás kérésnek.
a) előkészítést igénylő önálló napirend esetében,
b) személyi ügyek esetében a felvilágosítás kérés zárt ülésen tárgyalható.
Szavazás módja
27. § (1) A határozati javaslatot az ülést vezető fogalmazza meg, ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.
(2) Az ülést vezető a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.
(3) A szavazásra feltett módosító (kiegészítő) javaslat(ok)nak szövegtartalmát az eredeti határozati javaslatban való közvetlen megjelentetés érdekében egyértelműen - a határozat végleges szövegének megfelelően - kell meghatározni. A határozati javaslatokat a jegyző készíti el és adja át az ülés vezetőjének.
(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülést vezető kihirdeti a döntést.
(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
Nyílt szavazás
28. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Név szerinti szavazás
29. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző felolvassa. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Titkos szavazás
30. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart (intézmény) vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén.
(2) A titkos szavazás szabályait 1. melléklet tartalmazza.
Ismételt szavazás
31. § Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
A Képviselő-testület döntései
32. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.
(3) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a meghívóban nem szereplő napirend(ek) tárgyalásáról vagy napirendnek az ülés napirendjéről való levételéről,
b) nyilvános képviselő-testületi ülésre jelölt napirend(ek)nek zárt ülésen való tárgyalásáról,
c) napirend tárgyalása lezárásának kezdeményezéséről,
d) határozat - (rendelet-) tervezet módosítására, kiegészítésére irányuló javaslatról,
e) titkos szavazás elrendeléséről,
f) tájékoztató tudomásul vételéről.
Jegyzőkönyv
33. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos- és hanganyag alapján jegyzőkönyv készül, amelyhez csatolni kell
a) a meghívót,
b) a napirendek anyagát mellékleteivel (ezen belül a személyi ügy tárgyalásánál nyilvános vagy zárt ülés tartására irányuló nyilatkozatokkal),
c) a megalkotott rendelet(ek)et,
d) a titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet,
e) a jelenléti ívet,
f) név szerinti szavazásnál a testületi tagok névsorát.
g) A tanácskozást tartalmazó hanganyagot 1 évig kell megőrizni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ülés jellegét (Szabályzat 5. § /1/ bek.), illetve annak módját (nyilvános vagy zárt ülés),
b) az ülés helyét, időpontját,
c) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
d) az elfogadott napirendeket,
Önkormányzati rendeletalkotás
34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) polgármester,
b) települési képviselők,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a rendelet-tervezetet a jegyző véleményével ellátva a képviselő-testületnek benyújtja. Lehetséges a rendelet-tervezetnek bizottsági megtárgyalása, valamint a tárgyalásba szakértő(k) bevonása.
(3) A rendelet-tervezet végleges szövegét - a rendelet megalkotása előtt a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről
a) a rendelet egy példányának a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltsége 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45. szám alatti hirdetőtábláján történő kihelyezésével,
b) a rendelet közléséről a rendelet egy példányának a Faluház és Könyvtárba való megküldésével, az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével.
Települési képviselő
35. § (1) A képviselő Szentpéterszeg község egészéért vállalt felelőséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselő jogai és kötelességei azonosak. A képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban indokolással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezést a képviselő – testület határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet – tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, a rendelet – tervezet benyújtásának határidejét.
A képviselői munka segítése
36. § (1) Az önkormányzati képviselő a Hivatal tanácskozó termét annak tárgyalások céljára szolgáló funkciója mellett, mint a képviselői feladatok ellátását biztosító helyiséget igénybe veheti.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és a folyamatban lévő ügyekről a polgármestertől igényelheti.
(3) A legfeljebb 5 oldalnyi terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb oldalszámú anyagot betekintésre igényelhet a polgármester útján.
(4) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni.
A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata
37. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezését figyelembe véve – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
38. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd ezt követően minden év január 1. napjával vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.
(2) A Képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására a Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnevezéssel önkormányzati bizottságot hoz létre.
39. § (1) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(2) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnál bárki kezdeményezhet.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.
Képviselő-testület bizottságai
40. § (1) Az önkormányzat bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrző feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntési joggal felruházható -egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságo(ka)t és munkacsoport(ok)at hozhat létre.
41. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai szervezetét és létszámát az alábbiak szerint állapítja meg:
a) Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság 3 fővel, amelyből mind a 3 fő képviselő-testületi tag, továbbá
b)3 Szociális Bizottság 2 fővel, amelyből mind a 2 fő képviselő-testületi tag.
(2) A bizottságok tagjainak névsorát és a bizottsági feladatokat a Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja.
42. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot, illetve munkacsoportot is létrehozhat.
(2) Ideiglenes bizottságot, illetve munkacsoportot bármely, a Képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni.
(3) Ideiglenes bizottság, illetve munkacsoport elnöke lehet más állandó, vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is. Az ideiglenes bizottság és a munkacsoport feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület a bizottság, illetve munkacsoport felállításakor határozza meg.
43. § (1) A bizottságok működésüknek főbb szabályai a következők:
a) Ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén erről az alelnök gondoskodik.
b) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
c) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagok több mint fele jelen van.
(2) A bizottságok feladataikat és átruházott hatásköreiket üléseiken gyakorolják, ezért a határozatképességről folyamatosan kötelesek gondoskodni.
(3) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár el. Döntéseit - javaslattevő vagy véleményező jogkörben eljárva is - határozati formában hozza.
(4) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a képviselő-testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy a számozás és keltezés után a bizottság megnevezésére utaló - „... biz. határozat" - rövidített meghatározást kell alkalmazni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság(ok) által a (3) bekezdés alapján véleményezett és a Képviselő-testület napirendjére tűzött előterjesztés tárgyalása során a bizottság(ok) elnöke(i) a testületet tájékoztatjá(k) az ügyben kialakult bizottsági határozatokról. A tájékoztatásnak ki kell térnie a bizottság(ok) által elfogadottakkal ellentétes - ún. kisebbségi - véleményre is.
44. § (1) A bizottságokra átruházott hatáskörökben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztratív feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyző tartozik gondoskodni arról, hogy a bizottságok anyagai kellő időben a bizottság tagjainak rendelkezésére álljanak, továbbá arról is, hogy a bizottságok által tárgyalt napirendnek megfelelő felkészültségű, az anyagot előterjesztő vagy helyettese, a napirend tárgyalásakor jelen legyen a bizottsági ülésen. A megjelölt felelős gondoskodik a bizottsági ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Soron kívül gondoskodik a képviselő-testületi ülésre terjesztett, bizottsági ülésen kiegészítési igényt megjelölő döntés beterjesztéséről.
(3) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább 1 alkalommal, és a ciklus végén kötelesek a Képviselő-testület előtt beszámolni.
Polgármester
1. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el, tagja a képviselő – testületnek. A képviselő – testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően a képviselő – testület előtt esküt tess.
(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény 68. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a polgármester döntést nem hozhat önkormányzati ügyekben.
Az alpolgármester
46. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak, tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármesterre egyebekben a polgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A jegyző, aljegyző
47. § (1) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere– pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére, általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.
(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.
48. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző kinevezéséhez szükséges szakképesítési követelményekkel rendelkező köztisztviselője nevezhető ki.
Közös Önkormányzati Hivatal
49. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Hencida Községi Önkormányzata Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.
(2) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal szentpéterszegi kirendeltségének neve és címe:
50. §
Belső ellenőrzés és szervezete
Záró rendelkezés
51. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Szentpéterszeg Községi Önkormányzat Képviselő – testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról 8/2013 (V.27.) sz. rendelete.
1. melléklet
szavazatát.
2. melléklet
I. A Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök
a) Rendkívüli települési támogatás megállapítása a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetben.
b) Lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás megállapítása a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
c) Eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
d) Középfokú tanulmányokat folytató gyermek iskolakezdési támogatása.
e) Bursa Hungarica felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek támogatása.
II . A polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) Állategészségüggyel kapcsolatos feladat-és hatáskör:
b) Közlekedési, vízügyi, kommunális igazgatás
f) Szociális igazgatás
e) Egyéb igazgatási hatáskörök
e) Földművelésügyi ágazat:
f) Igazságügyi ágazatban gazdasági kamarákkal kapcsolatos feladat-és hatáskörében:
A gazdasági kamaráktól javaslatokat, véleményeket, tájékoztatókat kér, amelyek előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását.
g) Közművelődési ágazat
h) Oktatási ágazat:
i) Gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskör:
j) Polgármester egyéb feladatai:
4. melléklet
1.
2.
3.
4.
5.
6. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt "Kísérő lap"-on kell dokumentálni a betekintés időpontjának, a betekintő nevének feltüntetésével, valamint betekintésre jogosult saját kezű aláírásával.
7. A vagyonnyilatkozatra kötelezettnek akkor nem róható fel a kötelezettségszegés, ha az önhibáján kívül eső okot hitelt érdemlően igazolja.
8.
5. melléklet
A 6. § (3) bekezdése a Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A hatálybalépés időpontja ... .
A 41. § (1) bekezdés b) pontja a Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A hatálybalépés időpontja ... . A 3. melléklet a Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.