Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

Szentpéterszeg Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 02. 16

Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

Szentpéterszeg Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.02.16.

Szentpéterszeg Községi Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (l) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

(2) Az önkormányzat székhelye: 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45.

(3) Az önkormányzat jogállása: Jogi személy. Önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat. Szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. Gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.

(4) Az önkormányzat szervei: Képviselő-testület, képviselő-testület bizottságai, polgármester, jegyző és a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal.

2. § (1) A község címere:

Az 1769. okt. 3-án felvett, úgynevezett úrbéri kilenc kérdőpontról ismeretes. Szentpéterszeg körirata, rajta a felírat: PETERSZEGI PECSET. A köriraton belül az alábbi címerképet alkalmazták. Heraldikailag bal oldalon, hegyével felfele álló, s élével kifelé néző ekevas, heraldikailag jobb oldalon pedig élével befele fordított csoroszlya. E szimbólumokról általában is elmondhatjuk, hogy az ekének ezen vas alkatrészei általában is nagy helyet foglaltak el a magyar parasztság képzelet- és gondolatvilágában, s szívesen alkalmazták azokat falusi községeink pecsétnyomóin, amelynek jogi érvénye a címerképpel volt egyenértékű.

Szentpéterszeg címerét ennek alapján tehát a következőképpen adhatjuk meg. Szokásos kék színű címerpajzsban a fent leírt módon elhelyezett ezüst ekevas és csoroszlya.

(2) A község zászlója: Színe fehér, kék: fehér alapon középen helyezkedi el a község címere.

(3) Az önkormányzat által alapított kitüntetés: „Szentpéterszegért” kitüntető díj, Szentpéterszeg község Díszpolgára.

(4) Az önkormányzat intézménye: Szentpéterszeg Mesevilág Óvoda 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45.

(5) Az önkormányzat honlapja www. szentpeterszeg.hu., az önkormányzat közéleti havilapjának címe: Péterszegi Körkép.

3. §

Gazdasági Program

(Ciklusprogram)

(1) A Képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot készít.

(1) A Képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

(3) A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.

(4) A program végrehajtását évenként értékelni kell, melyről a lakosságot tájékoztatni szükséges.

(5) A Képviselő-testület az önkormányzat hosszú távú fejlesztési programját a prioritásokat kijelölő 30 éves fejlesztési koncepcióban határozza meg.

A Képviselő-testület működésének szabályai

A Képviselő – testület tagjai

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A települési képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület ülései

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart, illetve szükség szerint (rendkívüli ülés) ülésezik.

(3) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a képviselők, majd a polgármester esküt tesznek.

(4) A képviselő-testület üléseit a Szentpéterszeg Községi Önkormányzat nagytermében tartja.

Közmeghallgatás esetén az ülés helye 4121 Szentpéterszeg, Fekete Borbála u. 9. Faluház, együttes ülés esetén a közös hivatalt fenntartó település székhelye is lehet.

(5) A képviselő-testület ülésein - a zárt ülés kivételével - a nyilvánosságot biztosítani kell.

(6) A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják.

(7) A képviselő-testület ülésén csak a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel. Kivételesen a Képviselő-testület vita közben – egyszerű többséggel – a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

A Képviselő-testületi ülés összehívása

6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármesternek kell összehívnia. A polgármester, illetve alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és a fő napirendek előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, ünnepi, rendes, rendkívüli, folytatólagos), az ülés összehívójának aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3)¹ A képviselő testületi ülés meghívóját, és az előterjesztéseket a rendkívüli ülés kivételével a képviselő - testület tagjainak, a tanácskozási joggal meghívottaknak, illetve azoknak, akiket az előterjesztő - a polgármesterrel történt egyeztetés alapján - indokoltnak tart olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, valamint a nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalandó főbb napirendekről a lakosságot hirdető táblán a meghívó másolatának kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(5) A képviselő-testületi ülésre meghívót kapnak a napirendek előterjesztői, a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá mindazok, akiket a polgármester indokoltnak tart.

(6) A meghívó és az előterjesztések megküldése a (7) bekezdésben foglaltak kivételével kinyomtatott formában történik.

(7) A meghívót, valamint az írásbeli előterjesztéseket a képviselő és a tanácskozási joggal meghívott nyilatkozata alapján elektronikusan is lehet kézbesíteni.

7. §² (1) A Képviselő – testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) azt jogszabály kötelezővé teszi,

b) Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi,

c) a képviselő-testület tagjainak legalább ¼-e írásban ezt kéri,

d) a Képviselő-testület bizottsága indítványozza.

(3) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívható, ha

a) azt halaszthatatlan ügy, vagy

b) önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(4) Az ülésre vonatkozó meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával történik, azzal az eltéréssel, hogy napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.

(5) Halasztást nem tűrő sürgős esetben a meghívó az ülés előtt egy nappal is kiküldhető.

(6) Határozatképesség hiányából elmaradt ülést - változatlan napirendekkel - újra össze kell hívni a Szabályzat 6. §-a szerint. A megismétlendő ülés napirendjéhez előterjesztés(eke)t csatolni nem kell. Kivételt képez ez alól, ha bármelyik napirendhez - indokoltan - egyébként is módosítás (kiegészítés) készült.

8. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívóban az alábbi sorrendet kell betartani:

- polgármesteri beszámoló az előző testületi ülés óta eltelt időszakban történt eseményekről, a képviselő – testület képviseletében tett intézkedésekről, döntésékről,

- előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók,

- egyebek.

(2) A meghívóban feltüntetett napirendek tárgyalásáról vagy a feltüntetett napirend(ek) tárgyalásától való eltekintésről (ülés napirendjéről való levétel) a képviselő-testület - vita nélkül - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Tárgyalásra felvett napirend(ek) anyagát, valamint a már kiküldött előterjesztés(ek) kiegészítését, (módosítását) tartalmazó külön anyago(ka)t az ülés megkezdése előtt ki kell osztani.

Zárt ülés tartásának feltételei

9. § (1) A zárt ülésen tárgyalandó napirend(ek)et a Szabályzat 6. § (2) bekezdése szerint előre meg kell határozni. Lehetséges nyilvános ülésre kijelölt napirend(ek) zárt ülésen való tárgyalásának elrendelése is, ha arra a nyilvános ülés napirendi javaslatai elfogadása előtt, vagy után a polgármester, az érintett bizottság elnöke, bármelyik képviselő, illetve a jegyző javaslatot tesz. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - nyílt szavazással, minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.

(3) A képviselő-testület zárt ülésének ideje alatt az ülésteremben sem hang- sem videofelvétel készítése nem megengedett, kivéve a jegyzőkönyv számára készült hangfelvételt.

Közmeghallgatás, lakossági fórumok, kapcsolattartás más szervekkel

10. § (1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, ahol a helyi választópolgárok közérdekű javaslatot tehetnek:

a) helyi lakosságot terhelő adók bevezetése,

c) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés,

c.) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés előtt,

d) ha a testület előzetesen úgy döntött.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetlegesen ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján értesíteni kell a lakosságot megtartása előtt legalább 10 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről - a Szabályzat 33. §-a szerinti követelmények értelemszerű betartásával - jegyzőkönyv készül.

11. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések többirányú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A polgármester előre meghatározott tárgykörben, illetőleg a vállalkozásokat, gazdálkodó szervezeteket érintő, valamint a község előtt álló jelentősebb feladatok, döntések előkészítésébe bevonhatja e szervezetek vezetőit.

(3) A lakossági fórumon elhangzott véleményekről, javaslatokról, a kialakított állásfoglalásokról feljegyzés készül, amely alapján a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást kap.

12. § (1) A képviselő-testület és szervei a helyi társadalmi-, érdekképviseleti szerveket, gazdálkodó szervezeteket, valamint önszerveződő közösségeket a község lakosságát általánosan, esetleg részlegesen érintő feladatok megoldásába, illetve ezen célokat szolgáló döntések előkészítésébe bevonhatják.

(2) A kapcsolattartás és együttműködés konkrét formáit, módszerét a képviselő-testület által e szervekkel pénzbeli és egyéb támogatások nyújtása esetén kötött együttműködési megállapodás(ok) tartalmazzák.

A képviselő-testületi előterjesztések követelményei

13. § (1) Képviselő-testületi előterjesztést tehet:

a) a polgármester, alpolgármester

b) a képviselő

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző

e) azon egyéb rendészeti vagy államigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad

h) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést csak akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő testületi ülésre már nem terjeszthető elő. Sürgősségi indítványt írásban – kivételes esetben szóban – lehet előterjeszteni, és az előterjesztő köteles megindokolni ezen eljárás okait. A sürgősségi indítványt legkésőbb egy órával az ülést megelőzően a jegyzőnek át kell adni törvényességi ellenőrzésre.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállása esetén bármely képviselő, a polgármester, a bizottság, a jegyző írásban vagy szóban sürgősségi indítvánnyal is javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.

(5) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

14. § A Képviselő-testület elé terjeszthetők:

- Előterjesztés

- beszámoló

- tájékoztató.

Előterjesztés

15. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését,

b) a tárgyat,

c) az ügyirat iktatószámát,

d) melléklet esetén meg kell nevezni annak számát és tárgyát.

(2) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza:

a) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat,

b) a jogszabályi háttér megvilágítását (a jogszabály pontos megjelölésével)

c) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen, milyen döntés született, mi indokolja az ismételt megtárgyalását

d) döntési alternatívákat és következményeik bemutatását,

(3) A határozati javaslatban meg kell jelölni:

a) a Képviselő-testületi hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi Képviselő-testületi döntést érint, annak megjelölését,

b) az esetleges döntési változatokat

c) a konkrét végrehajtási határidőt,

d) a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését, melyben elsőként a jelentéstételre kötelezettet kell feltüntetni, több felelős esetén pedig meg kell jelölni ki miért felelős.

(4) Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra, és a tájékoztatóra is.

Beszámoló

16. § (1) A beszámoló

- önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

- a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

- a kérdések kivizsgálásáról,

- a Képviselő-testület és szervei működéséről,

- az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

Tájékoztató

17. § (1) A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az általa felkért személy vagy szervezet, a szakmailag érintett bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett jogosult.

(3) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében nem kötelező vitát nyitni. A tájékoztató vitára bocsátásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester, alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az ülést a polgármester (a továbbiakban: ülést vezető) nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülést vezető kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az ülést vezető kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az ülést vezető az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester 7 napon belül köteles újból összehívni.

19. § (1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az ülést vezető

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása

b) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli

d) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefon használata, telefonhívás és fogadás nem megengedett.

(3) Mobiltelefon, laptop, tablet a képviselő – testületi ülésen csak képviselői munka segítésére használható.

(4) Ha a levezető elnök ugyanazon képviselőtől az (1) bekezdés a) – c) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10 %-os csökkentését. Az indítványról a képviselő – testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

20. § (1) Az ülést vezető indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el a képviselőtestület egyetértésével amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő – testület vita nélkül hozott határozatával erről dönt.

Az ülésvezetés szabályai

21. § (1) Az ülést vezető ülésvezetési sorrendi teendői:

a) a határozatképesség megállapítása,

b) jegyzőkönyvhitelesítő megválasztása,

b) a bejelentett napirend előtti felszólalás engedélyezése,

c) a napirendekre vonatkozó javaslattétel elfogadtatása,

d) polgármesteri, illetve alpolgármesteri tájékoztatás az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,

e) napirendek tárgyalása az alábbiak szerint:

- az előterjesztés szóbeli kiegészítése megajánlásának biztosítása,

- az illetékes bizottság(ok) ügybeni véleményének kikérése,

- előterjesztés(ek) vitára bocsátása,

- a vita lezárása előtt az előerjesztőnek reagálási, a jegyzőnek törvényességi észrevételezési lehetőség biztosítása,

- a határozat szövegének megállapítása, majd szavazásra bocsátása,

f) egyebek,

g) közérdekű kérdés felvetése.

(2) Az ülést vezető minden előterjesztés felett külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.

(3) A képviselő-testület tagja hozzászólásának megkezdése előtt

a) kérheti az írásban is benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolását,

b) kérheti hozzászólásában elhangzottak szószerinti jegyzőkönyvi rögzítését,

c)bejelentheti, hogy nem kéri hozzászólásának vagy hozzászólása meghatározott részének jegyzőkönyvi rögzítését, illetve

d) kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) Ha az ülést vezető azt tapasztalja, hogy az ismételt hozzászólás a napirend érdemi tárgyalását nem segíti elő vagy attól eltér, a Szabályzat 19. §- a szerint jár el.

(5) Az ülésen résztvevő bármelyik képviselő-testületi tag az érdemi munka hiányára utalással kezdeményezheti a napirend tárgyalásának lezárását. Az első hozzászólások befejeződéséről az ülés vezetője köteles meggyőződni és annak eredményét nyilvánosságra hozni.

A kezdeményezés felől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű nyílt szavazással akkor dönt, amikor az ülés vezetője bejelenti a hozzászólások befejeződését.

(6) Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítvány rendkívül indokolt esetben, írásban is benyújtható. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását az ülést vezető felfüggesztheti.

(7) Az ülést vezető az elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban véleményt kívánt mondani és még nem nyilvánította ki azt.

A felszólalások típusai

22. § A Képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) kérdés,

d) állampolgári jogon történő hozzászólás,

e) felvilágosítás kérés

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

23. § Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének, a képviselőknek jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülést vezető adja meg a szót.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

24. § (1) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyszerű többséggel.

Állampolgári jogon történő hozzászólás

25. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülést vezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát az ülést vezetőnél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte.

(2) A 3 percen túli felszólalás engedélyezéséről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

Felvilágosítás kérés

26. § (1) Felvilágosítás kérésnek minősül az olyan napirendhez nem tartozó, intézkedést nem igénylő önkormányzati ügyben felteendő kérdés, amelyet a képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz intézhetnek önkormányzati ügyben.

(2) A képviselő a felvilágosítás kérést a nyílt képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után, a polgármesteri tájékoztatót közvetlenül megelőzően kérheti, melyre a választ az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban, érdemben kell megadni.

(3) A felvilágosítás kérés felvetésére legfeljebb 2 perc, megválaszolására legfeljebb 3 perc, viszontválaszra 1 perc áll rendelkezésre.

(4) Ha a felvilágosítás kérés felvetése a 2 percet meghaladja, úgy az írásban terjesztendő be, melyre az ülésen –vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – a polgármester, jegyző, bizottsági elnök érdemi választ köteles adni.

(5) Nincs helye felvilágosítás kérésnek.

a) előkészítést igénylő önálló napirend esetében,

b) személyi ügyek esetében a felvilágosítás kérés zárt ülésen tárgyalható.

Szavazás módja

27. § (1) A határozati javaslatot az ülést vezető fogalmazza meg, ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) Az ülést vezető a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) A szavazásra feltett módosító (kiegészítő) javaslat(ok)nak szövegtartalmát az eredeti határozati javaslatban való közvetlen megjelentetés érdekében egyértelműen - a határozat végleges szövegének megfelelően - kell meghatározni. A határozati javaslatokat a jegyző készíti el és adja át az ülés vezetőjének.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülést vezető kihirdeti a döntést.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

Nyílt szavazás

28. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

Név szerinti szavazás

29. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző felolvassa. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

30. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart (intézmény) vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén.

(2) A titkos szavazás szabályait 1. melléklet tartalmazza.

Ismételt szavazás

31. § Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

A Képviselő-testület döntései

32. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a meghívóban nem szereplő napirend(ek) tárgyalásáról vagy napirendnek az ülés napirendjéről való levételéről,

b) nyilvános képviselő-testületi ülésre jelölt napirend(ek)nek zárt ülésen való tárgyalásáról,

c) napirend tárgyalása lezárásának kezdeményezéséről,

d) határozat - (rendelet-) tervezet módosítására, kiegészítésére irányuló javaslatról,

e) titkos szavazás elrendeléséről,

f) tájékoztató tudomásul vételéről.

Jegyzőkönyv

33. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos- és hanganyag alapján jegyzőkönyv készül, amelyhez csatolni kell

a) a meghívót,

b) a napirendek anyagát mellékleteivel (ezen belül a személyi ügy tárgyalásánál nyilvános vagy zárt ülés tartására irányuló nyilatkozatokkal),

c) a megalkotott rendelet(ek)et,

d) a titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet,

e) a jelenléti ívet,

f) név szerinti szavazásnál a testületi tagok névsorát.

g) A tanácskozást tartalmazó hanganyagot 1 évig kell megőrizni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés jellegét (Szabályzat 5. § /1/ bek.), illetve annak módját (nyilvános vagy zárt ülés),

b) az ülés helyét, időpontját,

c) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

d) az elfogadott napirendeket,

napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, kérdéseket, kiegészítéseket, a hozzászólások lényegét, kérelemre a szó szerint elhangzottakat,

e) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,

f) a testületi ülésen történt legfontosabb eseményeket

g) a szavazás módját, eredményét és a határozat szövegét,

h) a rendelet(ek) szövegének és mellékleteinek elfogadásával a rendelet(ek) megalkotását,

i) az ülést vezető esetleges intézkedéseit, illetve az ülésen történt fontosabb eseményeket,

j) a kérdések, felvilágosítás kérések szövegét, az azzal kapcsolatos válaszokat, egyéb döntéseket,

k) az ülés bezárásának időpontját.

A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ülésen megválasztott egy képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írják alá.

(3) Az (1) bekezdés szerint felszerelt jegyzőkönyvről kettő eredeti példány készül, amelyből

a.) az egyik eredeti példányt a jegyző kezeli, valamint

b.) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez kell továbbítani 15 napon belül elektronikusan,

c.) a 2. eredeti példányt Faluház és Könyvtár kapja meg, továbbá

d.) elektronikusan a község honlapjára kerül az ülést követő 15 napon belül elhelyezésre.

A jegyzőkönyvről másolatok is készíthetők mellékletek nélkül. Ezeket a jegyzőkönyvi másolatokat - - az önkormányzat tisztségviselői kapják. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével –betekinthetnek szükség szerint a képviselő-testület jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltségén kell lehetőséget biztosítani.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyveinek formai és tartalmi követelményei megegyeznek a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek követelményeivel, azzal a különbséggel, hogy azok

a) nem nyilvánosak,

b) önkormányzati rendelet(ek)et nem tartalmazhatnak, illetve

c) két példányban készülnek a (3) bekezdés a.) és b.) pontjában foglaltaknak megfelelően.

(5) A határozatokat és a rendeleteket minden évben folyamatos arab számmal, törve évszámmal, zárójelben a hónap és nap, valamint - zárt ülésen hozott határozat esetében „Z. megjelöléssel kell ellátni. A rendeleteknél a felsoroltakon kívül fel kell tüntetni annak tárgyát is.

(6) A közmeghallgatás jegyzőkönyvénél a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

Önkormányzati rendeletalkotás

34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) polgármester,

b) települési képviselők,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a rendelet-tervezetet a jegyző véleményével ellátva a képviselő-testületnek benyújtja. Lehetséges a rendelet-tervezetnek bizottsági megtárgyalása, valamint a tárgyalásba szakértő(k) bevonása.

(3) A rendelet-tervezet végleges szövegét - a rendelet megalkotása előtt a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről

a) a rendelet egy példányának a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltsége 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45. szám alatti hirdetőtábláján történő kihelyezésével,

b) a rendelet közléséről a rendelet egy példányának a Faluház és Könyvtárba való megküldésével, az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével.

Települési képviselő

35. § (1) A képviselő Szentpéterszeg község egészéért vállalt felelőséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselő jogai és kötelességei azonosak. A képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban indokolással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezést a képviselő – testület határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet – tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, a rendelet – tervezet benyújtásának határidejét.

A képviselői munka segítése

36. § (1) Az önkormányzati képviselő a Hivatal tanácskozó termét annak tárgyalások céljára szolgáló funkciója mellett, mint a képviselői feladatok ellátását biztosító helyiséget igénybe veheti.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és a folyamatban lévő ügyekről a polgármestertől igényelheti.

(3) A legfeljebb 5 oldalnyi terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb oldalszámú anyagot betekintésre igényelhet a polgármester útján.

(4) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni.

A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata

37. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezését figyelembe véve – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

38. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd ezt követően minden év január 1. napjával vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A Képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására a Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnevezéssel önkormányzati bizottságot hoz létre.

39. § (1) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(2) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.

A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(5) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(7) A Képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos tájékoztató tárgyalásakor.

(8) A vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos eljárási szabályokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

Képviselő-testület bizottságai

40. § (1) Az önkormányzat bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrző feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntési joggal felruházható -egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságo(ka)t és munkacsoport(ok)at hozhat létre.

41. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai szervezetét és létszámát az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság 3 fővel, amelyből mind a 3 fő képviselő-testületi tag, továbbá

b)³ Szociális Bizottság 2 fővel, amelyből mind a 2 fő képviselő-testületi tag.

(2) A bizottságok tagjainak névsorát és a bizottsági feladatokat a Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja.

42. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot, illetve munkacsoportot is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottságot, illetve munkacsoportot bármely, a Képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni.

(3) Ideiglenes bizottság, illetve munkacsoport elnöke lehet más állandó, vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is. Az ideiglenes bizottság és a munkacsoport feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület a bizottság, illetve munkacsoport felállításakor határozza meg.

43. § (1) A bizottságok működésüknek főbb szabályai a következők:

a) Ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén erről az alelnök gondoskodik.

b) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.

c) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagok több mint fele jelen van.

(2) A bizottságok feladataikat és átruházott hatásköreiket üléseiken gyakorolják, ezért a határozatképességről folyamatosan kötelesek gondoskodni.

(3) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár el. Döntéseit - javaslattevő vagy véleményező jogkörben eljárva is - határozati formában hozza.

(4) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a képviselő-testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy a számozás és keltezés után a bizottság megnevezésére utaló - „... biz. határozat" - rövidített meghatározást kell alkalmazni.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(6) A bizottság(ok) által a (3) bekezdés alapján véleményezett és a Képviselő-testület napirendjére tűzött előterjesztés tárgyalása során a bizottság(ok) elnöke(i) a testületet tájékoztatjá(k) az ügyben kialakult bizottsági határozatokról. A tájékoztatásnak ki kell térnie a bizottság(ok) által elfogadottakkal ellentétes - ún. kisebbségi - véleményre is.

44. § (1) A bizottságokra átruházott hatáskörökben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztratív feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző tartozik gondoskodni arról, hogy a bizottságok anyagai kellő időben a bizottság tagjainak rendelkezésére álljanak, továbbá arról is, hogy a bizottságok által tárgyalt napirendnek megfelelő felkészültségű, az anyagot előterjesztő vagy helyettese, a napirend tárgyalásakor jelen legyen a bizottsági ülésen. A megjelölt felelős gondoskodik a bizottsági ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Soron kívül gondoskodik a képviselő-testületi ülésre terjesztett, bizottsági ülésen kiegészítési igényt megjelölő döntés beterjesztéséről.

(3) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább 1 alkalommal, és a ciklus végén kötelesek a Képviselő-testület előtt beszámolni.

Polgármester

1. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el, tagja a képviselő – testületnek. A képviselő – testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően a képviselő – testület előtt esküt tess.

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény 68. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a polgármester döntést nem hozhat önkormányzati ügyekben.

Az alpolgármester

46. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak, tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármesterre egyebekben a polgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A jegyző, aljegyző

47. § (1) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere– pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.

(2) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére, általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

48. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző kinevezéséhez szükséges szakképesítési követelményekkel rendelkező köztisztviselője nevezhető ki.

Közös Önkormányzati Hivatal

49. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Hencida Községi Önkormányzata Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal szentpéterszegi kirendeltségének neve és címe:

Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltség

4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45.

50. §

Belső ellenőrzés és szervezete

(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) Az önkormányzat a felügyelete alatt álló intézmények, támogatott szervezetek, a közös önkormányzati hivatal ellenőrzését külső vállalkozó bevonásával látja el.

(3) A belső ellenőr jogállását és feladat-meghatározását tekintve a jegyző irányítása alatt áll.

(4) A belső ellenőr munkája során köteles feltárni minden olyan tényt, adatot, eredményt, ami az előírásoktól eltér, az eltérés okainak, körülményeinek objektív bemutatásával. Ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban az ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban rögzítettek, útmutatók, ellenőrzési nyomvonalak, valamint az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

Záró rendelkezés

51. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Szentpéterszeg Községi Önkormányzat Képviselő – testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról 8/2013 (V.27.) sz. rendelete.

1. melléklet

A titkos szavazás szabályai

Jelölés:

A jelölt személyére bármely testületi tag javaslatot tehet.

A jelölést röviden indokolni kell.

A jelölés nyílt szavazással történik.

Jelölt az lesz, aki megkapta a jelenlevő képviselők egyharmadának a
szavazatát.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a jelöltek neve, a szavazás időpontja a szavazólapra felkerüljön, a szavazólap el legyen látva az önkormányzat bélyegzőjével.

A szavazás előtt a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot (továbbiakban: szszb) választ. Az szszb elnökére és két tagjára a polgármester tesz javaslatot.

Az szszb elnöke a szavazás megkezdése előtt az üres urnát a képviselőknek felmutatja, az urnát lezárja és elhelyezi a polgármester előtt a főasztalon. Ezt követően az szszb elnöke ismerteti a titkos szavazás rendjét és a képviselőknek kiosztja a szavazólapot.

A szavazás rendje:

Személyre vonatkozó szavazás úgy történik, hogy a szavazólapon feltüntetett név mellé + jelet kell tenni. (Ez az előírás érvényes arra az esetre is, ha a szavazólapon csak egy név szerepel.) Amennyiben a szavazás nem személyre vonatkozóan történik, úgy a szavazás módjára a polgármester tesz javaslatot, amiről a testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A szavazás érvényességének feltétele, hogy annyi szavazat leadásra kerüljön, ahány fő a testületi ülés határozatképességéhez szükséges.

IGEN szavazatnak számít, ha a szavazólapon feltüntetett név/nevek közül egy mellé + jel került. A kitöltetlen, illetve nem a fentiek szerint kitöltött szavazólap NEM szavazatnak számít.

A szavazólapok kitöltéséhez a képviselő részére mobil asztali fülkét, illetve külön helyiséget kell biztosítani. A polgármester előtti főasztalon elhelyezett urnába kell a kitöltött szavazólapokat bedobni.

A szavazás befejezésekor az szszb elnöke az ülésteremben az urnát felnyitja és szavazólaponként ismerteti a leadott szavazatokat. Az szszb elnöke a szavazat ismertetése után az „igen” szavazatokat átadja a bizottság egyik tagjának, a „nem” szavazatokat a bizottság másik tagjának, végül ismerteti a szavazás végeredményét.

A titkos szavazásról az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell az alábbiakat:

- a szavazás tárgya,

- az urna megvizsgálásának és lezárásának ténye,

- a leadott összes szavazatok száma („igen” és „nem” szavazatok),

- a jelöltekre, illetve a konkrét kérdésre leadott „igen” és „nem” szavazatok száma,

- a szavazás eredménye.

2. melléklet

a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökről

I. A Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök

a) Rendkívüli települési támogatás megállapítása a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetben.

b) Lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás megállapítása a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

c) Eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

d) Középfokú tanulmányokat folytató gyermek iskolakezdési támogatása.

e) Bursa Hungarica felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek támogatása.

II . A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) Állategészségüggyel kapcsolatos feladat-és hatáskör:

Gondoskodik:

- településen belül az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

- a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

- az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

- Kapcsolatot tart a NÉBIH illetékes osztályával, amennyiben települést érintő járványról vagy bármilyen állattegészségügyi betegségről tudomást szerez a lakosság érdekeit figyelembe véve intézkedik.

b) Közlekedési, vízügyi, kommunális igazgatás

- A forgalmi rendet a forgalmi körülmények vagy baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább 5 évenként felülvizsgáltatja, és szükség szerint gondoskodik módosításáról.

- Előzetes hozzájárulást ad a 20/1984. (XII.21.) KM rendelet 2. § (8) bekezdésében meghatározott szervezetek, személyek utakkal kapcsolatos feladatainak ellátásához.

- Vezeti a közúti jelzésekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást.

- Tájékoztatja a közlekedés részt vevőit a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.

- Jogosult a közút lezárására vagy a forgalmának korlátozására (elterelésére) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága érdekében.

- Haladéktalanul gondoskodik a közút megrongálódásának kijavításáról és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról.

- Hozzájárulást ad a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, illetve a közút egyéb, nem közlekedési célú elfoglalásához.

- Hozzájárulást ad ki útcsatlakozás létesítéséhez.

- Felszólítja az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát felújításra, korszerűsítésre vagy megszűntetésre a közlekedés biztonsága érdekében.

f) Szociális igazgatás

- Rendkívüli települési támogatás megállapítása a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetben.

- Kötelezi a közköltségen eltemetett személy törvény által meghatározott eltemettetésre köteles személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére.

- Dönt a temetési támogatás megállapításáról, elutasításáról.

- Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról, elutasításáról.

- Dönt a hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás megállapítása ügyében.

- Elrendeli a helyi önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését, ha azt jogosulatlanul és rosszhiszeműen vették igénybe.

- A legközelebbi testületi ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet döntéseiről.

e) Egyéb igazgatási hatáskörök

- Engedélyezi a jelképek felhasználását az önkormányzati jelképek használatáról szóló helyi rendelet alapján.

- Gondoskodik a közbiztonság helyi feladatainak ellátásáról.

- Szakképzési, fejlesztési megállapodások fenntartói egyetértési jogának gyakorlása.

- Gondoskodik a kábítószer-megelőző tevékenység folytatásáról.

e) Földművelésügyi ágazat:

- Megigényeli a körzeti erdőterv településre vonatkozó helyrajzi számos terület kimutatását.

- Bejelenti a termőhelyi katasztert vezető szervnek, ha a településrendezési terv a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területet beépítésre szánt területként határozza meg.

- Eleget tesz a biztosítási kötelezettségeknek amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon vagy törzsvagyonná válik.

- Dönt a külterületen a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséről, vagy kivágásáról.

- Figyelemmel kíséri a külterületi utak állapotát, szükség szerint intézkedik.

f) Igazságügyi ágazatban gazdasági kamarákkal kapcsolatos feladat-és hatáskörében:

A gazdasági kamaráktól javaslatokat, véleményeket, tájékoztatókat kér, amelyek előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását.

g) Közművelődési ágazat

- Beszerzi és ismerteti a miniszter véleményét az önkormányzati közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal.

- A vizsgált intézmény tekintetében elősegíti és támogatja a szakfelügyelő munkáját, az írásban vagy szóban kér felvilágosításokat és adatokat megadja, dokumentumokba betekintést enged, azok másolatát kiadja.

h) Oktatási ágazat:

- Intézkedik a közoktatási intézménytörzsben nyilvántartott adatok változásának bejelentéséről..

- Egyetértésével a nevelési intézményvezetője rendkívüli szünetet rendelhet el.

- Jóváhagyja a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatát valamint házirendjét.

i) Gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskör:

- Előzetes hozzájárulást ad az önkormányzati vagyon használójának a 100.000.-Ft-ot meg nem haladó piaci értékű ingó vagyontárgyak értékesítéséhez, és selejtezéséhez.

- Dönt az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközökből maximum 6 hónapos futamidőre történő - pénzforgalmi számlához kapcsolódó – betét lekötéséről.

- A Beszerzési Szabályzatban foglaltak szerint 1,5 millió forint összeghatárig a beszerzések vonatkozásában az önkormányzat képviseletében ajánlatokat kér.

j) Polgármester egyéb feladatai:

- Képviseli az önkormányzatot.

- Összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit és gondoskodik a rend fenntartásáról.

- Előterjeszti a napirendet.

- Aláírja az önkormányzati rendeletet és a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet.

- Segíti a testületi képviselők munkáját.

- A képviselő-testület megsértése esetén büntetőeljárást kezdeményez.

- Együttműködik a társadalmi szervezetekkel.

- Kapcsolatot tart az üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel, és ezek vezetőivel.

- Önkormányzati társulásban képviseli az önkormányzatot.

- Kiépíti és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait.

- A városrendezési program egyeztetési eljárását lefolytatja. Ennek keretében a rendezési programot egyezteti az államigazgatási, érdekképviseleti szervekkel és ismerteti a lakossággal.

- A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

- Vezetői értekezletet tart a hivatal munkájának összehangolása érdekében.

- Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben.

- A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

- Állandó jelleggel képviseli az Önkormányzatot a részvényesi jogok gyakorlása során a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. közgyűlésein

- Állandó jelleggel képviseli az Önkormányzatot a részvényesi jogok gyakorlásában a Debreceni Vízmű Zrt. közgyűlésein.

- A települési képviselők a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselői alap felhasználását, aki jóváhagyja azt. Amennyiben a polgármester nem ért egyet a javaslattal, köteles azt a képviselő – testület elé terjeszteni a következő soros rendes ülésre.

3. melléklet ⁴

4. melléklet

A polgármester, valamint a képviselők vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatos eljárási szabályok

1) A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság kezeli és tartja nyilván a hivatal adminisztratív közreműködésével. A bizottság folytatja le a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a soron következő ülésen. Az eljárást e bizottságnál bárki kezdeményezheti.

2) A vagyonnyilatkozatra kötelezettet az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató átvételét a vagyonnyilatkozatra kötelezett aláírásával igazolja.

3) A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban a vagyonnyilatkozatra kötelezett tájékoztatja az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságot a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének a nevéről. A nyilatkozatot a tájékoztató kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül vissza kell juttatni a bizottsághoz. A nyilatkozat alapján az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a vagyonnyilatkozatra kötelezett rendelkezésére bocsátja a törvényi rendelkezésnek megfelelő nyomtatványokat és a kitöltéshez szükséges írásbeli tájékoztatót.

1) A vagyonnyilatkozat nyomtatványt olvashatóan kell kitölteni, ceruzás kitöltés nem alkalmazható.

2) Amennyiben a kitöltés során tévedésre vagy elírásra kerül sor a hibát javítani nem lehet, új nyomtatványt kell kitölteni.

3) Mind a vagyonnyilatkozatra kötelezett, mind a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, továbbá a nem kiskorú gyermek saját maga készíti el vagyonnyilatkozatát..

Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnak az igazolásban szerepeltetnie kell az átvett vagyonnyilatkozatok számát, az átvett felhatalmazások megnevezését, az átvétel dátumát.

1) A választott tisztségviselők vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános, de a hozzátartozójukra vonatkozó viszont nem, ezért különös gondot kell fordítani az adatvédelmi szabályok betartására, a vagyonnyilatkozatok megfelelő kezelésére.

2) Ellenőrzés esetén az ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről írásban értesíteni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a meghallgatás előtt 8 nappal. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet.

3) Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozata vagyoni részeinek összevetéséről; a vagyonnyilatkozatra kötelezett meghallgatásáról; illetve az eljárás kezdeményezéséről felvett jegyzőkönyv(ek) másodpéldányát a központilag kezelt, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között helyezi el.

1) Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel szemben bejelentést tesznek vagyoni helyzetére vonatkozóan, az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a bejelentést követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a bejelentés tartalmáról, aki 5 munkanapon belül írásban észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra. Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a határidő lejártát vagy az észrevétel beérkezését követő 5 munkanapon belül dönt a soron kívüli vagyonnyilatkozat-tétel elrendeléséről, amelyről a vagyonnyilatkozatra kötelezettet írásban tájékoztatja.

2) Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételére akkor kötelezheti a vagyonnyilatkozatra kötelezettet, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a vagyonnyilatkozatra kötelezett legutolsó vagyonnyilatkozatában, továbbá ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat nem valós adatokat tartalmaz, illetőleg a bejelentés adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a jogszabályellenes forrásból származó vagyongyarapodás a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársnál és gyermeknél áll fenn.

3) Ha a bejelentés a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valóságát teszi kétségessé, az ismételt vagyonnyilatkozatok beérkezését követően a bizottság az adatok összevetése után dönt az eljárás szükségességéről, melyről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

4) Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a vagyonnyilatkozatra kötelezettet arról is tájékoztatja, ha vagyonnyilatkozatra kötelezettre vonatkozóan bejelentés érkezett, de annak nyomán nem rendelt el soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételt.

6. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt "Kísérő lap"-on kell dokumentálni a betekintés időpontjának, a betekintő nevének feltüntetésével, valamint betekintésre jogosult saját kezű aláírásával.

7. A vagyonnyilatkozatra kötelezettnek akkor nem róható fel a kötelezettségszegés, ha az önhibáján kívül eső okot hitelt érdemlően igazolja.

1) Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnak a közös háztartásban élés megszűnését, az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság köteles haladéktalanul intézkedni.

2) Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezett megbízása megszűnik, az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a megszűnés napján a vagyonnyilatkozatra kötelezett számára visszaadja a vagyonnyilatkozatok Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnál tárolt példányait.

3) A vagyonnyilatkozatra kötelezett köteles írásban igazolni a vagyonnyilatkozatok átvételének tényét

5. melléklet

Az önkormányzat által ellátott feladatok és azok szervezeti formái

Kötelező feladatok:

-településfejlesztés, településrendezés Szentpéterszeg Községi Önkormányzata

-köztemetők kialakítása és fenntartása Szentpéterszeg Községi Önkormányzata

-közvilágítás KÖZVIL Zrt-vel megkötött megállapodás szerint

-helyi közutak, közparkok,

egyéb közterületek tartozékainak

kialakítása és fenntartása gépjárművek

parkolásának biztosítása Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-iskolai egészségügyi ellátás Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-háziorvosi orvosi ügyelet Orvosi Ügyelet Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft- vel (4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 6.) megkötött megállapodás szerint

-védőnői szolgálat vállalkozó védőnővel megkötött megállapodás szerint

-köztisztaság, települési Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

környezet tisztaságának biztosítása,

-rovar és rágcsálóirtás Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-óvodai nevelés Szentpéterszeg Mesevilág Óvoda

-nyilvános könyvtári ellátás Faluház és Könyvtár

-kulturális örökség helyi védelme Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-helyi közművelődési tevékenység Szentpéterszeg Községi Önkormányzata

-gyermekétkezetés Szentpéterszeg Község Önkormányzata

-gyermekjóléti szolgálat Hencida Községi Önkormányzat

-helyettes szülői szolgáltatás Bihari Szociális Szolgáltató Központ

-családsegítés Bihari Szociális Szolgáltató Központ

-szociális étkeztetés Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-házi segítségnyújtás Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-lakás és helységgazdálkodás Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-helyi környezet- és természetvédelem, Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-vízgazdálkodás, vízkárelhárítás Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-honvédelem, polgári védelem,

-katasztrófavédelem,

-helyi közfoglalkoztatás Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-helyi adóval kapcsolatos feladatok Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltsége

-sport, ifjúsági ügyek, Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-közreműködés a település

közbiztonságának biztosításában Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

-települési szilárd hulladékkezelési Bihari Hulladékgazdálkodási Kft

közszolgálatatás megállapodás alapján

-Települési folyékony hulladék kezelési Kobold Trans Bt. megállapodás alapján

közszolgáltatás

-víziközmű-szolgáltatás Debreceni Vízmű Zrt-vel kötött

megállapodás alapján

Az Önkormányzat által vállalt nem kötelező feladatok:

- piac üzemeltetése Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

- múzeum működtetése Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

- egyéb étkeztetés Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

- ingatlan bérbeadása Szentpéterszeg Községi Önkormányzat

A 6. § (3) bekezdése a Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A hatálybalépés időpontja ... .

A 41. § (1) bekezdés b) pontja a Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A hatálybalépés időpontja ... . A 3. melléklet a Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.