1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentpéterszeg Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45.

(3) Az önkormányzat jogi személy, amely önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat, szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket és gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.

(4) Az önkormányzat szervei a képviselő-testület, képviselő-testület bizottságai, polgármester, jegyző és a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal.

2. § (1) Szentpéterszeg címere az 1. függelékben meghatározott módon: kék színű címerpajzsban heraldikailag bal oldalon, hegyével felfele álló és élével kifelé néző ekevas, heraldikailag jobb oldalon pedig élével befele fordított csoroszlya.

(2) Az önkormányzat (1) bekezdés szerinti címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:

(3) A 2. §. (2) bekezdés g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre –a polgármester engedélyezheti.

(4) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A község zászlójának színe fehér, kék, a fehér alapon középen helyezkedik el a község címere.

(6) Az önkormányzat által alapított kitüntetés a „Szentpéterszegért” kitüntető díj, Szentpéterszeg Község Díszpolgára.

(7) Az önkormányzat intézménye a Szentpéterszeg Mesevilág Óvoda 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45.

(8) Az önkormányzat honlapja www.szentpeterszeg.hu, az önkormányzat negyedévente megjelenő közéleti lapjának címe Péterszegi Körkép.

3. § (1) A Képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot készít.

(2) A Képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

(3) A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.

(4) A program végrehajtását évenként értékelni kell, melyről a lakosságot tájékoztatni szükséges.

(5) A Képviselő-testület az önkormányzat hosszú távú fejlesztési programját a prioritásokat kijelölő 30 éves fejlesztési koncepcióban határozza meg.

4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart, illetve szükség szerint ülésezik.

(3) A képviselő-testület üléseit a Szentpéterszeg Községi Önkormányzat nagytermében tartja, amelytől a képviselő – testület eltérhet.

(4) A képviselő-testület ülésein - a zárt ülés kivételével - a nyilvánosságot biztosítani kell.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják.

(6) A képviselő-testület ülésén csak a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel. Kivételesen a képviselő-testület vita közben – egyszerű többséggel – a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármesternek kell összehívnia. A polgármester, illetve alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és a fő napirendek előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, ünnepi, rendes, rendkívüli, folytatólagos), az ülés összehívójának aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3) A képviselő testületi ülés meghívóját, és az előterjesztéseket

(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, valamint a nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalandó főbb napirendekről a lakosságot hirdető táblán a meghívó másolatának kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(5) A képviselő-testületi ülésre meghívót kapnak a napirendek előterjesztői, a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá mindazok, akiket a polgármester indokoltnak tart.

(6) A meghívó és az előterjesztések megküldése a (7) bekezdésben foglaltak kivételével kinyomtatott formában történik.

(7) A meghívót, valamint az írásbeli előterjesztéseket a képviselő és a tanácskozási joggal meghívott nyilatkozata alapján elektronikusan is lehet kézbesíteni.

6. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

(3) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívható, ha

(4) Az ülésre vonatkozó meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával történik, azzal az eltéréssel, hogy napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.

(5) Halasztást nem tűrő sürgős esetben a meghívó az ülés előtt egy nappal is kiküldhető.

(6) Határozatképesség hiányából elmaradt ülést - változatlan napirendekkel - újra össze kell hívni a Szabályzat 6. §-a szerint. A megismétlendő ülés napirendjéhez előterjesztéseket csatolni nem kell. Kivételt képez ez alól, ha bármelyik napirendhez - indokoltan - egyébként is módosítás készült.

7. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívóban az alábbi sorrendet kell betartani:

(2) A meghívóban feltüntetett napirendek tárgyalásáról vagy a feltüntetett napirendek tárgyalásától való eltekintésről, az ülés napirendjéről való levételről a képviselő-testület - vita nélkül - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Tárgyalásra felvett napirendek anyagát, valamint a már kiküldött előterjesztések kiegészítését, módosítását tartalmazó külön anyagokat az ülés megkezdése előtt ki kell osztani.

8. § (1) A zárt ülésen tárgyalandó napirendeket a 6. § (2) bekezdése szerint előre meg kell határozni. Lehetséges nyilvános ülésre kijelölt napirendek zárt ülésen való tárgyalásának elrendelése is, ha arra a nyilvános ülés napirendi javaslatai elfogadása előtt, vagy után a polgármester, az érintett bizottság elnöke, bármelyik képviselő, illetve a jegyző javaslatot tesz. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - nyílt szavazással, minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.

(3) A képviselő-testület zárt ülésének ideje alatt az ülésteremben sem hang- sem videofelvétel készítése nem megengedett, kivéve a jegyzőkönyv számára készült hangfelvételt.

9. § (1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, ahol a helyi választópolgárok közérdekű javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetlegesen ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján értesíteni kell a lakosságot megtartása előtt legalább 10 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről a Szabályzat 33. §-a szerinti követelmények betartásával jegyzőkönyv készül.

10. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések többirányú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A polgármester előre meghatározott tárgykörben, illetőleg a vállalkozásokat, gazdálkodó szervezeteket érintő, valamint a község előtt álló jelentősebb feladatok, döntések előkészítésébe bevonhatja a szervezetek vezetőit.

(3) A lakossági fórumon elhangzott véleményekről, javaslatokról, a kialakított állásfoglalásokról feljegyzés készül, amely alapján a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást kap.

11. § (1) Képviselő-testületi előterjesztést tehet:

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést csak akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy a képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő testületi ülésre már nem terjeszthető elő. Sürgősségi indítványt írásban – kivételes esetben szóban – lehet előterjeszteni, és az előterjesztő köteles megindokolni ezen eljárás okait. A sürgősségi indítványt legkésőbb egy órával az ülést megelőzően a jegyzőnek át kell adni törvényességi ellenőrzésre.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállása esetén bármely képviselő, a polgármester, a bizottság, a jegyző írásban vagy szóban sürgősségi indítvánnyal is javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.

(5) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

12. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza:

(3) A határozati javaslatban meg kell jelölni:

(4) Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra, és a tájékoztatóra is.

13. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, a kérdések kivizsgálásáról, a Képviselő-testület és szervei működéséről, az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

14. § (1) A tájékoztató olyan írásos információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az általa felkért személy vagy szervezet, a szakmailag érintett bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett jogosult.

(3) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében nem kötelező vitát nyitni. A tájékoztató vitára bocsátásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

15. § (1) Az ülést a polgármester (a továbbiakban: ülést vezető) nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülést vezető kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülést vezető kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az ülést vezető az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester 7 napon belül köteles újból összehívni.

16. § (1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az ülést vezető

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefon használata, telefonhívás és fogadás nem megengedett.

(3) Mobiltelefon, laptop, tablet a képviselő – testületi ülésen csak képviselői munka segítésére használható.

(4) Ha a levezető elnök ugyanazon képviselőtől az (1) bekezdés a) – c) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10 %-os csökkentését. Az indítványról a képviselő – testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

17. § (1) Az ülést vezető indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el a képviselőtestület egyetértésével, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő – testület vita nélkül hozott határozatával erről dönt.

18. § (1) Az ülést vezető ülésvezetési sorrendi teendői:

(2) Az ülést vezető minden előterjesztés felett külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.

(3) A képviselő-testület tagja hozzászólásának megkezdése előtt

(4) Az ülésen résztvevő bármelyik képviselő-testületi tag az érdemi munka hiányára utalással kezdeményezheti a napirend tárgyalásának lezárását. Az első hozzászólások befejeződéséről az ülés vezetője köteles meggyőződni és annak eredményét nyilvánosságra hozni.

(5) Az (4) bekezdés szerinti kezdeményezés felől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű nyílt szavazással akkor dönt, amikor az ülés vezetője bejelenti a hozzászólások befejeződését.

(6) Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítvány rendkívül indokolt esetben, írásban is benyújtható. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását az ülést vezető felfüggesztheti.

(7) Az ülést vezető az elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban véleményt kívánt mondani és még nem nyilvánította ki azt.

19. § (1) A képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

(2) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének, a képviselőknek jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülést vezető adja meg a szót.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyszerű többséggel.

(5) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülést vezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát az ülést vezetőnél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte.

(6) A 3 percen túli felszólalás engedélyezéséről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

20. § (1) Felvilágosítás kérésnek minősül az olyan napirendhez nem tartozó, intézkedést nem igénylő önkormányzati ügyben felteendő kérdés, amelyet a képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz intézhetnek önkormányzati ügyben.

(2) A képviselő a felvilágosítás kérést a nyílt képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után, a polgármesteri tájékoztatót közvetlenül megelőzően kérheti, melyre a választ az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban, érdemben kell megadni.

(3) A felvilágosítás kérés felvetésére legfeljebb 2 perc, megválaszolására legfeljebb 3 perc, viszontválaszra 1 perc áll rendelkezésre.

(4) Ha a felvilágosítás kérés felvetése a 2 percet meghaladja, úgy az írásban terjesztendő be, melyre az ülésen –vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – a polgármester, jegyző, bizottsági elnök érdemi választ köteles adni.

(5) Nincs helye felvilágosítás kérésnek előkészítést igénylő önálló napirend esetében.

(6) Személyi ügyek esetében a felvilágosítás kérés zárt ülésen tárgyalható.

21. § (1) A határozati javaslatot az ülést vezető fogalmazza meg, ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) Az ülést vezető a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) A szavazásra feltett módosító javaslat szövegtartalmát az eredeti határozati javaslatban való közvetlen megjelentetés érdekében egyértelműen - a határozat végleges szövegének megfelelően - kell meghatározni. A határozati javaslatokat a jegyző készíti el és adja át az ülés vezetőjének.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülést vezető kihirdeti a döntést.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

22. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző felolvassa. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart intézményvezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén.

(2) A titkos szavazás szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

24. § Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

25. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

26. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos- és hanganyag alapján jegyzőkönyv készül, amelyhez csatolni kell

(2) A tanácskozást tartalmazó hanganyagot 1 évig kell megőrizni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) Az (1) bekezdés szerint felszerelt jegyzőkönyvről egy eredeti példány készül, amelyet a jegyző kezel.

(6) A jegyző a jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikusan felterjeszti a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjéhez, továbbá a község honlapján az ülést követő 15 napon belül közzéteszi.

27. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével –betekinthetnek szükség szerint a képviselő-testület jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltségén kell lehetőséget biztosítani.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyveinek formai és tartalmi követelményei megegyeznek a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek követelményeivel, azzal a különbséggel, hogy azok

(3) A határozatokat és a rendeleteket minden évben folyamatos arab számmal, törve évszámmal, zárójelben a hónap és nap, valamint - zárt ülésen hozott határozat esetében „Z" megjelöléssel kell ellátni. A rendeleteknél a felsoroltakon kívül fel kell tüntetni annak címét is.

(4) A közmeghallgatás jegyzőkönyvénél a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a rendelet-tervezetet a jegyző véleményével ellátva a képviselő-testületnek benyújtja. Lehetséges a rendelet-tervezetnek bizottsági megtárgyalása, valamint a tárgyalásba szakértő bevonása.

(3) A rendelet-tervezet végleges szövegét - a rendelet megalkotása előtt a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről a rendelet egy példányának a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltsége 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45. szám alatti hirdetőtábláján történő kihelyezésével.

(5) A rendelet közléséről a jegyző gondoskodik a rendelet egy példányának a Faluház és Könyvtárba való megküldésével és az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével.

29. § (1) A képviselő Szentpéterszeg község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselő jogai és kötelességei azonosak. A képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban indokolással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezést a képviselő – testület határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet – tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, a rendelet – tervezet benyújtásának határidejét.

30. § (1) Az önkormányzati képviselő az önkormányzat tanácskozó termét annak tárgyalások céljára szolgáló funkciója mellett, mint a képviselői feladatok ellátását biztosító helyiséget igénybe veheti.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és a folyamatban lévő ügyekről a polgármestertől igényelheti.

(3) A legfeljebb 5 oldalnyi terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb oldalszámú anyagot betekintésre igényelhet a polgármester útján.

(4) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni.

31. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak és azok szervezeti formáinak felsorolását a 5. melléklet tartalmazza.

(2) Szentpéterszeg Községi Önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok államháztartási kormányzati funkció szerinti besorolását a kincstári törzskönyvi nyilvántartás szerint a 2. függelék tartalmazza.

32. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezését figyelembe véve – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

33. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd ezt követően minden év január 1. napjával vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására a Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnevezéssel önkormányzati bizottságot hoz létre.

(3) A polgármester, valamint az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos eljárási szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

34. § (1) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(2) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(5) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(7) A Képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos tájékoztató tárgyalásakor.

35. § (1) Az önkormányzat bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrző feladatokat ellátó – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntési joggal felruházható -egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre.

36. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságot 3 fővel, amelyből mind a 3 fő képviselő-testületi tag.

(2) A bizottsági feladatokat a 3. melléklet tartalmazza.

37. § (1) A képviselő-testület bármely a képviselő – testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására ideiglenes bizottságot, munkacsoportot is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottság, illetve munkacsoport elnöke lehet más állandó, vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is. Az ideiglenes bizottság és a munkacsoport feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület a bizottság, illetve munkacsoport felállításakor határozza meg.

38. § (1) A bizottság működésének szabályai a következők:

(2) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár el. Döntéseit - javaslattevő vagy véleményező jogkörben eljárva is - határozati formában hozza.

(3) A bizottság döntéseinek jelölése megegyezik a képviselő-testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy a számozás és keltezés után a bizottság megnevezésére utaló - „biz. határozat" - rövidített meghatározást kell alkalmazni.

(4) A bizottság által a (2) bekezdés alapján véleményezett és a képviselő-testület napirendjére tűzött előterjesztés tárgyalása során a bizottság elnöke a testületet tájékoztatja az ügyben kialakult bizottsági határozatokról. A tájékoztatásnak ki kell térnie a bizottság által elfogadottakkal ellentétes - kisebbségi - véleményre is.

39. § (1) A bizottságokra átruházott hatáskörökben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztratív feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző tartozik gondoskodni arról, hogy a bizottságok anyagai kellő időben a bizottság tagjainak rendelkezésére álljanak, továbbá arról is, hogy a bizottságok által tárgyalt napirendnek megfelelő felkészültségű, az anyagot előterjesztő vagy helyettese, a napirend tárgyalásakor jelen legyen a bizottsági ülésen. A megjelölt felelős gondoskodik a bizottsági ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Soron kívül gondoskodik a képviselő-testületi ülésre terjesztett, bizottsági ülésen kiegészítési igényt megjelölő döntés beterjesztéséről.

(3) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal, és a ciklus végén kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni.

40. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el, tagja a képviselő – testületnek. A képviselő – testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően a képviselő – testület előtt esküt tesz.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény 68. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a polgármester döntést hozhat önkormányzati ügyekben.

41. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak, tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármesterre egyebekben a polgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. § (1) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármester– pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.

(2) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére, általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

43. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző kinevezéséhez szükséges szakképesítési követelményekkel rendelkező köztisztviselője nevezhető ki.

44. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Hencida Községi Önkormányzata Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) A Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal szentpéterszegi kirendeltségének neve és címe: Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltség 4121 Szentpéterszeg, Kossuth u. 45.

45. § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) Az önkormányzat a felügyelete alatt álló intézmények, támogatott szervezetek, a közös önkormányzati hivatal ellenőrzését külső vállalkozó bevonásával látja el.

(3) A belső ellenőr jogállását és feladat-meghatározását tekintve a jegyző irányítása alatt áll.

(4) A belső ellenőr munkája során köteles feltárni minden olyan tényt, adatot, eredményt, ami az előírásoktól eltér, az eltérés okainak, körülményeinek objektív bemutatásával. Ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban az ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban rögzítettek, útmutatók, ellenőrzési nyomvonalak, valamint az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

46. § Egyidejűleg hatályát veszti Szentpéterszeg Községi Önkormányzat Képviselő – testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról 15/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelete.

47. § Ez a rendelet 2024. október 7-én 14 órakor lép hatályba.