Körösszakál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2022. 06. 29- 2023. 03. 15

Körösszakál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2022.06.29.

Körösszakál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban biztosított jogával élve és a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyiönkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében és 143. § (4 ) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) Körösszakál Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Körösszakál Község Önkormányzata

(3) Címe: 4136 Körösszakál, Piac tér 1.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.korosszakal.hu

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, pecsét

(2) Az önkormányzat címerének leírását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Gazdasági Program (Ciklusprogram)

3. § (1) A Képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot készít.

(2) A Képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

(3) A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.

A képviselő-testület működése

4. § (1) A Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő. A Képviselő-testület névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

Előterjesztések

5. § (1) A meghívóban szereplő napirendeket írásban kidolgozva a polgármester terjeszti elő. A polgármester egyes napirendi pontok előterjesztésével mást is megbízhat.

(2) A képviselők írásbeli előterjesztéseiket 15 nappal az ülés előtt kötelesek a jegyzőnek leadni.

(3) A jegyző köteles az előterjesztéseket a képviselőknek, a meghívottaknak véleményezésre megküldeni úgy, hogy az ülést megelőzően 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon megkapják.

(4) Az előterjesztés elemei:

a) nyilvános vagy zárt ülésen kell-e tárgyalni az előterjesztést,

b)a tárgy meghatározása,
c) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
d) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
e) a végrehajtási határidő megjelölése.
Az előterjesztésben ismertetni kell, hogy a napirenden szereplő kérdést korábban tárgyalta-e a képviselő-testület, annak során milyen határozat vagy rendelet született, illetve határozat, vagy rendelet meghozatala nélkül a kérdés tárgyalását a testület miért vette le a napirendről.
(5) Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztés írásbeli előkészítése elhagyható. A napirend elfogadása előtt a képviselő valamely kérdés napirendre tűzésére sürgősségi indítványként javaslatot tehet a polgármester felé. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt külön határoz.

6. § A képviselő a napirendi pontok elfogadása előtt a szavazás megkezdéséig rendeletet tartalmazó előterjesztéshez írásban, vagy szóban, határozatot tartalmazóhoz írásban, vagy szóban módosító indítványt tehet

7. § A jegyző köteles tájékoztatni a lakosságot legalább 5 nappal a képviselő-testületi ülése előtt az ülések időpontjáról és a tervezett napirendről (a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével) a hivatali hirdetőtáblán, és a honlapon.

A testületi ülés összehívása

8. § (1) A képviselők és a meghívottak a rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt 1 nappal megkapják az ülés napirend tervezetét is tartalmazó meghívóját.

(2) A meghívó tartalmi elemei:

a) testületi ülés időpontja, helye,

b) a tervezett napirendi pontok felsorolása,

c) előterjesztő megnevezése,

d) írásos előterjesztések, határozati javaslatok, rendelet-tervezetek,

e) meghívó kelte,

f) összehívásra jogosult aláírása

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és tanácskozási joggal az alábbi személyeket:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

b) a napirend szerint illetékes és érintett szerv vezetőjét, vagy képviselőjét,

c) az egyes napirendi pontok hivatali előterjesztőit

d) amennyiben a napirend a tevékenységi körét érinti, a (6) bekezdésben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőjét

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása (illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége) esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

(5) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő 1 havi tiszteletdíját megvonja, amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek tiszteletdíjat állapított meg.

(6) A nyugdíjasok, ifjúság, sport, nemzetiségek, hátrányos helyzetűek képviseletét ellátó helyi szervezet és a településen működő egyházak, mint helyi önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságai ülésén.

A testületi ülés vezetése

9. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a) a határozatképesség számszerű megállapítása,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a testület vita

nélkül dönt,

c) jelentést, tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,

d) az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyalt napirendhez kapcsolódó kérdések felvetésére ad lehetőséget, (kérdést a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak tehetnek fel),

e) vitára bocsátja az előterjesztéseket (a vitában a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak vehetnek részt),

f) a vitában a hozzászólások időtartamát úgy korlátozza, hogy a napirendhez kapcsolódó első felszólalás időtartama 5 perc, a második felszólalás 2 perc,

g) az ügyrendi javaslatot vita nélkül szavazásra bocsátja,

h) a vita lezárása előtt a napirend előterjesztőjének válaszadási, a jegyzőnek törvényességre vonatkozó észrevételezési lehetőséget biztosít

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

A módosító indítványról történő szavazást megelőzően az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító indítvánnyal egyetért-e vagy nem.
(3) A polgármester javaslatára a testület dönti el, hogy ad-e a jelenlévő, tanácskozási joggal nem bíró állampolgárnak hozzászólási jogot.
(4) A polgármester feladatai az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatban:
a) Képviselők esetében:
aa) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
ab) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz,
ac) a „személyes megjegyzés” intézményét érvényre juttatja, (Erre a vita lezárása után ad lehetőséget - 2 perc időtartamra - annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.)
b) Nem képviselők esetében: a nyilvános ülés rendjének megzavarásáért a polgármester az
állampolgárt rendreutasítja, a rendzavarás ismétlődése esetén a terem elhagyására kötelezi.
(5) A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.

Kérdés, interpelláció

10. § (1) Kérdés, interpelláció

a) A képviselő kérdést szóban, interpellációt írásban terjeszthet elő. Interpellációt a testület ülését megelőző 3 nappal lehet benyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. Kérdést bármely képviselő feltehet a Közös Önkormányzati Hivatal vagy intézményei ügykörébe tartozó ügyekben.

b) A szóban előterjesztett kérdés, valamint az erre adott válasz időtartama 5 perc. Mind az írásban, mind a szóban előadott kérdésre a megkérdezett köteles válaszolni a testületi ülésen azonnal, vagy pedig 8 napon belül. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület csak akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

c) Közérdekű, illetve a lakosság széles rétegét érintő ügyekben írásban előterjesztett interpelláció ismertetése, valamint az arra adott válasz maximális időtartama 10 perc. Ha a képviselő az interpellációt a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal korábban benyújtotta, arra választ a legközelebbi ülésen kell adni. Egyéb esetben az interpellációra a rákövetkező ülésen kell válaszolni.

(2) A résztvevő állampolgárok körében felvetődött közérdekű bejelentésekre az érintett a választ 30 napon belül megkapja.

(3) A képviselő a napirendi pontok tárgyalása előtt sürgős, közérdekű, az egész önkormányzat életét érintő ügyben felszólalással élhet, illetve kérdést tehet fel.

A napirend előtti felszólalás megengedéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A képviselő-testület döntései

11. § (1) A Képviselő-testület döntései:

a) rendelet elnevezése: önkormányzati rendelet,

b) határozat elnevezése: önkormányzati határozat.

(2) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a rendelet esetében a Körösszakál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megnevezést, a kihirdetés hónapját, napját, az „önkormányzati rendelet” megjelölést és a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) Az ügyrendi jellegű döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, de önálló határozat számmal nem kell ellátni.

12. § (1) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában felsorolt esetekben.

(2) A határozathozatalnál – ha a kisebbség kéri – különvéleményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

(6) Azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester 1.000.-Ft összegű rendbírsággal sújtja, melyet a közléstől számított nyolc napon belül az önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni.

A szavazás módja

13. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A testület képviselői indítványra egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.

(3) Név szerinti szavazás esetében az ülést vezető polgármester egyenként szólítja a képviselőket, akik hangos „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tart: intézményvezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén.

A titkos szavazás szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

Rendeletalkotás

14. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti:

a. a polgármester,
b. képviselő,
c. a testület bizottsága.
(2) A rendelet tervezetét ki kell függeszteni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára.
(3) A polgármester megfelelő előkészítés után nyújtja be a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé indokolással együtt. Az indokolásnak tartalmaznia kell azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé tették, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.
(4) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél elvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.
(5) A rendeletet, az elfogadást követő 7 napon belül ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendeletet a hatályba lépést követő 30 napig kifüggesztve kell tartani. A rendeletet meg kell küldeni: a képviselőknek. A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján is meg kell jelentetni.
(6) A lakosság a rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatalban, a honlapon megtekintheti.
(7) Rendelet alkotása, vagy határozat hozatala szóban a képviselő-testület ülésén, vagy írásban kezdeményezhető. Rendelet alkotás kezdeményezését írásban legalább 15 nappal a testületi ülést megelőzően kell eljuttatni a jegyzőhöz. A képviselő-testület ülésén szóban kezdeményezett rendelet tervezetét a soron következő ülésre, de legkésőbb a képviselő-testület által meghatározott időpontra elő kell készíteni.

Jegyzőkönyv

15. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a. az ülés helyét és időpontját,
b. a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
c. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
d. a képviselők kérésére véleményének rögzítését,
e. az elfogadott rendeletek és határozatok szövegét,
f. aláírásokat, dátumot és pecsétet.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a. a meghívó
b. az írásos előterjesztések,
c. az elfogadott határozat, rendelet,
d. az írásban benyújtott képviselői hozzászólás,
e. a közérdekű felvetésekre, interpellációkra adott válaszok,
f. a jelenléti ív.
(3) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló dokumentumot jogszabályban előírt megőrzési időig az irattárban meg kell őrizni.
(4) A jegyző jegyzőkönyv alapján a hozott határozatról 7 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot készít, amelyet megkapnak a határozat végrehajtásában érdekeltek, és akik a határozattal érintettek.
(5) A jegyzőkönyveket a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével az állampolgárok az önkormányzatnál, a honlapon megtekinthetik.
(6) A jegyzőkönyvek és a hozott határozatok megtekintésének helyéről a jegyző a lakosságot a hivatali hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatja.
(7) A határozatokat az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

16. § (1) A képviselő-testület választott vezetői a fontosabb testületi döntések meghozatala előtt a döntés által érintettek részére lakossági fórumot tarthatnak. A jegyző a lakossági fórum helyéről, időpontjáról és napirendjéről 8 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a honlapon, a hivatali hirdetőtáblán.

A Képviselő-testület minden évben legalább egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A jegyző a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről 5 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a helyi sajtó útján, a honlapon és a hivatali hirdetőtáblán.
(3) A közmeghallgatáson az érdekeltek a képviselő-testület tagjaihoz kérdéseket intézhetnek.

17. § (1) Az állampolgárok által benyújtott, a Képviselő-testületnek szóló és az államigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó beadványok alapján előterjesztést kell készíteni, amit a legközelebbi ülésre a képviselőknek meg kell küldeni.

(2) Az állampolgárt a beadvány napirendre tűzésének időpontjáról, vagy a napirendre tűzés elutasításáról, illetve a Képviselő-testület érdemi döntéséről 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

A képviselő-testület bizottságai

18. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fő. Az Ügyrendi Bizottság névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) A bizottság szükség szerint ülésezik, üléseiről jegyzőkönyv készül.

A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze.
A bizottságot össze kell hívni, ha a polgármester, továbbá az érintett bizottság két tagja, valamint 3 képviselő indítványozza.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait a bizottságnak az a képviselő tagja látja el, aki régebb óta tagja az önkormányzatnak, azonos időponttól fennálló képviselői megbízatás esetén az elnök feladatait az idősebb képviselő látja el.
(4) A bizottság ülése nyilvános, kivéve, ha a bizottság olyan napirendet tárgyal, amit a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint zárt ülésen kell tárgyalni. Az elnök javaslatára a bizottság dönti el, hogy ad-e a jelenlevő tanácskozási joggal nem rendelkező meghívott személynek hozzászólási jogot.
(5) A bizottság javaslatát a testületnek a témát tárgyaló ülés érintett napirendi pontjánál a bizottság elnöke, vagy tagja ismerteti.
(6) A bizottsági döntést, javaslatot, véleményt a jegyző köteles a polgármesterhez eljuttatni.
(7) A bizottság feladatait és hatáskörét a 2. számú melléklet tartalmazza.
A bizottság hatáskörét, feladatkörét érintő előterjesztés bizottsági megtárgyalás után terjeszthető a képviselő-testület elé, kivéve, ha a bizottsági ülés határozatképtelen volt.
(8) A bizottság a hatáskörébe, feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez.
(9) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, egy tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(10) A képviselőnek az összeférhetetlensége megszüntetése érdekében tett lemondó nyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság elnökéhez kell benyújtania.

Polgármester, alpolgármester

19. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:

a. amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, jogvesztő határidő beállta, pénzügyekben legfeljebb 5 millió Ft-ig, pályázati ügyekben támogatói okirat szerint.
b. a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene
(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait külön rendelet tartalmazza.

20. § A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

Jegyző, aljegyző

21. § (1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

a) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,

b) megteremti az önkormányzat működésének nyilvánossághoz szükséges feltételeket,

c) gondoskodik az önkormányzat döntéseinek megismertetéséről és végrehajtásáról.

d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatás esetén az aljegyző helyettesíti.

(3) Az aljegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén a jegyző helyettesíti.

22. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat Gyöngyösi Tiborné költségvetési főelőadó látja el azzal a korlátozással, hogy közszolgálati jogviszony létesítéséről nem hozhat munkáltatói intézkedést.

Közös Önkormányzati Hivatal

23. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Berekböszörmény, Körösszakál és Bedő Község Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel kötött megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) A Hivatal neve: Berekböszörményi Közös Önkormányzati Hivatal Címe: 4116 Berekböszörmény, Köztársaság tér 1.

A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

24. § A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi Bizottság végzi.

a) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását.

A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.
b) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet.
Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.
c) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja.
A vagyonnyilatkozatokat külön vasszekrényben kell tárolni úgy, hogy azokhoz csak az Ügyrendi Bizottság férhet hozzá. A szekrény kulcsát a közös önkormányzati hivatal páncélszekrényében bélyegző lenyomattal lezárt dobozban kell tárolni.
d) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, azt bárki megtekintheti. A megtekintés iránti igényt a bizottság elnökénél írásban vagy szóban kell bejelenteni, a megtekintést a bizottság elnöke biztosítja. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát csak a bizottság tekintheti meg vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében.
e) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
f) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
g) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
h) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be.
Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
i) Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
j) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.

Együttes képviselő-testületi ülés szabályai

25. § A közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell dönteni.

a. Évente minimálisan két együttes ülést kell tartani a közös önkormányzati hivatali feladatok költségvetésének megállapítása, illetve a zárszámadás elfogadására.
b. Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület írásbeli kezdeményezésére össze kell hívni. A kezdeményező képviselő-testület a jegyző útján gondoskodik a téma, előterjesztés előkészítéséről.
c. A jegyző köteles beszámolni a közös önkormányzati hivatal munkájáról mindhárom képviselő-testületnek.
d. Az együttes ülést Berekböszörmény község polgármestere vezeti.
e. Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei közül mindegyik határozatképes.
f. Amennyiben az együttes ülés határozatképtelen, vagy ülés közben határozatképtelenné válik, akkor az ülést 5 napon belül újból össze kell hívni.
g. Az együttes ülést Berekböszörmény község polgármestere hívja össze.
h. A határozati javaslatot az érintett önkormányzatok polgármesterei egyenként bocsátják szavazásra, arról a testületek külön-külön szavaznak.
i. Az együttes ülésről közös jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben az érintett önkormányzatok határozatai a soron következő sorszámmal külön-külön kerülnek rögzítésre.
j. Az együttes ülésről szóló jegyzőkönyvet a megállapodásban résztvevő települések polgármesterei és a jegyző írja alá.
k. A jegyzőkönyvet 6 példányban kell készíteni és az érintett önkormányzatoknak meg kell küldeni.

Együttműködés a Nemzetiségi Önkormányzatokkal

26. § (1) Körösszakál Községi Önkormányzat a Körösszakáli Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Körösszakáli Helyi Román Nemzetiségi Önkormányzat részére együttműködési megállapodás alapján biztosítja az önkormányzati működés tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Az önkormányzati működés tárgyi feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

a) a Nemzetiségi Önkormányzatok és a Körösszakál Községi Önkormányzat között megkötött Együttműködési Megállapodásban rögzítetteknek megfelelően történik térítésmentesen az iroda helyiség biztosítása

b) az irodahelyiséghez kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek vállalása (villamos energia díja, fűtésdíj, víz-és csatornadíj, takarítás)

c) a Nemzetiségi Önkormányzatok működéséhez, a testületi, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása,

d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a Nemzetiségi Önkormányzatok Elnökének feladata,

e) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása a Nemzetiségi Önkormányzatok Elnökének feladata,

f) vezetékes telefon használat biztosítása a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében, a Nemzetiségi Önkormányzat feladatai ellátásában közreműködő munkatárs részére,

g) a c), d), e), f) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok telefonhasználata költségei kivételével- a viselése.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg Körösszakál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2013.(X.31.) számú rendelete, 13/2014.(X.21.) számú rendelete, 7/2016.(IV.9.) számú rendelete, 11/2017.(VIII.25.) számú rendelete, 5/2019.(II.15.) számú rendelete, 15/2019.(XI.15.) számú rendelete, 11/2020.(X.30.) számú rendelete, valamint a 14/2020.(XI.11.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(2) Az SZMSZ és mellékletei karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az SZMSZ mellékletei:

1. sz. A titkos szavazás szabályai

2. sz. Az önkormányzat bizottsága feladat- és hatásköre

3. sz. Körösszakál Községi Önkormányzat tevékenységi körébe tartozó kormányzati funkciók

4. sz. Az önkormányzat által ellátott feladatok és azok intézményi szervezeti formái

5. sz. Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények szervezetek jogállásuk szerint

6. sz. Körösszakál Községi Önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások

7. sz. Az önkormányzat területén lévő hirdetőtáblák jegyzéke

8. sz. A település közigazgatási térképe

9. sz. Körösszakál Község társadalmi, gazdasági, kulturális jellemzői

(4) Függelékek:

1. sz. Berekböszörményi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

2. sz. A képviselők névsora

3. sz. Ügyrendi Bizottság névsora

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

Mellékletek és függelékek