1. § A rendelet célja, hogy az arra rászoruló családok részére a rendeletben meghatározott lakásszerzésükhöz – lakáshelyzetük megoldásához – anyagi támogatást nyújtson.

2. § (1) Helyi önkormányzati támogatásban azok az arra rászoruló magyar állampolgárok, illetve letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok részesíthetők, akik:

a./ házastársak s a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét, és

b./ jövedelmük nem haladja meg a mindenkormi öregségi nyugdíjminimum egy főre eső

250%-át, és

c./ tulajdonukban – a 3. § (c) pontjában szabályozottak kivételével beköltözhető állapotú lakásuk – nincs és soha nem volt.

(2) Külföldi állampolgárok kizárólag akkor részesíthetők támogatásban, ha

a./ ingatlanszerzésükben állampolgárságukra tekintettel nincsenek korlátozva és

b./ a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmük elbírálása folyamatban van.

(3) Ha a kérelmező házaspár egyike sem rendelkezik 3 éves bejelentett gáborjáni lakóhellyel, vagy munkahellyel de a rendeletben foglalt egyéb feltételnek megfelelnek részükre különös méltánylást érdemlő esetben kamatmentes támogatás nyújtható.

3. § Helyi támogatás nyújtható a Gáborján közigazgatási területén lévő

a./ magántulajdonú lakóház építéséhez,

b./ magántulajdonban álló új, vagy használt lakás vásárlásához,

c./ magántulajdonban áll lakóházon olyan munkálatok elvégzéséhez, amelyek a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítása, belvízkárt szenvedett lakóépület helyreállítása vagy a lakóház lakhatóvá tételére szolgálnak.

4. § (1) A támogatás formája: kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás

(2) A kamatmentes kölcsön mértéke

a./ magántulajdonú lakóház építéséhez legfeljebb 100.000.- Ft

b./ lakásvásárláshoz legfeljebb 80.000.- Ft

c./ a 3. § (c) pontjában legfeljebb 80.000,- Ft

d./ a 2. § (3) bekezdésében meghatározottak legfeljebb 80.000,- Ft

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke:

a./ magántulajdonú lakóház építéséhez legfeljebb 150.000,- Ft

b./ magántulajdonú lakóház vásárlásához legfeljebb 80.000,- Ft

(4) A vissza nem térítendő támogatás mértéke igazolt belvízkár helyreállítása esetén a mindenkori központi támogatás figyelembevételével a (3) bekezdésében meghatározottaknál magasabb összegű is lehet.

5. § (1) Nem adható támogatás annak, akinek a vele együtt lakó, illetve együtt költöző személyek valamelyikének

a./ megvásárolni, építeni kívánt lakásának szobaszáma meghaladja a 12/2001. (I.31) Korm. számú rendelet 3. §-ában meghatározott méltányolható lakásigény felső határát.

b./ lakhatása az ország területén bármilyen módon – tulajdonjog, tulajdoni illetőség, holtigtartó haszonélvezeti jog révén – megoldott volt kivéve a 3. § (c)-(e) pontjában meghatározott kérelmezőket,

c./ az ország területén összesen legalább 3 millió forintot elérő ingó vagy ingatlan vagyona van, vagy ilyet lízingel.

d./ a Ptk. 685. § b./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozójától szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.

(2) Nem adható támogatás, ha

a./ a kérelmező vagy vele együtt lakó, együtt költöző személy valamelyikét korábban bármely önkormányzat lakáscélú támogatásban részesítette,

b./ a kérelem benyújtásakor, lakásépítés esetén, a kérelmező lakás-használatba vételi engedéllyel rendelkezik, vagy azt a kérelem elbírálásig megszerzi.

c./ a kérelmező a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette,

d./ a képviselőtestület által lakástámogatás céljára biztosított éves keret elfogyott,

e./ a kölcsön visszafizetése a kérelmező vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel nem biztosított,

f./ kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembe véve az egy főre eső havi átlagos jövedelem családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szörösét, egyedülálló esetén 3-szorosát meghaladja.

g./ a lakás vételára lakossági szabadforgalomban történő vásárlás esetén meghaladja az 5.000.000.- forintot.

h./ nem fizethető ki a támogatás – a 3. § (c) pontjában szabályozott kivétellel – ha a kérelmezőnek az önkormányzatnál nyilvántartott köztartozása van.

6. § (1) Ha a támogatásban részesülő személy lakásépítési kedvezményt, illetőleg fiatalok otthonteremtési támogatását vagy hitelintézeti kölcsönt vesz igénybe, a helyi támogatás összegét a kedvezményt vagy kölcsönt folyósító hitelintézet – jelzálog-hitelintézet kivételével – útján kell nyújtani.

(2) Ha a kamatmentes kölcsön formájában nyújtott lakáscélú támogatás visszafizetési határideje meghaladja az 1 évet úgy a támogatás összege és járulékai erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(3) Ha a támogatással érintett ingatlant a támogatott 5 éven belül elidegeníti, úgy a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie. Ennek biztosítására az ingatlanra 5 évig terjedő időre elidegenítési tilalmat kell bejegyeztetni.

7. § (1) Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített, a polgármester jóváhagyásával elbocsátható a szerződésből

(2) Ezen hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szerződésből kilépni kívánó fél a hátralévő tartozás arányos részét megfizette, a támogatással érintett lakáson fennálló tulajdoni illetőségét teljesen elveszítette, és a szerződésben maradó fél részéről a ráeső tartozás visszafizetése biztosított.

8. § (1) Indokolt esetben hozzájárulás adható ahhoz, hogy a támogatást kérő a biztosított kölcsön összegét átvihesse másik, megvásárolni vagy építeni kívánt ingatlanra Gáborjánon belül. Egyéb esetben az eladott ingatlanon fennálló tartozást egy összegben vissza kell fizetni.

(2) Az átviteli kérelmet a jegyző bírálja el és kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot.

(3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha a fedezet biztosítására szolgáló ingatlan forgalmi értéke legalább tízszeresen nem haladja meg az átvinni kívánt kölcsönösszeget, továbbá akkor is, ha a kölcsönszerződés biztosításául szolgáló mellékkötelezettség vonatkozásában az önkormányzat hátrányosabb helyzetbe kerülne.

9. § (1) A fennálló tartozás visszafizetése annak mindenkori törvényes kamataival együtt egy összegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített

a./ 1 havi törlesztő részlettel késedelembe esik, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít, és ezen tartozását írásbeli felszólításra sem rendezi.

10. § (1) Ha a szerződés érvényes megkötését követően a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amiért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik és az eredeti állapotot kell visszaállítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a támogatást igénybe vevő kérheti, hogy a már megítélt támogatást másik, e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő lakás építésre/vásárlásra felhasználhassa.

11. § Lakáscélú támogatással kapcsolatos ügyekben a Szociális Bizottság javaslatára a Képviselőtestület dönt.

12. § Az eljárás megindítása kérelemre történik, melyhez csatolni kell

a./ lakásépítés esetén az építési engedély másolatát

b./ lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződést

c./ jövedelemigazolást

d./ nyilatkozatot a vagyoni helyzetről

e./ minden olyan bizonyítékot, melyeket a kérelmező kérelme elbírálásának kedvezőbb megítélése szempontjából fontosnak tart és nem áll a Hatóságunk rendelkezésére.

13. § (1) A támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmány készíthető.

(2) A helyszíni szemlét a Hivatal ügyintézője az ügyfél előzetes értesítése nélkül tartja meg, s annak eredményéről az erre rendszeresített nyomtatványon véleményt nyilvánít.

(3) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy az igénylővel szemben az 5. §-ban felsorolt kizáró okok valamelyike fennáll.

14. § A döntést a Hivatal hajtja végre, ennek során elkészíti a támogatási, illetve kölcsönszerződést, a szerződés módosítását, gondoskodik annak érvényes megkötéséről, valamint a 6. §-ban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetéséről, és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról.

15. § A Hivatal a szerződésben foglaltak teljesítését figyelemmel kíséri. Ennek során az adósokról nyilvántartást vezet, felszólítja azon támogatottak, akik a részletfizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, eredménytelen felszólítás esetén tájékoztatja a Szociális Bizottságot, gondoskodik a hátralék behajtásáról, a kölcsön teljes összegének visszafizetése esetén gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettség törléséről.

16. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Jövedelem: a szociális juttatást, a lakástámogatási hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a háztartási pótlékot kivéve minden személyi jövedelem alá eső rendszeres és nem rendszeres pénzbeli juttatás és a családi pótlék.

(2) Jövedelem számítás módja fiatal házasok esetén: a gyermekkel még nem rendelkező fiatal házasok esetén ha az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 2. § (1) b.) pontjába leírt maximumot, akkor 1 főre eső jövedelmet úgy kell számítani, mintha már 1 gyermek megszületett volna.

(3) Fiatal házasok, akik a 35. életévüket külön-külön nem töltötték be, és a házasságukat a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kötötték.

(4) Együtt költöző: a kérelmező és a Ptk. 685. § b.) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a támogatással érintett lakásba költözik.

(5) Együtt lakó: mindaz a személy, aki együtt költöző és legalább egy éve a támogatást kérővel azonos címen lakik.

(6) A 8. § (1) bekezdésében indokolt esetnek tekintendő különösen ha gyermek vagy újabb gyermek születik, vagy orvosilag is igazolt szempontokból is szükséges a támogatással érintett lakás elidegenítése, cseréje.

(7) Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak, különösen ha egyik fél sem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy munkaviszonyból származó jövedelemmel.

Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak akkor sem, ha akár egyik fél, vagy mindkét fél munkaviszonyban állása ellenére az 1 főre jutó havi nettó átlagos jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 2/3-át.

(8) A munkaviszonyból származó jövedelemmel egy tekintet alá esik a főállású anyasági segély, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a gyes, gyed és az árvaellátás.

(9) Belvíz által okozott kár: az épület olyan károsodása, amelyet a medrükben maradt folyók, patakok, felszíni vizek elvezetésére szolgáló magas vízállásból eredő átszivárgás, talajvízszint emelkedés vagy talajmozgás, továbbá a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó feszíni vízborítás okoz.

(10) Lakóépület esetében életveszélyes állapot fogalma:

A lakóépület olyan mértékű műszaki állagromlása, károsodása, amely főleg a tartószerkezeti elemek (alapok, pillérek, gerendák, födémszerkezet, fedélszék, kéménypillér stb.) állapotára jellemző, és a rendeltetésszerű és biztonságos használat akadályozásán túlmenően közvetlen és közvetett életveszélyes állapotot (kiborulás, kidőlés, kifordulás, roskadás, összedőlés révén) eredményez vagy azt okozhat.

(11) Lakóház lakhatóvá tétele: szerkezeti károsodás nélküli, a lakhatást súlyosan befolyásoló egészséges emberi tartózkodást nem biztosító körülmény elhárítása.

17. § E rendelet 2005. október 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/1991. (V.30) sz. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló rendelete hatályát veszti. A hatálybalépést megelőzően iktatott és még el nem bírált ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.