1. § (1) Gáborján Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a térségben betöltött szerepének megfelelően. (az önkormányzat tevékenységi körébe tartozó szakfeladatokat a 6. melléklet tartalmazza)

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gáborján Község Önkormányzata,

(3) Címe: Gáborján, Fő u. 106. sz.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.gaborjan.hu

(5) Az önkormányzat hivatalos facebook oldalának címe: Gáborján Község Önkormányzata

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeinek leírását és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot (ciklusprogramot) készít.

(2) A képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

(3) A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.

(4) A program végrehajtását évenként értékelni kell, melyről a lakosságot tájékoztatni szükséges

4. § (1) A képviselő-testület működése: a képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő. (A képviselő-testület tagjait az 1. melléklet tartalmazza)

(2) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart

(3) Rendkívüli ülés az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérő időpontban akkor tartható, ha azt halaszthatatlanul sürgős eset indokolja. A Mötv-ben foglaltakon túl halaszthatatlanul sürgős esetnek kell tekinteni és a rendkívüli ülést 2 napon belül össze kell hívni:

5. § (1) Előterjesztések: A napirendeket írásban kidolgozva a polgármester terjeszti elő. A polgármester egyes napirendi pontok előterjesztésével mást is megbízhat.

(2) A képviselők írásbeli előterjesztéseiket 15 nappal az ülés előtt kötelesek a jegyzőnek leadni.

(3) A jegyző köteles az előterjesztéseket a képviselőknek, a bizottságok tagjainak és a meghívottaknak véleményezésre megküldeni úgy, hogy az ülést megelőzően 3 nappal, költségvetésre vonatkozó előterjesztést az ülést megelőző 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 1 nappal megkapják.

(4) A bizottság által tárgyalt határozatot vagy rendelet-tervezetet a bizottsági véleménnyel együtt a képviselő-testület tagjai írásban kapják meg, ha a bizottság azt módosítva fogadta el és az írásban történő ismertetés mellett foglalt állást. Egyéb esetben a bizottsági vélemény szóban kerül ismertetésre a képviselő-testületi ülésen.

(5) Az előterjesztés elemei:

(6) Az előterjesztésben ismertetni kell, hogy a napirenden szereplő kérdést korábban tárgyalta-e a képviselő-testület, annak során milyen határozat vagy rendelet született, illetve határozat, vagy rendelet meghozatala nélkül a kérdés tárgyalását a testület miért vette le a napirendről.

(7) Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztés írásbeli előkészítése elhagyható, de a határozati javaslatot minden esetben írásban kell előterjeszteni.

(8) A napirend elfogadása előtt a képviselő valamely kérdés napirendre tűzésére sürgősségi indítványként javaslatot tehet a polgármester felé. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt külön határoz.

(9) A képviselő a napirendi pontok elfogadása előtt a szavazás megkezdéséig rendeletet tartalmazó előterjesztéshez írásban, határozatot tartalmazóhoz írásban, vagy szóban módosító indítványt tehet.

(10) A jegyző köteles tájékoztatni a lakosságot legalább 5 nappal a képviselő-testületi ülése előtt az ülések időpontjáról és a tervezett napirendről (a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével) a hivatali hirdetőtáblán, és a honlapon.

6. § (1) A testületi ülés összehívása: A képviselők és a meghívottak a munkaterv szerinti rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt 1 nappal megkapják az ülés napirend tervezetét is tartalmazó meghívóját.

(2) A meghívó tartalmi elemei:

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és tanácskozási joggal az alábbi személyeket:

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása (illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége) esetén a Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

7. § (1) A testületi ülés vezetése: A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.A módosító indítványról történő szavazást megelőzően az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító indítvánnyal egyetért-e vagy nem.

(3) A polgármester javaslatára a testület dönti el, hogy ad-e a jelenlévő, tanácskozási joggal nem bíró állampolgárnak hozzászólási jogot.

(4) A polgármester feladatai az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatban:

(5) Képviselők esetében:

(6) Nem képviselők esetében: nyilvános ülés rendjének megzavarásáért a polgármester az állampolgárt rendreutasítja, a rendzavarás ismétlődése esetén a terem elhagyására kötelezi.

(7) A Mötv. 32. §-ában meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselővel szembeni eljárás rendje: első alkalommal a Képviselő-testület figyelmezteti, a figyelmeztetést határozatba foglalja. Második alkalommal történt kötelezettségszegés esetén tiszteletdíját kéthavi, további ismételt kötelezettségszegés esetén 4 havi időtartamra 30%-kal csökkenti.

(8) A polgármester meghívja a képviselő-testület ülésére a gáborjáni székhelyű falufejlesztési és közösségi hagyományápolási tevékenységeket alapszabályuk szerint végző önszerveződő közösségeket a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Ezen közösségek képviselőit a napirend tárgyalása során mind a képviselő-testület, mind az illetékes bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg.

(9) A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.

8. § (1) Kérdés:

(2) A résztvevő állampolgárok körében felvetődött közérdekű bejelentésekre az érintett a választ 30 napon belül megkapja.

(3) A képviselő a napirendi pontok tárgyalása előtt sürgős, közérdekű, az egész önkormányzat életét érintő ügyben felszólalással élhet, illetve kérdést tehet fel.

(4) A napirend előtti felszólalás megengedéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

9. § (1) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon túl kötvény-kibocsátáshoz, kezességvállaláshoz, továbbá közösségi célú alapítványi forrás átadásához.

(2) A határozathozatalnál – ha a kisebbség kéri – külön véleményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, a kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Azt a képviselőt, aki a személyes érintettség bejelentését elmulasztja, a képviselő-testület a tiszteletdíj 10 %-ának egyszeri megvonásával sújtja.

10. § (1) A szavazás módja:

(2) A titkos szavazás szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Rendeletalkotás:

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti:

(3) A rendelet tervezetét a bizottságnak történő megküldéssel egyidejűleg ki kell függeszteni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára.

(4) A polgármester megfelelő előkészítés után nyújtja be a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé indokolással együtt. Az indokolásnak tartalmaznia kell azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé tették, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.

(5) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél elvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.

(6) A rendeletet, az elfogadást követő 7 napon belül ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén, a www.njt.hu weboldalon történő publikációval történik. A rendeletet a hatályba lépést követő 30 napig kifüggesztve kell tartani.

(7) A rendeletet meg kell küldeni:

(8) A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján is meg kell jelentetni.

(9) A lakosság a rendeletet a közös önkormányzati hivatalban, a honlapon és a könyvtárban is megtekintheti.

12. § (1) Jegyzőkönyv:

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdés a) – m) pontjaiban meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló dokumentumot (hangfelvétel, adathordozó) jogszabályban előírt megőrzési időig az irattárban meg kell őrizni.

(5) A jegyző jegyzőkönyv alapján a hozott határozatról 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot készít, amelyet megkapnak a határozat végrehajtásában érdekeltek, és akik a határozattal érintettek.

(6) A jegyzőkönyveket a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével az állampolgárok a községházán, a honlapon és a községi könyvtárban megtekinthetik.

(7) A jegyzőkönyvek és a hozott határozatok megtekintésének helyéről a jegyző a lakosságot a hivatali hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatja.

(8) A határozatokat az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

13. § (1) Közmeghallgatás, lakossági fórumok

(2) A képviselő-testület választott vezetői és az ügy tárgya szerint illetékes állandó bizottság elnöke fontosabb testületi döntések meghozatala előtt a döntés által érintettek részére lakossági fórumot tarthat. A jegyző a lakossági fórum helyéről, időpontjáról és napirendjéről 10 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a honlapon, a helyi sajtó útján és a hivatali hirdetőtáblán.

(3) A képviselő-testület a lakosság meghatározható körét, vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt közmeghallgatást tart, hogy az állampolgárok, társadalmi szervezetek közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket.

(4) A Képviselő-testület minden évben legalább egyszer közmeghallgatást tart. A testület évente több alkalommal is határozhat közmeghallgatás szervezéséről. Erről a testület egyszerű többséggel határoz. A testület a döntés előtt közmeghallgatást tart: ha azt 50 állampolgár kéri.

(5) A jegyző a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről 5 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a helyi sajtó útján, a honlapon és a hivatali hirdetőtáblán.

(6) A közmeghallgatáson az érdekeltek a képviselő-testület tagjaihoz kérdéseket intézhetnek.

(7) A képviselő-testület tagjai a település egészét érintő döntések meghozatala előtt lakossági fórumot tarthatnak.

14. § (1) Az állampolgárok által benyújtott, a Képviselő-testületnek szóló és az államigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó beadványok alapján előterjesztést kell készíteni, amit a legközelebbi ülésre a képviselőknek meg kell küldeni.

(2) Az állampolgárt a beadvány napirendre tűzésének időpontjáról, vagy a napirendre tűzés elutasításáról, illetve a Képviselő-testület érdemi döntéséről 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

15. § (1) A képviselő-testület bizottsága.

(2) A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fő. (Az Ügyrendi Bizottság tagjait a 2. melléklet tartalmazza.)

(3) A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze, az ülésekről jegyzőkönyv készül. A bizottságot össze kell hívni, ha a polgármester, továbbá az érintett bizottság két tagja, valamint három képviselő indítványozza.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait a bizottságnak az a képviselő tagja látja el, akit az elnök írásban kijelöl.

(5) A bizottság ülése nyilvános, kivéve, ha a bizottság olyan napirendet tárgyal, amit a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint zárt ülésen kell tárgyalni. Az elnök javaslatára a bizottság dönti el, hogy ad-e a jelenlevő tanácskozási joggal nem meghívott személynek hozzászólási jogot.

(6) A bizottság javaslatát a testületnek a témát tárgyaló ülés érintett napirendi pontjánál a bizottság elnöke, vagy tagja ismerteti.

(7) A bizottsági döntést, javaslatot, véleményt a jegyző köteles a polgármesterhez eljuttatni.

(8) A bizottság feladatait és hatáskörét a 4. melléklet szabályozza.

(9) A bizottság a hatáskörébe, feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez.

(10) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(11) A bizottság nyújthat be a polgármestert érintő előterjesztéseket és a bizottság állásfoglalása szükséges a költségvetési, valamint a zárszámadási rendelet elfogadásához.

16. § (1) Polgármester, alpolgármester

(2) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a költségvetési tartalék 100 %-áig terjedő összeg felhasználásáról, valamint kötelezettséget vállalhat a költségvetés 2 %-ának megfelelő összeghatárig, de maximum 2.000.000.- Ft erejéig.

(6) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

17. § (1) Jegyző

(2) A Gáborján Község Önkormányzata és Váncsod Községi Önkormányzat által közösen fenntartott Gáborjáni Közös Önkormányzati Hivatal vezetésére Váncsod és Gáborján községek polgármesterei a települések lakosságszámának arányában hozott döntésükkel – pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt neveznek ki.

(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt:

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közös hivatal székhelyén foglalkoztatott igazgatási ügyintéző látja el azzal a korlátozással, hogy közszolgálati jogviszony létesítéséről nem hozhat munkáltatói intézkedést.

18. § (1) Közös Önkormányzati Hivatal

(2) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület – Váncsod Községi Önkormányzattal közösen, Gáborján székhellyel – Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(3) A Hivatal neve: Gáborjáni Közös Önkormányzati Hivatal, székhely: 4122 Gáborján, Fő u. 106., kirendeltség: 4119 Váncsod, Kossuth u. 42. szám.

19. § (1) A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás.

(2) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi Bizottság végzi.

(3) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.

(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat külön kell tárolni úgy, hogy azokhoz csak az Ügyrendi Bizottság férhet hozzá.

(6) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, azt bárki megtekintheti. A megtekintés iránti igényt a bizottság elnökénél írásban vagy szóban kell bejelenteni, a megtekintést a bizottság elnöke biztosítja. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát csak a bizottság tekintheti meg vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében.

(7) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

(10) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(11) Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.

20. § (1) Együttműködés a Nemzetiségi Önkormányzattal:

(2) Gáborján Község Önkormányzata a Gáborjáni Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére együttműködési megállapodás alapján biztosítja az önkormányzati működés tárgyi és személyi feltételeit.

(3) Az önkormányzati működés tárgyi feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat használatában levő irodahelyiség berendezési tárgyairól a nyilvántartást a Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.

(5) A leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A Nemzetiségi Önkormányzat testülete a vagyontárgyaiért vagyoni felelősséggel tartozik. A felmerülő leltárhiányért a leltárral lezárt időszak alatti testület a felelős, aki a hiány összegét köteles megtéríteni.

(6) A működéshez szükséges személyi feltételek biztosítása: Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi feltételeket oly módon, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködő munkatársként kijelölt köztisztviselője, ügykezelője, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal érintett szakmailag illetékes köztisztviselői látják el a hivatali munkaidőn belül.

21. § (1) Önkormányzati társulás

(2) Az önkormányzat feladatinak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében a Bihari Önkormányzatok Szövetségével, a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásával, a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulással, a Bihari Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásával, valamint a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulásával társulási együttműködést kötött.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló erőforrásaihoz igazítva támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(4) Az önkormányzat által támogatott, illetve tagként részes társulás célja és rendeltetése:

22. § Ez a rendelet 2025. június 2-án lép hatályba.