Gáborján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (X. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2025. (V.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2025. 11. 05

Gáborján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (X. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása

2025.11.05.
a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2025. (V.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (2) és (3) bekezdésében biztosított törvényességi felügyelet körében eljárva, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2025. évi ellenőrzési tervében foglalt szempontrendszernek megfelelően megvizsgálta Gáborján Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2025. (V. 29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ) és a következő módosításokat javasolta:
1.
Az SZMSZ 7. § (7) bekezdése az Mötv. 33. §-a ellenére nem valamennyi, csupán az Mötv. 32. §-a szerinti képviselői kötelezettségek megsértése esetén tartalmazza a tiszteletdíj csökkentés mértékét, a rendelkezés felülvizsgálata szükséges.
2.
Az SZMSZ 11. § (6) bekezdésének módosítása szükséges a következőkre tekintettel: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 7. § (1) bekezdése, 29. §-a, az Mötv. 51. § (2) bekezdése és a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4/A. § a) pontja alapján az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele elválik egymástól. A kihirdetés a jogszabály érvényességi kelléke, melynek helyben szokásos módját az szmsz-ben kell meghatározni és a helyben szokásos módon kihirdetett rendeletet szükséges a Korm. rendelet szerinti közzétételi – nem kihirdetési – felületen, az Njt.-n közzétenni. Tehát az Njt. nem lehet kihirdetési felület, az Mötv. 51. § (2) alapján kizárólag a képviselő-testület konkrétan megnevezett hivatalos lapja vagy más helyben szokásos mód (pl.: polgármesteri hivatal hirdetőtáblája, önkormányzat könyvtára) szabályozható, erre tekintettel szükséges az SZMSZ 11. § (6) bekezdésének módosítása. Mivel a kihirdetés az önkormányzati rendelet egyik érvényességi kelléke, melynek időpontjához joghatás fűződik, ezért kihirdetési formaként csak egy mód határozható meg.
3.
Az SZMSZ 12. §-a az Mötv., mint magasabb szintű jogszabály részleges átvétele, illetve kiegészítése, ezért felülvizsgálata indokolt. A Jat. 3. §-a alapján jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.
4.
Az SZMSZ. 17. § (4) bekezdése felhatalmazás hiányában korlátozza a helyettes jegyző jogkörét, mert az előírás alapján a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén ellátja a jegyzői feladatokat, azonban közszolgálati jogviszony létesítéséről nem hozhat munkáltatói intézkedést. Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról, amely a jegyzői feladatok ellátó személy meghatározására vonatkozik, de nem terjedhet a jegyzői munkáltatói jogkör korlátozására. A szabályozás esetén nem lesz olyan személy, aki jogviszony létesítéséről dönthetne.
5.
A Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelménye megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű megfogalmazását, hogy hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek. A túl általános, nem egyértelmű vagy ellentmondó szabályozás korlátlan mérlegelési jogkört biztosít a hatáskör gyakorlójának, ami sérti a jogbiztonság követelményét. A Jat. 2. §
(1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelményére tekintettel szükséges az SZMSZ alábbi szakaszainak a módosítása:
az SZMSZ 4. § (3) bekezdése tévesen utal az (1) bekezdésre, amely nem tartalmaz időpontot az ülés összehívására,
az SZMSZ 5. § (10) bekezdése és a 6. § (1) bekezdése eltérő időpontban határozza meg a lakosság és a képviselők tájékoztatását a tervezett rendkívüli ülés időpontjáról, napirendjéről,
az SZMSZ 8. §-a egyben tartalmazza a kérdésre és interpellációra vonatkozó szabályokat, amelyek ebből kifolyólag nem különíthetők el egyértelműen,
az SZMSZ 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján a képviselő a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményei ügykörébe tartozó ügyekben tehetnek fel kérdéseket, amely nincsen összhangban az Mötv. 32. §-ával, amely ettől tágabb körben (önkormányzati ügyekben) is lehetővé teszi azt.
6.
Az SZMSZ nem helyezte hatályon kívül a korábbi azonos tárgykörben alkotott rendeletet, így jelenleg két szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet van hatályban, szükséges a korábbi rendelet hatályon kívül helyezése és annak a Nemzeti Jogszabálytár felületén történő átvezetése.
7.
Célszerűségi javaslatok:
Az SZMSZ 5. § (3) bekezdése alapján a jegyző az előterjesztéseket a képviselők részére véleményezésre küldi meg. A kialakult gyakorlat alapján az előterjesztéseket a képviselők előzetesen megismerik, de véleményt nem fejeznek ki az ülésen, így javasolt a véleményezés kifejezés hatályon kívül helyezése.
Az SZMSZ 5. § (9) bekezdése szerint a képviselők a napirendi pontok elfogadása előtti időpontig (tehát az ülés kezdetéig) tehetnek módosító javaslatokat az előterjesztésekhez. Figyelemmel arra, hogy az előterjesztéshez kapcsolódó napirendi pont tárgyalása során is érkezhetnek módosító javaslatok, indokolatlan a javaslat benyújtásának idejét korlátozó előírás.
Az SZMSZ 12. § (8) bekezdése előírja, hogy a határozatokat az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni. A települési önkormányzat honlapjának áttekintését követően megállapítható, hogy a határozatok a honlapra feltöltött jegyzőkönyvekben ismerhető meg, így javasolt a szabályozás felülvizsgálata.