1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarhomorog községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Magyarhomorog községi Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Az önkormányzat székhelye: 4137 Magyarhomorog, Árpád u. 46.

(4) Az önkormányzat jelképe: az önkormányzat címere, amely meghatározásáról és használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(5) Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, az Ügyrendi, Közbeszerzési és Gazdasági Bizottság, a jegyző, valamint a képviselő-testület hivatala.

(7) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: Körösszegapáti, Kossuth u. 62. A hivatal állandó kirendeltséget működtet Magyarhomorogi Állandó Kirendeltség elnevezéssel a Magyarhomorog, Árpád u. 46. szám alatt. A képviselő-testület hivatalán – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatal Magyarhomorogi Állandó Kirendeltségét (a továbbiakban: hivatal) kell érteni.

(8) Az önkormányzat és a hivatal körbélyegzőin Magyarország címerét kell használni.

2. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.), e feladatok ellátásának részletes szabályait jogszabályok tartalmazzák.

(3) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és mértékben - biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

3. § (1) Az önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

(2) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) Az önkormányzat önként vállalt helyi közügyként közreműködik a helyi általános iskolai oktatás minőségi feltételeinek javításában.

(4) Az önkormányzat feladatai ellátása során

4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Önkormányzati döntést a helyi népszavazás, a képviselő-testület, illetve annak felhatalmazása alapján bizottsága, településrészi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester és a jegyző hozhat.

(3) A képviselő-testület – a Mötv.ben meghatározott kivételekkel - egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulásra ruházhatja. Ezen hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlását visszavonhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása tovább nem ruházható.

(4) A hatáskör átruházása történhet

5. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről. A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

6. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen megállapítja a polgármester

illetményét, tiszteletdíját.

(2) A Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján az alakuló ülésen megválasztja az alpolgármestert és meghatározza tiszteletdíját.

(3) A Képviselő-testület az alakuló ülésen dönt a bizottságok megalakításáról, és legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok tagjait.

(4) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági tagok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

(5) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2)- (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A képviselő-testület az alakuló ülésen elrendeli a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatát. A felülvizsgálat alapján a szervezeti és működési szabályzat módosítását a jegyző az alakuló ülést követő ülésre terjeszti elő. A képviselő-testület az alakuló ülést követő ülésen dönt a szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról, módosításáról.

7. § (1) A képviselő testület tagjainak száma 5 fő: 4 fő települési képviselő és a polgármester.

(2) A polgármester tagja a képviselő testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) E fejezet alkalmazásában – ha e rendelet másként nem rendelkezik - a képviselő-testület ülésének összehívása, valamint a tanácskozás rendje körében polgármesteren az akadályoztatása esetén az ülést összehívó, vagy az ülést vezető, e rendeletben meghatározott tisztségviselőt is érteni kell.

8. § (1) A képviselő testület üléseit szükség szerint, de legalább évente 6 alkalommal tartja.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseit általában a hivatal tanácskozó termében tartja. A közmeghallgatás a polgármester döntése alapján a Kultúrház (Árpád u. 45.) épületében is megtartható.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri, illetve az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi, Közbeszerzési és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A képviselő-testület rendes ülését írásbeli meghívóval az ülést megelőző legalább 3 nappal kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, valamint a javasolt napirendi pontokat.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülést legkésőbb az ülés tervezett időpontját megelőző nap 16 óráig telefonon is össze lehet hívni. A telefonon történt összehívás esetén közölni kell az ülés időpontját, a napirendeket és röviden a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Rendkívüli ülés esetén az ülés összehívását indokoló sürgősségi napirendhez kapcsolódó előterjesztést legkésőbb az ülést megkezdéséig ki kell osztani.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a települési képviselőkön túl a jegyzőt vagy megbízottját. Törvény vagy e rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintet meghívása.

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók:

10. § (1) Azokban a kérdésekben, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges, előterjesztést kell készíteni. Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban – kivételesen szóban - tehető.

(2) Önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, megszüntetése, társulásba történő belépés, onnan kilépés, valamint helyi népszavazás kezdeményezése csak írásbeli előterjesztés útján kezdeményezhető érvényesen.

(3) Előterjesztésre jogosult:

11. § (1) A képviselő-testület ülése – a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kivéve - nyilvános. A nyilvános ülésen bárki korlátozás nélkül résztvehet, de az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart :

(3) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Az önkormányzati vagy üzleti érdek esetleges sérelmének fennállását – ilyen irányú kérelem, vagy bizonyíték hiányában - a képviselő-testület – a rendelkezésére álló információk alapján – mérlegelési jogkörében, maga állapítja meg.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az érintettnek a zárt ülés tartására irányuló kérelmét a képviselő-testület ülésének megkezdése előtt írásban, vagy ha az ülésen jelen van, az őt érintő napirend tárgyalása előtt szóban elő kell adnia. Ilyen kérelem esetén a polgármester a napirend tárgyalására a zárt ülést hivatalból rendeli el. Az érintett kérelmének hiányában a képviselő-testület az ügyet nyilvános ülésén tárgyalja.

(5) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(6) Az érintett meghívása kötelező, a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett elmaradása a napirend tárgyalását és a határozathozatalt nem érinti, de amennyiben az ülésen jelen van, kérésére az ülésen meg kell hallgatni.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása, távolléte esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi, Közbeszerzési és Gazdasági Bizottság elnöke vezeti.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha megválasztott önkormányzati képviselők több mint fele jelen van.

(3) Az ülés folyamán a polgármester figyelemmel kíséri a határozatképességet. Határozatképesség hiánya esetén meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását, és ennek érdekében az ülést fel kell függeszteni. Ha a határozatképesség nem állítható helyre, az ülés nem tartható meg. A határozatképesség hiánya (határozatképtelenség) miatt elmaradt képviselő-testületi ülést - változatlan napirenddel - a meghirdetett ülést követő 5 napon belül kell összehívni.

(4) A polgármester az ülés megnyitását követően

(5) Az olyan napirendi pontok napirendre vételéről, amelyek a meghívóban nem szerepeltek és amelyekhez a meghívóval együtt írásos előterjesztés nem került kiküldésre, a képviselő-testület az ülés elején határoz. A meghívóban „Különfélék, Egyebek stb.” megnevezéssel szereplő pontok nem minősülnek külön napirendi pontnak. A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(6) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, a megtett intézkedésekről, a határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a képviselő-testület határozathozatal nélkül tudomásul veszi. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

(7) A polgármester jogosítványai a tanácskozás rendjének fenntartása körében:

13. § (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Vita előtt az előterjesztő, illetve az előterjesztő által kijelölt személy az előterjesztést szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén a bizottság jelenlévő tagja ismerteti, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is.

(3) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak, valamint – a polgármester által meghatározott rendben – a hallgatóság tagjai kérdéseket, hozzászólásokat intézhetnek, amelyekre a vita előtt kell választ adni. A hozzászólás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

(4) A vitát akkor lehet megnyitni, ha a kérdések feltevője, illetve a képviselő-testület az adott kérdésre a választ megkapta. Ha az adott kérdésre a választ nem adták meg, a képviselő-testület egyszerű többséggel, határozathozatal nélkül dönt arról, hogy a vitát folytatja, vagy a kérdést a válasz megadásáig elnapolja. Ha a válasz rövid időn belül megadható, a polgármester szüntetet rendel el a válasz megadásához szükséges információ beszerzésére, de legfeljebb 5 perc időtartamra.

(5) A képviselő-testület a vita folyamán megadhatja a felszólalási jogot olyan személynek is, akinek e rendelet nem biztosít tanácskozási jogot.

(6) A vitát az összes hozzászólás és kérdés elhangzását követően a polgármester lezárja. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A szavazás előtt - amennyiben kéri - a jegyzőnek szót kell adni, ha törvényességet érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel.

(8) A polgármester jogosult szünetet elrendelni, ha a döntéshozatal előtt szükségesnek ítéli meg, vagy azt bármely képviselő kéri. Ebben az esetben a szünet időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Egy ülés alkalmával kettőnél több alkalommal nem lehet szüntetet elrendelni.

14. § (1) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Az előterjesztésben szereplő, és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett dönt a testület. A módosító indítvány elfogadásához - a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is - ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(2) Döntés hiányában (pl. szavazategyenlőség, sikertelen választás stb.) a képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület határozatképességét valamennyi döntés előtt vizsgálnia kell.

15. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület tagjai igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodhatnak a szavazástól.

(2) A nyílt szavazás a szavazásra bocsátott javaslatról kézfelemeléssel történik. A polgármester először a javaslat elfogadását teszi fel szavazásra. Ha a javaslat elfogadása nem egyhangú, a polgármester az ellenszavazat leadását, illetve a tartózkodást is szavazásra teszi fel. A szavazás eredményét a polgármester a szavazás lezárása után állapítja meg.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Titkos szavazás tartását a polgármester és bármely települési képviselő kezdeményezheti. Ilyen irányú kezdeményezés esetén a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt. A titkos szavazás külön szavazólapon történik. Lebonyolítását az Ügyrendi, Közbeszerzési és Gazdasági bizottság végzi.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

16. § (1) A javaslat elfogadáshoz az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a javaslatot a képviselő-testület elutasította, amit határozatba kell foglalni.

(2) A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekintetni.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez, valamint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás tárgyában való döntéshez.

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást megelőző jelölés során, - ha több jelölt van - jelöltté válik az, akit a jelenlevő képviselők több, mint fele jelöltként támogat. A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben már csak a két legtöbb szavazatot elért jelöltről kell szavazni.

(5) Az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet elfogadása a képviselő-testület döntésétől függően egy vagy két fordulóban történik. Amennyiben az államháztartásról szóló törvény alapján benyújtott költségvetési rendelettervezetet a képviselő-testület a benyújtást követő ülésén nem fogadja el, az éves költségvetés tárgyában 15 napon belül második fordulót kell tartani, amelyre a benyújtott költségvetési rendelettervezetet a képviselő-testület által meghatározott szempontok figyelembevételével át kell dolgozni.

17. § (1) Döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akiknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a szavazás megkezdése előtt a személyes érintettség megállapítását és a képviselő kizárását bármely képviselő indítványozhatja. Az indítvány tárgyában a képviselő-testület az érintett meghallgatása után, határozatban dönt.

(3) Ha a képviselő-testület a (2) bekezdés szerint megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének rosszhiszeműen nem tett eleget, bármely képviselő javaslatára a határozatban dönthet arról is, hogy a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonja.

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

18. § (1) A képviselő-testület döntései lehetnek:

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(4) A kezdeményezést –amennyiben nem saját hatáskörben kezdeményezi - a polgármesternél kell benyújtani, aki a jegyző és a hivatal bevonásával előkészíti a rendelet tervezetét, – amennyiben szükséges - lefolytatja annak véleményezésére vonatkozó eljárásokat, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet-tervezet szakmai előkészítse a jegyző feladata.

(5) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől, folyamatos arab sorszámmal, törve évszámmal kell ellátni.

(6) Az önkormányzati rendelet megjelölése magában foglalja Magyarhomorog községi Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezését, a rendelet sorszámát, a rendelet kihirdetésének idejét, az önkormányzati kifejezést, a rendelete kifejezést és a rendelet címét.

(7) A jegyző a hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület által alkotott rendeletekről a lakosság tudomást szerezzen (a továbbiakban: helyben szokásos módon történő kihirdetés). A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(8) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(9) A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése az (5) bekezdés szerint azzal az eltéréssel, hogy a határozat megjelölése tartalmazza az elfogadásának hónapját és napját, határozata kifejezést és a határozat címét. A normatív határozat közzétételére is a (7)-(8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A képviselő-testület által alkotott rendeletekről, illetve a képviselő-testület – vagy átruházott hatáskörben a hatáskör gyakorlója - által hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni az alábbiak szerint:

19. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz - a feladatkörükbe tartozó témákban - írásban interpellációt terjeszthetnek elő, a testületi ülést megelőző legalább két nappal korábban. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációra az érvényes benyújtást követő legközelebbi ülésen kell választ adni. A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra az illetékes 15 napon belül írásban adjon választ, ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában a következő testületi ülés határoz.

(3) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(4) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendelhet részletes vizsgálatot, bizottság létrehozását, valamint az interpellálót bevonásával kezdeményezheti az ügy kivizsgálását.

(5) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a képviselő-testület nem hoz határozatot.

(7) A képviselő-testület ülésén résztvevők bejelentéssel élhetnek. A bejelentést a képviselő-testület tudomásul veszi.

(8) A képviselő-testület ülésén interpelláció, felvilágosítás kérés (kérdés) tárgyalására, illetőleg bejelentés megtételére a képviselő-testület ülésén, a napirend tárgyalását követően kerülhet sor.

(9) E rendelet alkalmazásában:

20. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

21. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer – lehetőség szerint az év utolsó képviselő-testületi ülése keretében - előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatásra szóló hirdetményt - mely tartalmazza a közmeghallgatás időpontját, helyét - 10 nappal előtte a képviselő-testület hivatalának hirdetőjén, a településen elhelyezett önkormányzati hirdetőtáblákon, valamint a település honlapján kell közzétenni. A hirdetmény közzétételéért a polgármester felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az nem lehetséges, legkésőbb tizenöt napon belül a helyben szokásos úton történő kihirdetett, írásos választ kell adni.

22. § (1) A képviselő-testület a helyi lakosság aktivizálására, a közvetlen demokrácia szélesítésére falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat tevékenységéről, a megvalósított feladatokról, egyben kéri véleményét, javaslatát a megvalósításra váró feladatokhoz, és minden olyan lényeges kérdésben, mely a település életét, körülményeit érinti.

(2) A képviselő-testület a falugyűlés összehívásával a polgármestert bízza meg.

(3) A falugyűlés elé kerülő tervezett napirendet - az éves ülésterv alapján - a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.

(4) A falugyűlés szervezésében kérni kell a helyi képviselők, szervek, intézmények vezetőinek segítségét.

(5) A falugyűlésre meg kell hívni:

23. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A települési képviselő

24. § (1) A képviselő-testület állandó jelleggel a képviselő-testület tagjai közül választott, 3 fős Ügyrendi, Közbeszerzési és Gazdasági Bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani az ügyrendi, közbeszerzési és gazdasági bizottságot. Az ügyrendi, közbeszerzési és gazdasági bizottság kötelezően létrehozandó bizottság, amelyet a képviselő-testület nem szüntethet meg.

(3) Az ügyrendi, közbeszerzési és gazdasági bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

(4) Az ügyrendi, közbeszerzési és gazdasági bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, megbízatásának megszűnésére a Mötv. rendelkezései irányadók.

25. § (1) A képviselő-testület az ügyrendi, közbeszerzési és gazdasági bizottság feladat- és hatáskörét az alábbiakban határozza meg:

(2) A polgármester illetményének emelésével, jutalmazásával kapcsolatos előterjesztést kizárólag az ügyrendi, közbeszerzési és gazdasági bizottság jogosult benyújtani a képviselő-testülethez.

(3) Az önkormányzati képviselő és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló előterjesztés kizárólag az ügyrendi, közbeszerzési és gazdasági bizottság állásfoglalásával nyújtható be.

26. § (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára a képviselő-testület tagjai közül választott 3 fős ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenesen létrehozott bizottság feladatait a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(2) A képviselő-testület az egyes napirendek kapcsán meghatározhatja azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásához ideiglenes bizottság létrehozását szükségesnek tartja.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg a képviselő-testület meghatározza a feladat végrehajtásának határidejét. A határidő lejártát követő ülésen a feladat végrehajtásáról, annak tapasztalatairól, valamint a bizottság esetleges javaslatáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

27. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki az önkormányzat egész működéséért felelős.

(2) A polgármester a polgármesteri tisztséget főállásban tölti be.

(3) A polgármester feladatainak, hatásköreinek ellátására a Mötv. rendelkezései irányadók.

(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - az alábbi ügyekben hozhat önállóan döntést:

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

(6) A polgármester a költségvetésről szóló rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a források felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

28. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai közül egy alpolgármester választ. Az alpolgármester ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel a polgármester megbízza.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. Feladatai ellátásáért havi tiszteletdíjat állapít meg a képviselő-testület.

(3) Az alpolgármester minden héten csütörtökön 9-12 óráig a hivatalban fogadóórát tart, amelyen a lakosság közvetlenül fordulhat hozzá kérdéseivel.

29. § (1) A jegyző vezeti a hivatalt.

(2) A jegyző feladat és hatásköreit a Mötv. határozza meg. A jegyzőre a képviselő-testület hatáskört ruházhat át.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait – legfeljebb 6 hónap időtartamra - a Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselői közül az érintett polgármesterek lakosságszámarányos, többségi döntése által kijelölt személy látja el.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, polgármesternek, ha a döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel.

30. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Körösszegapáti Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hozott létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: Körösszegapáti, Kossuth u. 62. Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatal Magyarhomorogi Állandó Kirendeltség elnevezéssel a Magyarhomorog, Árpád u. 46. szám alatti Községháza épületében a közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltsége működik, amely ellátja a képviselő-testület hivatala feladatait. E rendelet alkalmazásában hivatalon – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatal Magyarhomorogi Állandó Kirendeltségét kel érteni.

(3) A jegyző vagy megbízottja a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást.

31. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi, Közbeszerzési és Gazdasági Bizottság (e § alkalmazásában a továbbiakban: bizottság) végzi.

(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.

(3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása.

(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban külön vasszekrényben kell tárolni.

(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.

(9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét.

(12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.

32. § (1) E rendelet 2013. április 1.-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2010 (XII.14.) Kt rendelet.

(3) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.