Magyarhomorog községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet módosításáról  

Magyarhomorog községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b.) pontjában, 26. §, 32. § (1) bekezdés b.) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 33. § (7) bekezdésében, a 45. §-ában és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1.§

(1)a pénzben és természetben nyújtott szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó  ellátásokról, azok igénybevételéről valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 21/2009 (IX.10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szocr.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2.§

A Képviselő testület a polgármesterre ruházza át:

1. települési támogatás ápolási-gondozási, valamint gyógyszertámogatás formájában történő megállapítása, valamint a rendkívüli települési támogatás megállapítása e rendeletben meghatározott esetekben,
2. a köztemetés költségeinek megtérítésének elrendelésével, a megtérítés alóli mentesítéssel kapcsolatos hatáskörök gyakorlását,
3. a lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával kapcsolatos ügyekben
4. a rendkívüli települési támogatás sürgős esetben történő nyújtásával kapcsolatban e  rendeletben meghatározottak szerint
5. átruházott hatáskörben a köztemetés elrendelésével kapcsolatos ügyekben (az Sztv. 48. § (1) bekezdésében meghatározottak)”

2. §

(1)A Szocr. 10. §-át megelőző III. fejezet címében a „Pénzbeli ellátások” cím helyébe a „Települési támogatás” cím lép.

(2)A Szocr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„10. §

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület a Szoctv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként e rendeletben foglaltak szerint települési támogatást nyújt.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege egy jogosult esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat az adott települési támogatás megállapítása során vizsgálni kell. Amennyiben a települési támogatás keretében nyújtható adott támogatás megállapítása esetén a (2) bekezdésben meghatározott maximális települési támogatás mértéke túllépésre kerülne, az adott települési támogatást csak a (2) bekezdésben meghatározott összeg erejéig lehet megállapítani akkor is, ha a jogosult e rendelete alapján magasabb összegű települési támogatásra lenne jogosult.”

(3)A Szocr. 11. §-t megelőző „Aktív korúak ellátása; A rendszeres szociális segélyezettek együttműködési szabályai” alcím hatályát veszti.

3.§

A Szocr. 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Lakásfenntartási települési támogatás

11. §

(1)A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2)A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez (a továbbiakban: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások) lakásfenntartási települési támogatást nyújt.

(3)A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4)A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5)A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 425 Ft. 

(6)A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7)A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500 forint, és nem haladhatja meg a 6.500 forintot. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9)A lakásfenntartási települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelynek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Amennyiben a megállapított támogatás havi összege az adott lakhatáshoz kapcsolódó kiadás összegét meghaladja, a különbözetet a következő legmagasabb összegű lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadáshoz kell nyújtani. Azon jogosult esetén, akinek a lakásában előrefizetős mérőóra került felszerelésre, a támogatás kizárólag erre a célra nyújtható.

(10)A lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(11)A lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezett legyen.  A lakókörnyezet rendezettsége, valamint annak vizsgálata körében a 19.§-ban meghatározottak irányadók.

(12)Az lakásfenntartási települési táémogatásra jogosult személy aktív korúak ellátásának megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának – a bentlakásos intézményi ellátásban részesülő kérelmezőt vagy jogosultat kivéve - lakókörnyezete rendezett legyen.

(13)A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a  kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott ingatlant és környezetét

a)tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b)az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát, tisztaságát biztosítja, azt takarítja, szükség esetén rágcsáló mentesíti,

c)az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet, valamint a kerítéssel határos területet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, műveli, a kertben nem található parlagfű, és az vagy bevetett, vagy azon a fű nyírott

d)az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területét gondozza, tisztán tartja, szemét- és gyommentesíti, síkosságmentesíti.

(14)Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak, illetve egy jogosultnak csak egy lakásra tekintettel állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.”

4.§

A Szocr. 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Ápolási-gondozási települési támogatás

12.§

(1)A Képviselő-testület ápolási-gondozási települési támogatást állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2)Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az igénylő családjában az egy főre számított havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(3)Az ápolási-gondozási települési támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a.

(4)Az ápolási-gondozási települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási-gondozási települési támogatást kell megállapítani.

(5)Az ápolási-gondozási települési támogatást megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 2. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az orvosszakértői szerv szakvéleménye vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentése alapján kiadott háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg.

(6)Az ápolási-gondozási települési támogatást egy évre kell megállapítani. Megszűnik a támogatásra való jogosultság, ha az ápolt elhalálozik, ebben az esetben az eljáró hatóság a támogatás folyósítását az elhalálozás hónapjának utolsó napjával megszünteti.

(7)Az ápolási-gondozási települési támogatást kérelmező és az eljáró hatóság a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint - az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.

(8)Az ápolást végző személy a kötelességét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, valamint az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Ez esetben az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

(9)Az ápolási kötelezettség teljesítésének soron kívüli ellenőrzésére irányuló eljárás bejelentésre vagy hivatalból indulhat meg. Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot megállapító szerv az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a házi segítségnyújtást nyújtó intézményt keresi meg. A házi segítségnyújtást nyújtó intézményt a jogosultságot megállapító szerv megkeresésére a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, ennek keretében szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával, illetve környezettanulmányt folytat le.  A házi segítségnyújtást nyújtó intézmény a megállapításait közli a jogosultságot megállapító szervvel, és javaslatot tesz az ápolási-gondozási települési támogatás megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(10)Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését a házi segítségnyújtást nyújtó intézmény szükség szerint ellenőrzi.

(11)Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

(12)Amennyiben az ápolási-gondozási települési támogatás folyósítása a (7) bekezdésben foglalt ok fennállása miatt kerül megszüntetésre, akkor a megszüntetés napja az erről szóló határozat meghozatalának napja.

(13)Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha azt az ápolt – legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával - maga kéri.

(14)E § alkalmazásában házi segítségnyújtást nyújtó szerven a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központot kell érteni.”

5.§

A Szocr. 12/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Gyógyszertámogatás

12/A. §

(1)A gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatásként gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és normatív vagy alanyi közgyógyellátásban nem részesül.

(2)Gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

(3)A gyógyszertámogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező és családja vagyonnal ne rendelkezzen.

(4)A gyógyszertámogatás kérelmezőjének igazolnia kell a havi rendszeres gyógyszerköltségének összegét. A havi rendszeres gyógyszerköltséget a háziorvos által felírt, a társadalombiztosítás által befogadott gyógyszerek térítési díja alapján a háziorvos vagy a gyógyszerész e rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon igazolhatja.

(5)A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltségének 75 %-a, de legfeljebb havi 6.000 forint.

(6)A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani.

(7)A gyógyszertámogatás kifizetése a 6.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint történik. A jogosult köteles az adott hónap utolsó napjáig az önkormányzat hivatalában a gyógyszertámogatás felhasználásáról szóló, saját nevére kiállított pénzügyi bizonylatot (számlát) bemutatni. Amennyiben ezen kötelezettségét felróhatóan megszegi, és az eljáró hatóság felhívására azt utólag 8 napon belül nem igazolja, a gyógyszertámogatásra való jogosultságát haladéktalanul meg kell szüntetni.”

6.§

(1) A Szocr. 12/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Rendkívüli települési támogatás

12/B. §

(1)Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2)Elsősorban azokat a személyeket kell rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3)A rendkívüli települési támogatás esetenként pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is adható annak, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, de rendkívüli élethelyzetbe került és a kölcsön visszafizetésére képes.

(4)Rendkívüli települési támogatás annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, kivéve ha e rendelet másképp rendelkezik.

(5)Amennyiben megállapítható, hogy a rendkívüli települési támogatásra közüzemi díj, intézményi térítési díj, élelmiszer vagy tüzelő vásárlás céljából van szükség, a döntés szólhat a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalásáról, vagy e rendeletben foglaltak szerint az ellátás természetben történő nyújtásáról is.

(6)A rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen a településen működő nevelési-oktatási intézmény, a gyámhatóság, a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ családgondozója, más természetes vagy jogi személy, a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére -  is megállapítható.”

(2)A Szocr. 13. §-át megelőző „A rendszeres szociális segély természetben történő nyúktásának szabályai” alcím hatályát veszti.

7.§

(1)A Szocr. 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

13. §

Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adott rendkívüli települési támogatás

(1)Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adható rendkívüli települési támogatás azon személy részére, aki

a.) nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy heveny betegség miatt jelentkező gyógyszerköltséget nem képesek megfizetni.

b.)az általa lakott lakás elemi kárt szenvedett

c.)várandós anya gyermekének megtartása anyagi segítség nélkül nem biztosítható

d.)a gyermek fogadásának körülményei az általa lakott lakásban teljeskörűen nem biztosítottak

(2)Az alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező és a vele közös háztartásban élők havi egy főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át ne haladja meg. Különösen indokolt esetben méltányosságból azonos kérelmező esetén évente egy alkalommal a jövedelemhatártól a Képviselő-testület eltérhet.

(3) Az alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(4) Heveny betegség címén annak állapítható meg rendkívüli települési támogatás, aki a betegség  tényét szakorvosi igazolással igazolja.

(5) Elemi kár címén rendkívüli települési támogatás csak akkor állapítható meg, ha a hivatal környezettanulmány lefolytatása során megállapítja az elemi kár bekövetkezését, és a körülményekből megállapítható, hogy az elemi kár bekövetkezése a kérelmezőnek nem felróható. E körülményekről a hivatal a kérelem beérkezését követő 10 napon belül környezettanulmányban nyilatkozik.

(6) A várandós anya gyermekének megtartása címén igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez a kérelmezőnek a terhesség fennállását, valamint a veszélyeztetettség tényét  orvosi igazolással kell igazolni, valamint valószínűsíteni kell, hogy a támogatás nyújtása  nélkül a gyermek megtartása nem lehetséges.

(7) A gyermek fogadásának körülményei biztosítása címén igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez be kell nyújtani a gyermekjóléti szolgálat által készített  környezettanulmányt, amelyben feltüntetésre kerül, hogy a gyermek fogadásához szükséges feltételek közül mely nem áll rendelkezésre. A kérelemhez mellékelni kell a legalább 6 hónapos terhesség fennállásáról szóló orvosi igazolást.”

(2)A Szocr. 14. §-át megelőző „A rendszeres szociális segély természetben történő nyújtásának szabálya” alcím hatályát veszti.

8.§

(1)A Szocr. 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„14. §

A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás

(1)A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a szülőnek, vagy törvényes képviselőnek, aki az általa nevelt gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségleteket nem tudja biztosítani.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségletnek minősül különösen a bölcsődei, óvodai, általános iskolai neveléséhez szükséges eszközök, felszerelések biztosítása, a köznevelési intézménybe való eljutáshoz szükséges közlekedési díj viselése valamint egészségi állapotának megőrzéséhez szükséges eszköz biztosítása.

(3)A kérelmező köteles a gyermek szükségleteinek fennállását hitelt érdemlően igazolni.

(4)A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(5)A rendkívüli települési támogatás elsősorban természetben, a gyermek szükségleteire tekintettel kell nyújtani. A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a rendkívüli települési támogatás természetben történő nyújtásában.”

(2)A Szocr. 15. §-át megelőző „Lakásfenntartási támogatás” alcím hatályát veszti.

9.§

A Szocr. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„15. §

Meghatározott időszakra havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás

(1)Önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról való gondoskodáshoz rendkívüli települési támogatás annak adható, aki a családjában az elemi létszükségletek (pl. étkezés) kielégítését önerőből nem képes megoldani, és családja rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2)Az (1) bekezdésben foglalt esetben a Képviselő-testület a kérelmező részére legfeljebb 6 hónapra, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő rendkívüli települési támogatás állapíthat meg.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatást természetben, az elemi létszükséglet kielégítése útján kell nyújtani a családsegítő szolgálat közreműködésével.” 

10.§

(1)A Szocr. 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„16. §

Pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás

(1)A Képviselő-testület bármely kérelmező esetén mérlegelési jogkörében dönthet a rendkívüli települési támogatás pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtásáról, ha a kérelmező által előadott indokok alapján és a jövedelmi helyzetét is figyelembe véve az rendkívüli települési támogatás nyújtásának célját ebben a formában is megvalósíthatónak találja, és a kérelmező az önkormányzati segély visszafizetésére képes.

(2)A Képviselő-testület által adható kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg az évi 60.000 Ft-ot, a törlesztési idő a 12 hónapot. Különös méltánylást érdemlő esetben a kamatmentes kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb a kölcsön kifizetését követő második hónap 15.-éig halasztás adható. A kamatmentes kölcsön összegéről, illetve a kölcsön visszafizetésének módjáról és idejéről a Képviselő-testület dönt.”

(2)A Szocr. 17. §-át megelőző „Ápolási díj” alcím hatályát veszti.

11.§

(1)A Szocr. 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„17. §

Rendkívüli települési támogatás sürgős esetben

(1) Sürgős esetben - azonnali segítségnyújtás szükségessége esetén – a rendkívüli települési támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kifizethető.  

(2) Sürgős esetnek minősül: élelmiszer-, gyógyszerhiány, azonnali egészségügyi ellátás címén igényelt rendkívüli települési támogatás, amennyiben annak elmaradása a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyezteti.  A sürgős eset fennállását a kérelmező köteles valószínűsíteni és annak fennállását aláírásával igazolni.

(3) Sürgős esetben a rendkívüli települési támogatás kifizetését a polgármester engedélyezi maximum 10.000 Ft összeghatárig.”

(2)A Szocr. 18. §-át megelőző „Önkormányzati segély” alcím hatályát veszti.

12.§

A Szocr. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„18. §

Rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez

(1)Rendkívüli települési támogatást elhunyt személy eltemettetésének költségeihez is nyújthat a polgármeter annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregség nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2)Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás összege 10.000,- Ft.

(3)Az a személy aki az elhunyt személy eltemettetésére nem köteles, vagy köteles ugyan, de teljes mértékben nem tudja vállalni a temetés teljes költségét, mivel annak viselése az a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedül élő esetén az ötszörösét nem haladja meg, a temetés költségeihez rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtását kérheti. 

(4)A (3) bekezdés szerinti esetben a rendkívüli települési támogatás kamatmenetes kölcsön formájában kell nyújtani, melynek összege nem lehet több, mint 110.000 forint.

(5)A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat, és a temetéssel összefüggő kiadási számlák másolatait, a jövedelem igazolásokat, valamint a kérelmező tekintetében az önkormányzat illetékességét igazoló okiratot.

(6)A Képviselő-testület által e § szerint adható kamatmentes kölcsön tekintetében a törlesztési idő a 12 hónapot. Különös méltánylást érdemlő esetben a kamatmentes kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb a kölcsön kifizetését követő második hónap 15.-éig halasztás adható. A kamatmentes kölcsön összegéről, illetve a kölcsön visszafizetésének módjáról és idejéről a Képviselő-testület dönt”

13.§

(1)A Szocr. 19. §, 20. §, 21. §, 21/A. §, 21/B. § és 23. §-a valamint az azt megelőző „közgyógyellátás” alcím hatályát veszti.

Záró rendelkezések

14. §

(1) E rendelet a 2015. március 1.-jén lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelmek esetén a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezéseke szerint kell eljárni, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.

(3) E rendelet hatálybalépésekor méltányossági ápolási díjban részesülő személy ellátását a rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül a tárgyhónap végével meg kell szüntetni, de a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból meg kell vizsgálni, hogy a 12. § szerinti ápolási-gondozási települési támogatásra e rendelet alapján jogosult-e. Amennyiben jogosult, részére ápolási-gondozási települési támogatásra kell egy évre megállapítani.

Magyarhomorog, 2014. február 27.

Barabás Károlyné s.k.                                                          Dr. Illés-Tóth Zoltán s.k.

                polgármester                                                                                     jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem:

2015. február 27.

Dr. Illés- Tóth Zoltán

jegyző