1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel –Magyarhomorog község közigazgatási területén élő:

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az(1)bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarhomorog község területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint magyarhomorogi bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

2. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:

3. § Ahol e rendelet jövedelmet, vagyont, családot, közeli hozzátartozót, hajléktalant, egyedülállót, egyedül élőt, háztartást, keresőtevékenységet, fenntartót, szociális intézményt, rendszeres pénzellátást valamint fogyasztási egységet említ, azokon az Szt. 4. §-ában meghatározott – mindenkor hatályos - fogalmakat kell érteni.

4. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatal Magyarhomorogi Állandó kirendeltségén (4137 Magyarhomorog, Árpád u. 46.) (a továbbiakban: hivatal) írásban, a vonatkozó jogszabályok által rendszeresített, ennek hiányában a hivatal által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon (kivételesen, halasztást nem tűrő, sürgős esetben szóban) lehet előterjeszteni. ¹

5. § (1) A kérelmező a szociális helyzetének feltárásában köteles együttműködni a hivatallal. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(3)² Az igényelt szociális ellátásra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges adatok igazolására az ellátást igénylő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles.

(4) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető.

(5) A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetőek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(6) Ha az önkormányzat hivatalos tudomás vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelemben, jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem a család (házastárs) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségeinek háromszorosa.

(7) A jogosultsági feltételek megállapításához – e §-ban szabályozottakon túl – szükséges speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(8) A legalább három hónapot meghaladó időtartamú rendkívüli települési támogatást igénylő - illetve ebben már részesülő - személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van.

(9) A (8) bekezdés szerinti bejelentés alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátást megállapító határozatban - illetőleg ha a bejelentés az ellátás folyósítása alatt történik, külön határozattal - rendelkezik arról, hogy a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéből a folyósított szociális ellátás összege levonásra kerül.

6. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül bankszámlára utalással vagy – külön kérelemre – az önkormányzat házipénztárából történő kifizetéssel történik.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakra az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelyre nettó jövedelmet a kérelmező igazolja.

(3) A természetbeni ellátásokat az azt megállapító határozat rendelkezései szerint a hivatal

(4) A hivatal további feladatként:

7. § (1) A hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítésének elrendelése esetén – a fél kérelmére – méltányosságból részletfizetési kedvezményt adhat abban az esetben, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.

(2) A részletfizetés időtartama az 50.000 Ft-ot meg nem haladó megtérítés esetén a 6 hónapot, az ennél nagyobb mértékű megtérítés esetén a 12 hónapot nem haladhatja meg.

(3) A (1) bekezdés alkalmazása során különös méltánylást érdemlő esetben a megtérítés összege legfeljebb 25 %-kal csökkenthető vagy a kamat összege elengedhető, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

8. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18. §-a szerint nyilvántartást vezet.

(2) A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője az Szt. 20. §-a szerint nyilvántartást vezet.

9. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület az Szt. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként e rendeletben foglaltak szerint települési támogatást nyújt.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege egy jogosult esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat az adott települési támogatás megállapítása során vizsgálni kell. Amennyiben a települési támogatás keretében nyújtható adott támogatás megállapítása esetén a (2) bekezdésben meghatározott maximális települési támogatás mértéke túllépésre kerülne, az adott települési támogatást csak a (2) bekezdésben meghatározott összeg erejéig lehet megállapítani akkor is, ha a jogosult e rendelet alapján magasabb összegű települési támogatásra lenne jogosult.

10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez (a továbbiakban: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások) lakásfenntartási települési támogatást nyújt.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(5) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 425 Ft.

(6) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

(7) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM= 0,3-J-0,5NYM:NYMx0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9) A lakásfenntartási települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelynek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Amennyiben a megállapított támogatás havi összege az adott lakhatáshoz kapcsolódó kiadás összegét meghaladja, a különbözetet a következő legmagasabb összegű lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadáshoz kell nyújtani. Azon jogosult esetén, akinek a lakásában előrefizetős mérőóra került felszerelésre, a támogatás kizárólag erre a célra nyújtható.

(10) A lakásfenntartási települési támogatást egy évre, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(11) A lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezett legyen.

(12)³ A lakókörnyezet akkor rendezett, ha az lakásfenntartási települési támogatást kérelmező,

(13) A kérelem elbírálása során a (12) bekezdésben foglalt feltételek fennállására a helyszíni szemlét a kérelmező értesítése és közreműködése nélkül, külső szemrevételezési vizsgálattal kell lefolytatni. Amennyiben ez nem vezet eredményre vagy ennek eredményeként megállapítható, hogy a kérelmező a (12) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelmezőt erről írásban – a kérelmező közreműködésével lefolytatandó helyszíni szemle elrendelésével egyidejűleg - értesíteni kell. Amennyiben az megállapításra került, az értesítésben fel kell hívni a kifogásolt hiányosságok felszámolására is.

(14) A lakókörnyezet rendezettségét a lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság megállapítását követően 3 havonta ellenőrizni kell azon jogosultak esetén, akiknek az ellátás a (13) bekezdésben foglalt felszólítást követően, csak az ismételt helyszíni szemle alapján került megállapításra (utóellenőrzés). Az utóellenőrzés egyéb jogosultak esetén szükség szerint (bejelentés, hivatalos tudomásra jutás esetén) lefolytatható. Az utóellenőrzés során a (12) és (13) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók.

(15) Haladéktalanul meg kell szüntetni a lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultságát annak a jogosultnak, aki az általa lakott háztartásból elköltözik, vagy elhalálozik, az elköltözés, vagy elhalálozás hónapjának utolsó napjával.

(16) Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak, illetve egy jogosultnak csak egy lakásra tekintettel állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(17) A polgármester a szociálisan rászoruló személyek részére a képviselő-testület által meghatározott eseti keretösszeg erejéig, a lakhatással összefüggő rendszeres kiadások viseléséhez eseti lakásfenntartási települési támogatást állapíthat meg természetbeni ellátás formájában, melyre az e §-ban foglaltakat – a (3)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – kell alkalmazni.

(18) A (17) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló személynek minősül:

11. § (1) A Képviselő-testület ápolási-gondozási települési támogatást állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az igénylő családjában az egy főre számított havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

(3) Az ápolási-gondozási települési támogatás havi összege a központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj összegének 80%-a.

(4) Az ápolási-gondozási települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (3) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási-gondozási települési támogatást kell megállapítani.

(5) Az ápolási-gondozási települési támogatást megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az orvos-szakértői szerv szakvéleménye vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentése alapján kiadott háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg.

(6) Az ápolási-gondozási települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(7) Az ápolási-gondozási települési támogatást kérelmező és az eljáró hatóság a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint - az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes –szakorvosától.

(8) Az ápolást végző személy a kötelességét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, valamint az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Ez esetben az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

(9) Az ápolási kötelezettség teljesítésének soron kívüli ellenőrzésére irányuló eljárás bejelentésre vagy hivatalból indulhat meg. Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot megállapító szerv az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a házi segítségnyújtást nyújtó intézményt keresi meg. A házi segítségnyújtást nyújtó intézményt a jogosultságot megállapító szerv megkeresésére a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, ennek keretében szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával, illetve környezettanulmányt folytat le. A házi segítségnyújtást nyújtó intézmény a megállapításait közli a jogosultságot megállapító szervvel, és javaslatot tesz az ápolási-gondozási települési támogatás megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(10) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését a házi segítségnyújtást nyújtó intézmény szükség szerint ellenőrzi.

(11) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

(12) Megszűnik az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultság, ha

(13) A támogatásra való jogosultság megszüntetésének időpontja

(14) E § alkalmazásában házi segítségnyújtást nyújtó szerven a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központot kell érteni.

12. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatásként gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és normatív vagy alanyi közgyógyellátásban nem részesül.

(2) Gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

(3) A gyógyszertámogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező és családja vagyonnal ne rendelkezzen.

(4) A gyógyszertámogatás kérelmezőjének igazolnia kell a havi rendszeres gyógyszerköltségének összegét. A havi rendszeres gyógyszerköltséget a háziorvos által felírt, a társadalombiztosítás által befogadott gyógyszerek térítési díja alapján a háziorvos illetve a gyógyszertár e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon igazolhatja.

(5) A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltségének 75 %-a, de legfeljebb havi 6.000 forint.

(6) A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani.

(7) A gyógyszertámogatás kifizetése a 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint történik. A jogosult köteles az adott hónap utolsó napjáig az önkormányzat hivatalában a gyógyszertámogatás felhasználásáról szóló, saját nevére kiállított pénzügyi bizonylatot (számlát) bemutatni. Amennyiben ezen kötelezettségét felróhatóan megszegi, és az eljáró hatóság felhívására azt utólag 8 napon belül nem igazolja, a gyógyszertámogatásra való jogosultságát haladéktalanul meg kell szüntetni.

13. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Elsősorban azokat a személyeket kell rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás esetenként pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is adható annak, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, de rendkívüli élethelyzetbe került és a kölcsön visszafizetésére képes.

(4) Rendkívüli települési támogatás annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, kivéve, ha e rendelet másképp rendelkezik.

(5) Amennyiben megállapítható, hogy a rendkívüli települési támogatásra közüzemi díj, intézményi térítési díj, élelmiszer vagy tüzelő vásárlás céljából van szükség, a döntés szólhat a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalásáról, vagy e rendeletben foglaltak szerint az ellátás természetben történő nyújtásáról is.

(6) A rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen a településen működő nevelési-oktatási intézmény, a gyámhatóság, a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ családgondozója, más természetes vagy jogi személy, a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

14. § (1) Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adható rendkívüli települési támogatás azon személy részére, aki

(2)⁷ Az alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező és a vele közös háztartásban élők havi egy főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át ne haladja meg.

(3) Az alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(4) Heveny betegség címén annak állapítható meg rendkívüli települési támogatás, aki a betegség tényét szakorvosi igazolással igazolja.

(5) Elemi kár címén rendkívüli települési támogatás csak akkor állapítható meg, ha a hivatal környezettanulmány lefolytatása során megállapítja az elemi kár bekövetkezését, és a körülményekből megállapítható, hogy az elemi kár bekövetkezése a kérelmezőnek nem felróható. E körülményekről a hivatal a kérelem beérkezését követő 10 napon belül környezettanulmányban nyilatkozik.

(6) A várandós anya gyermekének megtartása címén igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez a kérelmezőnek a terhesség fennállását, valamint a veszélyeztetettség tényét orvosi igazolással kell igazolni, valamint valószínűsíteni kell, hogy a támogatás nyújtása nélkül a gyermek megtartása nem lehetséges.

(7) A gyermek fogadásának körülményei biztosítása címén igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez be kell nyújtani a gyermekjóléti szolgálat által készített környezettanulmányt, amelyben feltüntetésre kerül, hogy a gyermek fogadásához szükséges feltételek közül mely nem áll rendelkezésre. A kérelemhez mellékelni kell a legalább 6 hónapos terhesség fennállásáról szóló orvosi igazolást.

15. § (1) A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a szülőnek, vagy törvényes képviselőnek, aki az általa nevelt gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségleteket nem tudja biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségletnek minősül különösen a bölcsődei, óvodai, általános iskolai neveléséhez szükséges eszközök, felszerelések biztosítása, a köznevelési intézménybe való eljutáshoz szükséges közlekedési díj viselése valamint egészségi állapotának megőrzéséhez szükséges eszköz biztosítása.

(3) A kérelmező köteles a gyermek szükségleteinek fennállását hitelt érdemlően igazolni.

(4) A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(5) A rendkívüli települési támogatás elsősorban természetben, a gyermek szükségleteire tekintettel kell nyújtani. A család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködik a rendkívüli települési támogatás természetben történő nyújtásában.

16. § (1) Önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról való gondoskodáshoz rendkívüli települési támogatás annak adható, aki a családjában az elemi létszükségletek (pl. étkezés) kielégítését önerőből nem képes megoldani, és családja rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a Képviselő-testület a kérelmező részére legfeljebb 6 hónapra, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő rendkívüli települési támogatás állapíthat meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatást természetben, az elemi létszükséglet kielégítése útján kell nyújtani a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködésével.

17. § (1)⁸ A Képviselő-testület bármely kérelmező esetén mérlegelési jogkörében dönthet a rendkívüli települési támogatás pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtásáról, ha a kérelmező által előadott indokok alapján és a jövedelmi helyzetét is figyelembe véve az rendkívüli települési támogatás nyújtásának célját ebben a formában is megvalósíthatónak találja, és a kérelmező a települési támogatás visszafizetésére képes.

(2) A Képviselő-testület által adható kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg az évi 60.000 Ft-ot, a törlesztési idő a 12 hónapot. Különös méltánylást érdemlő esetben a kamatmentes kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb a kölcsön kifizetését követő második hónap 15.-éig halasztás adható. A kamatmentes kölcsön összegéről, illetve a kölcsön visszafizetésének módjáról és idejéről a Képviselő-testület dönt.

18. § (1) Sürgős esetben - azonnali segítségnyújtás szükségessége esetén – a rendkívüli települési támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kifizethető.

(2) Sürgős esetnek minősül: élelmiszer-, gyógyszerhiány, azonnali egészségügyi ellátás címén igényelt rendkívüli települési támogatás, amennyiben annak elmaradása a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyezteti. A sürgős eset fennállását a kérelmező köteles valószínűsíteni és annak fennállását aláírásával igazolni.

(3)⁹ Sürgős esetben a rendkívüli települési támogatás kifizetését a polgármester engedélyezi maximum 30.000 Ft összeghatárig.

19. § (1) Rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez is nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregség nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás összege 10.000,- Ft.

(3) Az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetésére nem köteles, vagy köteles ugyan, de teljes mértékben nem tudja vállalni a temetés teljes költségét, mivel annak viselése az a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedül élő esetén az ötszörösét nem haladja meg, a temetés költségeihez rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtását kérheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a rendkívüli települési támogatás kamatmenetes kölcsön formájában kell nyújtani, melynek összege legfeljebb 110.000 forint lehet.

(5) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat, és a temetéssel összefüggő kiadási számlák másolatait, a jövedelemigazolásokat, valamint a kérelmező tekintetében az önkormányzat illetékességét igazoló okiratot.

(6) A polgármester által e § szerint adható kamatmentes kölcsön tekintetében a törlesztési idő a 12 hónapot nem haladhatja meg a 12 hónapot. Különös méltánylást érdemlő esetben a kamatmentes kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb a kölcsön kifizetését követő második hónap 15-ig halasztás adható. A kamatmentes kölcsön összegéről, illetve a kölcsön visszafizetésének módjáról és idejéről a Képviselő-testület dönt.

19/A. §¹⁰ (1)¹¹ Természetben kell a rendkívüli települési támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai, általános iskolai étkeztetésének, tankönyvvel való ellátásának támogatására. A rendkívüli települési támogatás a hatáskör gyakorlójának döntésétől függően egyéb esetekben is nyújtható természetben.

(2)¹² A megállapított rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátásként kell biztosítani, ha:

(3)¹³ Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatás teljes összege - a Képviselő-testület döntése alapján - nyújtható természetbeni ellátás formájában is, közvetlenül a temetkezési szolgáltató részére történő kifizetés útján.

(4)¹⁴ Természetbeni ellátásként különösen Erzsébet utalvány, élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, illetve a gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetése nyújtható.

(5)¹⁵ Az élelmiszer-, illetve a tüzelőtámogatás biztosításáról, illetve a jogosulthoz való eljuttatásáról, valamint a közüzemi díjak és a gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetéséről a hivatal gondoskodik.

20. § (1) Az Szt. 48. §-ában foglalt feltételek fennállta esetén a polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át, egyedül élő esetén 100%-át nem haladja meg, vagyona nincs, és a temetési költségek viselése miatt saját vagy családja létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

21. § (1) A képviselő-testület a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális alapellátásokat nyújtja:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról a képviselő-testület a Dél-Bihar Négycentrum Terület és Vidékfejlesztési Társulás keretében, a Társulás által fenntartott Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ útján gondoskodik.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a Komádi Városi Önkormányzat képviselő-testületének rendelete irányadó.

(4) A szociális étkeztetés keretében Magyarhomorog községben biztosított étel előállítása az önkormányzat fenntartásában működő konyháról történik.

(5) A szociális alapellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézménynek a kérelmező állandó lakóhelye szerinti telephelye vezetőjénél kell előterjeszteni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából intézményvezető alatt a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ Magyarhomorogi telephelyének intézményegység-vezetőjét is érteni kell.

22. § (1) A Magyarhomorog Községi Önkormányzat a szakosított ellátásokat a Magyarhomorogi Idősek Otthona (a továbbiakban: Idősek Otthona) által nyújtott szolgáltatásként biztosítja.

(2) Az Idősek Otthona ellátási területe a bentlakásos idősek otthona ellátás tekintetében az ország egész területére kiterjed.

23. § (1) Idősek Otthona szolgáltatásának – igénylése esetén az intézményvezető a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendeletben előirt külön eljárásban dönt az ellátás biztosításáról.

(2) Idősek Otthonába történő felvétel esetén az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylévővel, illetve törvényes képviselőjével az intézményvezető megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza az Szt. 94/B. § (2) bekezdésében, valamint a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 14. § (2) bekezdésében meghatározottakat.

24. § (1) Az Idősek Otthona szakosított ellátásának igénybevételéért az Szt.-ben meghatározott kötelezettnek térítési díjat kell fizetni. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy az Szt.-ben foglalt feltételekkel írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfelelő személyi térítési díj megfizetését.

(2) Az Idősek Otthona szakosított szociális ellátás igénybevételének intézményi térítési díját e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az intézményi térítési díjat a szolgáltatási önköltség és központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete alapulvételével a Képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. Kivételesen – ha év közben a szolgáltatási költségek olyan mértékben nőnek vagy csökkennek, amelyek indokolttá teszik a térítési díj emelését vagy csökkentését, a polgármester javaslata alapján – a képviselő-testület jogosult az intézményi térítési díjat év közben egy alkalommal módosítani.

25. § (1) Az intézményi térítési díj alapján, az Szt.-ben meghatározott normatív kedvezmények figyelembe vételével a személyi térítési díjat az Idősek Otthona intézményvezetője állapítja meg, és erről a fizetésre kötelezettet 30 napon belül írásban értesíti. A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díj mértékét.

(2) A Képviselő-testület egyéni rászorultság alapján, külön kérelemre az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(3) Ha a kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegével nem ért egyet vagy annak egyéb egyéni alapon történő további csökkentését /elengedését/ kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a Képviselő-testülethez a kérelem tárgyában határozattal, az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt.

(4) A Képviselő - testület a személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, s az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(5) Ha a kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegével nem ért egyet vagy annak normatív kedvezményeken illetve egyéb egyéni kedvezményeken túli további csökkentését /elengedését/ kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a Képviselő-testülethez a kérelem tárgyában határozattal dönt.

(6) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

26. § (1) Idősek Otthona intézményi elhelyezés esetén határozattal szünteti meg az intézményvezető az intézményi jogviszonyt, ha a jogosult

(2) Az intézményi jogviszony megszüntetése esetén az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét

(3) Az intézményi jogviszony megállapodáson alapuló megszüntetése esetén a (2) bekezdésben említett kérdéseket az intézményi jogviszony megszüntetéséről szóló megállapodásban kell rendezni.

27. § (1) Ha az Idősek Otthonában történő elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott idejű ugyan, de az, az időtartam még nem telt el, a más intézményben történő elhelyezését maga a jogosult, a törvényes képviselője, vagy az intézményvezető kezdeményezheti.

(2) Különösen indokolt az áthelyezés kezdeményezése, ha a jogosult

28. § (1) Az önkormányzat a gyermekvédelmi személyes gondoskodás keretében

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátásáról a képviselő-testület a Dél-Bihar Négycentrum Terület és Vidékfejlesztési Társulás keretében, a Társulás által fenntartott Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ útján gondoskodik.

(3) A gyermekek napközbeni ellátását az óvodai nevelés, gondozás, illetőleg a napközis foglalkozás keretében kell biztosítani.

29. § Az iskolai oktatásban részesülő gyermekek esetében az étkeztetések közül az ebéd és a tízórai külön is igényelhető.

30. § (1) A személyes gondoskodás körében igénybe vett étkeztetések után térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat a tárgyhó 15. napjáig előre, az élelmezésvezetőnél kell befizetni.

(3) Amennyiben a jogosult az étkezést - pl. betegség vagy egyéb ok miatti - távolléte esetén nem tudja igénybe venni, úgy az étkezés lemondását az élelmezésvezetőnél a tárgynap (tárgyidőszak első napja) 8. óráig kell bejelenteni. A bejelentés elmaradása esetén az azzal érintett első gondozási napra eső étkezések után járó térítési díjat meg kell fizetni.

31. § Az élelmezésvezető a kötelezett által fizetendő személyi térítésíjat e rendelet 4. sz. mellékletében megállapított napi intézményi térítési díj összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a jogosult részére megállapított kedvezmények figyelembevételével határozza meg.

32. § (1) E rendelet 2016. május 1.-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit, ha az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyarhomorog Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybe vételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 16/2009.(IX. 10.) Kt. rendelete, valamint az azt módosító 15/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet.