Tiszagyulaháza község Önkormányzati Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. tv. 41. §.(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja a tiszagyulaházi temető fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatosan:

Általános rendelkezések

1.§

Ezen rendelet hatálya a Tiszagyulaháza község közigazgatási területén fekvő temetőre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki.

A temető pontos címe: Petőfi utca, belterület 48, 49, 50 hrsz.

2.§

(1) Tiszagyulaháza község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról.

(2) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3.§

(1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi.

(2) A körjegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

a. felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,

b. szabálysértési eljárást folytat le.

4.§

Az Önkormányzati Hivatal a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik, a temetési szolgáltatást külön megállapodás alapján a Korpusz 93 Kft. Polgár, Dante u. 7/a. végzi.

Értelmező rendelkezések

5.§

E rendelet alkalmazásában:

a. temető: Tiszagyulaháza település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak

b. köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

c. temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

d. Kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

A temető 

6.§

(1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(3) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(4) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről az Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(5) A vízvételt vízvezeték útján kell megoldani.

(6) A temető körülkerítő kerítés (sövény, stb.) állapotát az önkormányzat műszaki előadója ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavíttatásáról.

(7) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

(8) A ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

A temető üzemeltetése

7.§

A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, a temető szabályzatban, illetve kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.

8.§

(1) A temető üzemeltetője:

a. meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét,

b. biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit,

c. megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt,

d. biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat

e. gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását,

f. megőrzi a nyilvántartó könyveket,

g. tájékoztatja a temetőlátogatókat,

h. kijelöli a temetési helyeket,

i. gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,

j. összehangolja a temetéseket,

k. gondoskodik az ügyfélfogadásról.

(2) Ezen túlmenően a Tiszagyulaháza község Önkormányzata és a Korpusz 93 Kft. között létrejött megállapodás az irányadó.

9.§

A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

10.§

(1) A temetőben az üzemeltető:

a. nyilvántartó könyvet

b. sírbolt könyvet vezet

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni. A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének címe, foglalkozása, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. Ebben fel kell tüntetni az anya nevét, az elhantolás (urnaelhelyezés) időpontját és a föléje helyezett sorszámát.

(6) A sírboltkönyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál, melyet a nyilvántartó könyv szerinti tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltkönyvbe be kell jegyezni sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.0

(7) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(8) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

Temetési hely

11.§

(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(4) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

12.§

(1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(2) A sírhelyek méretei:

Egyes felnőtt sírhely: 150 cm széles, 260 cm hosszú,   200 cm mély

Kettős felnőtt sírhely: 250 cm széles, 260 cm hosszú,  200 cm mély

Gyermek sírhely:       130 cm széles, 160 cm hosszú,  160 cm mély

Urnafülke (belső méret): 30 cm x 30 cm

Urnasírhely:  80 cm  széles, 60 cm hosszú,  60 cm mély

Sírbolt:    - háromszemélyes: 310 cm széles, 315 cm hosszú, 200 cm mély

- hatszemélyes:      310 cm széles, 315 cm hosszú, 500 cm mély

- kilencszemélyes:   580 cm széles, 315 cm hosszú, 500 cm mély

(3) A sírok egymástól való oldaltávolságának 50-60 cm-nek, a gyermeksírok esetében 30-40 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 40-50 cm lehet.

(4) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(5) Egy urnafülkébe, egy urnasírba, illetve sírhelybe legfeljebb két urna temethető. Urnafülke és urnasír esetén a második urna elhelyezésekor, sírhelybe történő urnaelhelyezéskor pedig az urna elhelyezésekor pótdíjat kell fizetni, melynek mértéke megegyezik a rendeletben meghatározott, az urnafülkére vonatkozó megváltási díj összegének felével.

(6) A felnőt sírba, urnasírba és urnasírboltba elhelyezhető koporsók és urnák számát az üzemeltető határozza meg.

(7) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(8) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al,- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(9) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(10) A sírhelyek díjtételeit e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

13.§

(1)

(2) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa – az eltemettető igénye esetén – a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

(6) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

14.§

(1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

15.§

(1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről – kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

16.§

(1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságát, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

17.§

(1) A temetők fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temetők részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temetők bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

A lezárás és a megszüntetés

18.§

(1)A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő letelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is – és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

19.§

(1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

(5) A temető (temetőrész) kiürítéséhez az 50 évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást is magába foglaló síremlék lebontásához vagy áthelyezéséhez a Műemlékvédelmi Hatóság hozzájárulása szükséges.

20.§

(1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

21.§

Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

Temetői munkák

22.§

(1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni. Fák ültetésére a szabályzat irányadó.

(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a szabályzatban meghatározott feltételeket.

(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(5) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők a rendelet mellékletében meghatározott temető-fenntartási hozzájárulást kötelesek fizetni, kivéve a temetkezési szolgáltatókat a temetkezési szolgáltatási körbe tartozó tevékenység végzéséhez kapcsolódóan.

(6) A temetkezési szolgáltatók a rendelet mellékletében meghatározott díjat kötelesek fizetni a temetői létesítmények és az üzemeltető által biztosított szolgáltatásokért.

A temetés feltételei

23.§

(1) A halottvizsgálat után az elhunytat legkésőbb az elhalálozástól számított 16 órán belül (kórházból 4 napon belül) a temetőbe kell szállítani.

A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – A halottat koporsós temetés esetén –ha jogszabály másképp nem rendelkezik- a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha, kivéve, ha

a. a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,

b. a holttestnek az eltemetéséig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

(3) A hamvasztásos temetésre, fertőző betegségben elhunytakra, a rendkívüli halálesetekre, a menekültekre, a külföldiekre vagy külföldről Magyarországra szállított elhunytak (vagy urnák) eltemetésére a speciális szabályokat be kell tartani.

24.§

(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temetők üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

25.§

(1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

26.§

(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

27.§

A kolerában, pestisben, leprába, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

28.§

(1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

29.§

(1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

Urnaelhelyezés, - kiadás, hamvak szórása

30.§

(1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

31.§

(1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén – a kegyeleti igények betartásával – szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(2) Ha a szétszórás zárt rendszerbe (pl. medence) történik, gondoskodni kell, hogy a hamvak abból ne kerülhessenek ki. Ha a műtárgy betelt, azt a temető megszűnéséig fenn kell tartani, vagy közös emlékhelyen kell megőrizni.

(3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

Sírnyitás

32.§

(1) A sír vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább 1 méter mélységbe kerüljön.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

33.§

(1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

Temetés

34.§

(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

34/A.§

(1) A köztemetőben lévő ravatalozó használatát minden temetési szertartáshoz az eltemettető kérésének megfelelően biztosítani kell. A ravatalozóhasználat időbeli ütemezését a temető üzemeletetője végzi.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legalább egy, de legfeljebb három órával korábban helyezhető el.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával ki kell nyitni a gyászolók részvétének nyilvánítása céljából.

35.§

Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik – illetékességi területén belül.

36.§

(1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

37.§

(1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

(3) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére – a sírboltba temetés és az urna kivételével – olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

38.§

(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

a. utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év

b. sírbolt esetén megállapodástól függően 60 év

c. az urnafülke és urnasírhely esetén 10 év

d. urnasírbolt 20 év

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az 1 bekezdésben foglaltak az irányadóak

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

A temető rendje

39.§

(1) A temető nyitva tartását az üzemeltető határozza meg. A nyitvatartási idő és a temető rendjét a temető bejáratánál elhelyezett táblán kell közzétenni.

(2) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magaviseletet tartozik tanúsítani.

(3) A temető főbejáratán keresztül gépjárművel – a temetkezési szolgáltatás ellátásához szükséges, illetve a járásképteleneket szállító gépjárművek kivételével – behajtani tilos, egyéb esetekben a hátsó bejáraton keresztül lehet a temetőbe behajtani.

(4) A sírhelyek gondozása során keletkezett szemetet a sírhelyek között tárolni tilos, azt a szeméttárolóban kell elhelyezni. A temető üzemeltetője a szemét összegyűjtésére és tárolására szolgáló helyeket köteles kijelölni és a szemét szakszerű elhelyezéséről, elszállításáról szükség szerint, de legalább hetente egyszer gondoskodni.

(5) A temető területének, épületének, tartozékainak, növényzetének rongálása, szennyezése tilos.

(6) A temető területére kutyát bevinni tilos.

(7) Tizennégy éven aluli gyermek a temető területén csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.

(8) A temetőben gyertyát, mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt 1 órával szabad. A tűzveszély elhárításához szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest gyújtotta.

Szociális temetés

40.§

Záró rendelkezések

41.§

(1) Ezen rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.

(2) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésével egyidejűleg a 6/1991.(VIII.27.) Ör. számú rendelet hatályát veszti.

Tiszagyulaháza, 2001. december 20.

Kapus József                                                      Kapitány Sándor

polgármester                                                          körjegyző