Tiszagyulaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‑ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazása során létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

a) elemi kár,

b) hirtelen fellépő betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés, magas gyógyszerköltség,

c) hozzátartozó halála,

d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által,

e) lakásban történő meghibásodás: csőtörés, gázrobbanás, elektromos hálózatban bekövetkezett kár, belvíz okozta kár,

f) rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés,
g) bűncselekmény áldozataként elszenvedett élethelyzet

h) büntetés-végrehajtási intézetből történő elbocsátáskor rendelkezésre álló börtön-keresmény a mindenkori             öregségi nyugdíj legkisebb összegét (a továbbiakban: öny.) nem haladja meg.

(2) Létfenntartást veszélyeztető időszakos vagy tartós élethelyzet:

a) krónikus betegség miatt bekövetkezett legalább kétszeri gyógyintézeti kezelés,

b) gyógyászati segédeszköz beszerzés közgyógyellátással nem rendelkező személy esetén,

c) két hónapot meghaladó, tartós jövedelemnélküliség, mely nem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 36. § (2) bekezdés a) pontja miatt következett be

d) egyedül élőként öny. alatti havi jövedelem,

e)  Nyugdíj, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának, vagy felülvizsgálatának elhúzódása miatt késik.

(3) Kivételes méltányosság gyakorlására lehetőséget ad, ha a kérelmező:

a) krónikus beteg,

b) egyedül él,

c) gyermekét egyedül neveli,

d) fogyatékos, vagy

e) közüzemi szolgáltatásait kikapcsolták, vagy az folyamatban van.

(4) Ahol e rendelet IV. fejezetében vezető kerül említésre, ott családsegítő szolgáltatás esetében intézményvezetőt, étkeztetés, házi segítségnyújtás esetében pedig polgármestert kell érteni.

2. Közös eljárási szabályok

2. § (1)  Lakhatási támogatás, és  rendkívüli élethelyzetben nyújtható települési támogatásra a kérelmet szóban vagy írásban, étkeztetésre és házi segítségnyújtásra kizárólag az arra rendszeresített, a rendelet mellékleteit képező formanyomtatványok kitöltésével, a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Tiszagyulaházi Kirendeltségénél (a továbbiakban: Kirendeltség) lehet benyújtani, az alábbi mellékletekkel:

a) igazolások, nyilatkozatok: az igénylő és vele közös lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók jövedelmi-, vagyoni viszonyairól,

b) ha az érintett semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, erről szóló nyilatkozata, és
c) a kért ellátás igényléséhez jogszabályban előírt külön igazolások.

(2) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja jogosult.

(3) Az igénylő, illetőleg családja jövedelmi viszonyainak igazolásaként elfogadható bizonyítékok:

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén megelőző havi munkáltatói igazolás, vagy bérlap.

b) az igénylő, ellátásban részesülő és a családja havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, vagy őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelme esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolás,

c) rendszeres pénzellátások esetén az utolsó havi postai szelvény, vagy bankszámlakivonat,

d) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény,

e) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátás esetén az erről szóló határozat,

f) vagyon hasznosításából származó jövedelmek esetén a hatályos szerződés, a havonta rendszeresen nem mérhető jövedelmekről a kifizető (egy évnél nem régebbi) igazolása;

g) egyéni és társas vállalkozás esetén az előző évi adóbevallás;

h) alkalmi munkából származó jövedelem esetén a kérelmező és családja nyilatkozata az alkalmi munkából származó jövedelemről;

i) nyilatkozat arról, hogy a kérelmező, és/vagy családja semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, valamint az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés.

(4) A nyilatkozatok, igazolások tartalmi kellékei:

a) az 4. melléklet szerinti  nyilatkozat tartalmazza:

a.a) az igénylő nevét,

a.b) az igénylő lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,

a.c) a valótlan nyilatkozattétel következményeinek tudomásul vételét,

a.d) az ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges tényeket,

a.e) a nyilatkozat-tétel helyét, idejét, és     

a.f) a nyilatkozó aláírását.

b.) a jövedelem-igazolás tartalma:      

b.a) munkáltató adatai,      

b.b) munkavállaló személyes adatai, 

b.c) munkaviszony kezdete, munkakör,      

b.d) a kérelem benyújtását megelőző egy havi bruttó jövedelem,      

b.e) bérből történő levonások,      

b.f) egy havi nettó jövedelem, és      

b.g) igazolás kiadásának helye, ideje, munkáltató aláírása és bélyegzőlenyomata.

3. § A hatáskörök gyakorlói az e rendeletben foglaltaktól kivételes méltánylást érdemlő esetben a kérelmező javára - a jogosultsági összeghatárok tekintetében az öny. +50%-ával - eltérhetnek.

3. A települési támogatások folyósítása

4. § (1)   A havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a Kirendeltség folyósítja, utólag, minden hónap 5. napjáig.

(2) Az esetenként megállapított ellátásokat a Kirendeltség a döntést követő 8 napon belül folyósítja.

(3) Az ellátások kifizetése a Kirendeltség pénztárában történik.

5. § Amennyiben a hatáskör gyakorlója hivatalos tudomására, vagy kérelmező életkörülményeire alapozva a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, kérelmezőnél környezettanulmányt végezhet.

6. § A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás, és kamatai megtérítésétől eltekinthet, azt csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öny. kétszeresét, és a visszafizetés teljesítése a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.

II. fejezet

4. A települési támogatások típusai, hatásköri szabályok

7. § Tiszagyulaháza Községi Önkormányzat az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

1. lakhatási támogatás,

2. rendkívüli élethelyzetben nyújtott támogatás.

8. § A képviselő-testület szociális hatásköreit a szerint átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

5. A lakhatási támogatás

9. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon igényelhető.

(2) Lakhatási támogatás villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, vagy a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy,

a)  aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője,

b)  akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem, és

d)  akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

(4) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(5) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(6) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a.) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b.) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c.) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d.) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e.) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(7) Ha a háztartás

a.) (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

b.) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

c.) gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él,

     a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakhatási támogatás havi összege 3.000 Ft/hó.

(9) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit.

(10) Amennyiben a jogosult a lakhatási támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe, abban az esetben az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, a jogosultsággal érintett háztartásra egy évig lakhatási támogatást megállapítani nem lehet, továbbá a jogosulatlanul és rosszhiszeműen ellátást igénybe vevőt kötelezni lehet az ellátás visszafizetésére.

(11) Azon személy részére, akinél előre fizetős mérőóra készülék működik, a lakhatási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(12) Amennyiben a jogosult nem a teljes lakhatási támogatási összeget kéri kódhordozó feltöltésére fordítani, abban az esetben a kérelem formanyomtatványon a támogatási összeg megosztásáról nyilatkoznia kell.  

6. Rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás

10. § (1)  A polgármester rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatásban részesítheti azt a személyt, aki az 1. § (1) bekezdése szerinti, létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint 1. § (2) bekezdése szerint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Az 1. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt esetekben a kérelmező akkor részesíthető rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatásban, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelme az öny. összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak kétszeresét nem haladja meg.

(3) Rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás adható

a.) alkalmanként vagy

b.)  a 1. § (2) bekezdés c)-e) pontjában foglalt esetekben havi rendszerességgel, meghatározva a kifizetések időpontját.

11. § A rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás az öny. 5 %-ától az öny. 100 %-áig terjedhet.

         

12. § A folyósítás a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően történik, azzal a kiegészítéssel, hogy a havi rendszerességgel megállapított rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás első kifizetése a döntést követő 5 napon belül történik.

13. § Amennyiben a kérelmező azt kéri, a rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás természetben is nyújtható, a segély közvetlenül közüzemi szolgáltatóhoz, gyógyszertárba, lakbérre, étkezési térítési díj befizetésére, valamint temetkezési szolgáltatóhoz történő utalással. A kérelmező igényelheti a segély felhasználásához a Családsegítő segítségét is.

14. § Rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatásban közös háztartásban élők esetén ugyanazon élethelyzetre tekintettel egyidőben csak egy személy részesülhet.

15. § A rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás az arra rendszeresített, 3. melléklet szerinti nyomtatványon, a megfelelő, a segély indokául szolgáló igazolások, mellékletek benyújtásával igényelhető.

III. fejezet

7. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Szociális alapszolgáltatások

 16. § (1) Tiszagyulaháza község közigazgatási területén belül az alábbi szociális szolgáltatások vehetőek igénybe:

a.) étkeztetés,

b,) házi segítségnyújtás,

c.) családsegítés.

(2) Az ellátást igénybe vevők részére az önkormányzat az alap ellátási formák közül

1. családsegítést a Hajdúnánás-Tiszagyulaháza-Újtikos Szociális és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás (Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.) által fenntartott, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde útján,  

b.) az étkeztetést és házi segítségnyújtást a Tiszagyulaházi Szociális Szolgálat útján biztosítja.

8. Étkeztetés

17. § (1) Étkeztetésben keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi legalább egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akiknek egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-nál, egyedül élő esetében 400%-nál kevesebb, és önmaguk, vagy eltartottjaik részére azt tartósan vagy átmeneti jelleggel:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) szenvedélybetegségük,

e) pszichiátriai betegségük, vagy

f) hajléktalanságuk

miatt nem képesek biztosítani.

(2) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a) 65. életévét nem töltötte még be, de öregségi nyugdíjban részesül és egészségi  állapota miatt önmaga ellátására nem képes, vagy

b) 65. év életévét betöltötte és öregségi nyugdíjban részesül.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a) súlyosan mozgáskorlátozott,

b) munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, vagy

c) akut vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni időlegesen vagy véglegesen nem képes.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(5) Szenvedélybetegsége vagy pszichiátriai betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, továbbá bentlakásos, vagy tartós bentlakásos ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására pszichiátriai, vagy szenvedélybetegsége miatt részben képes.

(6) Hajléktalansága okán rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki lakóhellyel nem rendelkezik, éjszakáit Tiszagyulaháza község közigazgatási területén tölti.

18. § Nem részesülhet szociális étkeztetésben az, aki tartási- vagy életjáradéki szerződést kötött.

19. § (1) Az étkeztetés történhet az étel:

a) helyben fogyasztásával,

b) elvitelével, vagy

c) indokolt esetben házhoz szállítással.

     

(2) Az étel házhoz szállítása esetében indokolt esetnek az minősül, ha a kérelmező az étel elvitelére egészségi állapota miatt nem képes.

9. Házi segítségnyújtás

20. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

          

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott

a) egyéni szükséglet szerinti ápolását, gondozását,

b) saját, valamint a lakókörnyezet higiénés körülményeinek a megtartását,

c) részére segítségnyújtást, a veszélyhelyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében.

(3) Házi segítségnyújtásban az a szociálisan rászoruló személy részesíthető, akinek gondozási szükségletét a polgármester megállapította. A gondozási szükségletről a polgármester igazolást állít ki.

.

21. § (1) A házi segítségnyújtást a Tiszagyulaházi Szociális Szolgálat a polgármester által kiállított igazolásban meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehet és kell nyújtani.

(2) A szolgáltatást igénybe vevő kérelmére a szolgáltatás a jegyző által felkért szakértő által kiállított igazolásban meghatározott óraszámnál alacsonyabb mértékben megállapítható. Ebben az esetben az ellátandó feladatokat és a gondozási órát a megállapodásban külön rögzíteni kell. A szolgáltatást igénybe vevő kérelmére a szolgáltatás a polgármester által kiállított igazolásban meghatározott óraszámnál alacsonyabb mértékben megállapítható. Ebben az esetben az ellátandó feladatokat és a gondozási órát a megállapodásban külön rögzíteni kell.

 

(3) A szolgáltatást igénybe vevő személy a kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti.

(4) Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a polgármester tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás, továbbá az otthoni szakápolási szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.

(5) Házi segítségnyújtás nem állapítható meg annak a személynek, aki magatehetetlen, akinek egészségi állapota a folyamatos felügyeletet vagy egészségügyi, vagy egyéb ellátását indokolja.

10. Családsegítés

22. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, vagy egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti központ, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3)  A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítandó szolgáltatások:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, vagy konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, vagy egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(6) A családsegítő szolgáltatást Tiszagyulaháza, Kossuth u. 23. szám alatti épületben lehet igénybe venni.

IV. FEJEZET

11. A szociális alapszolgáltatások igénybevételének rendje

23. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó valamennyi ellátás igénybevételét – a családsegítés kivételével- az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője írásban kérelmezheti. Családsegítés esetén a kérelem szóban is előterjeszthető.

A kérelmeket családsegítés esetében a 16. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény vezetőjénél, házi segítségnyújtás és étkeztetés esetében Tiszagyulaháza polgármesterénél (a továbbiakban együtt: Szolgáltató).

(2) A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes.

(3) Az ellátás iránti írásbeli kérelmet a Szolgáltató által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

(4) A vezető a beérkezett kérelmeket nyilvántartásba veszi, a felvétel a beérkezés sorrendjében történik.

(5) A jogviszony keletkezését a kérelem benyújtását követően a vezető döntése alapozza meg.

 A döntést írásban meg kell küldeni az ellátást igénylőnek, és törvényes képviselőjének. 

(6) A vezető döntése ellen az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője a döntésről szóló értesítés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz benyújtandó panasszal élhet.

(7) A szolgáltatási jogviszony keletkezése esetén a vezető, az ellátás igénybevételének időpontjában az ellátást igénylővel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. Nem szükséges megállapodást kötni a családsegítő szolgáltatásra.

(8) A megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása a vezető feladatköre.

A vezető intézkedése ellen az ellátást igénybe vevő a fenntartóhoz panasszal fordulhat, különösen

a) ha a vezető határidőn belül nem intézkedik,

b) a vezető intézkedésével nem ért egyet.

A vezetői döntés felülbírálására, a panasz kivizsgálására Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult, a vezető meghallgatását követően.

(9) Az alapszolgáltatások vonatkozásában az alábbi mellékletek kérelem előterjesztésével – annak benyújtási módjára tekintet nélkül – egyidejűleg benyújtandók:

a.) étkeztetés esetében a 4. melléklet szerinti nyilatkozat,

b.) házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátás esetében:

 ba) 4.  melléklet szerinti nyilatkozat

 bb) 5.  melléklet szerinti orvosi igazolás.

24. § (1) Az ellátás igénybevételét megelőzően étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában vizsgálni kell az egy főre jutó jövedelmet.

(2) A jövedelemvizsgálatot

a) étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,

b) házi segítségnyújtás esetében a vezető a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi.

12. A külön eljárás nélkül nyújtott ellátások esetei

25. § (1) Az étkeztetés, és házi segítségnyújtás esetében külön eljárás keretében biztosítható ellátások esetei:

a.) ha az igénylő önmaga ellátására teljesen képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b.) háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása szükséges

c.) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami a gyorsított eljárást igényli,

d.) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a kapcsolat hiánya az igénylő életét, testi épségét veszélyezteti

(2) A vezető köteles az (1) bekezdésben meghatározott esetekben külön eljárás lefolytatása nélkül az ellátást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

13. Szociális ellátások megszűnése

26. § (1) A jogviszonyt a vezető az Szt. 101. § (2) bekezdésében, valamint az ellátottal kötött megállapodásban meghatározott esetekben szüntetheti meg. 

(2) Az ellátás megszüntetéséről a vezető dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez lehet fordulni.

(3) Az intézményi jogviszony megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű szolgáltatás esetén a megjelölt időtartam lejártával,

d) az ellátott kérelmére.

14. Alapszolgáltatások térítési díja

27. § (1) Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(2) Az intézményi térítési díjakat a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A térítési díjat e rendelet szabályai szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult;

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;

c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy (az a)-c) pont alattiak a továbbiakban: kötelezett) köteles megfizetni.

(4) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

15. A térítési díj befizetése és ellenőrzése

28. § (1) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – az étkeztetés alapszolgáltatás   kivételével - a tárgyhónapot követő hónap 1-10 napjáig kell befizetni.

Étkeztetés alapszolgáltatás igénybevétele esetén a térítési díjat a tárgyhónapot  megelőző hónap 20. napjától 30. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó  Szolgáltató elszámolási számlájára.

(2) A polgármester ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, a polgármester 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a polgármester a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

IV. Fejezet

16. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti a 15/2013. (XII. 19.) Önkormányzati Rendelet.

(3) A rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Tiszagyulaháza, 2015. február 17.

                      Mikó Zoltán                                                                       Dr. Kiss Imre

                       polgármester                                                                             jegyző