1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Újszentmargita Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a közterület használatára és a közterületi parkolók üzemeltetésére, vonatkozó eljárásokra.

2. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek.

4. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak a Nvtv. 5. § (3) bekezdésének megfelelően

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

(2) A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak jegyzékét a rendelet 2.számú melléklete tartalmazza.

6. § Önkormányzati üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 4. §-ban és az 5. §-ban rögzített törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét a vagyonnyilvántartás tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

8. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

(2) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értéke

10. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.

(3)¹ A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait a Nvtv.-ben megjelölt vagyonkezelőre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja.

(4) A megbízott a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.

11. § (1)² A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátásához szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint – több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmaznia.

11/A. §³ A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

11/B. §⁴ (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.

11/C. §⁵ (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

11/D. §⁶ (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Újszentmargita Község Önkormányzat Képviselő-testülete ellenőrizni jogosult.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

11/E. §⁷ (1) Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

(2) Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés során

(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

(4) Az Újszentmargita Község Önkormányzat Képviselő-testülete által megbízott ellenőrzési jogot gyakorló az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben tájékoztatja a Képviselő-testületet.

11/F. §⁸ (1) Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

11/G. §⁹ A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

12. § (1) A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor ötmillió forint ellenértékig a Polgármester, ötmillió forintot elérő vagy meghaladó ellenérték esetén a Képviselő-testület dönt.

(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor ötmillió forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj és tíz évet meg nem haladó időtartam esetében a Polgármester dönt. A ötmillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetén – függetlenül az időtartamtól – továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes) használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(3) A Polgármester dönt:

13. §¹⁰ (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat

(2)¹¹ A támogatás lehet kedvezményes tulajdonba adás vagy kedvezményes használatba adás a 16.§ (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt meg nem haladó vagyontárgyak esetében.

(3) A támogatás odaítéléséről Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselőtestület az (1) bekezdésben felsorolt szervezetet abban az esetben támogathatja, amennyiben az alábbi tevékenységek közül legalább egyet megvalósít:

14. § (1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Polgármester dönt, kivéve az ingatlan kedvezményes felajánlását.

(2)¹² Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a Nvtv-ben megjelölt vagyonkezelő részére történik, a Polgármester döntését megelőzően szükséges a vagyonkezelő vezetőjének a nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.

(4) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonkezelő szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

15. § (1) A Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére egymillió forintot meg nem haladó perértékig a Polgármester jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó perérték esetén az egyezség megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

16. § (1)¹³ A törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni vagy hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet.

(2) A versenyeztetési eljárás szabályait ingatlan értékesítés esetére a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésbe nem tartozó önkormányzati üzleti vagyon tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenyeztetési eljárást legalább 30 napra kell nyilvánosan meghirdetni egy országos napi-, vagy heti lapban és az önkormányzat internetes honlapján. Rendkívüli gazdasági érdekből és megismételt versenyeztetési eljárás során ettől eltérően legalább 5 napos határidővel lehet meghirdetni az átruházási eljárást az önkormányzat internetes honlapján való közzététellel és a korábbi eljárás során ismertté vált potenciális ajánlattevőknek való közvetlen megküldésével.

(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(5) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását illetve más módon történő hasznosítását:

(6)¹⁴

17. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(3)¹⁵ Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendelet Nvtv-ben foglalt vagyonkezelőkre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötésekor:

18. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba és alapítványba való vitele a (2) bekezdés kivételével a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(3) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

(4) Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.

19. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, az Önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezek elidegenítéséről, bérbeadásáról egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről ötmillió forint értékhatárig a Polgármester, az ezt meghaladó érték felett a Képviselő-testület dönt.

20. § (1) Gazdasági társaság és közhasznú társaság alapítására–az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.

(2) Ha a gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzat tulajdonrésszel rendelkezik , úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja.

(3) Amennyiben a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a megbízott személy az ott felmerül kérdésben felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntéshez azt megelőzően, vagy indokolt esetben utólagosan a polgármester hozzájárulása szükséges.

21. § (1) A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

(2) A behajthatatlan követelések törléséről az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület dönt.

22. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Értékpapír: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész.

(2) Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: a közhasznú társasági üzletrész, korlátolt felelősségű társasági üzletrész.

(3) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a (2) bekezdésben foglaltakat is.

(4) Portfolió: értékpapírból és / vagy más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt befektetés állomány.

(5) Kedvezményes átruházás: a vagyontárgy olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

(6) Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(7) Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.

23. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Újszentmargita Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2004.(X. 21.) számú rendelete.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.