Folyás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény  (a továbbiakban Ötv.) 16. . (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, alapján a Képviselő-testület és szervezi Szervezeti és Működési Szabályzatáról  (a továbbiakban SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Folyás Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 

(2) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ- ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. §

(1) Az önkormányzat megnevezése:  Folyás Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:        4095 Folyás, Kossuth  u. 13. sz.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

      Folyás Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(4)  Folyás község főbb adatait, jellemzőit, sajátosságait, az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. sz. függelék tartalmazza.

3. §

Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról,- adományozásáról rendeletet alkot.

II. fejezet

Folyás Község  Önkormányzatának feladat és hatásköre

4. §

(1) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat és  hatáskörét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2)  Az önként vállalt önkormányzati feladatokat  a 1. sz. melléklet tartalmazza.

5. §

(1) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával abban az esetben él, ha az ügy a település-fejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal áll szoros kapcsolatban.

(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a. képviselő-testülete, s annak felhatalmazására

b. bizottsága

c. a polgármester, valamint

d. a helyi népszavazás

e. helyi kisebbségi önkormányzat testülete

f. társulása hozta.

(3)  A helyi közügy önálló megoldásának vállalását megelőzően előkészítő eljárást        kell lefolytatni. Ennek során meg kell határozni a feladat ellátásának anyagi, személyi technikai feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, az alpolgármester, valamint az erre felkért, vagy külön e célra létrehozott bizottság.

6. §

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsoroltakon túlmenően:

a./ helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg az arról történő lemondás,

b./ a képviselő-testület munkaprogramjának és munkatervének (ülésterv) elfogadása,

c./ belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás kötése és felmondása,

d./ az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel,

e./ az önkormányzati ingatlant érintő, - az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről alkotott rendeletben foglalt - vagyonügylet.        

7. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról  rendeletében dönt.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlója (polgármester, a bizottság elnöke) a Képviselő-testület előtt évente egy alkalommal beszámol. 

(3) A Képviselő-testület által átruházott  hatáskörök tovább nem ruházhatók.

III. fejezet

A képviselő-testület

8. §

(1)  A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, éves munkaterv, az ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

9. §

(1)   A képviselő-testület tagjainak száma:           4 fő

A képviselő-testület névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a polgármester tagja a képviselő-testületnek. E bekezdésnek megfelelően Folyás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 5 főből áll.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben a képviselő-testület ülését 8 napon belül -ugyanazon napirendek tárgyalására- újra össze kell hívni.

A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

10. §

(1) A képviselő-testület megválasztásának időtartamára munkaprogramot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő három hónapon belül.

(2) A polgármester az előterjesztést a települési képviselők javaslatainak figyelembe vételével állítja össze.

11. §

(1) A képviselő-testület a munkaprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.                                                  

A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, tárgyévet megelőző december  31-ig.

(2) A munkatervtől történő eltérésről a testület napirend előtt, vita nélkül, egyszerű többséggel szavaz.

(3) A munkaterv tervezetére a tárgyévet megelőző év december 31-ig javaslatot tehetnek:

a./        az alpolgármester

b./        a települési képviselők,

c./        a bizottság,

d./        a jegyző/aljegyző.

(4)       A munkaterv tartalmazza:

a./        a testületi ülések időpontját és az  ülés kezdési idejét,

b./        a tervezett napirendek címét,

c./        az előterjesztők nevét,

d./        a napirendre meghívandók felsorolását,

e./        a napirendi pontot véleményező bizottság /ok/ megnevezését.

(5) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezetbe fel nem vett javaslatokról, ennek indokáról.

Előterjesztések

12. §

(1) Az előterjesztések elkészítésének rendjét, valamint azok tartalmi és formai követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Egyszerűbb, döntést nem igénylő –tájékoztató jellegű- ügyekben írásos előterjesztés készítése nem kötelező.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

a./ a munkatervi napirendi pont és egyéb, a döntést igénylő ügy tárgyalásából következő (döntést igénylő) javaslatok,

b./  tájékoztató jellegű anyagok. 

A Képviselő-testület ülésének összehívása

13. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. A nyári ülésszünet    időpontjáról a testület évenként az üléstervének elfogadásakor dönt.

(2)  A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére.

(4)  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a testület ülését az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv.-ben foglalt esetekben össze kell hívni.

(6) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 ( szükség esetén 3 ) nappal kézhez kapják.

(7)  Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható.

(8)  A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell.

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

14. §

(1)      A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a./  a képviselőket,

b./  a jegyzőt,

c./  a napirend előadóját,

d./ azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a polgármester megítélése szerint szükséges.

(2)A képviselő-testületi ülésen tanácskozási jog illeti meg:

Az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan az (1) bekezdés b.) pontjában, valamint az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan meghívottakat, valamint a lakosság önszerveződő közösségének képviseletében a Vöröskereszt helyi képviselőjét.                            

A képviselő-testület ülése

15. §

(1)  A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.

(2)  Zárt ülést tart a Képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglaltak esetén.

(3)  Zárt ülést tart a Képviselő-testület:

a./  választás, kinevezés, felmentés,

b./ vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

c./ fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;

d./  továbbá önkormányzati, hatósági,

e./  összeférhetetlenségi

f./ és kitüntetési ügy valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(4) A (3) bekezdés a), b), c) pontjába tartozó eljárásokban a testületi ülést megelőzően, illetve a napirend tárgyalása előtt az érintettet nyilatkoztatni kell. Az érintett indokolási kötelezettséggel nem tartozik, nyilatkozat kötelező a képviselő-testületre. A hozzájáruló nyilatkozatát a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell. Ha az érintett nincs jelen, nem lehet a nyilatkozatát beszerezni vagy nem nyilatkozik, ilyenkor a képviselő-testület zárt ülésen köteles tárgyalni a jelzett ügyet.

(5) Zárt ülést rendelhet el a képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Zárt ülés megtartását a képviselő-testület tagja és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

(6)  A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint szakértőként a hivatal belső szervezeti egységének vezetője vesz részt az adott napirendi pontokhoz kapcsolódóan. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(7) Az (1) -(6) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is értelemszerűen vonatkoznak.

(8)  A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző tekinthetnek be.

(9) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhető. A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni (kivéve a személyiségi jogokat érintő határozatokat). A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, kivéve a személyiségi jogokat érintő határozatokat, valamint a határozat azon részét, mely személyes adatot tartalmaz az érintett hozzájárulásának hiányában.

A napirendek megállapítása

16. §

(1)  A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester, bármely képviselő, tanácsnok és a jegyző tehet javaslatot.

A javaslatot az ülésvezető felhívására indokolni kell, elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A napirendi pontok az elfogadott sorrend szerint kerülnek tárgyalásra.

A Polgármesteri jelentés

17. §

(1)  A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirendek tárgyalása előtt –vita nélkül- tudomásul veszi.

Dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról szóló tájékoztatásról, az előző képviselő-testületi ülésen  elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

A sürgősségi indítvány

18. §

A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a./        bármely képviselő

b./        a témakör szerint illetékes bizottság elnöke ,

c./        a jegyző

d./        a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzat intézményének vezetője.

19. §

(1) A sürgősségi indítványt –rövid indoklással- az ülést megelőző nap 12.00 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(3) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

A képviselő-testület ülésének vezetése

20. §

(1)       Az elnök (ülésvezető) feladatai és jogosítványai:

a./  megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, (berekeszti) az ülést.

b./ tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c./ előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d./  napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e./ a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

f./   hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében,

g./  tárgyalási szünetet rendel el, az ülést meghatározott ideig félbeszakítja, vagy berekeszti.

(2)       Az elnök (ülésvezető) feladata a tanácskozások rendjének fenntartása:

a./  figyelmezteti azt, aki a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentéseket tesz,

b./ rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az ülés ideje alatt,

            c./  ismétlődő rendzavarás esetén azt a testület jegyzőkönyvben rögzíti.

(3)     

a./   A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el,

b./ a tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasítja a rendzavarót. Ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti az ülés nem képviselő résztvevőjét.

Vita és döntéshozatal módja

21. §

(1)  Az ülésvezető minden előterjesztés után külön-külön nyit vitát.

(2) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 - 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke / vagy az általa megbízott bizottsági tag / jogosult.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a (2) bekezdésben említettek hozzászólása következik.

Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor / vagy többször / is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a hozzászólást időben korlátozza / maximum két percben határozza meg /. Nem vonatkozik az időbeni korlátozás a napirendi pont előadójára, illetve arra, akihez kérdést intéztek.

22. §

(1)  A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(2) A Képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal megjelentek hozzászólásai után a képviselő-testület lehetőséget adhat a döntés meghozatala előtt a jelenlévő állampolgároknak kérdés, illetőleg hozzászólás megtételére.

(3) A vita lezárása után és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét sértő észrevételt kíván tenni.

23. §

(1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti és végleges javaslatot teszi fel szavazásra.

24. §

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több, mint a felének igen szavazata szükséges.  

(2) Amennyiben a javaslat megkapja a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges – támogatását (igen szavazatát), akkor a testület elfogadta a javaslatot. Ha a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges – igen szavazatát, akkor a testület nem fogadta el a javaslatot, és az nem emelkedhet határozattá.

(3) A megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a felének (legalább 3 fő) igen szavazata / minősített többség / szükséges az Mötv. 50.§-ában foglaltakon túlmenően: 

a./ a helyi népszavazás kiírásához,

b./  a gazdasági programhoz,

c./  kötvénykibocsátáshoz,

d./  a hitelfelvételhez,

e./ helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg az arról történő lemondáshoz,

f./  a munkaterv elfogadásához,

g./ közterület elnevezése, emlékműállításhoz,

h./  közösségi célú alapítvány  forrás átvételhez, átadáshoz.

(4) A amennyiben a döntéshozatal során a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, és a személyes érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítására kezdeményezés történt, a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében eljárva határozatban dönt a mulasztás megtörténtéről, melyben első alkalommal a mulasztót figyelmezteti, ismételt előfordulás esetén a mulasztást megállapító határozat az önkormányzat hivatalos honlapján elhelyezésre kerül                                 

25. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

a./ A jelenlévő képviselő-testületi tagok ¼-ének indítványára, név szerinti szavazást rendel el.  ülésvezető  a jelenlévő képviselő-

b./  Képviselő-testületi tag indítványára a név szerinti szavazás elrendeléséről  - egyszerű szótöbbséggel dönthet a testület.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem,) a névsorban rögzíti.

A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt - elrendeli a szavazás megismétlését.

(4) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek megadja a szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A törvényességi észrevételnek minden esetben tartalmazni kell a jogszabályi hely pontos megnevezését.

26. §

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben  zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazások lebonyolítását minden esetben az Ügyrendi Bizottság végzi el.

(3) A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik. A titkos      szavazásról jegyzőkönyvet kell  készíteni, melynek tartalmaznia kell a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazás eredményét és az Ügyrendi Bizottság aláírását. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke ad jelentést a képviselő-testületnek.

27. §

(1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti és végleges javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) Amennyiben a javaslat megkapja a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges – támogatását (igen szavazatát), akkor a testület elfogadta a javaslatot. Ha a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges – igen szavazatát, akkor a testület nem fogadta el a javaslatot, és az nem emelkedhet határozattá.

(3) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges támogatást, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

(4)  Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az alábbi ügyekben a döntést meghozhatja:

a)  pályázatok hiánypótlásainak benyújtása,

b) ingatlanvagyon értékesítésére, bérletére irányuló pályázat kiírása nettó 5 MFt értékhatárig,

c)  civil szervezetek támogatási kérelme 100.00 Ft-ig, és

d)  maximum nettó 5 MFt önerőt igénylő pályázatok benyújtása .

(5) A polgármester az alábbi, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben hozhat döntést a testület utólagos tájékoztatása mellett:

a) olyan megállapodás-módosítás vagy szerződés-módosítás tárgyában, amely a megállapodás vagy a szerződés tárgyát nem érinti, az önkormányzat érdekeit nem sérti, azaz bevétel-kieséssel vagy költség-növekedéssel nem jár, valamint az önkormányzat részére - az esetleges adminisztratív terheken kívül - többletkötelezettséget nem keletkeztet,

b) dönt olyan 100%-os támogatású pályázatok benyújtása, hiánypótlása tárgyában, amelyek a pályázati kiírás szerint képviselő-testületi döntést nem igényelnek, valamint utófinanszírozás esetén a projekt összköltségvetése nem haladja meg az 1 millió forintot.

c) érték nélkül nyilvántartott önkormányzati vagyontárgyak értékesítése, és

d.) nettó 1millió Ft értéket meg nem haladó bérmunka, szolgáltatás, vagy eszköz megrendelése.

Interpelláció,  felvilágosítás-kérés 

28. §

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől, - önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában - felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, a képviselő-testület működésével, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységével. 

(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt legalább 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(5)  A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítás kérő képviselő is részt vehet, és azt legkésőbb a következő ülésen újra kell tárgyalni.

A képviselő-testület döntései

29. §

A képviselő testület              

a./   rendeletet alkot,

b./   határozatot hoz.

A határozathozatal

30. §

(1)  A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt;

- a napirendek meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

​- a képviselői felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(2)  A határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

31. §

(1)  A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

(3) A testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozataira - az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(4)  A határozatok jelölése: a határozat sorszáma / évenként újra kezdődően /arab számmal, per évszám, zárójelben az ülés dátuma ( hó, nap ) számú határozat.   / pl.: 1/ 1995. ( I.23.) sz. határozat /.  A határozatban a polgármester és a jegyző neve sk. jelöléssel szerepel. A határozatot a jegyzőkönyvvezető írja alá.

A rendeletalkotás

32. §

(1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) Ha a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről, és felelőséről.

(4) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet / javaslat / kétfordulós tárgyalását is.

(5) Rendelet alkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat.

(6) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, az Ügyrendi Bizottság közreműködésével.

(7) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek-határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(8) A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Folyás Község Önkormányzatának rendelet sorszáma arab számmal (évente újra kezdődően), per évszám, a kihirdetés dátuma (hó, nap) számú rendelete, a tárgy megjelölése. / pl.: Folyás Község Önkormányzatának 1/1995.(I.24.) rendelete az önkormányzat és szervei...  /.

33. §

(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel (közzététellel) történik.

(2) Az önkormányzati rendeletek a kifüggesztés napjával válnak kihirdetetté.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

A képviselő-testület két évenként, illetve szükség szerint felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

A képviselő-testület dokumentumai

34. §

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv 52.§ (1) bekezdésén túlmenően tartalmazza röviden, tömören, napirendi pontonként a kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére, / igen, nem, tartózkodott / képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetésre utaló adatokat.

(3)  A képviselő-testület egyszerű többséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

a./        valamely hozzászólás;

b./        a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a./ meghívó,

b./ jelenléti ív,

c./ az igazoltan és az igazolatlanul távolmaradt képviselők, az egyes napirendek megtárgyalásához tanácskozási joggal meghívottak névsora,

d./ a megtárgyalt előterjesztések,

e./ az írásban benyújtott hozzászólások,

f./  a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,

g./ egyéb írásos indítványok.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt az Önkormányzati Hivatal kezeli évente bekötteti.

(6)  A határozati kivonatokat és a rendeleteket 15 napon belül közölni kell az érintett szervekkel és személyekkel

(7) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit az Önkormányzat Hivatalában az állampolgárok számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken és a 17. § (4) bekezdésben felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(9)A közmeghallgatás jegyzőkönyvére a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

IV. fejezet

A települési képviselő

35. §

(1)  A Képviselő-testület tevékenysége a települési képviselők munkáján alapszik. A képviselők a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik a választópolgárok érdekeit.

(2) A települési képviselő megbízatása választással jön létre és az alakuló ülésen a Polgármester előtt esküt tesz.

(3) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben megállapított jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(4) A települési képviselő jogai:

-a Polgármestertől, a Jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet,

-megbízás alapján képviselheti a képviselő testületet,

-a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és közreműködést,

-a képviselő –beleegyezésével- választható a képviselő testület által bármely önkormányzati tisztségre.

-külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra, egyéb juttatásra jogosult.

-Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

-Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(5)  A települési képviselő kötelezettségei:

-a települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület illetve a részére kijelölt bizottság munkájában,

-akadályoztatását előre köteles jelezni a jegyzőnek (bizottsági elnöknek),

-felkérésre, vagy kijelölés alapján köteles részt venni különböző vizsgálatokban,

-kötelezettsége a választók érdekeinek képviselete – a település egészéért vállalt felelősséggel,

-a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi ok bejelentése,

-a tudomására jutott állami, szolgálati, illetve magán és üzleti titok megőrzése, illetve azokat bennfentes információként tilos felhasználnia.

-magán és társadalmi életében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető a képviselői minőségével, közéleti tevékenységével,

-a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségei a 2001. évi XCVI. tv. 10/A. § (1)-(2) bekezdése alapján

(6)  A képviselő megbízatása megszűnik:

-a megválasztást követő helyi önkormányzati általános választás napján

-választójoga elvesztésével

-az összeférhetetlenség kimondásával

-lemondással

-ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a Képviselő-testület ülésén

-a Képviselő-testület feloszlatásával,

-a Képviselő-testület  feloszlása esetén

-az önkormányzati képviselő halálával

V. fejezet

A bizottság

36. §

(1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által döntési jogkörrel is felruházható -, választott testületi szerv.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.

Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

37. §

(1)  A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

A bizottság tagjainak létszámát és a tagok nevét a 2. számú melléklet tartalmazza.

a./   Ügyrendi Bizottság:        -  tagjai: 3 fő képviselő,

(2) A bizottság elnökének és tagjai személyére a képviselő-testület tagjai tesznek javaslatot.

38. §

(1) A bizottság működésének főbb szabályait az Mötv 57-61.§ -ai, illetve az SZMSZ tartalmazza. A részletszabályokat az említett jogszabályokkal összhangban a bizottság ügyrendjében állapíthatja meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti, de azt tájékoztatás céljából a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2)  A bizottság feladat és hatáskörét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

39. §

(1)  A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják.

(2) A bizottságot 8 napon belül össze kell hívni a polgármester és a bizottsági tagok 1/3-nak napirendi javaslatot tartalmazó indítványára.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottsági ülésekre a polgármestert, és a jegyzőt meg kell hívni, azon tanácskozási joggal vesznek részt

40. §

(1) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(2) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(3) a bizottság döntésének végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján gondoskodik.

(4) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke ír alá.

VI. fejezet

A polgármester

41.  §

(1) A Polgármester  a választópolgárok által közvetlenül választott tisztségviselő, tagja a képviselő-testületnek, megbízatását főállásban látja el.

Jutalmazására munkabérének emelésére, egyéb juttatásaira az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(2) A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert, a képviselőt is megbízhatja.

(3) A polgármester a lakosság részére minden héten csütörtökön 8.00 - 12.00 óráig fogadóórát tart.

42. §

(1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv., illetve más törvények, helyi rendeletek, valamint az SZMSZ foglalja magába.

(2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott munkaprogram céljaival összhangban - a következők:

a./ biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

b./ feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c./ segíti a települési képviselők, a bizottság munkáját,

d./ együttműködik a gazdasági, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségével,

e./ biztosítja a képviselő-testület ülésének a munkatervben meghatározott időpontban való megtartását,

f./ előkészíti az ülések napirendjét, javaslatot tesz, véleményt nyilvánít az előterjesztő szerv részére a napirend anyagainak összeállításához,

g./  iránymutatást ad a határozatok végrehajtásának szervezéséhez és a végrehajtás ellenőrzéséhez,

h./  tájékoztatja a képviselő-testületet a fontosabb tárgyalásokról és azok eredményéről,

i./  beszámol a képviselő-testületnek a két ülés között végzett munkáról,

j./ gondoskodik a képviselő- testület munkatervének összeállításáról.

l./ A polgármesterre vonatkozó egyéb munkáltatói jogköröket - átruházott hatáskörben – az Ügyrendi  Bizottság  gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület állandó jelleggel megbízza a Hortobágymenti Vízgazdálkodási Társulatban a tulajdonosi jogok gyakorlásával.  Összeférhetetlenség és akadályoztatás esetén a Polgármester alkalmanként jelöljön ki személyt a Hortobágymenti Vízgazdálkodási Társulat küldöttgyűlésén való részvételre.

VII. fejezet

Az alpolgármester

43. §

(1)  A Képviselő-testület az alakuló ülésen tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.

(2)  Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

44. §

(1)  A képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

a./  teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől az önkormányzati ügyben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.

b./  a polgármester megbízatása alapján képviseli az önkormányzatot.

(2) Az alpolgármester a képviselő-testületnek felelős a polgármester helyettesítéséből adódó feladatok teljesítéséért.

VIII. fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

45. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, amelynek hivatalos neve: Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A Hivatal jegyzőjére vonatkozó szabályok tekintetében a Mötv-ben meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) A Hivatal aljegyzője állandó megbízottként részt vesz Folyás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és bizottsága ülésein és azokon tájékoztatást, felvilágosítást ad. Emellett az aljegyző koordinálja a Hivatal Folyási Kirendeltségén dolgozó köztisztviselők munkáját.

(4)   A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról Hajdúnánás város polgármestere gondoskodik.

IX. fejezet-hatályon kívül

A Polgármesteri Hivatal

46. §

X. fejezet

Társulások

47. §

(1)  Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) A képviselő-testület a társulási megállapodás megkötése során a Mötv. rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően jár el.

(3) A társulások munkájáról a polgármester évente egyszer köteles beszámolni.

XI. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

Közmeghallgatás

48. §

(1) A képviselő-testület a költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, melynek időpontját minden év II. félévére munkatervében határozza meg, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(3)  Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselő-testület tagjainak legalább a fele azt indítványozza.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a  településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdek javaslatot tehetnek.

(5)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, a polgármester, vagy a jegyző a képviselő- testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről legfeljebb 15 napon belül az érintettet írásban, a testületet pedig a következő ülésén tájékoztatja.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testület és szerveit érintő feladat és hatáskörbe tatozó kérdéseket, észrevételeket 3 napon belül továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(8) A közigazgatási hatóság jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart. E közmeghallgatás helyéről és idejéről az érintetteket a hatóság, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik 8 nappal korábban hirdetményi úton és a helyi kábeltelevízió útján értesíti.

49. §

(1) A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés, valamint az egyéb lakossággal történő kapcsolat formáiról önálló rendeletet alkot.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

50. §

(1) E rendelet 2008. április 1-én lép hatályba.

(2)  A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló  5/1995. (III. 29.), 3/1999. (IV. 19.), 9/1999. (IX. 03.), 9/2001. (XI. 2.), 13/2002. (XI. 5.), 8/2003. (VII. 28.), 8/2005, (X. 17.), 6/2006. (X. 16.), 5/2007. (IV. 2.), valamint a körjegyzőség belső szervezeti tagozódásáról, munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről szóló 4/1999. (IV. 19.) rendelet és a köztisztviselők szociális, kulturális és egészségügyi juttatásairól szóló 6/2002. (III. 29.) rendelet hatályát veszti.

Polgár, 2008. március 13.

Mályi Lászlóné                                                                  dr. Váliné Antal Mária

polgármester                                                                                    jegyző