Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testülete a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2.§ (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott feladatkörében és az Étv. 9.§ (2)-(6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és partnerségi szabályzatban rögzített érintettek véleményének kikérésével a Helyi Építési Szabályzatról az alábbi rendeletet alkotja:^[1]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Szilvásvárad közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Település-rendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Szilvásvárad Helyi Építési Szabályzata előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2.§

A belterületi határ módosítása

(1) A belterület határvonalának lehetséges módosítását a Szabályozási Terv és a 3. számú melléklet tünteti fel. A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. 

(2) A beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.

(3) A még belterületben nem lévő beépítésre szánt területek belterületbe vonásáról, illetve a belterületen lévő beépítésre nem szánt területek belterületből való kizárásáról minősített többségű külön határozatban kell intézkedni.

(4) A tervezett területhasználat szerinti infrastrukturális ellátásról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról a belterületi határ változásáról szóló rendelet megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.

(5) A terv távlatán túli beépítésre szánt területeket (továbbiakban tartalék területek) a 4. számú melléklet tartalmazza.

3.§

Szabályozási elemek

(1) A Szabályozási Terv kötelező és nem kötelező elemeket tartalmaz.

(2) A kötelező erejű elemek csak a Településrendezési Terv módosításával együtt változtathatók meg.

(3) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

1. Tervezett belterületi határvonal
2. A beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt területek határvonala
3. A közterületek és egyéb funkciójú területek határa – szabályozási vonal
4. Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság
5. Az eltérő építési övezetek és övezetek határa
6. A területfelhasználási kategóriák
7. Övezeti besorolás
8. Övezeti jellemzők:
   • a kialakítható legkisebb telekterület méret
   • a beépítési mód
   • a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
   • a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság
   • a közművesítettségi mértéke, mint a beépítés feltétele
   • a zöldfelület legkisebb mértéke
   • a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetterhelési határértékek – emisszió és imisszió)
   • terepszint alatti építmények

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

1. ) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges;
2. )A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, - melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

4.§

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek építési övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve (1. sz. melléklet) határozza meg.

5.§

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve (2. sz. melléklet) határozza meg.

6.§

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket (5. sz. melléklet) kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) A lakóterület kialakítása érdekében történő kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést az Önkormányzatnak kell kezdeményeznie.

(3) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(4) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében a Képviselőtestület önkormányzati rendelettel elővásárlási jogot határozhat meg, melyet az Önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(5) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

(6) Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

7.§

A telekalakítás szabályai

(1) A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett – jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.

(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

8.§

A telkek beépítésének feltételei

(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén építési tevékenység csak a vonatkozó előírások szerint engedélyezhető.

(3) A beépítésre szánt területen az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő ingatlan esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a telek beépítésére, az építészeti és településképi követelmények tisztázására vonatkozó, összesített tartalmú elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni, és elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az elvi építési engedélyben az adott ingatlant a szükséges feltételek megléte és betartása mellett építési telekké kell nyilvánítani. A beépítési feltételeknek meg nem felelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területként használható fel.

(4) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(5) Beépítésre szánt területen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet.

(6) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az OTÉK 32. § szerinti építmények helyezhetők el.

(7) A beépítésre nem szánt területeken építési tevékenység az építéshatósági eljárások szabályai szerint az Étv. 19. § bekezdés betartásával engedélyezhető.

9.§

Építéshatósági eljárások

(1) Építési engedély csak az övezetre, vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telekre, valamint a beépítésre szánt területen a belterületbe vont építési telkekre adható.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási terv szerint megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építés és telekalakítás a szabályozási tervtől eltérő területhasználat esetén csak akkor engedélyezhető, ha:

1. ) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
2. ) a terv szerinti területfelhasználás a terv távlatán túl (10, vagy több év) válik esedékessé, és annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé. Ezen a területen építmény csak ideiglenes jelleggel, visszavonásig érvényes hatállyal, kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető.

(4) Az építési tilalom alá eső területen csak az Étv. 22. § (2) bekezdés szerinti építési munka engedélyezhető.

(5) A változtatási tilalom alá eső területen építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, arra engedélyt adni, valamint értéknövelő változtatást végezni - az életveszély elhárításán kívül - nem lehet.

(6) A Képviselő-testület a vonatkozó rendeletben meghatározott építési munkák körét az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen külön rendeletben meghatározottak szerint bővíti. 

(7) Az építési engedélyezési eljárás során az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen az építési engedélyezés feltételeit a Képviselő-testület az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó külön rendeletben szabályozza.

(8) Az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó rendelet megalkotásáig a terv által jelölt építészeti örökség-védelem helyi területén az egyéb jogszabályok megtartásával és akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglevő környezethez. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől eltérő, léptéktelen, a környezetbe nem illő idegen formai és építészeti elemek kialakítását célzó épület, építmény, továbbá a környezet hagyományaitól eltérő építési anyaghasználat. 

(9) Közterületen csak a Képviselő-testület külön rendeletével szabályozott építmények építése engedélyezhető.

(10) Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások, és a település állattartási rendeletének együttes alkalmazásával engedélyezhető.

(11) Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki.

(12) Az építési engedély kérelemhez a harmonikus településkép, utcakép kialakításához M=1:500-as léptékben utcaképet kell készíteni, melyen a tervezett épület mellett lévő 2-2 szomszédos ingatlan építészeti együttesét kell ábrázolni. Az utcaképen az épületek sorát kerítéssel együtt kell ábrázolni.

(13) Az utcai kerítés terveit az épület terveivel együtt kell elkészíteni és engedélyeztetni.

(14) A vasúti átjárok rálátási háromszögének területén minden építésügyi hatósági eljárásba be kell vonni a közlekedési hatóságot a közlekedésbiztonsági érdekek érvényre juttatása céljából.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

10.§

Általános előírások

(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

(2) Új területhasználat, beruházás, létesítés esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változtatással járó várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és ezen vizsgálati dokumentáció csatolása az engedélykérelemhez.

(3) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

(4) A környezetszennyező források körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

(5) Új beruházások engedélyezésénél, amennyiben az tömb méretű, és a beépítésre szánt terület pedig meghaladja az 1 ha-t, akkor is környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges, ha azt egyéb jogszabály nem írja elő.

(6) A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.

(7) A környezetszennyező források körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

11.§

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, illetve használók kötelezettsége.

(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról.

(3) A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről. Az ex lege védett lápok (lásd mellékletek) területéről a csapadékvíz elvezetését a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetni kell.

(4) Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal össze-függésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.

(6) A szántóterületeken a felszín alatti vizek, így a talajvíz védelme érdekében is kiemelt jelentőségű feladat a nitrogén alapú műtrágyák használatának mellőzése.

(7) A szántóterületeken a felszín alatti vizek, így a talajvíz védelme érdekében is kiemelt jelentőségű feladat a nitrogén alapú műtrágyák használatának mellőzése. Az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat be kell tartani.

12.§

A vizek védelme

(1) Szilvásvárad a vonatkozó rendelet értelmében „I.” Különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területek közé tartozik, illetve a települések szennyeződés érzékenységi besorolásában „A” fokozottan érzékeny területek közé sorolt.

(2) Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvíz-elhelyezés és –kezelés rendjét szabályozó, továbbá a felszín a alatti vizek  minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló kormányrendeletekben foglalt előírásokat.

(3) A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről kormányrendelet intézkedik, az abban foglaltakat be kell tartani.

(4) A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni.

(5) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.

(6) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg. A közcsatornával még nem rendelkező kialakult építési területeken a közcsatorna kiépítéséig az építés vízzáró szennyvízgyűjtő-medence (közműpótló) átmeneti alkalmazásával, vagy a hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetésével engedélyezhető. A szennyvízgyűjtő medence rendszeres ürítéséről ellenőrizhető módon (vízdíj-számla, szippantásról szóló számla) gondoskodni kell. Az új építési területeken mindennemű építés csak a csatornaközmű megépítése után és az ingatlanok csatornaközműre történő rákötése mellett engedélyezhető.

(7) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét.

(8) Az élővizek partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

(9) Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a vízfolyás és csatorna medrekben, és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

A felszíni vizek szabályozása

(10) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A partok védelmét lehetőleg mérnökbiológia módszerek (rőzse- és dorongművek) alkalmazásával kell megerősíteni.

(11) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell.

(12) A mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén ár- és belvízvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a felvonulási területre, még időszakosan sem foglalhatják el a vízfolyások medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket).

(13) Külterületen a parti sávban (folyók és patakok mentén: 6 méterig, csatornák esetében a vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított legfeljebb 3-3 méterig, tavak esetében pedig általában 3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(14) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, nádas művelési ág létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(15) A vízfolyások-csapadékvízelvezető árkok műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.

(16) Belterületen parti sávban (medertől számított 10 m, külterülete medertől számított 50 m) épületet, építményt csak kivételesen – ha azt a 1996. évi LIII. törvény, az OTÉK által meghatározott hatóságok, különös tekintettel a vízügyi-, természetvédelmi szakhatóságok hozzájárulásával – lehet elhelyezni.

(17) Mezőgazdaság területeken a vízfolyások medrétől számított 50 méteres sávban kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható. Belterületen is törekedni kell a természetközeli parti sávok kialakítására. A vízfolyások mentén rendezett zöldfelületek kialakítását kell célul kitűzni.

(18) A vízfolyások-csapadékvízelvezető árkok medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni, vagy kaszáltatni.

Felszín alatti vizek védelme – hidrológiai védőövezet védelem

(19) Az övezetbe a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területek, vagy felszín alatti térrészek, az onnan kitermelhető vízkészlet meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményei, továbbá azok hidrogeológiai védőterületei és a kijelölt hidrogeológiai védőterületek kívüli feszíni szennyeződésre érzékeny területek tartoznak.

(20) Az övezetben biztosítani kell a települések csatornázását, a keletkező szennyvizek tisztítását, az állattartó telepek szennyvizeinek és trágyakezelésének szakszerű megoldását. Az övezetben hígtrágyás technológiájú állattartás nem engedélyezhető.

(21) Az övezetben kommunális hulladéklerakó nem létesíthető. A már meglévő, a vízbázisokat veszélyeztető, kommunális hulladéklerakókat meg kell szüntetni. A vízbázisokra potenciális veszélyt nem jelentő kommunális hulladéklerakók a térségi hulladéklerakó- és kezelőtelepek kialakításáig üzemeltethetők.

(22) Az övezet csatornázatlan területein csak zárt szennyvíztároló létesíthető, vagy a szennyvíz tisztításáról a hatósági előírások szerint egyedileg kell gondoskodni.

13.§

A levegőtisztaság védelme

(1) A levegőtisztaság védelme a Környezetvédelmi tv. a levegő védelmével kapcsolatos vonatkozó rendelet előírásai alapján történik. A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei és a légszennyezési határértékek a vonatkozó rendelet előírásai szerint kerülnek megállapításra.

(2) A település területén kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása, légszennyezés-re gyakorolt hatása e rendeletek előírásait teljesíti, és környezetveszélyeztetést nem okoz, továbbá melyek használata során a tényleges kibocsátás az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott technológia specifikus határérték alatt marad.

(3) A kijelölt környezetvédelmi védőtávolságokon, védősávokon belül eső területeken huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

(4) A környezetvédelmi hatóság a levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (továbbiakban: légszennyező forrás) az el-érhető legjobb technika alapján, a jogszabályban, illetőleg az egyedi hatósági eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapít meg.

(5) A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a helyhez kötött diffúz légszennyező forrás rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles gondoskodni.

(6) A kibocsátási határértékek túllépése, vagy a levegő-tisztaságvédelmi követelményeknek a környezet állapotát veszélyeztető be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, melynek mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy betilthatja, és a hatósági intézkedéséről a települési önkormányzatot is értesíti.

(7) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt a vonatkozó rendeletben felsorolt tevékenységek esetén környezeti hatástanulmány készítendő. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

(8) Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő be-rendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más vízi növények égetése, továbbá a nem védett területeken tarlóégetés csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete

(9) Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek övezetébe tartozik a település teljes közigazgatási területe a megyei rendezési terv kritériumai alapján

1. a védett természeti területek övezete;
2. a természeti területek övezete;
3. a tájképvédelmi övezet a természeti területek kivételével;
4. a védett természeti területek övezete által érintett fokozottan érzékeny települési területek övezete, valamint a tájképvédelmi övezet által érintett érzékeny települési területek övezete.

(10) A település teljes közigazgatási területén létesítmény csak akkor alakítható ki, ha annak üzemi technológiai eredetű szennyezőanyag-kibocsátása nincs.

(11) A fűtési eredetű szennyezőanyag kibocsátás az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó jogszabály szerint engedélyezhető.

(12) Egyéb vonatkozásban a település területén a kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó jogszabályok, előírásait kell alkalmazni.

14.§

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A település belterületének zaj és rezgés elleni védelméről a rendeletben és a szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. A belterületének a zaj és rezgésterhelési határértékei a törvény alapján kerülnek meghatározásra.

(2) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a terület-felhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg, az egészségügyi miniszter rendeletében szereplő határértékeket kell alkalmazni.

(3) A település belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről helyi rendeletben meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(4) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, a meglévőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre a megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

(5) Országos főúttal, ennek belterületi szakaszával, vasútvonallal kapcsolatos terület-felhasználás, építés (létesítés), üzembe helyezés engedélyezése előtt - zaj- és rezgésvédelmi szempontból - be kell szerezni a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását.

(6) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell, illetve az e tárgyban hozott helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület

(7) Zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny övezet a nemzeti park területe.

(8) A nemzeti park területén az erdő csendjét zavaró rendezvények, versenyek (pl. autó-, motorverseny) nem rendezhetők.

(9) A nemzeti park alacsony légterében sportolási célú repülés, siklórepülés csak a Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt területeken engedélyezhető.

15.§

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) A település területén végzett tevékenységek során képződő a vonatkozó rendelet szerinti veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

(3) A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló vonatkozó rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(4) A település területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak zárt edényzetben tárolható.

(5) A közterületek tisztántartásáról, takarításáról, hulladék és gyommentesítéséről külön önkormányzati rendeletben kell intézkedni.

16.§

Sugárzás

(1) A sugárzás tekintetében a vonatkozó törvényekben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A település területén az 1 W-nál kisebb adóteljesítményű, kereskedelmi frekvencián üzemelő nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők 1 m-nél nem hosszabb tartóoszlopai a település beépítésre szánt területén lévő építmények tetőfelületén elhelyezhetők.

(3) Az 1 m-nél hosszabb tartóoszlopokon elhelyezésre kerülő átjátszók és adóvevők csak beépítésre nem szánt területen létesíthetők.

17.§

Települési zöldfelületek védelme

(1) A település területén található, egyéb területfelhasználási (főként közlekedési) egységekhez kapcsolódóan kialakított zöldfelületek, zöldsávok védelméről a település önkormányzata gondoskodik. Kiemelten kezelendők a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák környezetében található zöldsávok.

(2) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni.

(3) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(4) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(5) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(6) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.

(7) Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a tájra hagyományosan jellemző, a települési karakterhez illő fafajokat.

(8) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

(9) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t.

(10) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(11) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.

(12) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.

(13) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

(14) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.

(15) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egy-oldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(16) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(17) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(18) Gondoskodni kell a meglévő utak környezetrendezéséről, új utak létesítése estén, a tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésre vonatkozó tájépítészeti tervek elkészítéséről. A környezetrendezési tervnek a természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a vezetésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni.

18.§

Környezetvédelmi célú övezetek és egyéb szabályozási elemek

Szennyvíztisztító védőterülete

(1) A védelmi övezetben (300 m) állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény - így különösen lakó, oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény – nem építhető, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

(2) A védőterületen belül, a szennyvíztisztítóval határosan (átlagosan min. 30 m széles) környezetvédelmi célú védőfásítás telepítése szükséges.

Vízfolyások védőterülete

(3) Az egyéb HÉSZ előírásoknak megfelelően külterületen a vízfolyások menti 50 m széles védősávban:

1. a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők,
2. gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.
3. természeti területen, vagy ökológiai folyosón meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához a Környezetvédelmi, természetvédelmi, és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(4) A mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a vízfolyások partélétől számított 6,0-6,0 m széles felvonulási terület biztosítása szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala, valamint az akadálymentes ökológiai folyosó számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

(5) Külterületen a parti sávban (folyók és patakok mentén: 6 méterig, csatornák esetében a vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított legfeljebb 3-3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok, ellátását akadályozza.

(6) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, nádas művelési ág létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(7) Parti sávban kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható.

(8) A vízfolyások partjától számított külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

(9) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Vízművek védőterülete

(10) A vízbázisok, így a vízművek védőterületeinek védelmét a törvény szabályozza.

(11) Az egyes védőidomokban, védőterületeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

(12) A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe.

(13) A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos.

(14) A vízkivételi műtől számított 50 m-en belül épület csak akkor létesíthető, ha a csatornahálózatra való rákötés biztosítható, vagy a felszíni és a karsztvíz károsítása nélkül zárt tárolóba kerül.

(15) Az övezetben a közlekedési területek csapadékvíz-elvezetési rendszerének környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatát, szükséges esetben korszerűsítését el kell végezni.

Sérülékeny karsztvízbázis

(16) Sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezete a hidrogeológiai védőterületek és a lázbérci víztározó vízgyűjtő területe, továbbá a nemzeti park hidrogeológiai védőterületen és vízgyűjtő területen kívül eső területei.

(17) A nemzeti park területére eső sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezetében:

1. belterületen épület csak akkor létesíthető, ha a csatornahálózatra való rákötés biztosítható;
2. külterületen bármely épület csak akkor üzemeltethető, ha a keletkező szennyvíz a csatornahálózatra rá van kötve, vagy a felszíni és a karsztvíz károsítása nélkül zárt tárolóba kerül;
3. a szippantott szennyvíz csak szennyvíztelepre szállítható, ahol a leürített mennyiségről igazolást kell kiállítani;
4. veszélyes hulladék, kommunális szilárd hulladék nem tárolható, szippantott szennyvíz-ürítőhely, szennyvíziszap lerakóhely, dögkút, dögtér nem üzemeltethető;
5. csak olyan erdőgazdálkodási módok alkalmazhatók, amelyek vegyszerhasználatot nem igényelnek;
6. karsztvíz kivétele az ökológiai vízigény biztosításával történhet – az ökológiai vízigényt forrásonként (vízkivételenként) a Nemzeti Park Igazgatósága határozza meg, amely nem lehet kevesebb a források mindenkori vízhozamának 20%-ánál.

(18) A nemzeti park területén kívül eső sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezetén belül:

1. kommunális szilárd hulladéklerakó, veszélyes hulladéktároló, szennyvíziszap lerakóhely, szippantott szennyvíz ürítőhely nem üzemeltethető;
2. települések területén, ha a csatornahálózat kiépített szennyvizet a közcsatornára rá kell kötni;
3. azon települések területén, ahol csatornahálózat nincs, csak zárt tárolók létesíthetők, de a csatornahálózat kiépítésével – legkésőbb 2005. december 31-ig - a zárt tárolókat meg kell szüntetni és a csatornahálózatra kell rákötni minden szennyvizet termelőlétesítményt;
4. települések külterületén, ha a szennyvízcsatornára való rákötés nem oldható meg, csak zárt szennyvíztároló létesíthető;
5. üzemi jellegű állattartás csak hagyományos almostrágyás technológiával üzemeltethető. A trágya tárolása, elhelyezése a felszíni és felszín alatti vizek károsítása nélkül történhet.

(19) Az övezetben a közlekedési területek csapadékvíz-elvezetési rendszerének környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatát, szükséges esetben korszerűsítését el kell végezni.

19.§

Környezeti biztonság

(1) A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések, 1 kV feszültség feletti villamos vezetékek, távhővezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a vonatkozó előírások betartásával kell végezni.

IV. FEJEZET

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

20.§

A természet értékeinek védelme

(1) Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek felsorolását a 7. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A település mindennemű területfelhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

(4) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

Országos jelentőségű védett természeti értékek

(5) Védett természeti terület övezete: jogszabály által kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő országos illetve helyi jelentőségű védett természeti területek, valamint az ex-lege természeti területek és értékek.

Bükki Nemzeti Park területe

(6) Az övezetben az alkalmazható mező- és erdőgazdálkodási módokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága határozza meg, a fejlesztéseket, bármilyen jellegű épület elhelyezését kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet létesíteni.

(7) Az övezetben új külszíni bányatelek nem létesíthető. Bányászati tevékenység legfeljebb 2005. december 31-ig folytatható a rekultiválandó bányatelek területén.

(8) Az övezet területe az ásványvagyon-nyilvántartásban nem szerepelhet.

(9) Külterületen új épület létesítése, a meglévő épületek felújítása csak a térség építészeti hagyományainak megfelelően, tájba illő módon történhet.

(10) Új épület létesítéséhez, meglévő épület felújításához a BNPI hozzájárulása szükséges.

(11) A külterületen levő épületek csak erdészeti, vadászati, turisztikai, kutatási-oktatási céllal hasznosíthatók. Kivétel a szabályzat elfogadását megelőzően más céllal hasznosított épületek.

(12) Épületek csak akkor üzemeltethetők, ha a keletkező szennyvíz zárt tárolóban való elhelyezése a karsztvíz károsítása nélkül biztosított, vagy az épület a közcsatorna-hálózatra rákötött.

(13) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.

(14) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglevőhálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet.

(15) Az övezetben új közép-és kisfeszültségű légvezeték csak földkábelben vezethető. A meglevő vezetékek felújítása, rekonstrukciója is csak földkábellel történhet.

(16) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

(17) Az övezetben településrendezési terv által mezőgazdasági területként, erdőterületként, vízgazdálkodási területként szabályozott területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el. Épületek homlokzatán csak az épület funkciójának megfelelő reklám létesíthető.

(18) Erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások kialakítása illetve fenntartása.

(19) A vadállomány szabályozása a természetvédelmi kezelés része. Az ökológiai szempontból optimális vadlétszámot a kezelési tervben a Nemzeti Park Igazgatósága határozza meg.

(20) A vadállomány szabályozása a természetvédelmi kezelés része. Az ökológiai szempontból optimális vadlétszámot a kezelési tervben a Nemzeti Park Igazgatósága határozza meg.

Natura 2000 területek (SPA, PSCI)

(21) A Natura 2000 területére a Természet védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait is alkalmazni kell.

(22) Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.

(23) A Natura 2000 területeken a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) engedélye szükséges:

1. gyep feltöréséhez, felülvetéséhez;
2. a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
3. termőföldnek nem minősülő földterület művelési ágának megváltoztatásához;
4. az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
5. technikai jellegű sporttevékenység folytatásához - szántóterületek kivételével.

(24) A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

1. telekalakítás, területfelhasználás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez;
2. nyomvonalas létesítmény és földmű építése engedélyezéséhez;
3. vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez;
4. ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéshez;
5. erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásban;
6. bányatelek megállapítására, módosítására;
7. az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, vagy a kitermelés szünetelésére;
8. meddőhányó hasznosítására;
9. bányászati létesítmények építésére és üzembe helyezésére;
10. továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokra.

(25) A beruházások és tevékenység engedélyezésénél a területen védendő fajokat, élőhelyeket és ezek ökológiai igényeit kell figyelembe venni, valamint meg kell vizsgálni, hogy a beruházás, illetve tevékenység mennyiben szolgálja a köz érdekeit.

(26) A Natura 2000 területen az igazgatóság által államigazgatási határozatban elrendelt korlátozás esetére járó kártalanítást külön jogszabályban meghatározottak szerint kell kifizetni, míg a működési célú (folyó) támogatási szabályokat a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv végrehajtására kiadott jogszabályok határozzák meg.

(27) A Natura 2000 területeken a tulajdonosnak, vagyonkezelőnek, használónak biztosítani kell az igazgatóság számára a természeti érték és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természeti érték megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.

Természeti területek

(28) Természeti területek övezete: természet közeli állapotú területek, amelyek művelési ága által erdő, gyep vagy nádas, illetve erdő és mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületek.

(29) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a BNPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(30) Természeti területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(31) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.

(32) Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(33) Természeti területen területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természetközeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a BNPI által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés.

(34) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

(35) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Ökológiai hálózat elemeinek övezete

(36) Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.

(37) Az ökológiai hálózat magába foglalja a védett természeti értékeket és a természeti területeket.

(38) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(39) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

(40) Új beépítés, műszaki infrastruktúra telepítés, és bármilyen környezetszennyező, természeti értéket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység az ökológiai hálózathoz tartozó területeken nem helyezhető el.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

21.§

Általános előírások

(1) A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

(2) Védett közterületet érintő településrendezési tervek készítésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a.       a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak,

b.       egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyenek,

c.       a védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,

d.       a védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal

(3) A védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

(4) A védett közterület alakítását szaktervezők által készített tervek alapján kell megoldani.

22.§

Építészeti értékvédelem

(1) A település területén fekvő műemlékek, építmények felsorolását a 9. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelme érdekében területrészeinek és egyedi építményeinek védelmét helyi rendeletben szabályozza. Ennek biztosítása érdekében:

1. helyi területi védelem
2. helyi egyedi védelem

alatt kell kezelni és nyilvántartani a 9. sz. melléklet szerinti területeket és építményeket.

(3) Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének keretén belül - különösen az Étv. vonatkozó előírásainak betartásával - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló vonatkozó rendelet szerinti szabályokat állapíthatja meg.

(4) Az építési hatóság az engedélyezési eljárások során elrendelheti:

a.       az épület építéstörténeti kutatását,

b.       az épületben esetleg meglévő üzletek kirakatszekrényeinek, kapuboltozatának megszüntetését vagy visszaállítását,

c.       az épületen található értékes részletek szakértővel való felújíttatását,

d.       az épület homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.

(5) A település területén a tetők, előtetők anyaga szürke hullámpala, illetve régi típusú üvegszál-betétes műanyag, áttetsző hullámlemez nem lehet.

23.§

Régészeti örökség védelme

(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 10. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.

(3) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapotromlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák meg-indítása előtt a megyeileg illetékes múzeumnak be kell jelenteni.

(5) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

(6) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó törvény és a kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.

VI. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

24.§

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A beépítésre szánt területek övezeti kódjának létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/O.1.03.4) ahol

Lf – területfelhasználás kategóriája

O – a beépítési mód kódja

1 – a megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódja

03 – a telekterület minimális nagyságának kódja

4 – a megengedett legnagyobb beépítettség mértekének kódja

(2) A beépítési mód kódja:

(3) A megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódjai:

(4) A telekterület min. nagyságának kódjai:

(5) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódjai:

(6) Az épületek az építési helyen belül – ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik - a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.

(7) A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

1. A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m²-nél.
2. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezetben sem építhető be.

(8) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(9) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához az Önkormányzat helyi rendeletével megállapított parkolót kell létesíteni.

(10) Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:

• elő- és oldalkertben:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

• oldal- és hátsókertben:

4. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
5. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
6. kerti épített tűzrakó hely, lugas,
7. kerti szabadlépcső és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(11) Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:

1. Előkertek:
   • Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. (Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az OTÉK előírásait kell alkalmazni.)
   • Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.
2. Oldalkertek: OTÉK előírásai szerint.
3. Hátsókertek: OTÉK előírásai szerint.

LAKÓTERÜLETEK

25.§

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)  A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a.       legfeljebb négylakásos társasház

b.       helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c.       egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

d.       a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

(3) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető:

a.       a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

b.       sportépítmény

c.       a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(4)  A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el:

a.       üzemanyagtöltő állomás

b.       négynél több lakást tartalmazó lakóépület

c.       négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület

d.       közösségi szórakoztató, kulturális épület

e.       önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára

f.        termelő kertészeti építmény

26.§

Falusias lakóterületek (Lf)

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4. kézműipari építmény
5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
6. sportépítmény
7. termelő kertészeti építmények

(3) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás

(4) A szabályozási terven Lfs jellel jelölt falusias lakóterület a település központjában kialakult történeti telekszerkezetű tömbök besorolása. Az övezet a hagyományos, kialakult, soros beépítésű, telkenként több önálló lakóépület elhelyezésére szolgáló terület.

27.§

A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

*: (soros udvaros)

28.§

Vegyes területek

(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

29.§

Településközponti vegyes területek (Vt)

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény.
7. lovassport, lovaspálya és kapcsolódó létesítményei^[5].
8. lovarda épület^[6]

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

1. zavaró hatású gazdasági építmény,
2. termelő kertészeti építmény,
3. üzemanyagtöltő állomás,
4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

30.§

A vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

31.§

Gazdasági területek

(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).

32.§

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
3. igazgatási és egyéb irodaépület
4. sportépítmény
5. üzemanyagtöltő

​(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

33.§

Ipari területek (Gip)

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezet-szennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezés után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértéket.

(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő legkisebb szélessége 15 m lehet.

(4) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

(5) A kijelölt területek körül tájvédelmi, településkép-védelmi és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően védelmi célú fásítás telepítése szükséges. Az kijelölt területek körül min. 10 méter széles sávban (min. 4 sor fa + cserjesáv) telepítésével véderdősáv telepítése szükséges.

(6) A telepítés során előnyben kell részesíteni a honos, tájba illő fajokat (tölgy, kőris, hárs, stb.), kerülni kell a tájidegen örökzöldek és az allergén fajok (pl. nyárak) telepítését.

(7) Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

(8) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(9) Építési engedély csak akkor adható ki az ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.

34.§

Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

35.§

Üdülő területek

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló üdülőházas (Üü) és hétvégi házas terület.

36.§

Üdülőházas területek (Üü)

(1) A Szabályozási Terven Üü jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek.

(2) Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető létesítmények:

1. üdülőépületek, üdülőtáborok, campingek, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak
2. szálláshely szolgáltató épületek
3. csónaktároló
4. járműtároló a 3,5 t önsúlyt meg nem haladó gépjárművek részére

(3) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(4) Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

1. Közösségi szórakoztató épület
2. Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A camping területén a létesítmény kiszolgáló épületei (zuhanyzó, WC blokk stb.) és a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

37.§

Üdülőterületek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

^[11]Az Üü/O.04^*.09.3 övezet további előírásai:

• Az övezetben 3 szintes (gyep, cserje, lombkorona szint) honos növényállományt kell telepíteni.
• Az épület homlokzatára 2 m2-nél nagyobb reklámhordozót kihelyezni nem lehet.

38.§

Különleges területek (K)

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A település különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

(3) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(4) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(6) A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki.

  (7)  ^[13]A Szalajka-völgy területére eső különleges turisztikai területen elhelyezhetők – az előírásoknak megfelelő – a turizmust szolgáló látogatóközpont és kiegészítő építmények, épületek. A Szalajka-völgy területére tervezett beruházásoknak, fejlesztéseknek környezetbarát módon kell megvalósulnia.

1. Az övezet telkeinek előírás szerinti parkolási igényeit 300 m-es környezetben önálló telken is lehet biztosítani.
2. Az övezetben a turisztikával, természetvédelemmel kapcsolatos funkciók helyezhetők el.
3. Az építmények földszinti padlóvonalának meghatározásánál az árvízszintet figyelembe kell venni.

  (8) ^[14]A pincesor területén borházak helyezhetők el kiegészítve kereskedelmi-szolgáltató funkciókkal az alábbi előírások betartása mellett:

1. A csapadékvíz elvezetés megoldása a beépítés feltétele.
2. A pincék feletti közterületek nem idegeníthetők el.
3. A talajterhelés változásával járó beavatkozás csak talajmechanikai szakvélemény birtokában, és annak előírásai szerint történhet.

38/A. §^[15]

Különleges pince övezet részletes előírásai (K/pi)

(1)     01. jelű terület jele: K/pi-01 (hrsz.: 671/2-8; 678/10-11)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú.

c)       Építési terület a felszínen: a pince előtti terület.

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.

e)       Beépíthetőség: 60%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: kialakult.

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: egységes formában: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés.

k)       Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 1m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal.

(2)     02. jelű terület jele: K/pi-02

a)      K/pi-02a (hrsz.: 858/48-57; 858/61-63)

aa)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

ab)    Beépítési forma: zártsorú

ac)    Építési terület a felszínen: a pince telke.

ad)    Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt

ae)    Beépíthetőség: 60%

af)     Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

ag)    Előkert: -

ah)    Max. építménymagasság: 4,5 m (pince + tetőtér térdfallal)

ai)      Max. építményszélesség: 6 m.

aj)      Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető térdfallal, kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

ak)    Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő pincefallal azonos síkban építhető. 

3.       Pincefal: természetes kőburkolat

4.       felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

al)      Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

am)  Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

b)      K/pi-02b (hrsz.: 585/58-60)

ba)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

bb)   Beépítési forma: zártsorú

bc)    Építési terület a felszínen: a pince telke.

bd)   Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.

be)   Beépíthetőség: max. 60%

bf)     Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

bg)    Előkert: -

bh)   Max. építménymagasság: 5,5 m.

bi)     Max. építményszélesség: 6 m.

bj)     Tetőkialakítás: nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

bk)    Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő pincefallal azonos síkban építhető.

3.        Pincefal: természetes kőburkolat

4.       felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

bl)     Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

bm)   Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (3) 03. jelű terület jele: K/pi-03 (hrsz.: 858/17-27; 858/29)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: Nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

  (4) 04. jelű terület jele: K/pi-04 (hrsz.: 585/47; 858/64-65)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: Nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető nem építhető

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

  (5)     05. jelű terület jele: K/pi-05

(a) Kpi-05a (hrsz.: 858/35; 858/67; 858/73)

aa)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

ab)    Beépítési forma: zártsorú

ac)    Építési terület a felszínen: a pince telke.

ad)    Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.

ae)    Beépíthetőség: max. 60%

af)     Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

ag)    Előkert: -

ah)    Max. építménymagasság: 4,5 m

ai)      Max. építményszélesség: 6 m.

aj)      Tetőkialakítás: nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

ak)               Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő vagy újonnan épített pincefallal azonos síkban építhető.

3.        Pincefal: természetes kőburkolat

4.        felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

al)                 Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

am)  Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

(a) Kpi-05b (hrsz.: 858/30-34)

ba)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

bb)   Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal

bc)    Építési terület a felszínen: -

bd)   Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt

be)   Beépíthetőség: 0%

bf)     Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

bg)    Előkert: -

bh)   Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

bi)     Max. építményszélesség: 6 m.

bj)     Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

bk)    Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: Nyers felület

bl)     Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

bm)  Egyéb:

1.       Előtető nem építhető

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (6) 06. jelű terület jele: K/pi-06 (hrsz.: 858/36-46)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: a pince telke.

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt.

e)       Beépíthetőség: 40%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: 4,5 m.

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető térdfallal, kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő vagy újonnan épített pincefallal azonos síkban építhető.

3.       Pincefal: természetes kőburkolat

4.       Felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

(7) 07. jelű terület jele: K/pi-07 (hrsz.: 858/1-16)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: a pince telke.

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt.

e)       Beépíthetőség: 40%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: 4,5 m

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető térdfallal, kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő vagy újonnan épített pincefallal azonos síkban építhető.

3.       Pincefal: természetes kőburkolat

4.       Felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (8) 08. jelű terület jele: K/pi-08 (hrsz.: 718/4)

a)       Felszíni terület: -

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (9) 09. jelű terület jele: K/pi-09 (hrsz.: 858/68)

a)       Felszíni terület: -

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

39.§

Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

* a toronyszerű építmény az építménymagasságot 3,0 m-rel haladhatja meg.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

40.§

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3)  A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e. távbeszélő fülke elhelyezése,

f. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g. zöldfelületek, fasorok,

h. közművek felépítményei,

i. egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

(9) Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét.

41.§

Közlekedési területek (KÖ)

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési területek övezetei az alábbiak:

Köu/1 – meglévő forgalmi utak övezete

Köu/2 – tervezett forgalmi utak övezete

Köu/3 – meglévő gyűjtőutak övezete

Köu/4 – tervezett gyűjtőutak területe

Köu/5 – lakóutak övezete

Köu/6 – gyalogutak övezete

Köu/7 – parkolók övezete

Köu/k – gyalogos forgalmú közterület

(3) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(4) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(5) Vasút tengelyétől számított minimum 25 méter széles védősávot kell biztosítani, melyben lakóépület, illetve huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(6) Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés kialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.

(7) A parkoló csak fásított formában, párhuzamos parkolótípus esetén legalább 3 gépkocsi-állásonként, más parkolótípus esetén legalább 5 kocsiállásonként egy-egy közepes növekedésű fafaj ültetésével létesíthető.

(8) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

41/A.§^[20]

Különleges beépítésre nem szánt területek (Kk)

1. A parkolóterületet a közterületi parkolókra érvényes előírások szerint kell kialakítani.
2. A parkolóterületen a közúti közlekedés szabályait kell érvényre juttatni.

42.§

Zöldterületek (Z)

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A meglévő közparkok, közkertek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, átalakítása, illetve rekonstrukciója, fenntartása, valamint új zöldterületek létesítése csak táj-és kertépítész szakember által készített kertépítészeti kiviteli tervek alapján engedélyezhető.

(3) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) A zöldterületként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen és kiterjedésben fenn kell tartani, illetve meg kell valósítani.

(6) A közparkok, közkertek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

(7) A zöldterületi létesítmények (közpark, közkert) más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat együttes módosításával, valamint a parknak az érintett terület közelében lévő visszapótlásával engedélyezhető.

(8) A zöldfelületi rendszert alkotó közterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók:

Z/kp – Közpark (többfunkciós fejlesztési lehetőségekkel)

(9) Az alövezetbe a 457/1 hrsz.-ú telek területe tartozik. A terület rendezése során a sport, pihenés és rekreációt szolgáló épületek egységes rendezési terv (építészeti és kertépítészeti terv) alapján meghatározott módon egyaránt elhelyezhetők a területen.

(10) Az övezetben elhelyezhető:

1. A pihenést és testedzést szolgáló építmény (pl. sétaút, játszótér, tornapálya, pihenőhely stb.),
2. A terület fenntartását szolgáló épület,
3. Fásított parkoló,
4. Vendéglátó épület.

(11) Az épületek legfeljebb a telek 2%-os beépítettségével, maximum 4,5 m építménymagassággal kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján helyezhetők el a zöldterületen.

Z/lk – Lakóterületi közkert (játszó és pihenő funkcióval)

(12) Az övezetbe tartozó zöldterületek egy-egy lakóterületi egység rekreációs igényeinek kielégítését szolgálják.

(13) Az övezetben elhelyezhetők:

1. A pihenést szolgáló műtárgy (pl. sétaút, pad, pihenőhely)
2. Játszótér, illetve játék eszközök, műtárgyak,
3. A terület fenntartását szolgáló épület maximum 0,5%-os beépítettséggel, a 3 m-t meg nem haladó építménymagassággal kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján.

Z/dk – Díszkertek

(14) Az övezetben elhelyezhető:

1. A pihenést szolgáló műtárgy (pl. sétaút, pad, pihenőhely)
2. A terület fenntartását szolgáló épület.

(15) Az övezetben a fent meghatározott épületek maximum 0,5%-os beépítettséggel, a 3,0 m-t meg nem haladó építménymagassággal kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján építhetők. 

 (16) Egyedi előírások az övezet elemeire:

1. A 388 hrsz-ú telken fekvő díszkert rekonstrukciójához kertépítészeti helyreállítási és fejlesztési terv készítése szükséges. A terület reprezentatív díszkert jellegét kell kihangsúlyozni a kastély közelében.
2. A Miskolci és Egri út mellett a Szalajka-patak menti díszkertek rekonstrukciója során biztosítani kell azok nagyobb használhatóságát, pl. köztéri bútorok kihelyezésével.
3. A 254 hrsz-ú telek, a katolikus temető mellett elhelyezkedő zöldterület kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a temető jövőbeli bővítésének a kialakított sétautak és növénytelepítések megfeleljenek.

 Ze/köz – Egyéb közterületi zöldfelületi elemek

(17) Egyéb zöldfelületek alövezetébe tartoznak azok a kisebb kiterjedésű közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme és fejlesztése érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt a közkertek övezetébe nem sorolhatók.

(18) Az alövezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(19) Az alövezetben kizárólag az alábbi műtárgyak helyezhetők el:

1. Sétaút (max. 1m széles),
2. Pihenőpad,
3. Hulladékgyűjtő edény,
4. Növénykazetta.
5. Fásított parkolók létesítése indokolt esetben engedélyezhető. A fásított parkoló kialakítása során két parkolóhelyenként minimum egy fa telepítése kötelező.

(20) Az övezet növénykiültetését, berendezését kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Az alövezet kertépítészeti tervét a településre egységesen készítendő zöldfelületrendezési tervén belül kell elkészíteni.

43.§

Erdőterületek (E)

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

​

(3) Az alábbi rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, kötöttpályás közlekedési létesítmények, közterek és gépjármű várakozó-helyek,
2. közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
3. a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
4. a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
5. geodéziai, turisztikai jelek, köztárgyak,
6. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
7. a kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
8. a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.
9. a biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
10. a vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
11. a termékvezetékek és műtárgyai a védőtávolság biztosításával.

(4) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.

(5) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(6) Az erdők rendeltetésének megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.

(7) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatásához, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. 

(8) Erdősítés elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

(9) Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a 1996. évi LIV. törvény 83. §-ban foglaltak alapján elrendelte.

(10) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni. Kerülni kell a tájidegen örökzöld fenyvesek telepítését az erózióveszélyes területeken (talajvédelmi erdők) is.

(11) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.

(12) A véghasználat során az összefüggő vágásterület az 5 hektárt nem haladhatja meg. Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.

(13) Csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:

1. Huszonnégy órát meghaladó üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, illetve sátrat, lakókocsit felállítani;
2. Turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
3. Turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
4. Ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
5. Sportversenyt rendezni.

(14) Az erdőterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetve gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

(15) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdőterület egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás:

1. élet- vagy balesetveszélyes,
2. veszélyezteti a vagyoni biztonságot,
3. veszélyezteti az egyes erdőgazdasági munkák végzését.

(16) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

Ev – Védelmi célú erdőterületek

(17) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(18) Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!

(19) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele (lásd. 1996. évi LIV. tv 65, 66. §) kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.

(20) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű lehet. Ebben az esetben az erdőben az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény elhelyezhető.

(21) Védett erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság együttes jóváhagyásával történhet.

(22) Az erdő kezelése természetbarát, fenntartó erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásával történhet. Védett erdőben kemikáliákat (növényvédő szereket, műtrágyát) használni nem szabad. Ez alól indokolt esetben a természetvédelmi hatóság felmentést adhat.

(23) Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.

(24) Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek.

Ev/e – Védelmi erdő másodlagosan egészségügyi, szociális-turisztikai rendeltetéssel

(25) Az alövezet területén a védelmi célok megvalósításán túl az idegenforgalmi igények kielégítése is kiemelt jelentőséggel bír.

(26) Az alövezetben védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó előírásokat az egészségügyi, szociális-turisztikai rendeltetésű erdők álövezetére (Ee) vonatkozó beépítési lehetőségekkel kell alkalmazni.

(27) Bármilyen jellegű turisztikai fejlesztés, beavatkozás, építés kizárólag a BNPI engedélyével lehetséges.

Eg – Gazdasági célú erdőterületek

(28) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az olyan erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(29) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet az erdő rendeltetésének megfelelő épületet elhelyezni max. 0,5 %-os beépítettséggel.

(30) Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

(31) A véghasználat során az összefüggő vágásterület a 3 hektárt nem haladhatja meg. Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és ne balesetveszélyesek.

Ee – Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületek

(32) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén csak a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el. Csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni max. 5%-os beépítettséggel.

(33) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőben kizárólag a szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják.

(34) Az erdőterületen a természetvédelmi hatóság engedélyével sétautak, sétányok, azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők) elhelyezhetők.

(35) A kihelyezett hulladékgyűjtők rendszeres ürítését meg kell szervezni.

44.§

Mezőgazdasági területek (M)

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át. A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A település mezőgazdasági területei az Érzékeny természeti területek övezetébe tartoznak, ezért a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő, és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

(4) Érzékeny természeti területeken – azok érintettsége szerint – alkalmazni kell a védett természeti területek övezetére, a tájképvédelmi övezetre, a természeti területek övezetére, az ökológiai folyosók övezetére vonatkozó szabályokat is.

(5) A teljes igazgatási terület tájképvédelmi övezetbe tartozik. Ennek megfelelően az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak:

1. gazdasági épület kizárólag legalább 1 ha, lakóépület legalább 10 ha területű telekre építhető;
2. általános mezőgazdasági területen (Má) a kialakítható telek területe 5.000 m²-nél kisebb nem lehet;
3. vízfolyások, tavak, tározók partján legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak lehetnek, ahol gazdasági épületek nem létesíthetők.

(6) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(7) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
3. közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
4. nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság
5. a távközlés létesítményei,
6. a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
7. geodéziai jelek, köztárgyak,
8. a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
10. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
11. biztonsági okokból szükséges őrház,
12. komposztáló telep és építményei.

(8) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(9) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(10) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített, áthatolhatatlan határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.

(11) Vízfolyások partjától számított legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők.

(12) Ha az övezetbe eső terület nem éri el a minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.

(13) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 45%-ot nem haladhatja meg.

(14) A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni.

Má – Általános mezőgazdasági terület

(15) Az övezetben az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:

1. szántó,
2. gyümölcs- vagy szőlőültetvény,
3. gyep,
4. gazdasági és védelmi erdő.

(16) Mezőgazdasági termeléshez szükséges lakóépület (tanya) a települési önkormányzat rendeletével meghatározott területen, de legkevesebb 10 ha (100.000 m²) területet elérő földrészleten helyezhető el

(17) A jelenleg mezőgazdasági rendeltetésű területeken a Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával indokolt esetben védelmi illetve gazdasági célú erdő telepítése lehetséges. A telepített új erdőkre HÉSZ erdőterületekről szóló előírásait kell alkalmazni.

Má/sz – szántó

(18) Az övezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése engedélyezhető:

1. gyümölcsültetvény,
2. gyep
3. indokolt esetben védelmi, illetve gazdasági célú erdő.

(19) Művelési ág váltás esetén, az új művelési ágat a földhivatalnál be kell jelenteni. A módosított művelési ágú területre (gyümölcsös, gyep, erdő) a HÉSZ adott művelési ágú területére vonatkozó előírásai lesznek érvényesek.

 (20) Az övezetben a kialakítható telek területe 5 ha-nál kisebb nem lehet.

(21) Az övezet területen a termeléshez szükséges gazdasági épületek - nem lakás céljára szolgáló épület – max. 1 %-os beépítettséggel csak akkor helyezhetők el, ha a telek területe min. 10 ha (100.000 m²).

(22) Nagyüzemi jellegű szántóterületeken a kihelyezhető növényvédőszer és műtrágya mennyiségét, kihelyezésének időpontját lehetőleg agrárszakemberek által tervezett módon kell meghatározni a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal egyeztetve.

Má/szk – Kistelkes szántó

(23) Az övezetben sem gazdasági, sem lakás céljára szolgáló építményt, épületet elhelyezni nem lehet.

(24) Vízfolyások partjától számított legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők.

Má/gy – Gyep

(25) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani. A Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával indokolt esetben erdő telepítése lehetséges.

(26) Az övezetben a kialakítható telek területe 10.000 m²-nél kisebb nem lehet.

(27) Az 5 ha-t el nem érő területeken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).

(28) A 10 ha-nál nagyobb telken, gazdasági célú épület elhelyezhető max. 1%-os beépítettséggel, az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(29) Gyep művelési ágú területen lakóépületet elhelyezni nem lehet.

Má/gyü – gyümölcsültetvény területe

(30) Az övezetben meg kell őrizni és fenn kell tartani a meglévő, gyümölcsös művelési ágú területeket. Gyümölcsterületeket más művelési ágba sorolni nem lehet.

(31) Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

(32) A min. 5 ha (50.000 m²) területnagyságú telken 1%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás és feldolgozás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

Mk – Kertes mezőgazdasági terület

(33) Kertes mezőgazdasági területen a kialakítható új telek területe nem lehet kevesebb 1.500 m²-nél.

(34) Kertes mezőgazdasági területen csak a gyümölcs- és szőlőműveléssel, feldolgozással összefüggő épületek helyezhetők el. Egy telekre csak egy épület helyezhető el, amelynek maximális alapterülete legfeljebb 50 m² lehet.

(35) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők:

1. Az 1500 m²-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad.
2. Az 1500 m²-t meghaladó nagyságú telken max. 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület - nem lakás céljára szolgáló épület - 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladóan és a terepszint alatt egy pince helyezhető el.

Mkf – korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

(36) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület: olyan mezőgazdasági területek, ahol az ökológiai, táj- és természetvédelmi, vízvédelmi prioritások érvényesítése érdekében a mezőgazdasági használat, telekalakítás, építési korlátozást igényel.

(37) Az övezetben elektromos légvezeték, távközlési légvezeték, adótorony, távközlési magas-építmény nem létesíthető.

(38) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken 10 ha-nál kisebb telkek nem alakíthatók ki.

(39) Az övezetben a gyepterületek fenntartását, a sportolást, a bemutatást és ismeretterjesztést szolgáló hagyományos állattenyésztés építményei, az azokhoz kapcsolódó turisztikai építmények és lakóépület alakíthatók ki, ha a gyep művelési ágban nyilvántartott telek területe eléri a 10 ha-t.

(40) Az övezetben a természetes élőhelyek, természeti értékek sérelme nélkül folytatható mezőgazdasági termelés.

(41) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el, növényvédőszerek, nitrogén alapú műtrágyák kihelyezését kerülni kell.

(42) Korlátozott funkciójú területeken a művelési ág váltáshoz ki kell kérni az illetékes természetvédelmi hatóság (BNPI) engedélyét.

45.§

Vízgazdálkodási területek (V)

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja

(3) Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.

(4) A vízfolyások mellett mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6,0-6,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

(5) A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki.  A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából.

(6) Külterületen a parti sávban (folyók és patakok mentén: 6 méterig, csatornák esetében a vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított legfeljebb 3-3 méterig, tavak esetében pedig általában 3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható.

(7) Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(8) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(9) Parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – ha azt a 1996. évi LIII. törvény, az OTÉK által meghatározott hatóság, valamint a vízügyi-, természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával – lehet elhelyezni.

(10) A felszíni vizek medrének, partjának rendezése csak természetszerűen a természeti értékek, ökológiai rendszerek védelmével történhet. A felszíni vizek partján csak olyan területfelhasználás engedélyezhető, amely a vizek minőségét károsan nem változtatja meg.

Vá/á – Állóvíz meder és parti sávja

(11) Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.

(12) Külterületen a parti sávban (tavak esetében pedig általában 3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható.

(13) A tavak partjától számított 100 méteren belül csak természetkímélő, vegyszermentes gazdálkodási módokat lehet alkalmazni.

(14) A felszíni vizek medrének, partjának rendezése csak természetszerűen a természeti értékek, ökológiai rendszerek védelmével történhet. A felszíni vizek partján csak olyan területfelhasználás engedélyezhető, amely a vizek minőségét károsan nem változtatja meg.

Vi/cs – Közcélú nyílt csatorna medre és parti sávja

(15) A külterületi csatornák, árkok kezelése az illetékes vízügyi hatóság feladata.

V/m – Vízbeszerzési és vízműterület

(16) A vízműterület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül, olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet, tilos.

(17) A vízművek védőterületén belül a vízbázis védelme érdekében a vegyszerek használatát kerülni kell.

(18) Új vízkivétel, beleértve a forrásokat is, csak oly mértékben engedélyezhető, amely az élővíz természetes voltát nem veszélyezteti.

V/mo – mocsaras vízállásos terület

(19) Az övezet nádasainak évenkénti vágásáról az Önkormányzatnak gondoskodni kell.

(20) A nádas vágása természetbarát módon történhet: a vágott területek és a nem vágott (avas) nádasok mozaikosságára kell törekedni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46.§

(1) Jelen rendelet a jóváhagyást követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni. 

(2) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek kidolgozására:

1. a kulturális örökség helyi védelmére vonatkozó előírások,
2. a természet védelmére vonatkozó helyi előírások,
3. új beépítésű területeken az út és közművesítés hozzájárulásának mértékének meghatározása

(3) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek módosítására:

1. a közterület használata,
2. a település forgalomtechnikai terve,
3. a település környezetvédelme,
4. az állattartás szabályai,
5. a köztisztaság előírásai és
6. a települési szilárd hulladék gyűjtése.

(4) Jelen rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Belterület Szabályozási Terve

2. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Terve

3. sz. melléklet: Beépítésre szánt területté váló és belterületbe kerülő területek

4. sz. melléklet: A terv távlatán túli beépítésre szánt - belterületi kezelést igénylő – területek

5. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

6. sz. melléklet: Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek

7. sz. melléklet: Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

8. sz. melléklet: Műemlék objektumok felsorolása

9. sz. melléklet: Az építészeti örökség helyi védelme

10. sz. melléklet: A régészeti örökség védelme

(5) Jelen rendelet függeléke: Jogszabály összesítő (tájékoztató jellegű)

Szilvásvárad, 2005. november 3.