Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (II.4.) önkormányzati rendelete

Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 02. 01- 2022. 02. 23

Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (II.4.) önkormányzati rendelete

Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2020.02.01.

Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A Képviselő- testület és szervei számára az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szilvásvárad Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: Szilvásvárad, Miskolci út 1.
(3) Illetékességi területe: Szilvásvárad község közigazgatási területe.

Az önkormányzat jelképei

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban ráruházott és az általa vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladat- és hatáskörök ellátását vállalja:
- fogorvosi ellátás
- társulás keretében a nappali szociális ellátás
biztosítását.

5. § A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt önkormányzati céljait az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely négy évre szól.

6. § (1) A képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról önkormányzati rendeletben, kizárólag egyedi döntést igénylő esetekben, határozatban dönt.

(2) Az átruházott hatáskörben eljáró a képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A képviselő-testület névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület évente munkatervében meghatározott számú, de legalább 6 ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt.

(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – a zárt ülésre vonatkozó szabályok megtartása mellett – :

a) meghívása esetén az illetékes országgyűlési képviselőt,

b) a jegyzőt, továbbá

c) akit a tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódóan polgármester szükségesnek tart.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a testületi ülést.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit – a zárt ülés anyagainak kivételével – a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívók és testületi anyagok megküldésére e-mail címmel rendelkezők részére elektronikus úton kerül sor.

(7) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a meghívó hivatali hirdetőtáblán való, továbbá az önkormányzat honlapján történő közzététele útján kell tájékoztatni.

(8) A polgármester az Mötv.-ben foglaltak szerint rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének, bizottságának, tovább a kormányhivatal vezetőjének a napirendet is tartalmazó indítványára.

(9) A Képviselő-testület a községben működő valamennyi önszerveződő közösség egy-egy képviselője részére tanácskozási jogot biztosít azok tevékenységi körében a Képviselő-testület és bizottságok ülésein, így különösen:

a) Szilvásváradi Sportegyesület,

b) Szilvásvárad Község Tűzoltó Egyesülete,

c) IRISZ Alapítvány,

d) Szilvásváradi Polgárőr Egyesület

számára.

8. § (1) A képviselő-testület saját, tevékenységének fontosabb kérdéseiről, prioritásairól, a fejlesztési céljairól az alakuló ülést követő 6 hónapon belül jelen rendelet 6. §-ában meghatározott önkormányzati gazdasági programmal egységes programot alkot. A program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

9. § (1) A képviselő-testület a programon alapuló, illetőleg külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével jóváhagyott munkaterv szerint végzi éves munkáját.

(2) A munkatervet a program alapján évente december 31-ig a polgármester állítja össze.

(3) A program végrehajtásának munkatervére javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) a bizottságok,

c) az alpolgármester,

d) a jegyző.

(4) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét.

A képviselő-testület ülése

10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben,

b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén az érintett nyilatkozatát a jelenlévő érintett esetén szóban, távollévő érintett esetén előzetesen írásban kéri.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

d) előterjeszti az ülés napirendjét.

(5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül, külön határozat meghozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az előterjesztés

11. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden, a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést s a döntést indokolják.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.

c) Írásos előterjesztést kell készíteni:

ca) gazdálkodással, költségvetéssel kapcsolatos előterjesztések,

cb) az önkormányzat rendelet-tervezetei,

cc) önkormányzati társulás létrehozása, külföldi önkormányzattal történő megállapodás,

cd) intézményalapítás,

ce) Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése

tárgyában.

(4) a) Önkormányzati rendeletet csak az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával lehet előterjeszteni. Halaszthatatlan és kivételesen indokolt esetben a polgármester kezdeményezheti a rendelet bizottsági vélemény nélküli előterjesztését. A kezdeményezésről a Képviselő-testület a napirendi pontok elfogadásával együtt dönt.

b) A bizottság hatáskörébe egyébként nem tartozó testületi előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, valamint bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület kezdeményezheti.

A sürgősségi indítvány

12. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítványt- a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

A napirendek vitája, döntéshozatal

13. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat meghozataláról.

(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(10) a) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

b) Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének a képviselő nem tett eleget, és ennek felmerülésekor a Képviselő-testület úgy dönt, hogy az adott képviselőt a döntéshozatalból kizárja, úgy a korábbi határozathozatalt meg kell ismételni.

(11) Minősített többség (a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének a szavazata) szükséges

a) az Mötv. 50. §-ában szabályozott,

b) jogszabályban előírt egyéb

esetekben.

(12) A képviselő-testület a döntéseit – az e rendelet 16. §-ában foglalt kivételtől eltekintve – nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás módja: a polgármester összefoglalja a döntési javaslat pontos tartalmát, majd a szavazásra teszi fel oly módon, hogy megkéri a képviselőket, hogy kézfelnyújtással jelezze, aki a javaslattal egyetért, nem ért egyet, tartózkodik.

(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) törvény írja elő, vagy

b) a polgármester, vagy

c) a bizottsági elnökök többsége indítványozza.

(14) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.

(15) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(16) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

A titkos szavazás

14. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt, ha:

a) törvény írja elő,

b) a polgármester, vagy bármely képviselő kéri.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést rendelhet el. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyv feladata:

(4) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata.

Interpelláció, tájékoztatás

15. § (1) A Képviselő-testület tagjai szóban vagy írásban az önkormányzat és szervezetei feladat- és hatáskörébe tartozó, intézkedést igénylő kérdésben interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Az interpellációra az érdemi választ a Képviselő-testület ülésén – előkészítést igénylő esetekben az ülést követő 30 napon belül írásban – kell megadni. Az adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és ha nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Természetes személy, állami, társadalmi vagy önkormányzati szerv képviselője – felkérésre vagy önként – tájékoztatást adhat a Képviselő-testületnek.

(4) A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

A tanácskozás rendje

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetést követően – a polgármester szünetet rendel el.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

17. § A képviselő-testület egy már eldöntött kérdésre abban az esetben térhet vissza, s tárgyalhatja újra, s szavazhat ismételten, ha azt

a) polgármester, vagy

b) a képviselő-testület tagjainak több mint 50 %-a kéri, vagy

c) a bizottsági elnökök többsége indítványozza.

A jegyzőkönyv

18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdés a) – m) pontjaiban foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

b) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,

c) az ülés bezárásának az időpontját.

(2) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a jegyző által megbízott személy kezel, s biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára. A jegyzőkönyv aláírt elektronikus másolatát, mellékleteivel együtt meg kell küldeni a külön jogszabályban meghatározott szerv vezetőjének és – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – ezzel egyidőben gondoskodni kell annak az önkormányzat honlapján történő közzétételéről. A jegyzőkönyv eredeti – mellékletekkel ellátott – példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint a testületi ülésenként kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

IV. Fejezet

A képviselő-testület döntései (határozat, rendelet)

19. § (1) A képviselő-testület ülésein – beleértve más önkormányzat képviselő-testületével megtartott együttes üléseken – hozott határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:

Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../20... (... [hó] ... [nap]) Határozata

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A képviselő-testület normatív határozatát a 22. § (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a határozatban megjelölt felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

20. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzat bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint – a polgármester véleményének kikérése után – külső segítséget is igénybe vehet.

(3) A rendelet tervezet elkészítése, elfogadása:

a) A jegyző – a polgármester, és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

b) A rendeletek előkészítése során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetésre bocsátására kizárólag a képviselők több mint 50 %-ának indítványára a testület előzetes döntése alapján kerül sor. Ebben az esetben a társadalmi egyeztetés során a rendelet-tervezetet a hivatali hirdetőtáblán kell közzétenni, de gondoskodni kell annak az önkormányzat honlapján való közzétételéről is. A közzétett tervezetről bárki véleményt nyilváníthat akár szóban, akár írásban.

c) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja: Az önkormányzati rendeletet a külön jogszabályban meghatározott elektronikus felületen történő közzététel útján kell kihirdetni. Ezen felül a – szükség szerint egységes szerkezetbe foglalt – rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a rendelet kihirdetésének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:

Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../20... (... [hó] ... [nap]) önkormányzati rendelete

(6) A rendeletekről a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet. A hatályban lévő rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata.
V. Fejezet

A települési képviselő

21. § A képviselőt az Mötv.-ben, jelen rendeletben, valamint külön jogszabályokban rögzített jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

22. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő,

b) Szociális és Egészségügyi Bizottság: 5 fő.

(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok különösen:

a) a polgármester, valamint képviselők vagyonnyilatkozatainak – vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során történő – ellenőrzése, illetőleg nyilvántartása;

b) képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása és javaslattétel;

c) önkormányzati rendeletek tervezetének megtárgyalása, véleményezése;

d) a képviselők, az alpolgármester tiszteletdíjának, valamint a polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslattétel;

e) titkos szavazás lebonyolítása.

(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság által ellátandó feladatok különösen:

a) az önkormányzat egészségügyi-szociális intézményeiben kiírt pályázatok, kinevezések előzetes véleményezése;

b) az önkormányzat szociális rendeletében rendszeres és eseti jellegű szociális ellátások, támogatások véleményezése, elbírálása, megállapítása.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat részletes szabályait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) A bizottság a belső működési szabályait, ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(7) A képviselő-testület ideiglenes jelleggel – meghatározott szakmai feladat ellátására – ad hoc bizottságot alakíthat. Az ad hoc bizottság belső működési szabályait az érdekelt bizottság állapítja meg.

A bizottságok működése

23. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.

(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(5) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A bizottság a tevékenységről évenként – a testület munkatervében meghatározott időpontban – beszámol a képviselő-testületnek.

VII. Fejezet

A polgármester

24. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményét a képviselő-testület első alkalommal az alakuló ülésen állapítja meg a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint. Ezt követően – szükség szerint – jogszabály változást követően gondoskodik az illetmény összegének felülvizsgálatáról.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) összehívja és vezeti a testület üléseit,
b) képviseli az önkormányzatot.
(4) A polgármester a jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit és
b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
d) meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,
e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(6) A közös hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

Az alpolgármester

25. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

26. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Az ülés vezetésére a 16. § (5) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VIII. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

27. § (1) A képviselő-testület Szilvásváradi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hozott létre, melynek feladata – az Mötv. 84. § (1) bekezdésére tekintettel az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.

(2) A hivatalt a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a polgármester irányítja.

(3) A Közös Hivatalt a jegyző vezeti.

(4) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.

(5) A polgármester a (4) bekezdésre vonatkozó előterjesztését a jegyző ajánlásainak messzemenő figyelembevételével teszi meg.

(6) A hivatal a jegyző által elkészített és a Képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és belső szervezetét, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

(7) A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.

(8) A Közös Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(9) A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje:

a) polgármester: hétfői napokon 13.00.-16.00.

b) jegyző: hétfői napokon 13.00.-16.00.

(10) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátása érdekében a közös hivatal székhelye szerinti polgármester a társönkormányzat polgármesterével egyetértésben – a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg. A jegyzőt egyéb távolléte esetén a gazdasági vezető helyettesíti.

IX. Fejezet

Az önkormányzati társulás

28. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat más önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások kezeléséről a jegyző gondoskodik.

X. Fejezet

[8]Helyi népszavazás, lakossági fórumok

29. §
A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

30. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezeteknek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:

a) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

b) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

XI. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

31. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletet alkot.

XII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése

32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését, zárszámadását a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési, illetve zárszámadási rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3)

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) A szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a 2014. február 4. napján lép hatályba.

(2) Az SzMSz mellékleteinek, függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(II.16.) és annak módosítására hozott 6/2012.(II.15.), 20/2012.(XI.27.), 22/2012.(XII.11.) önkormányzati rendeletek.

1. melléklet

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás szabályai
Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő- testülete a polgármester, alpolgármester és a helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban együtt: képviselő) vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a következők szerint szabályozza:

I. A vagyonnyilatkozatok leadása, átvétele

1.) A Közös Hivatal a képviselő a saját, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának és gyermekének vagyonnyilatkozat-nyomtatványait köteles a nyilatkozat-tételi kötelezettség határidejét megelőzően legalább 30 nappal az érintett részére átadni.
2.) A képviselő a vagyonnyilatkozatok 1-1 példányát még le nem zárt borítékban az Ügyrendi Bizottság elnökének előre egyeztetetett időpontban átadja, akik a borítékok tartalmát, a vagyonnyilatkozatok meglétét formai szempontból ellenőrzik.
A borítékot az Ügyrendi Bizottság elnöke az ellenőrzést követően lezárja. A borítékra fel kell írni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét.
Az Ügyrendi Bizottság elnöke rávezeti a borítékra a lezárás dátumát, aláírásukkal és bélyegzőlenyomattal igazolják a vagyonnyilatkozatok meglétét, ezt követően igazolást adnak ki a vagyonnyilatkozatok átvételéről.

II. A vagyonnyilatkozatok tárolása, az adatvédelem szabályai, a nyilvánosság biztosítása

1.) A vagyonnyilatkozatokat a Közös Hivatal hivatalos helyiségében az ÜB. által erre a célra kijelölt páncélszekrényben, elkülönítetten kell tárolni.
2.) Az ÜB. és a jegyző együttesen felelős azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályok szerint őrizzék, kezeljék, és az abban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg. A nem nyilvános vagyonnyilatkozatokba ellenőrzés, vizsgálati eljárás céljából csak az ÜB. tekinthet be.
2.) A nyilvános vagyonnyilatkozatokat bárki megtekintheti. A betekintés iránti igényt az ÜB. elnöke felé közvetlenül, vagy a Közös Hivatalon keresztül kell jelezni. Az ÜB. elnöke a jelzéstől számított 3 munkanapon belül az ÜB. egy tagjának a jelenlétében, az azonosító adatok kivételével, nyilvánosságra hozza az érintett vagyonnyilatkozatot az igénylőnek. A betekintésre a Közös Hivatal hivatalos helyiségében, munkaidőben kerülhet sor.
A vagyonnyilatkozat megtekintésének tényét, időpontját a borítékra fel kell jegyezni, majd a boríték újbóli lezárását az ÜB. elnökének és tagjának aláírásával igazolni kell. A lezárás igazolását bélyegzőlenyomattal kell ellátni.

III. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatának eljárása

1.) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Az eljárás kezdeményezésére csak írásban kerülhet sor, melyben meg kell jelölni a vizsgálatot kérő személy nevét, címét, a vizsgálattal érintett személyt, a konkrét tényállítást, valamint a vizsgálatot kérő személy aláírását. Az írásbeli kezdeményezést az ÜB. elnöke részére közvetlenül, vagy a Közös Hivatalhoz lehet benyújtani.
2.) Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az ÜB. elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Abban az esetben, ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, az ÜB. az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Erre a hiánypótlásban fel kell hívni a kezdeményező figyelmét.
3.) Az ÜB. az 1. pontban foglaltaknak megfelelően benyújtott kezdeményezés alapján vizsgálatot indít az állított tényállás tisztázására. A vizsgálat során meghallgathatja az érintettet, valamint azon személyeket, akik az ügyben érdemi felvilágosítással tudnak szolgálni.
Az ÜB. felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles 8 napon belül írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak az ÜB. tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követően 8 napon belül törölni kell. Az ÜB. köteles az eljárás megindításától számított 30 napon belül a vizsgálati eljárást lefolytatni, az ellenőrzést lezáró határozatot megalkotni.
4.) Az ÜB. a vizsgálati eljárás során megállapítottakat összegzi, és az eljárás eredményét határozatban rögzíti. Az ÜB. elnöke az eljárás eredményéről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad a Képviselő- testületnek. A Képviselő- testület - át nem ruházható hatáskörében - a vizsgálati eljárás eredményének függvényében deklarálja a képviselő elmarasztalását, jogai gyakorlásának felfüggesztését, vagy megállapítja a kezdeményezésben megjelölt tényállítás valótlanságát.
5.) A képviselő elmarasztalása esetén képviselői jogait addig nem gyakorolhatja, amíg eleget nem tesz a határozatban foglalt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A kötelezettség pótlását az ÜB. elnöke a polgármester felé haladéktalanul jelzi, majd ennek tényéről a polgármester a képviselő- testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.
6.) A vizsgálati eljárással érintett képviselő részére a 4. pontban foglalt testületi határozat hiteles kivonatát külön kézbesíteni kell.
7.) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálati eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vizsgálati eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést az ÜB. az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
8.) A Képviselő- testület és az ÜB. vagyonnyilatkozat vizsgálati eljárására vonatkozóan a zárt ülés szabályait kell alkalmazni.
9.) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálati eljárás kezdeményezése esetén, az ÜB. elnöke az ÜB. ülését a kezdeményezés vagy a hiánypótlás beérkezését követően 3 munkanapon belüli időpontra köteles összehívni. Az ÜB. jogosult dönteni a kezdeményezés elutasításáról, vagy a vizsgálati eljárás megindításáról. Az ÜB. a kezdeményező részére csak a kezdeményezés elutasításáról küld határozatot. A Képviselő- testület 4. pontban meghatározott döntéséről az ÜB. elnöke csak a nyilvános vagyonnyilatkozatok esetében küld tájékoztatást a kezdeményező részére, figyelemmel a személyi és az azonosító adatok adatvédelmére tekintettel.

2. melléklet

1. A Szilvásvárad Község Önkormányzata költségvetési szerve alapító okiratának:
- kelte: 1990.IX.30.
- száma: -

2. A Kiegészítő melléklet 1. számú melléklete tartalmazza:
- Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, kormányzati funkciókat, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését;
- Az alaptevékenységek forrásait;
- Az alaptevékenység feladatmutatóit.

3. A Kiegészítő melléklet 2. számú melléklete tartalmazza:
- A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való
részvételnek a részletes – alaptevékenységtől elhatárolt – felsorolását;
- Az egyes feladatok, tevékenységek forrásait;
- A tevékenység feladatmutatónak megnevezését.

4. A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, ezen belüli a szervezeti egységek, telephelyek megnevezését a 3. számú melléklet tartalmazza.

5. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok:
- a számlavezető pénzintézet neve: OTP Nyrt.
- a számlavezető pénzintézet címe: 3300 Eger, Törvényház utca 4.
- a bankszámla száma és neve:

Számla megnevezése

Számla száma

Állami hozzájárulás

11739009-15379243-05120000

Egyéb elkülönített

11739009-15379243-02130000

Gépjármű adó beszedési

11739009-15379243-08970000

Iparűzési adó beszedési

11739009-15379243-03540000

Magánsz. komm. adója

11739009-15379243-02820000

Vállalkozók komm. adója

11739009-15379243-02990000

Idegenforgalmi adó

11739009-15379243-03090000

Késedelmi pótlék beszedési

11739009-15379243-03780000

Egyéb bevétel beszedési

11739009-15379243-08800000

Bírság beszedési

11739009-15379243-03610000

Idegen bevételi

11739009-15379243-04400000

Talajterhelési díj

11739009-15379243-03920000

Illeték bevételi

11739009-15379243-03470000

Letéti számla

11739009-15379243-06530000

OEP finanszírozás

11739009-15379243-10080003

6. A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános forgalmi adóalany.

7. A költségvetési szervhez rendelt önállóan működő költségvetési szervekkel kapcsolatos szabályozást a Kiegészítő melléklet 4. számú melléklete tartalmazza.

8. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket Közös Hivatal – a Képviselő-testület által határozattal jóváhagyott – SzMSz-ének 4. számú, „A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat” című melléklete határozza meg.
Kiegészítő melléklet

1. számú melléklete az Önkormányzat által ellátandó kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeiről

Alaptevékenység

Az alaptevé-kenységre
vonatkozó
főbb jogszabály(ok)*

Az alaptevékenység forrásai
(Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)

Az alap-tevékenység feladat-mutatója

Száma

Neve

011130

Önkormányzatok és önkormányzat hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

Alaptörvény, Mötv.

-

011220

Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

Art., Ákr.

013320

Köztemető fenntartás és működtetés

1999. évi XLIII. törvény

állami normatíva

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

2011. évi CXCVI. törvény

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi- gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

választási jogszabályok

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

választási jogszabályok

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

állami támogatás

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

állami támogatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

állami támogatás

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

állami támogatás

042180

Állat-egészségügy

042220

Erdőgazdálkodás

045120

Út, autópálya építése

045150

Egyéb szárazföldi személyszállítás

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045170

Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

047310

Turizmus igazgatása és támogatása

047320

Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

051020

Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása átrakása

Hgt.

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

Hgt.

051050

Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

Hgt.

052020

Szennyvíz begyűjtése, tisztítása, elhelyezése

Hgt.

062020

Településfejlesztés projektek és támogatások

064010

Közvilágítás

állami normatíva

066010

Zöldterület kezelés

állami normatíva

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

076062

Település-egészségügyi feladatok

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081071

Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082044

Könyvtári szolgáltatások

082063

Múzeumi kiállítási tevékenység

082070

Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

082091

Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

Gyvt.

állami normatíva

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

Gyvt.

állami normatíva

102025

Időskorúak átmeneti ellátása

102031

Idősek nappali ellátása

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

Sztv.

107051

Szociális étkeztetés

Sztv.

ellátott

107052

Házi segítségnyújtás

Sztv.

ellátott

107053

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107080

Esélyegyenlőséget elősegítését célzó tevékenységek és programok

2. számú kiegészítő melléklet 2. számú melléklete
A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való
részvételnek a részletes felsorolása, a feladatok forrásai

1. A vállalkozási tevékenységek

1.1. A szerv vállalkozási tevékenységet nem végez.

2. Közhasznú társaságban való részvétel

2.1. A szerv közhasznú társaság(oknak) tagja.

A közhasznú társaság megnevezése,
adószáma

A közhasznú társaság által ellátott főbb tevékenységi körök

Bélkő Területfejlesztési Nonprofit Kft

3346 Bélapátfalva, IV. Béla út 1.

B) A közhasznú társaságban való részvétel forrásai:

Tulajdoni hányad: 9,42 %

3. Gazdasági társaságban való részvétel

3.1. A szerv gazdasági társaság(ok)nak nem tagja.

2. számú kiegészítő melléklet 3. számú melléklete
A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere

1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő:
Az Önkormányzat döntéshozó szerve:
Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
Az Önkormányzat szervei:
· Polgármester
· Alpolgármester
· az önkormányzat SzMSz-éről szóló rendeletben meghatározott bizottságok
· Jegyző

2. számú kiegészítő melléklet 4. számú melléklete
A szervhez kapcsolódó önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő intézményekkel kapcsolatos szabályok

1. A szervhez önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő intézmények kapcsolódása

1.1. A szervhez tartozó önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szerv.


Önállóan működő és
gazdálkodó, illetve
önállóan működő költségvetési szerv megnevezése

Önállóan működő és
gazdálkodó, illetve
önállóan működő költségvetési szervnél pénzügyi tevékenységet ellátó
személyek

munkaköre

feladata

foglalkoztatási jellege

1.
Szilvásváradi Közös Önkormányzati Hivatal
Szilvásvárad, Miskolci út 7.


jegyző
gazdasági vezető
pénzügyi előadók


munkaköri leírás szerint


közszolgálati jogviszony

2. Szilvásvárad és Nagyvisnyó Települések Óvodai Társulása

--

--

--

3. Szilvásváradi Manóvár Óvoda
Szilvásvárad, Park utca 2.


--


--


--

1. számú kiegészítő melléklet 5. számú melléklete
az Önkormányzat által ellátandó – könyvelésben szereplő – kormányzati funkciók

Alaptevékenység

Az alaptevé-kenységre
vonatkozó
főbb jogszabály(ok)*

Az alaptevékenység forrásai
(Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)

Az alap-tevékenység feladat-mutatója

Száma

Neve

018010

Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018020

Központi költségvetési befizetések

018030

Támogatási célú finanszírozási műveletek

061030

Lakáshoz jutás segítő támogatások

-

072190

Általános orvosi szolgáltatások finanszírozása és támogatása

ágazati
jogszabályok

072390

Fogorvosi ellátás finanszírozása támogatása

076090

Egyéb egészségügyi szolgáltatások finanszírozása és támogatása

-

084031

Civil szervezetek programtámogatása

084032

Civil szervezetek működési támogatása

101150

Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

-

101231

Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások és támogatások

-

103010

Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása

Sztv.

104051

Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

Sztv., Gyvt.

105010

Munkanélküli aktív korúak ellátásai

107060

Egyéb szociális pénzbeli ellátások, támogatások

Sztv.

900070

Fejezeti és általános tartalékok elszámolása

-

900080

Szabad kapacitás terhére végzett, nem haszonszerzési célú tev. kiadásai és bevételei

-