Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 04. 15Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szilvásvárad Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § szakaszban biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítési hatáskörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala, honvédelemért felelős miniszter, az Önkormányzat partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017. (IV. 3.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:1
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A település sajátos településképének védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
valósul meg.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,
b) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott.
c) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
d) reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám.
e)2
f)3 cégfelirat: az üzlet, a vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazható felirat.
g) reklámeszköz: minden olyan reklám tartalmat hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi vagy hang effektusok megjelenítésére, információ tárolására is alkalmas eszköz, amely kialakításától, anyagától, méretétől és elhelyezése módjától függetlenül reklám megjelenítésére szolgál vagy reklámot tartalmaz. A reklámeszköz lehet kifejezetten reklámozási céllal létrehozott eszköz és elsődlegesen nem reklámozási céllal létrehozott eszköz.
h) megállító reklámeszköz: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely lehet egy- vagy kétoldalú tábla vagy egyéb eszköz
i) információs célú berendezés: minden olyan, a településképi rendeletben meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál
j) molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező ideiglenes reklámeszköz, amely falra vagy más tartószerkezetre van rögzítve
k)4
l)5
m) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
n) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt;
o) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
p) vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
q) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
r) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
s) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.
t) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
u) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú egy vagy két szintes, sátortetővel fedett lakóház.
v) pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
w) pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.
A helyi védelem
5. A helyi védelem feladata
5. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
6. helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.
7. § (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodásműszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költség nem áll arányban annak értékével, vagy
b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
e) magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap
f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az
esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,
i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,
j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
Helyi védelem meghatározása
9. §6 A helyi védelem alatt álló építészeti értékek jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
8. Helyi védelem alatt álló érték fenntartása
10. § (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
11. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek
a) a település belterületének a 1. melléklet szerint lehatárolt területe,
b) a 2506 számú út közép tengelyétől mért 50-50 méteren belüli területek,
c) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti értékek területei,
d) a műemlék területe, műemléki környezet területe,
e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
f) a helyi védett érték területe,
g) a táj és természetvédelmi területek (értve ez alatt a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe, a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték és annak 25 méteres körzetének területe)
Településképi követelmények
10. Általános településképi követelmények
12. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.
11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) Főépületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.
(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.
(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem alkalmazhatók.
(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
16. § (1) Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan lehet megválasztani
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.
(3) Lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor
a) a földszintes lakóépület tetőhajlásszöge
aa) a teljes tetőfelület vízszintes vetületének legalább 60%-a legalább 35 fok és legfeljebb 45 fok lehet,
ab) 35 foknál alacsonyabb és 45 foknál meredekebb hajlásszög maximum a tetőfelület 40 %-a lehet,
ac) lapos tető építése az ab) pontban szerinti mértékig lehetséges.
b) többszintes lakóépület tetőhajlászöge
ba) a teljes tetőfelület vízszintes vetületének legalább 60%-a legalább 30 fok és legfeljebb 45 fok lehet,
bb) 30 foknál alacsonyabb és 45 foknál meredekebb hajlásszög maximum a tetőfelület 40 %-a lehet,
bc) lapos tető építése az bb) pontban szerinti mértékig lehetséges.
17. § (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.
(2) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.
(3) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
(4) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
(5) A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.
18. § (1) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.
(2) Beépítésre szánt területen főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, fém trapézlemez vagy hullámpala nem alkalmazható.
(3) Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.
(4) Beépítésre nem szánt területen fém trapézlemez csak tájba illő színben alkalmazható.
(5) Fém cserepeslemez fedés esetén elsősorban a kőzúzalék hintéses alkalmazható.
(6) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az
a) matt bevonatú, csillogásmentes felületű,
b) fekete, barna, rozsdabarna, vagy terrakotta színű.
(7) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető.
19. § (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.
20. § (1) A telek utcavonalán legfeljebb 1,8 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés, vagy részlegesen áttört túlnyomó részt fa anyagból készített kerítés létesíthető.
(2) A kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm.
(3) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.
(4) Közterület felől induló gépkocsi lehajtó esetén kötelező kerítést és kaput építeni a közterületi telekhatárra.
(5) Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,40 méteres magassággal alakítható ki.
(6) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.
21. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b)7 a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban az 2. melléklet 1. pontban meghatározott növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a)8 kerülni kell a 2. melléklet 2. pontban meghatározott fajok telepítését.
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
22. § (1) A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 15. – 21. §-ban foglalt követelményeket a (2)-(9) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni
(2) Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendők el.
(3) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
(4) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(5) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(6) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(7) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(8) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
(9) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.
(10) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.
14. Helyi védelemmel érintett értékekre vonatkozó követelmények
23. § (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(4) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti
a) beépítési síkját,
b) osztását,
c) anyagát,
d) színét,
e) arányait.
(5) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
(6) A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(7) A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen – látszó - redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.
(8) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett építményen nem helyezhetők el.
(9) Helyi területi védelemmel érintett területen telekalakítás nem lehetséges.
15. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A településen reklámcélra kizárólag információs célú berendezés használható. Az információs célú berendezés elkészítéséről és annak kihelyezéséről az önkormányzat az általa meghatározott feltételeknek megfelelő formában, méretben és technológiával gondoskodik, amelyet külön grafikai arculati kézikönyvben szabályoz.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
25. §9 Szilvásvárad Község Önkormányzata által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató jellegű ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen és molinón lehetséges.
26. §10
27. §11
28. § (1) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.
(2) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
29. § (1) Megállító reklámeszköz üzletenként 1 db helyezhető el. A megállító reklámeszköz önálló fényforrással nem rendelkezhet.
(2) Amennyiben a megállító reklámeszköz formája tábla, úgy azon oldalanként legfeljebb 60 x 90 reklámfelület lehet (megállító reklámtábla), annak külső mérete a 60 x 90 x 40 cm nagyságot nem haladhatja meg.
(3) Amennyiben a vendéglátóipari egység terasszal rendelkezik, úgy a megállító reklámeszköz elhelyezésére külön díj felszámolása nélkül jogosult, egyébként a kihelyező közterület-használati díjat köteles az önkormányzat részére fizetni.
(4) A megállító reklámeszközre külön reklámot ragasztani vagy más módon az eszköztől különállóan ráhelyezni nem lehet.
(5) A vendéglátóipari egység jogosult bejáratonként 1 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.
16. Egyéb hirdetési célú, műszaki berendezésekre vonatkozó előírások
29/A. §12 (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégfelirat az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból maximálisan 10 cm-re kiugorva helyezhető el.
(2) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(3) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága a 0,3 métert.
(4) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.
(5) A cégérek, cégfeliratok tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, úgy kell kialakítani, hogy
a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,
c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.
(6) Cégér, cégfelirat
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben helyezhető el.
(7) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító cégér, cégfelirat, reklám eszköz nem alkalmazható.
(8) Cégfeliratok, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.
(9) Cégfeliratok, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés
Településkép érvényesítési eszközök
17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
30. § (1) Szakmai konzultáció igénybevétele
a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
b) védett épületen és annak ingatlanán történő,
c) a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos, építési tevékenység tekintetében kötelező.
(2) A szakmai konzultáció során a külön jogszabályban meghatározottak szerint szükséges eljárni.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.
18. Településképi véleményezési eljárás
31. § (1) A településkép véleményezési eljárás díj és illetékmentes.
(2)13 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(3) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
32. § A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
33. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
(5) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(7) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(8) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.
(9) A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a főépítészi szakvéleményt.
34. § (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
19. Településképi bejelentési eljárás
35. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) településképi szempontból meghatározó területen található
aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ab) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) közterületről látszódó, nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,
c) közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése,
d) szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.
(3)14 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál.
36. § (1) A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
37. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2)15
(3)16
38. § (1)17 A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet az Önkormányzata Képviselő-testületéhez.
(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 60 napon belül hozza meg.
Településképi kötelezés
20. A településképi kötelezési eljárás
39. §18 A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester a külön jogszabályban meghatározott esetekben településképi kötelezési eljárást folytat le.
40. § (1)19
(2)20
(3)21 A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
41. §22 (1)23 A településképi kötelezettségek megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(2) A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.
(3) Az érintettet a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(4) A településkép-védelmi bírság
a) felső határa 1 000 000 forint,
b) alsó határa 10 000 forint.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6)24 A polgármester döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
42. §25 A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja
1. közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,
2. az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
21. Támogatási és ösztönzési rendszer
43. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(4) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Záró rendelkezések
22. Hatályba léptető rendelkezések
44. § A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
45. § (1) E rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen és jogszerűtlenül elhelyezett azon reklámeszközt, amely e rendelet szabályaiba ütközik, az azzal rendelkezni jogosult – kártalanítás nélkül – a felszólításban megállapított határidőig, de legkésőbb 2018. augusztus 31. napjáig eltávolítja.
(2) Amennyiben a reklámeszközzel rendelkezni jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, úgy a reklámeszköz eltávolításáról az Önkormányzat gondoskodik.
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete kötelezettséget vállal, hogy
a) 2018. április 30. napjáig kidolgozza a település grafikai arculati kézikönyvét, ezen belül különösen az Önkormányzat által kihelyezésre kerülő információs célú berendezések és azokon megjelenő reklámok elhelyezésére vonatkozó előírásokat.
b) 2018. augusztus 31. napjáig gondoskodik az információs célú berendezések elkészítéséről és annak kihelyezéséről.
3. melléklet26
Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
A bevezető rész a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4 § e) pont a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 4. § f) pont a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4 § k) pont a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 4 § l) pont a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 9. § a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés b) pont a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés a) pont a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján megállapított szöveg.
A 26. § a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 27. § a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 29/A. § és az azt megelőző alcím a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 37. § (3) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 38. § (1) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 40. § (2) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-a alapján hatályát vesztette.
A 40. § (3) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (1) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (6) bekezdés a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.