Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról és a szociális alapszolgáltatásokról
Hatályos: 2022. 10. 01- 2022. 12. 31Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról és a szociális alapszolgáltatásokról
Szilvásvárad Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A települési támogatások iránti kérelmet a kérelmező a Szilvásváradi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített igénylőlapon nyújthatja be, illetve szóban is előterjesztheti, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni, illetve gondoskodni kell az igénylőlap kitöltéséről. Az ellátások hivatalból is megállapíthatóak, amennyiben azt a rászoruló részére más személy, vagy szerv kezdeményezi. Azonban ez esetben is gondoskodni kell az e célra rendszeresített igénylőlapok kitöltéséről és a szükséges igazolások beszerzéséről. Az igénylőlap a rendelet 1. melléklete.
2. § (1) Települési támogatás formái:
a) lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása (lakhatási támogatás),
b) gyógyszerkiadások viselésének támogatása (gyógyszertámogatás),
c) gyermekneveléssel összefüggő kiadások támogatása (gyermeknevelési támogatás),
d)1 temetéssel összefüggő kiadások támogatása (temetési támogatás, köztemetés),
e) rendkívüli települési támogatás,
f) krízistámogatás.
(2) A szociális ellátások tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és az e rendeletben megállapított önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a (4) bekezdésben és a (5) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterre valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át.
(3) A Képviselő-testület
a) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjának megállapításával kapcsolatos ügyekben jár el, illetve
b) elbírálja a polgármester, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottság által elsőfokon meghozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket.
(4)2 A Képviselő- testület a polgármesterre ruházza át a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és e rendeletben megállapított alábbi hatásköreinek gyakorlását:
a) krízistámogatás megállapítása,
b) temetési segély megállapítása,
c) köztemetéssel kapcsolatos döntéshozatal,
d) Intézkedés az a) és b) pontokban meghatározott, jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről.
(5) A Képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és az e rendeletben foglalt feltételek szerint dönt a települési támogatásról, ezen belül
a) lakhatási támogatásról,
aa) gyógyszertámogatás,
ab) gyermeknevelési támogatás,
ac) rendkívüli települési támogatás odaítéléséről.
b) Intézkedik az a) pontba foglalt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről.
3. § (1) A kérelmekhez a jövedelmi adatokról szóló igazolásokon (nyugdíj esetén a nyugdíjas szelvény és nyugdíjas igazolvány, vagy éves összesítő igazolás) kívül az alábbi dokumentumok csatolása szükséges:
a) lakhatási támogatásra vonatkozó kérelem esetén
aa) lakás nagyságáról szóló hitelt érdemlő igazolás,
ab) a kérelmező a bejelentett lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megfelelő címre és nevére (vagy a kérelmen feltüntetett közeli hozzátartozója nevére) szóló bármely 2 hónapnál nem régebbi közüzemi számla,
ac) a lakásban tartózkodás jogcímének igazolása;
b) gyógyszertámogatásra vonatkozó kérelem esetén a kérelmező kérelem benyújtását megelőző háromhavi gyógyszerköltségéről szóló háziorvosi vagy szakorvosi igazolás;
c) rendkívüli települési támogatásra vonatkozó kérelem esetén a kérelem indokául szolgáló tényekre, körülményekre vonatkozó, azokat alátámasztó dokumentum(ok), a gyógyszertámogatásra irányuló támogatás iránti kérelemhez szakorvos, vagy háziorvos igazolása a kérelmező rendszeres gyógyszer-költségeiről, tartós betegség esetén szakorvosi vagy háziorvosi igazolás vagy kórházi zárójelentés;
d) temetési segélyre vonatkozó kérelem esetén a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata, és eredeti temetési számla;
e) gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelem esetén a kérelem indokául szolgáló tényekre, körülményekre vonatkozó, azokat alátámasztó dokumentum, így különösen
ea) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
eb) oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.
(2) Jövedelem számításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(3) A rendszeres szociális ellátásban részesülő köteles bejelenteni a változás bekövetkezését követő 15 napon belül minden olyan változást, amely a pénzellátás folyósítását érinti, vagy kizárja.
(4) A Hivatal az adatokat köteles jogszerűen kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra felhasználni.
(5) A Hivatal köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, illetve – ha szükségesnek látja – előre be nem jelentett környezettanulmányt (helyszíni szemlét) készíthet. A 6 hónapon belül készült környezettanulmány ismételten felhasználható.
(6) Az e rendeletben és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.
(7) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörében a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben
fizettetheti meg.
4. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakhatási támogatást elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) egyedül élő személy esetén, illetve magasabb összegű családi pótlékban, fogyatékossági támogatásban részesülő családtag vagy az 5. § (1) bekezdésében meghatározott betegségekben szenvedő családtag vagy gondnokság alatt álló családtag esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve továbbá, hogy a lakásfenntartási kiadások meglétét a kérelmező a bejelentett lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megfelelő címre és nevére (vagy a kérelmen feltüntetett közeli hozzátartozója nevére) szóló bármely 2 hónapnál nem régebbi közüzemi számlával igazolni tudja. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A számlák kiegyenlítését a megfizetésére vonatkozó dokumentumokkal (számla + befizetésre vonatkozó postai feladóvevény, vagy átutalás bizonylata) kell igazolnia.
(8) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az önkormányzat képviselő-testülete – a helyben szokásos ismert költségek alapulvételével – az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg.
(9) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(10) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, és nem lehet több mint 5000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM= 0,3- [(J - 0,5 NYM)/NYM] x 0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM meghatározása századra kerekítve történik.
(12) A lakhatási támogatást legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.
(13) Az ellátást minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30-áig kell folyósítani. A megállapítás hónapjára eső támogatás összegét a határozat meghozatalát követő hónap 5. napjáig kell jogosult számára folyósítani.
(14) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(15) Az (14) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(16) E jogcímen települési támogatás nem állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező lakásfenntartási támogatásban részesül.
5. § (1) Gyógyszertámogatás azon szociálisan rászorulók részére állapítható meg
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri és
c) az alábbi tartós betegségek valamelyikében szenved:
ca) daganatos megbetegedés,
cb) szív- és érrendszeri megbetegedés,
cc) cukorbetegség,
cd) asztmatikus megbetegedések.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége a kérelem benyújtását megelőző háromhavi, háziorvos vagy szakorvos által igazolt gyógyszerköltség egyhavi átlaga.
(3) A gyógyszertámogatás egy hónapra jutó összege a (2) bekezdésben foglaltak szerint kiszámított havi rendszeres gyógyszerköltség összegének 50 %-a, amely azonban nem lehet több mint 5000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(4) A gyógyszertámogatást legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.
(5) Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtása időpontjában bármilyen jogcímen közgyógyellátásban részesül, de hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a közgyógyellátása megszüntetésre kerül, a támogatást a megszüntetést követő hónap első napjától megállapítható.
(6) Az ellátást minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30-áig kell folyósítani. A megállapítás hónapjára eső támogatás összegét a határozat meghozatalát követő hónap 5. napjáig kell jogosult számára folyósítani.
6. § (1) Temetési segély állapítható meg annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segélyre jogosult az az eltemettető,
a) akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, továbbá
b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján nem részesült temetési hozzájárulásban.
(3) A temetési segély mértéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés – melynek költsége 120.000 Ft – 10 %-a, azaz 12.000 Ft.
(4) A temetési segély mértéke:
a) egyedülálló hozzátartozó esetén: 14.000,- Ft,
b) amennyiben az elhalt után legalább 1 kiskorú árva gyermeke maradt: 16.000,- Ft,
c) amennyiben az elhalt után legalább 2 kiskorú árva gyermeke maradt: 18.000,- Ft.
7. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, család, feltéve, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.
(2) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének az ott meghatározott mértékét, de nem haladja meg annak 250 %-át, a rendkívüli települési támogatást akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező esetében az alábbi – különös méltánylást érdemlő – indokok legalább egyike fennáll:
1. tartós, legalább 1 hónap időtartamot meghaladó betegség,
2. gyógyászati segédeszköz, gyógyszer beszerzés, gyógykezelés, amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra vagy gyógyszertámogatásra nem jogosult,
3. baleset,
4. elemi kár.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben megjelölt támogatások összege esetenként legalább 1000 Ft, legfeljebb azonban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 50%-ának megfelelő összeg; a (2) bekezdésben foglalt körülmények fennállása esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200%-ának megfelelő összeg.
8. § (1) Gyermeknevelési támogatásra jogosult a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, akik családjukban a gyermek(ek) ellátásáról más módon nem tudnak gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt – miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át:
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át a a) pont alá nem tartozó esetben;
c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, amennyiben a kérelmező esetében az ott megjelölt feltételek közül egynél több körülmény is fennáll.
(2) A gyermeknevelési támogatás egyszeri összege legalább 3000 forint, legfeljebb 7000 forint.
9. § A polgármester krízistámogatásban részesíti azt a személyt, aki a rendkívüli települési támogatás megállapítási feltételeinek megfelel, és a támogatás azonnali megállapítása személyes körülményeire tekintettel indokolt.
10. § (1) Közköltségen történő eltemetésről a helyben szokásos legolcsóbb szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint figyelembe véve az elhalt felekezeti hovatartozását.
(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:
a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át,
b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.
11. § (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő alapszolgáltatásokat biztosítja a Szilvásváradi Szociális Szolgáltató Központ (3348 Szilvásvárad, Miskolci út 7.) útján:
a) szociális étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) nappali ellátás.
(2) Az ellátások igénybevételére – (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Szociális étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult:
a) az életkora miatt
aa) az a 62 év alatti személy, aki öregségi nyugdíjban, rendszeres szociális ellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesül,
ab) az a 62 év feletti személy, aki öregségi nyugdíjban vagy rendszeres szociális ellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesül;
b) egészségi állapota miatt az a személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut betegsége, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud;
c) egészségi állapottól függetlenül az a 18. életévét betöltött személy, aki
ca) jövedelemmel nem rendelkezik;
cb) az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátásban részesül, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt.
(4) Az ellátások igénylése külön jogszabályban foglalt kérelemnyomtatványon, az ott előírt mellékletek csatolásával terjeszthető elő, melyet a Szilvásváradi Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátás biztosításáról az intézmény vezetője az intézmény adott ellátására vonatkozó szakmai programjának megfelelően dönt.
(5) Az ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat, az igénybe vehető kedvezményeket a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. A személyi térítési díjat az önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével az intézményvezető állapítja meg és szedi be.
12. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.
13. §3 A rendelet módosításáról szóló 9/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt indult eljárások esetében az eljárást a kérelem elbírálása napján hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.
A 2. § (1) bekezdés d) pontja a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. A 13. §-t a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.