Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 23.) önkormányzati rendelete
Szilvásvárad Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 10. 01- 2022. 11. 16Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 23.) önkormányzati rendelete
Szilvásvárad Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról
Szilvásvárad Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szilvásvárad Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: Szilvásvárad, Miskolci út 1.
(3) Az önkormányzati illetékességi területe: Szilvásvárad község közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. § (1) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályban meghatározott és az általa vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat az alábbi feladat- és hatáskörök ellátását önként vállalja:
a) fogorvosi ellátás,
b) társulás keretében a nappali szociális ellátás biztosítása.
(3) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeit az 2. melléklet, alaptevékenységen kívül ellátott feladatait kormányzati funkciók szerint a 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
4. § A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt önkormányzati céljait az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely négy évre szól.
5. § A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró szerv a képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
3. A képviselő-testület működése
6. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület évente a munkatervében meghatározott számú, de legalább hat ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.
(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan - a zárt ülésre vonatkozó szabályok megtartása mellett -
a) meghívása esetén az illetékes országgyűlési képviselőt,
b) a jegyzőt, továbbá
c) akit a tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódóan a polgármester szükségesnek tart.
(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a testületi ülést.
(6) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit - a zárt ülés előterjesztéseinek kivételével - a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább három nappal megkapják. A meghívók és testületei előterjesztések megküldésére e-mail címmel rendelkezők részre elektronikus úton kerül sor.
(7) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a meghívó hivatali hirdetőtáblán való, továbbá az önkormányzat honlapján történő közzététele útján kell tájékoztatni.
(8) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltak szerint rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének, bizottságának, továbbá a kormányhivatal vezetőjének a napirendet is tartalmazó indítványára.
(9) (9) A Képviselő-testület a községben működő valamennyi önszerveződő közösség egy-egy képviselője részére tanácskozási jogot biztosít azok tevékenységi körében a Képviselő-testület és bizottságok ülésein, így különösen:
a) Szilvásváradi Sportegyesület,
b) Önkéntes Tűzoltó Egyesület Szilvásvárad,
c) IRISZ Művészeti, Sport, Természetvédelmi Alapítvány,
d) Szilvásváradi Polgárőr Egyesület
számára.
7. § (1) A képviselő-testület saját, tevékenységének fontosabb kérdéseiről, prioritásairól, a fejlesztési céljairól az alakuló ülést követő 6 hónapon belül jelen rendelet 5. §-ában meghatározott önkormányzati gazdasági programmal egységes programot alkot. A program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
8. § (1) A képviselő-testület a programon alapuló, valamint a jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével jóváhagyott munkaterv szerint végzi éves munkáját.
(2) A munkatervet tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester állítja össze.
(3) A program végrehajtásának munkatervére javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző.
(4) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét.
4. A képviselő-testület ülése
9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben,
b) zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén az érintett nyilatkozatát a jelenlévő érintett esetén szóban, távollévő érintett esetén előzetesen írásban kéri.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
d) előterjeszti az ülés napirendjét.
(5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül, külön határozat meghozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
5. Az előterjesztés
10. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden, a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.
c) Írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi témakörökben:
ca) gazdálkodással, költségvetéssel kapcsolatos előterjesztések,
cb) az önkormányzat rendelet-tervezetei,
cc) önkormányzati társulás létrehozása, külföldi önkormányzattal történő megállapodás,
cd) intézményalapítás,
ce) Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése.
(4) A bizottság hatáskörébe egyébként nem tartozó testületi előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, valamint bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület kezdeményezheti.
6. A sürgősségi indítvány
11. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
7. A napirendek vitája, döntéshozatal
12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a végleges határozat meghozataláról.
(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(10) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének a képviselő nem tett eleget, és ennek felmerülésekor a Képviselő-testület úgy dönt, hogy az adott képviselőt a döntéshozatalból kizárja, úgy a korábbi határozathozatalt meg kell ismételni.
(11) Minősített többség, a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges az alábbi esetekben:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. §-ában meghatározott döntéseknél,
b) jogszabályban előírt egyéb döntések meghozatalánál.
(12) A képviselő-testület a döntéseit - az e rendelet 13. §-ában foglalt kivételtől eltekintve - nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, amelynek módja, hogy a polgármester szavazásra teszi fel a döntési javaslatot oly módon, hogy megkéri a képviselőket, hogy kézfelnyújtással jelezze, aki a javaslattal egyetért, nem ért egyet, tartózkodik.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) törvény írja elő, vagy
b) a polgármester, vagy
c) a bizottsági elnökök többsége indítványozza.
(14) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(15) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
13. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyvvezető feladata.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata.
8. Interpelláció, tájékoztatás
14. § (1) A Képviselő-testület tagjai szóban vagy írásban az önkormányzat és szervezetei feladat- és hatáskörébe tartozó, intézkedést igénylő kérdésben interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Az interpellációra az érdemi választ a Képviselő-testület ülésén - előkészítést igénylő esetekben az ülést követő 30 napon belül írásban - kell megadni. Az adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és ha nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) Természetes személy, állami, társadalmi vagy önkormányzati szerv képviselője - felkérésre vagy önként - tájékoztatást adhat a Képviselő-testületnek.
(4) A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
9. A tanácskozás rendje
15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester - illetve a mindenkori levezető elnök - gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén - figyelmeztetést követően - a polgármester szünetet rendel el.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
16. § A képviselő-testület egy már eldöntött kérdésre abban az esetben térhet vissza, s tárgyalhatja újra, s szavazhat ismételten, ha azt
a) polgármester, vagy
b) a képviselő-testület tagjainak több mint 50 %-a kéri, vagy
c) a bizottsági elnökök többsége indítványozza.
10. A jegyzőkönyv
17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
b) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
c) az ülés bezárásának az időpontját.
(2) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a jegyző által megbízott személy kezel, s biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára. A jegyzőkönyv aláírt elektronikus másolatát, mellékleteivel együtt meg kell küldeni a kormányhivatalnak és – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – ezzel egyidejűleg gondoskodni kell annak az önkormányzat honlapján történő közzétételéről. A jegyzőkönyv eredeti – mellékletekkel ellátott – példányának őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint a testületi ülésenként kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
11. A képviselő-testület döntései (határozat, rendelet)
18. § (1) A képviselő-testület ülésein - beleértve más önkormányzat képviselő-testületével megtartott együttes üléseken - hozott határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint: Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../20... (... [hó] ... [nap]) határozata.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A képviselő-testület normatív határozatát a 19. § (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a határozatban megjelölt felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
19. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki - a polgármester véleményének kikérése után - külső segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet elkészítése, elfogadása:
a) A jegyző a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokairól
b) A rendeletek előkészítése során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetésre bocsátására kizárólag a képviselők több mint 50 %-ának indítványára, a testület előzetes döntése alapján kerül sor. Ebben az esetben a társadalmi egyeztetés során a rendelet-tervezetet a hivatali hirdetőtáblán kell közzétenni, de gondoskodni kell annak az önkormányzat honlapján való közzétételéről is. A közzétett tervezetről bárki véleményt nyilváníthat akár szóban, akár írásban.
c) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja: Az önkormányzati rendeletet a jogszabályban meghatározott elektronikus felületen történő közzététel útján kell kihirdetni. Ezen felül a - szükség szerint egységes szerkezetbe foglalt - rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a rendelet kihirdetésének hónapjával és napjával kell ellátni az alábbi minta szerint: Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../20... (... [hó] ... [nap]) önkormányzati rendelete.
(6) A rendeletekről a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet. A hatályban lévő rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata.
12. A települési képviselő
20. § A képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, e rendeletben, valamint egyéb jogszabályokban rögzített jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.
13. A képviselő-testület bizottságai
21. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő,
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság: 5 fő.
(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok különösen:
a) a polgármester, valamint képviselők vagyonnyilatkozatainak – vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során történő – ellenőrzése, valamint nyilvántartása,
b) képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása és javaslattétel,
c) a képviselők az alpolgármester tiszteletdíjának emelésére vonatkozó javaslattétel,
d) titkos szavazás lebonyolítása.
(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság által ellátandó feladatok különösen: az önkormányzat szociális rendeletében rendszeres és eseti jellegű szociális ellátások, támogatások véleményezése, elbírálása, megállapítása.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat részletes szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6) A bizottság a belső működési szabályait - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és e rendelet keretei között - maga állapítja meg.
(7) A képviselő-testület ideiglenes jelleggel – meghatározott szakmai feladat ellátására – ad hoc bizottságot alakíthat. Az ad hoc bizottság belső működési szabályait az érdekelt bizottság állapítja meg.
14. A bizottságok működése
22. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.
(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(5) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A bizottság a tevékenységéről évenként - a testület munkatervében meghatározott időpontban - beszámol a képviselő-testületnek.
15. A polgármester
23. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester illetményét a képviselő-testület első alkalommal az alakuló ülésen állapítja meg a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint. Ezt követően - szükség szerint - jogszabály változást követően gondoskodik az illetmény összegének felülvizsgálatáról.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) összehívja és vezeti a testület üléseit,
b) képviseli az önkormányzatot.
(4) A polgármester a jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit és
b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
d) meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,
e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
16. Az alpolgármester
24. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően - előkészítő, összehangoló jellegűek.
17. Polgármester, alpolgármester helyettesítése
25. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére a 6. § (5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
18. A közös önkormányzati hivatal
26. § (1) A képviselő-testület Szilvásváradi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hozott létre, melynek feladata – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása.
(2) A hivatalt a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a polgármester irányítja.
(3) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.
(4) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.
(5) A polgármester a (4) bekezdésre vonatkozó előterjesztését a jegyző ajánlásainak, javaslatának figyelembevételével teszi meg.
(6) A hivatal a jegyző által elkészített és a Képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és belső szervezetét, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
(7) A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.
(8) A Közös Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(9) A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje:
a) polgármester: hétfői napokon 13.00 - 16.00,
b) jegyző: hétfői napokon 13.00 - 16.00.
(10) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátása érdekében a közös hivatal székhelye szerinti polgármester a társönkormányzat polgármesterével egyetértésben – a Szilvásváradi Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
19. Az önkormányzati társulás
27. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési, munkamegosztási megállapodások kezeléséről a jegyző gondoskodik.
20. Helyi népszavazás, lakossági fórumok
28. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
29. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezeteknek kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben, valamint a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:
a) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
b) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
30. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, a vagyona feletti rendelkezésről rendeletet alkot.
21. Az önkormányzat költségvetése
31. § (1) A képviselő-testület a költségvetését, zárszámadását a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési, illetve zárszámadási rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A költségvetés végrehajtására szolgáló fizetési számlával kapcsolatos adatok:
a) a számlavezető pénzintézet neve: Takarékbank Zrt.,
b) a számlavezető pénzintézet címe: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9.
22. Záró rendelkezések
32. §1
33. § Ez a rendelet 2022. február 24-én lép hatályba.
1. melléklet
Gazdasági társaság megnevezése |
Gazdasági társaság adószáma, székhelye |
Tulajdoni hányad |
Bélkő Nonprofit Területfejlesztési Kft. |
21195493-2-10 |
9,42 % |
BÜKK HAJTÁNY Nonprofit Kft. |
13453161-2-10 |
40 % |
2. melléklet
Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció száma |
Az önkormányzat által ellátott feladatok (kormányzati funkció) megnevezése |
Alaptevékenységre vonatkozó főbb jogszabályok |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pont , A temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 5. § (3) bekezdés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
|
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. 23–24. § |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 7.pont |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 12. pont a foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (a továbbiakban: Flt) 8. § (4) bekezdés a) pont |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 12. pont , Flt. 8. § (4) bekezdés a) pont |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 12. pont , Flt. 8. § (4) bekezdés a) pont |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 12. pont , Flt. 8. § (4) bekezdés a) pont |
042180 |
Állat-egészségügy |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. 19. § (2) bekezdés |
042220 |
Erdőgazdálkodás |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045150 |
Egyéb szárazföldi személyszállítás |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pont A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 8. § (1) bekezdés , 34. § (2)-(3) és (5) bekezdés |
045170 |
Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása |
|
047310 |
Turizmus igazgatása és támogatása |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 13.pont |
047320 |
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 13.pont |
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 4. § |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 4. pont az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. tv. (továbbiakban: Eatv.) 5. § (1) bekezdés a) pont |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 4. pont Eatv. 5. § (1) bekezdés c) pont |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 4. pont Eatv. 5. § (1) bekezdés b) pont |
076062 |
Település-egészségügyi feladatok |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Közművelődési tv.) 64. § (1) bekezdés Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pont |
082063 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pont , A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (a továbbiakban: Kulttv.) 5. § (1) bekezdés |
082070 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pont , Kulttv. 5. § (1) bekezdés |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pont , Közművelődési tv. 76. § (1) bekezdés |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
Mötv. , 13. § (1) bekezdés 7. pont, Közművelődési tv. 76. § (1) bekezdés |
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
Közművelődési tv. ) 76. § (1) bekezdés Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pont |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
Gyvt. 21/A. (3) bekezdés |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
102025 |
Időskorúak átmeneti ellátása |
|
102031 |
Idősek nappali ellátása |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 8a. pont , a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 86. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pont ja |
104031 2 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
Gyvt. 94. § (3) a) pont |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
Gyvt. 21/A. (3) bekezdés |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 8a.pont |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 8a. pont , Sztv. 86. § (1) bekezdés |
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 8a. pont , Sztv. 86. § (1) bekezdés |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
3. melléklet
Kormányzati funkció száma |
Kormányzati funkció megnevezése |
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
018020 |
Központi költségvetési befizetések |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
061030 |
Lakáshoz jutást segítő támogatások |
072190 |
Általános orvosi szolgáltatások finanszírozása és támogatása |
072390 |
Fogorvosi ellátás finanszírozása és támogatása |
076090 |
Egyéb egészségügyi szolgáltatások finanszírozása és támogatása |
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
084032 |
Civil szervezetek programtámogatása |
101150 |
Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások |
101231 |
Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások |
103010 |
Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai |
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások |
105010 |
Munkanélküli aktív korúak ellátásai |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
4. melléklet
1. Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő- testülete a polgármester, alpolgármester és a helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban együtt: képviselő) vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a következők szerint szabályozza:
I. A vagyonnyilatkozatok leadása, átvétele
2. A Szilvásváradi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a képviselő saját, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának és gyermekének vagyonnyilatkozat-nyomtatványait köteles a nyilatkozat-tételi kötelezettség határidejét megelőzően legalább 30 nappal az érintett részére átadni.
3. A képviselő a vagyonnyilatkozatok 1-1 példányát még le nem zárt borítékban az Ügyrendi Bizottság elnökének előre egyeztetett időpontban átadja, aki a borítékok tartalmát, a vagyonnyilatkozatok meglétét formai szempontból ellenőrzi. A borítékot az Ügyrendi Bizottság elnöke az ellenőrzést követően lezárja. A borítékra fel kell írni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét. Az Ügyrendi Bizottság elnöke rávezeti a borítékra a lezárás dátumát, aláírásával és bélyegzőlenyomattal igazolja a vagyonnyilatkozatok meglétét, ezt követően igazolást ad ki a vagyonnyilatkozatok átvételéről.
4. Az Ügyrendi Bizottság elnöke vagyonnyilatkozatával kapcsolatosan az Ügyrendi Bizottság idősebb tagja jár el.
II. A vagyonnyilatkozatok tárolása, az adatvédelem szabályai, a nyilvánosság biztosítása
5. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatal hivatali helyiségében, elkülönítetten kell tárolni.
6. Az Ügyrendi Bizottság és a jegyző együttesen felelős azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályok szerint őrizzék, kezeljék, és az abban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg. A nem nyilvános vagyonnyilatkozatokba ellenőrzés, vizsgálati eljárás céljából csak az Ügyrendi Bizottság tekinthet be.
7. A nyilvános vagyonnyilatkozatokat bárki megtekintheti. A betekintés iránti igényt az Ügyrendi Bizottság elnöke felé közvetlenül, vagy a Hivatalon keresztül kell jelezni. Az Ügyrendi Bizottság elnöke a jelzéstől számított 3 munkanapon belül az Ügyrendi Bizottság egy tagjának a jelenlétében, az azonosító adatok kivételével nyilvánosságra hozza az érintett vagyonnyilatkozatot az igénylőnek. A betekintésre a Hivatal hivatalos helyiségében, munkaidőben kerülhet sor. A vagyonnyilatkozat megtekintésének tényét, időpontját a borítékra fel kell jegyezni, majd a boríték újbóli lezárását az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjának aláírásával igazolni kell. A lezárás igazolását bélyegzőlenyomattal kell ellátni.
III. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatának eljárása
8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Az eljárás kezdeményezésére csak írásban kerülhet sor, melyben meg kell jelölni a vizsgálatot kérő személy nevét, címét, a vizsgálattal érintett személyt, a konkrét tényállítást, valamint a vizsgálatot kérő személy aláírását. Az írásbeli kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke részére közvetlenül, vagy a Hivatalhoz lehet benyújtani.
9. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Abban az esetben, ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, az Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Erre a hiánypótlásban fel kell hívni a kezdeményező figyelmét.
10. Az Ügyrendi Bizottság az 7. pontban foglaltaknak megfelelően benyújtott kezdeményezés alapján vizsgálatot indít az állított tényállás tisztázására. A vizsgálat során meghallgathatja az érintettet, valamint azon személyeket, akik az ügyben érdemi felvilágosítással tudnak szolgálni. Az Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles 8 napon belül írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követően 8 napon belül törölni kell. Az Ügyrendi Bizottság köteles az eljárás megindításától számított 30 napon belül a vizsgálati eljárást lefolytatni, az ellenőrzést lezáró határozatot hozni.
11. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálati eljárás során megállapítottakat összegzi, és az eljárás eredményét határozatban rögzíti. Az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás eredményéről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad a Képviselő- testületnek. A Képviselő- testület - át nem ruházható hatáskörében - a vizsgálati eljárás eredményének függvényében deklarálja a képviselő elmarasztalását, jogai gyakorlásának felfüggesztését, vagy megállapítja a kezdeményezésben megjelölt tényállítás valótlanságát.
12. A képviselő elmarasztalása esetén képviselői jogait addig nem gyakorolhatja, amíg eleget nem tesz a határozatban foglalt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A kötelezettség pótlását az Ügyrendi Bizottság elnöke a polgármester felé haladéktalanul jelzi, majd ennek tényéről a polgármester a képviselő- testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.
13. A vizsgálati eljárással érintett képviselő részére a 10. pontban foglalt testületi határozat hiteles kivonatát külön kézbesíteni kell.
14. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálati eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vizsgálati eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
15. A Képviselő- testület és az Ügyrendi Bizottság vagyonnyilatkozat vizsgálati eljárására vonatkozóan a zárt ülés szabályait kell alkalmazni.
16. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálati eljárás kezdeményezése esetén, az Ügyrendi Bizottság elnöke az Ügyrendi Bizottság ülését a kezdeményezés vagy a hiánypótlás beérkezését követően 3 munkanapon belüli időpontra köteles összehívni. Az Ügyrendi Bizottság jogosult dönteni a kezdeményezés elutasításáról, vagy a vizsgálati eljárás megindításáról. Az Ügyrendi Bizottság a kezdeményező részére csak a kezdeményezés elutasításáról küld határozatot. A Képviselő- testület 4. pontban meghatározott döntéséről az Ügyrendi Bizottság elnöke csak a nyilvános vagyonnyilatkozatok esetében küld tájékoztatást a kezdeményező részére, figyelemmel a személyi és az azonosító adatok adatvédelmére tekintettel.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. mellékletben foglalt táblázat 104031. sorát a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.