Pétervására Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Mötv.  13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

Jelen rendelet hatálya Pétervására város közigazgatási területére terjed ki.

2. §

^[1](1) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező Ét-2/1-4 jelű belterületre vonatkozó szabályozási tervszelvényeket, az SZT-1a/2016 jelű Péterkei tó környezetére vonatkozó szabályozási tervet és az SZT-1b/2016 jelű 081 hrsz-ú földrészletre vonatkozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

^[2](2)

^[3]3. §

Az egyes területfelhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti  Terv leírása tartalmazza – övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen helyi Építési szabályzat határozza meg.

4. § 

Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv leírása határoz.

5. §

(1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.

(2) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.

(3) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.

A telkek beépítésének feltételei

6. §

^[4](1)

^[5](2)

^[6](3)

(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

^[7](5)

(6) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályok keretei között,

b) köztárgyak,

c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(7) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

^[8]Építéshatósági eljárások

7. §

A Szabályozási Terv elemei

8.§

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,

b) az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,

c) a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasz-nálási besorolás, valamint övezeti besorolás,

d) a legnagyobb beépítettség mértéke,

e) a megengedett építménymagasság felső határa,

f) a minimális telekméret,

g) a kötelező beépítési mód,

h) kötelező beépítési vonalak,

i) a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezet-védelmi előírások.

j) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,

k) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.

3) Irányadó szabályozási elemek az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

c) A meglévő telekhatározok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A területre vonatkozó általános előírások

9. §

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) Elő- és oldalkertben:

aa) közműbecsatlakozási műtárgy,

ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50  m-es magassággal),

ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel)

b) Oldal- és hátsókertben:

ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

bd) kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

be) kerti szabadlépcső és lejtő,

bf) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,

b) nyári konyha, mosókonyha, szárító

c) tárolóépítmények – tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta, stb.

^[9]d)

e) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

f) a turizmushoz kapcsolódó épületek – idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók.

LAKÓTERÜLETEK

10. §

(1) Lakóterületek funkcionális besorolása:

a) falusias lakóterület (FL),

b) kertvárosi lakóterület (KEL),

c) kisvárosias (KL)

(2) Az övezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

(3) Az övezetekben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.

^[10](4)

(5) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájúak.

(6) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel.

(7) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.

(8) Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázatok tartalmazzák.

(9) A táblázatokban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(10) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban a kialakult helyzet szerint kell dönteni.

Falusias lakóterület – FL

(1, 2, 5, 15, 17, 18, 20-23, 25-32, 34-40, 44, 56, 57 tömbök)

10/A. §

(1) Falusias lakóterületen legfeljebb 7,50 m-es épületmagasságú lakóépületet, a mező- és az erdőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

b) mező- és erdőgazdaság (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m²-t.

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40 %.

(4) Az építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület – FL

(5) Szintterület sűrűség: maximum 0,5 %.

Kertvárosias lakóterület – KEL

(3,7,8, 14,16,17,32,33, 36, 47, 49-53 tömb)

10/B. §

(1) Kertvárosias lakóterületen laza beépítésű, összefüggő nagykertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) legfeljebb 4 lakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szociális épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi épület,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

e) egyéb gazdasági épület.

(3) Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) szálláshelyszolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével,

b) egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 0,50 %

(5) Szintterület-sűrűség: maximum 0,6 %.

(6) Építési övezet funkcionális besorolása: KEL

Kisvárosias lakóterület – KL (19 tömb)

10/C. §

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 12,5 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóterület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportlétesítmény,

e) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2) Kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló, parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: minimum 20 %

(4) Szintterület-sűrűség: maximum: 1,5.

(5) Építési övezet funkcionális besorolása: KL

^[11]Településközpont vegyes terület (23,24,29 tömb) (TV, Vt jelű)

11. §

(1) Településközpont vegyes terület a fenti tömböket részben, vagy egészben foglalja magába. (ÉT-1 sz. tervlap)

(2) Településközpont vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási,  kereskedelmi, szolgáltatót, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Településközpont területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) nem zavaró hatású gazdasági építmény,

g) épületek szintterületének meghatározott arányát csak lakás létesítésére lehet felhasználni.

^[12](4)

(5) Zöldfelületi fedettség mértéke: a be nem épített terület 50 %-a.

^[13](6)

^[14](7) Megengedett legnagyobb beépítettség: 80 %

(8) Legnagyobb építménymagasság: 12,0 m.

(9) Legkisebb telekterület: 1.000 m².

^[15](10) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

^[16](11) Az épületek elhelyezésére építési helyet kell kialakítani. Az előkert minimum 5 m, az oldal- és hátsókert minimum 6-6 m kell, hogy legyen. Ezek minimum értékek, ettől kevesebb nem lehet, de több igen.

Gazdasági-kereskedelmi szolgáltató terület – GKSZ

12. §

(1) A kereskedelmi-szolgáltató terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, kereskedelmi, szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál, melyek nem zavaró hatásúak és telepítésükhöz a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását megadja.

(2) A területen elhelyezhető:

a) minden, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület.

(3) Érintett tömbök:

a) belterületen: 15, 42, 43, 48, 54, 55, 58-60, 62 számú tömb.   

b) külterületen: 059/5, 059/4, 058/1, 0113, 0109, 0105, 011, 0210, 0253/1.

(4) Legkisebb telekterület: 1.000 m².

(5) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 20 %.

(6) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,0.  

(7) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %.

(8) Legnagyobb építhető építmény magasság 9,0 m.

^[17](9) Az építési telken belüli védőterületen – élővízfolyás 6m-es árvízvédelmi védősávja – építményt és bármilyen, árvízvédekezés felvonulást akadályozó növényzetet elhelyezni, telepíteni tilos.

^[18](10) A telephelyek kerítését – amennyiben érintettek – a 6 m-es védőtávolságon kívül kell elhelyezni és a kerítés mentén, a telephelyen belül őshonos fafajtákból álló védőfasor kialakítása kötelező.

^[19](11) Telephelyek szennyezett csurgalékvizeinek kezeléséről gondoskodni kell az élővízfolyások védelme érdekében.

^[20]Üdülőházas építési övezet

12/A. §

(1) Az építési övezet határértékei:

Sz=szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési hely

(2) Az üdülőházas rendeltetéshez kapcsolódóan a kialakítható legkisebb telekterületet kétszeresen meghaladó tömbtelken több épület is megépíthető. 2000 m²-es telken a rendeltetések csak egy épületbe helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben:

a) az előkert a közterületi telekhatárok felől megtartandó, átmenő telek esetén is. Az előkert szabadtéri fásított parkolót, közműpótló műtárgyakat, zöldfelületet fogadhat be.

b) a megtartandó oldal és hátsókert az építésmagasággal megegyező 6,5 m.

c) a telken belüli épület elhelyezéséhez geodéziai felmérés és talajmechanikai szakvélemény javasolt.

(4) Az épület magastetővel zárandó le, tetőhosszban és hajlásszögben szimmetrikus kialakítással. Tetőhajlás 30°-45° között lehet, egy épületen belül legfeljebb 2 féle hajlásszög létesíthető.

(5) Az épület színezésére csak a természetes építőanyagok színei alkalmazhatók.

(6) Kerítés a közterületi úttengelyhez 7 m-nél közelebb nem építhető.

(7) A zöldfelület kert- és tájépítész tervező bevonásával készülő egységes kertépítészeti koncepció alapján valósulhat meg. Az eltérő területhasználatok határa mentén javasolt a többszintes növénytelepítés a területet érő porterhelés csökkentése érdekében.

(8) Az építési övezetben a közműellátási igény hiányos közműellátás.

^[21]Hétvégi házas építési övezet

12/B. §

(1) Az építési övezet határértékei:

O=oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési hely

(2) A hétvégi házas építési övezetben 1 db rendeltetési egység 1 db épületben helyezhető el a telekfelosztás révén kialakuló egyedi telken.

(3) Az építési övezetben:

a) előkert legalább 5 m, legfeljebb 8 m lehet. Az északi sarokteleknél az építési helyen belül az épület szabadon elhelyezhető, a közterület felől az előkert megtartandó.

b) az oldalkert legalább 5 m, a beépíthető északi oldalhatáron legalább 1 m csurgótávolság megtartandó, a hétvégi házas üdülő épület telekhatárra nem építhető.

c) az építési helyen belüli, épület körüli tereprendezésnél a mozgatás, változtatás mértéke legfeljebb +/- 1,5 m lehet.

(4) Az épület magastetővel zárandó le, tetőhosszban és hajlásszögben szimmetrikus kialakítással. A tetőgerinc iránya az utcával párhuzamos legyen. A tereplejtéssel megegyezően oromfal nem képezhető. Tetőhajlás 30°-45° között lehet, egy épületen belül legfeljebb 2 féle hajlásszög létesíthető.

(5) Az épület színezésére csak a természetes építőanyagok színei alkalmazhatók.

(6) A kerítés magassága legfeljebb 1,8 m, a lábazat magassága legfeljebb 0,3 m lehet, a kerítés áttörtsége legalább 70 %-os, tömör kerítés nem építhető.

(7) Az építési övezetben a közműellátási igény hiányos közműellátás.

Különleges terület - T, TL, SP, PI, V, MK, M

13. §

Különleges területek:

a) T – temető,

b) TL – tartalék lakóterület – 38,39-es tömb. Előírásai azonosak az FL építési övezettel.

c) SP – sportterület. Sportpálya 41-es tömbben, Tanuszoda a 15-ös tömbben, szabadidős sportpálya a 32-es tömbben.

d) PI – Nagybani piac az 59-es tömbben. Teljes közművesítés esetén nyitható.

e) V –  Vásártér a 60-as tömbben. Teljes közművesítését biztosítani kell.

f) Mk – Kertes mezőgazdaság.

^[22]Különleges rekreációs építési övezet

13/A. §

(1) Az építési övezet határértékei:

Sz=szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési hely

(2) Az övezethatár nem jelent kötelező telekalakítást, a beépítési mérték az alrészlet határra számítandó.

(3) Az építési övezetben a rekreációhoz, a horgászathoz kapcsolódó rendeltetést befogadó épület, szállás, vendéglátás épülete építhető. A beépítettségbe nem tartozó lábakon álló kerti építmény, pavilon, burkolt terasz, stég, utcabútor szabadon kihelyezhető.

(4) Az építési övezetben:

a) előkert legalább 10 m a közterületi telekhatároknál, az előkert szabadtéri fásított parkolót, közműpótló műtárgyakat, zöldfelületet fogadhat be.

b) a hátsókert 5 m, a tó alrészleti határától tartandó meg.

(5) Az épület színezésére csak a természetes építőanyagok színei alkalmazhatók.

(6) A közterület felöli kerítés csak jelképes lehet, a kilátás és a tókörnyék átláthatósága nem szüntethető meg, magassága legfeljebb 1,25 m, anyaga drótfonat, sövény.

(7) A zöldfelület kert- és tájépítész tervező bevonásával készülő egységes kertépítészeti koncepció alapján vfejleszthető, a természetközeli jelleg megőrzése mellett. A telkek 40 %-os zöldfelületi minimumába nem számítható be a belső gyalogút rendszer, burkolt pihenő és piknikező tér felülete. Az oldal- és előkertben kizárólag tájhonos lombhullató növényzet telepíthető. A parkolók burkolt felülete a kiszolgáló úthoz kapcsolódóan alakítandó ki.

(8) Az építési övezetben a közműellátási igény hiányos közműellátás.

^[23]Különleges mezőgazdasági üzemi építési övezet

13/B. §

(1) Az építési övezet határértékei:

Sz=szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési hely

(2) Az építési övezetben az állattartáshoz kapcsolódó rendeltetést befogadó épület, építmény építhető. A kapacitás igény legfeljebb a 700 m-es védőtávolsághoz tartozó állatlétszámban határozható meg.

(3) Az építési övezetben:

a) az előkert szabadtéri fásított személy és tehergépjármű parkolót, közműpótló műtárgyakat, gyep cserje lombkorona szint kialakítású zöldfelületet fogadhat be. A közterületi telekhatárnál 5 m-en, a többi telekhatárnál 3 m-en nem változtatható meg az eredeti terep.

b) az oldalkert és hátsókert 6 m.

(4) Az eltérő terület-felhasználású telekhatárok mentén kettős fasor és cserjesáv telepítendő.

(5) A telken esetleg fellelhető védendő gyeptársulás egyedei az építési övezet zöldfelületeire áttelepítendők.

(6) Tereplépcsők, rézsűk legfeljebb 2 m-es magassággal létesíthetők. A rézsűállékonyságot biológiailag aktív felülettel kell biztosítani. Víz- és széleróziónak kitett felület nem létesíthető.

(7) Az építési övezetben a közműellátási igény hiányos közműellátás.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása

14. §

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, diszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

Közlekedési területek - K

15. §

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) igazgatási épület,

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(4) A közlekedési területek funkcionális besorolása a tervben: K - közutak területe.

(5) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(6) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.

(7) A közlekedéstől származó zaj  új tervezésű és megváltozott területhasználású területeken megengedett egyenértékű A –hangnyomásszintjeit  az alábbi táblázat tartalmazza:

Erdőterületek - E

16. §

^[24](1)

^[25](2)

^[26](3)

^[27](4)

^[28](5)

^[29](6)

^[30](7)

^[31](8)

^[32] (9)

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű  várakozóhelyek,

b) közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

c) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) távközlés,

e) vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),

f) geodéziai, turisztikai jelek,

g) köztárgyak,

h) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

i) kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

j) fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

k) szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

l) vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

m) termékvezeték és műtárgyai.

Mezőgazdasági rendeltetésű területek - M

^[33]Zöldterületek - Z

16/A. §

(1) Közparkok és közkertek céljára kijelölt terület. A terület minimum 75 %-át zöldfelülettel (jellemzően őshonos fafajokkal, cserjékkel és gyeppel), illetve vízfelülettel (vízfolyás, dísztó, csónakázó tó) fedetten kell kialakítani.

(2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(3) A területnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) Az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általuk elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át.

(5) A 441. hrsz-ú terület rovására létesítendő zöldterület a 440. és 441. hrsz-ú terület GKSZ területté történő átminősítése miatti biológiai aktivitásérték kompenzáció érdekében szükséges.

17. §

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi:

a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:

aa) a köztárgyak,

ab) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és  gyalogutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

ac) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

ad) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és            belbiztonságot szolgáló építményei,

ae) a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

af) a nyomvonaljellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

ag) a távközlés létesítményei,

ah) a vízgazdálkodási  (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás),

ai) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

aj) a geodéziai jelek.

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,

c) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító

ca) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,

cb) biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),

^[34]cd) Az Etv. 77. § d) pontja szerinti létesítmények, termékvezetékek és műtárgyai,

ce) komposztáló telep építményei.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni. 

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

a) szántó terület,

b) gyümölcsös terület.

Egyéb területek – vízgazdálkodási területek – VT

18. §

(1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:

a) külterületi és belterületi vízfolyások és vízfelületek övezete,

b) vízmű terület,

^[35]c) Péterkei tó vízfelülete és parti sávja.

^[36](2) Az övezetben:

a) a vízfolyásokhoz, árkokhoz, csatornákhoz kapcsolódóan csak a vízkár elhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el,

b) vízmű telken a vízi-közmű szolgáltatáshoz kapcsolódó építmények és épületek építhetők,

c) a Péterkei horgásztó vízgazdálkodási területén a horgászatot és a rekreációt szolgáló építmények és stégek elhelyezhetők.

^[37] 19. §

IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

20. §

(1) Kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszűntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.

(4) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszűntetését.

(5) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek területi átcsoportosítását.

(6) A Településszerkezeti Terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

Területi értékvédelem

21. §

A területi helyi értékvédelem:

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítés mód, építési vonalak és helyek)

b) a településkép és településkarakter védelmére terjed ki.

A településszerkezet helyi védelmének szabályai

22. §

(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.

(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.

(4) Telekszerkezet:

a) a község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet,

b) beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók,

c) javasolt telekhatárok megvalósítása,

d) út céljára történő lejegyzés,

e) telekösszevonás, telekmegszűntetés esetén,

f) új telekosztás.

(5) Beépítési mód: Az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein a fésűs beépítés jellemző soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel.

(6) A településkép és települési karakter védelme:

a) a község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez  illeszkedő módon lehet,

b) A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szűntetni.

c) A még megmaradt területeken az egyes épületek és építmények kialakításánál (akár védett az épület egyedileg, akár nem az alábbi építési anyaghasználatot szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

ca) Lábazatképzés:

1.) kő

2.) műkő

3.) tégla vagy egyéb igényes természetes anyag.

cb) Falfelületek:

1.) Intézményi és lakóépületek esetében: vakolt falfelület festéssel, fehér vagy földszínekkel, világos színárnyalatban (zöld, kék, narancssárga, lila és egyéb hangsúlyos, erős színek nem alkalmazhatók).

2.) Melléképületek esetében: vakolt vagy tapasztott falfelület meszeléssel vagy fehér homlokzatfestéssel, illetve deszkázat, akár teljes felületen is.

cc) Falburkolat:

1.) Anyaga kő, műkő, tégla, mészhomoktégla vagy ezek kombinációja lehet.

2.) Lakóházak esetében plasztikus, igényes tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint.

3.) Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), falszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

cd) Tető: Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, illetve kismértékben korrigált tetőidom alkalmazandó.

ce) Építészeti térarányok, utcaképek védelme:

1.) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény jelenhet meg akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

2.) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

cf) Homlokzati arányrendszer védelme:

1.) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.

2.) Fa anyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül.

3.) Oromfal mind falazottan, mind faanyaggal megjelenhet.

Helyi értékvédelem

23.§

(1) Műemléki védelem alatt áll:

a) Keglevich-kastély (416/1. hrsz.)

b) Keglevich-kápolna (579/1. hrsz.)

c) két kőoroszlán (574/1 hrsz.)

d) Római katolikus templom (1/1. hrsz.)

(2) Műemléki környezet:

a) 110., 564/3., 574., 1110., 1111., 116/1., 113/1., 113/2. hrsz.-ú területek,

b) 89., 407-414., 565., 566. hrsz.-ú területek,

c) 601/2., 605., 606., 638.-640., 1058.-1059., 1059/2., 1060., 1062., 1063. hrsz.-ú területek,

d) 2., 3., 43.-47., 329.-336. hrsz.-ú területek.

24. §

^[38](1) A telekalakítás szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 23. §-a tartalmazza.

^[39](2)

(3) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási Terv tartalmazza.

(4) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol ez útterület miatt szükséges, a telekalakítást az önkormányzat kezdeményezi.

^[40]25. §

(1) A levegő védelmének részletes előírásait a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem során a zaj- és rezgésterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg.

(3) A helyi vízvédelem során a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

(4) A hulladékgazdálkodás részletes szabályait a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény határozza meg.

^[41]26. §

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §

(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Pétervására Város helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 2/1997. (II.13.) Ör. rendelete hatályát veszti.

^[42](3)