Pétervására Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről, valamint azok elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2023. 07. 28

Pétervására Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről, valamint azok elidegenítésére vonatkozó szabályokról

2023.07.28.

Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1)-(2) bekezdéseiben, 58. § (2)-(3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Pétervására Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló minden lakóingatlanra (lakásra, és lakás céljára szolgáló házas ingatlanra a hozzátartozó földrészlettel együtt), nem lakás céljára szolgáló helyiségre, valamint az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokban lévő lakások és helyiségek önkormányzati tulajdoni hányadára terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő azon lakásra, illetve nem lakás célú helyiségre, amelyet az Önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaság, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési intézmény, vagy más fenntartó (pl. Társulás) által fenntartott költségvetési intézmény részére, feladata ellátáshoz az Önkormányzat használatba adott.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.), valamint az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyon kezeléséről szóló 9/2013. (VII.12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyon R.) szabályait kell alkalmazni.

2. Általános rendelkezések

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakást

a) szociális bérlakásként, vagy

b) üzleti alapon lehet hasznosítani

(2) Önkormányzati tulajdonú bérlakást nem lakás céljára bérbe nem adható.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló szociális bérlakások felsorolását az 1. melléklet, az üzleti alapon hasznosítható lakóingatlanokat a rendelet 2. melléklete, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat tulajdonába álló - jelen rendelet hatálya alá tartozó – lakóingatlanokkal és helyiségekkel kapcsolatos hatásköröket

a) szociális bérlakások esetén a Szociális Bizottság (a továbbiakban: SZB) gyakorolja;

b) az üzleti alapon hasznosításra kijelölt bérlakások és helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a Városüzemeltetési és Sportbizottság (a továbbiakban: VSB) gyakorolja;

c) az Önkormányzat intézményeiben dolgozók szolgálati lakás bérleti igénye esetében – pályázati eljárás lefolytatása nélkül – pedig a Polgármester gyakorolja.

(5) Lakás szolgálati célú bérbeadása esetén bérleti szerződést csak az érintett munkajogviszonyban állóval lehet kötni.

(6) A szociális és az üzleti alapon hasznosításra szánt lakás, lakóingatlan bérleti díját a rendelet 4. melléklete szabályozza.

II. Fejezet

LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEI

3. Szociális bérlakás bérbeadásának feltételei

3. § (1) Szociális bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést csak határozott időre – legalább egy hónapra, legfeljebb egy évre, illetve feltétel bekövetkezéséig – lehet megkötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kell szerződést kötni

a) lakásfelújítás, karbantartás miatt történő átmeneti kiköltöztetés esetén;

b) ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni;

c) ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű állapotra alkalmassá, vagy korszerűsíti a 10. §-ban foglaltak alapján, legalább a lakbérbeszámítással érintett időtartamra.

(3) A bérleti idő lejártát megelőzően 60 nappal a jogosultsági feltételek fennálltát ismételten vizsgálni kell. Ha a szociális bérlakásra való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak a bérleti szerződés újabb egy év határozott időre meghosszabbítható.

(4) A bérlő írásbeli kérelmére méltányolható esetben a bérleti szerződés újabb két alkalommal meghosszabbítható, ha a bérlő

a) a bérleti díj-, illetve a bérleti jogviszonyából eredő bármely díjfizetési kötelezettségének a bérleti szerződés teljes időtartama alatt teljes mértékben eleget tett,

b) szerződésszerű kötelezettségeit a bérleti szerződés teljes időtartama alatt maradéktalanul teljesítette, és

c) szociális helyzete alapján továbbra is jogosultnak tekinthető.

4. § (1) A szociális bérlakásra jogosult

a) az a nagykorú személy

aa) aki legalább három éve pétervásárai állandó lakos, és ténylegesen is életvitelszerűen a településen él, vagy

ab) legalább három éve életvitelszerűen Pétervásárán él, vagy

ac) igazolni tudja, hogy legalább három éve folyamatosan Pétervására városban dolgozik;

b) a kérelmező családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a 45.000,-Ft-ot;

c) ha a családtagok tulajdonában nincs beköltözhető lakás céljára alkalmas ingatlan;

d) ha a család a minmálbér összegének ötszörösét meghaladó ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A kérelmet az igénylő a rendelet 5. mellékletébe foglalt formanyomtatványon nyújthatja be.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmező és a vele együtt költöző családtagjainak jövedelem igazolását,

b) a kérelmező és a vele együtt költöző családtagjainak vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatát,

c) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a bérleti díj megfizetésére képes, és annak folyamatos megfizetését vállalja.

4. A szociális bérlakás kiadásának rangsorolása

5. § (1) A szociális bérlakást igénylőket – a benyújtott kérelmük alapján – az SZB minden év december 31-ig igénylői rangsorba állítja. Az igénylői rangsor kialakításánál a következő szempontokat veszi figyelembe az SZB

a) a kérelmező által háztartásában eltartott kiskorú gyermekek száma;

b) a kérelmező, vagy az általa eltartott személy egészségi állapot miatti munkaképtelensége, vagy e miatti jövedelem kiesése;

c) az egy személyre jutó lakóterület nagysága;

d) a kérelem benyújtásának idején fennálló lakáshasználat jogcíme;

e) a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzete.

(2) A lakásigénylői kérelmek rangsorolásához környezettanulmány elkészítése szükséges.

(3) A megállapított lakásigénylői rangsor a következő év végéig megállapításra kerülő új sorrend kialakításáig marad érvényben.

(4) A szociális alapon bérbe adható lakás megüresedése esetén az SZB döntése alapján a lakásigénylői névjegyzék szerint kialakított rangsor legalacsonyabb számú helyén álló kérelmezőt írásban értesíti a megüresedés várható időpontjáról, a lakbér összegéről, a lakásbérlet feltételeiről.

5. Üzleti alapon bérbe adható lakások hasznosításának feltételei

6. § (1) Üzleti alapon bérbe adható lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, aki

a) magyar állampolgár és az, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg;

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, és a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint - Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;

c) harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik;

d) hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

(2) Házastársak és élettársak esetében elegendő az (1) bekezdésben meghatározott feltétellel a felek egyikének rendelkeznie.

7. § (1) Üzleti alapon bérbe adható lakás – a 2. § (4) bekezdés c) pontja kivételével – kizárólag pályázat kiírása útján adható bérbe legalább egy év, de legfeljebb öt év határozott időre.

(2) Az üzleti alapon bérbe adható lakás bérleti jogának megszerzésére a pályázatot a VSB írja ki, és Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) bírálja el.

(3) A kiírt pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbe adandó lakás műszaki jellemzőit,

b) a lakás pontos címét,

c) lakás minimális lakbérének összegét,

d) óvadékkal, kamattal, kötbérrel kapcsolatos rendelkezéseket,

e) pályázat benyújtásának határidejét, helyét, elbírálásának határidejét, módját,

f) bérleti jogviszony maximális időtartamát,

g) pályázati feltételekkel kapcsolatos egyéb adatokat, és benyújtandó nyilatkozatokat.

(4) A pályázat elbírálásánál előnyben részesül az a pályázó, aki

a) a pályázat benyújtásakor az érintett ingatlan vonatkozásában érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy bérleti szerződése a megelőző kilencven napon belül, a szerződésben kikötött határozott idő lejárta okán szűnt meg;

b) a legmagasabb bérleti díj összegének megfizetését vállalja;

c) az előírt minimálisan meghatározott óvadék összegétől magasabb óvadék összeget ajánl meg;

d) a bérleti díj meghatározott részének előre, vagy egyösszegben történő fizetését vállalja.

(5) A pályázat elbírálásánál az előnyben részesítés szempontjai a (4) bekezdésben felsorolt szempontok emelkedő sorrendjében kerülnek figyelembevételre.

(6) A pályázatot írásban, zárt borítékban kell benyújtani a pályázati kiírásban megjelölt valamennyi formai és tartalmi kellékkel együtt. A pályázatnak tartalmaznia kell továbbá a pályázó

a) személyi adatait és személyes körülményeit;

b) nyilatkozatát arról, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja;

c) a pályázó munkaviszony igazolását és jövedelemigazolását.

(7) A pályázatok értékelésénél a pályázó jelen lehet. Az értékelés szempontjairól és a pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyv készül. A pályázat kiírója írásban köteles közölni a pályázat eredményét a pályázókkal.

6. Lakás bérbeadásának általános feltételei

8. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, nem lehet - minimum 5 éven belül - lakás bérlője az a személy, akire a pályázata benyújtásának, illetve kérelme előterjesztése időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:

a) pályázatában, kérelmében lakáskörülményeire, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlanul kedvezőbb elbírálást tenne lehetővé;

b) korábbi, önkormányzati lakásra fennálló bérleti jogviszonya 5 éven belül azért került felmondásra a bérbeadó részéről, mert a bérlakásra való jogosultsága szempontjából lényeges, valótlan adatokat szolgáltatott;

c) öt éven belül önkényes lakásfoglalással került önkormányzati bérlakásba, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségbe, abban az esetben is, ha használati díj fizetési kötelezettségének eleget tett;

d) akinek önkormányzati lakásra, vagy szobabérletre vonatkozó bérleti szerződése a bérbeadó díj-hátralék miatti felmondása folytán megszűnt, a hátralék teljes összegének megfizetéséig;

e) akinek önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződését a bérbeadó a bérlőkre vonatkozó előírások súlyos megsértése miatt, így különösen a lakás rongálása, karbantartási, felújítási kötelezettségek elmulasztása, a lakás rendeltetésellenes használata, az együttélési követelmények megsértése miatt – öt éven belül - felmondta, vagy ha felmondást megelőzően a lakást elhagyta, akkor is, ha a kárt megtérítette;

f) aki lakásbérleti jogát vagy bérlakását lakástulajdonra cserélte;

g) aki az általa korábban bérelt önkormányzati tulajdonú bérlakását, annak megvásárlását követően elidegenítette.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl nem lehet lakás bérlője az a személy sem, akinek - a díjhátralék miatti felmondást követően - a nyilvántartott tartozása behajthatatlanság címén törlésre került, a hátralék teljes összegének megfizetéséig.

(3) Nem lehet lakás bérlője az a személy, akivel együtt költöző családtagjának a korábbi, önkormányzati lakásra fennálló bérleti jogviszonya az (1) bekezdés a) – e) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt okok miatt szűnt meg, az ott rögzített időpontig.

(4) Önkormányzati lakásra bérlőtársi, társbérleti és albérleti szerződés nem köthető.

7. Bérbeadói jogok és kötelezettségek

9. § (1) Az Önkormányzat nevében a tulajdonosi és bérbeadói jogokat - ha ettől a rendelet eltérően nem rendelkezik - a Polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a Lakás tv., és e rendelet keretei között

a) megállapítja a lakások és helyiségek bérbeadás jogcímének típusát,

b) évente elfogadja a tárgy évre vonatkozó karbantartási és felújítási tervet,

c) a mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározza a szociális bérlakások, az üzleti alapon bérbe adható lakóingatlanok bérleti díjait.

d) dönt a megüresedett lakások bérbeadásáról és a rendeletben foglaltak alkalmazásával meghatározza a bérleti jogviszony tartalmát, dönt a bérlő személyéről.

(3) A bérleti szerződésben fel kell tüntetni:

a) a lakáshoz tartozó helyiségeket,

b) a lakásberendezéseket és azok állapotát.

(4) Ha a bérlő a bérbeadót terhelő karbantartói, felújítási kötelezettséget vállal át, az életveszély elhárítása esetén a lakbérmérséklés a külön megállapodás szerint, de legfeljebb a költségek mértéke erejéig a lakbér 100 %-áig, egyéb átvállalt kötelezettség teljesítése esetén a lakbér 50 %-áig terjedhet.

(5) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

(6) Az Önkormányzat az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére Pétervására városban köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei az Önkormányzatot terhelik.

(7) A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként – a befogadott személyek számára is figyelemmel - megfelel a lakás követelményeinek.

8. Harmadik személy befogadása

10. § (1) Az Önkormányzati lakásba a bérlő a Lakás tv.-ben meghatározottakon túl, csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be más személyt.

(2) A befogadásról szóló hozzájárulást a befogandó beköltözése előtt a bérbeadótól írásban kell kérni.

(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a feleknek tudomásuk van arról, hogy a bérlő halála esetén a befogadott a lakásbérleti jogviszony folytatására a Lakás tv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl nem jogosult.

(4) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást:

a) ha a befogadó a befogadásra nem tud életszerű indokot hozni,

b) a befogadás indoka nem valós, vagy

c) ha a befogadó eddigi magatartásából nyilvánvaló, hogy a lakóközösséget zavarná, a lakóingatlan állagát veszélyeztetné.

(5) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely miatt a hozzájárulást meg kellett volna tagadni.

(6) A bérlő halála esetén 90 napon, a bérlő bérleti jogviszonyának egyéb okból történő megszűnését követően pedig legkésőbb 30 napon belül a lakóingatlant az így befogadott személynek el kell hagynia és elhelyezési igényt sem támaszthat.

9. Lakásbérlet létrejötte

11. § (1) Lakásbérleti szerződés – ha a Lakás tv. vagy e rendelet másként nem rendeli – azzal a természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható

a) általános szabályok alapján, pályázati úton, ideértve az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra vonatkozó lakáscsere iránti kérelmet is.

b) a Polgármester döntése alapján, a 2. § (4) bekezdés c) pontja és (5) bekezdése szerinti feltételek szerint.

c) a 15. §-ban szabályozott lakáscsere esetén, bizottsági hatáskörben.

d) a Lakás tv.-ben meghatározott egyéb esetekben.

e) pályázat kiírása nélkül, szociális bérlakás esetén bizottsági, üzleti alapon történő lakásbérlet esetén Képviselő-testületi hatáskörben, amennyiben a bentlakó bérlő a jogviszony meghosszabbítására kérelmet nyújtott be.

f) pályázat kiírása nélkül, Képviselő-testületi hatáskörben amennyiben a bérleti jogviszony létesítésére a bérlő tulajdonát képező ingatlan Önkormányzat részére történő átruházása miatt kerül sor, és a bérleti jogviszony megszűnik, de az átruházó bérlő, aki bérleti jogviszony folytatására egyébként jogosult lenne, új lakásbérleti jogviszony létesítése iránt kérelmet nyújtott be.

10. Lakásbérlet megszűnése

12. § (1) A lakásbérleti szerződés a Lakás tv.-ben foglaltak szerint szűnik meg.

(2) Ha a bérlő által az Önkormányzat részére visszaszolgáltatott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, és ez a lakás további hasznosítását nem késlelteti, az Önkormányzat és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkákat, pótlást, cserét

a) a bérlő új határidőre elvégzi, vagy

b) az Önkormányzat végzi el, a bérlő által a bérleti jogviszony keletkezésekor megfizetett, és rendelkezésre álló óvadék terhére, vagy - amennyiben a munkálatokat az óvadék nem fedezi, vagy a bérlő nem volt köteles óvadék megfizetésére – a bérlő költségére.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket az Önkormányzat részére egy összegben megtéríti.

(4) Szociális bérlakás esetén az SZB, egyéb esetekben a Képviselő-testület kivételesen engedélyezheti, hogy a volt bérlő a költségeket több – de legfeljebb 12 havi – részletben térítse meg. Ennek konkrét feltételeit és garanciáit megállapodásban kell rögzíteni.

(5) Megállapodás hiányában az Önkormányzat a hatályos jogszabályok szerint érvényesíti a bérlővel szembeni kártérítési igényét.

(6) A visszaadott lakóingatlan rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara üres, tiszta, esztétikailag elfogadható, és a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok üzemképesek.

(7) Lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő, valamint a vele együttlakó, befogadott hozzátartozója köteles a kiköltözéstől számított 3 munkanapon belül gondoskodni a bérleményben létesített lakcímének a lakcímnyilvántartásból való törléséről, ellenkező esetben az Önkormányzat. kezdeményezi az erre irányuló hatósági intézkedést („fiktív” lakcímmé nyilvánítás).

11. Jogcím nélküli lakáshasználat

13. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélkül használója a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónapig e rendelet 4. melléklete szerint az üzleti alapon bérbeadott lakóingatlan lakbérével azonos használati díjat köteles fizetni.

(2) A lakást jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével minden hónapban 50 %-kal emelt használati díjat köteles fizetni. A használati díj induló összege az üzleti alapon bérbeadott lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

12. A lakbér, a lakáshasználati díj, és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek meg nem fizetésére vonatkozó szabályok

14. § (1) A lakbér, a lakáshasználati díj, és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek 2 hónapon túli meg nem fizetése esetén, a Polgármester az illetékes közjegyzőnél, a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Pénzügyi Osztálya hátralékról szóló írásbeli tájékoztatását követően, köteles haladéktalanul fizetési meghagyást indítani.

(2) A Polgármester az (1) bekezdésbe foglalt eljárás megindítása előtt, kérelemre – az SZB előterjesztése alapján – méltányosságból engedélyezheti a felhalmozott hátralékos költségek részletekben történő megfizetését. Az így engedélyezett részletfizetés – akár egy havi - elmulasztása is, a teljes összegű hátralék azonnali megfizetését vonja maga után.

13. Bérbeadás lakáscsere jogcímén

15. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, önálló helyrajzi számmal rendelkező, lakás (lakóház) tulajdonjogára cserélhető.

(2) Az önkormányzati bérlakásért cserébe tulajdonba adni kívánt ingatlanon esetlegesen fennálló haszonélvezet, használat, vagy bérleti jog megszüntetéséről a csereszerződésben rendelkezni kell.

(3) Egy önkormányzati bérlakás több, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lakásra is cserélhető.

(4) Önkormányzati lakás cseréjéhez – az (1)–(3) bekezdésekre is figyelemmel - hozzájárulás abban az esetben adható, amennyiben jogszabályi rendelkezés alapján a hozzájárulás nem tagadható meg.

(5) Önkormányzati lakás bérleti joga másik, ugyancsak önkormányzati lakás bérleti jogára is elcserélhető, amennyiben a cserélő felek bérlői kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek, és a csere következtében érvényesülnek a bérbeadható lakás nagyságára irányadó szabályok.

14. A lakásbértámogatás

16. § A lakhatás költségeinek támogatására a bérlő az Önkormányzat a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátási formákról szóló 7/2021. (IX.30.) önkormányzati rendelete alapján települési támogatást vehet igénybe.

III. Fejezet

NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAI

17. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(2) A helyiség bérbeadásával kapcsolatos jogokat – a 18. § (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a Polgármester gyakorolja, a Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható.

18. § (1) A (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel a bérbeadó pályázat útján hasznosítja az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló üres - bérleti joggal nem terhelt - helyiségeket.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlójának önkormányzati érdeken alapuló döntése vagy jogszabályi kötelezettsége alapján adható - pályázati eljárás nélkül - ingyenes használatba.

(3) Pályázat kiírása nélkül hasznosítható az a helyiség, amely önkormányzati, vagy állami feladat megvalósításához, vagy önkormányzati érdek érvényesítéséhez szükséges.

19. § (1) A helyiség – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb öt évre adható bérbe. A hatáskör gyakorlója a használati jogviszony időtartamát - erre irányuló kérelem esetén - öt éven túli időtartamra is meghosszabbíthatja.

(2) A bérleti szerződés a bérlő ez irányú kérelmére, legfeljebb öt évre meghosszabbítható, ha a

a) bérlőnek a kérelem beadásának időpontjában bérleti díj tartozása nem áll fenn, és

b) bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét teljesítette.

(3) Határozatlan időtartamra adható használatba az a helyiség, amelyben az önkormányzat SZMSZ-ében meghatározott önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó tevékenység gyakorlására kerül sor.

(4) A bérleti jog átruházása esetén az új bérlő jogviszonyának tartama megegyezik az átruházás előtti jogviszony tartamával. A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával akkor ruházhatja át, ha az új bérlő

a) által a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység folytatásának jogszabályi feltételei fennállnak, és

b) vállalja a helyiség használati értékéhez igazodó új bér megfizetését.

(5) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető. Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti jogának cseréje esetén a jogviszony tartama megegyezik a cserébe kapott helyiségre vonatkozó korábbi jogviszony tartamával.

20. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, 3. melléklet szerinti nem lakás céljára szolgáló helyiségeket az VSB a megüresedést követő 1 éven belül bérbeadásra meghirdetheti a helyben szokásos módon.

(2) A helyiség meghirdetése legalább a következőket tartalmazza:

a) a helyiség műszaki jellemzői;

b) a helyiség épületen és településen belüli fekvése, pontos címe;

c) óvadékkal kapcsolatos rendelkezés;

d) a helyiség megtekintésének időpontja;

e) pályázat benyújtásának és elbírálásának határideje, borítékbontás időpontja;

f) bérleti jogviszony időtartama;

g) egyéb pályázati feltételekkel kapcsolatos adatok és nyilatkozatok.

(3) Előnyben részesül az a pályázó, aki

a) a legmagasabb bérleti díj összegének megfizetését vállalja;

b) az előírt minimálisan meghatározott óvadék összegétől magasabb óvadék összeget ajánl meg;

c) a bérleti díj meghatározott részének előre, egy összegben történő megfizetését vállalja;

d) az adott területen hiányzó szolgáltatást biztosít.

(4) A helyiség legfeljebb 5 évre adható bérbe.

21. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez hozzá kell járulni, ha az új bérlő vállalja

a) az eredeti tevékenység továbbfolytatását, vagy az önkormányzat a tervezett tevékenységhez hozzájárult,

b) a csere, vagy átruházás időpontjában érvényes óvadék letételét,

c) hogy az eredeti bérlővel a helyiségben végzendő munkák finanszírozásáról megállapodik,

d) az átruházás időpontjában fennálló feltételekkel való szerződéskötést, továbbá

e) az eredeti bérlő a helyiség karbantartására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, vagy ennek elvégzésére az új bérlővel megállapodást köt,

(2) A csere vagy átruházás folytán az eredeti bérlőt megillető összeg 50 %-a, de legalább az általa letett óvadék összege az önkormányzatot illeti.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt óvadék összege az önkormányzatot akkor is megilleti, ha az eredeti bérlő szerzi meg a nagyobb helyiséget, és ő fizeti az értékkülönbözetet. Ha a cserélő felek mindegyike önkormányzati helyiség bérlője, úgy az önkormányzatot valamennyi önkormányzati helyiség után megilleti az értékkülönbözeti befizetés.

(4) A bérlő a bérlet tartama alatt a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, a helyiséget albérletbe nem adhatja.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL

15. Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai

22. § (1) Az önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a Lakás tv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) Ha a Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló lakás értékesítését határozatában elrendeli, úgy a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az elővásárlási joggal érintett lakást az (1) bekezdésben meghatározott elővásárlásra jogosultaknak fel kell ajánlani megvételre.

(3) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a helyben szokásos forgalmi érték, melyet ingatlanforgalmi értékbecslő állapít meg a Lakás tv. 52. § (1) bekezdésének figyelembevételével.

23. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban elfogadja, az adásvételi szerződést az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül meg kell kötni.

(2) Elővásárlásra jogosult az ajánlatot elfogadó nyilatkozatával egyidejűleg írásban részletfizetést kérhet.

(3) Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 90 napon belül egy összegben megfizeti, 10% vételárkedvezményben részesül.

24. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nem fogadja el az ajánlatot, a lakást lakottan, pályázat útján kell értékesíteni.

(2) A pályázati eljárásra a Vagyon R.-ben foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni.

(4) A pályázati kiírásba bele kell foglalni, hogy az értékesítésre kijelölt lakás lakottan kerül elidegenítésre, melynek vonatkozásában az elővásárlásra jogosult a pályázat során kialakult vételáron elővásárlási jogával élhet.

(5) A 22. § (3) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott helyben szokásos forgalmi érték a pályázati kiírás induló ára.

(6) A pályázat nyertese által megajánlott vételárat a polgármester írásban közli az elővásárlásra jogosulttal, és felhívja, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.

(7) Ha az elővásárlásra jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést az (5) bekezdésben meghatározott módon kialakult vételáron elővásárlásra jogosulttal meg kell kötni. Elővásárlásra jogosultat ebben az esetben is megilletik az 28. § szerinti részletfizetési kedvezmények, amennyiben azt írásban kéri.

(8) Ha elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogával nem él, úgy az adásvételi szerződést a nyertes pályázóval kell megkötni. A nyertes pályázó az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vételárat egy összegben megfizetni.

(9) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, akkor a pályázat ismételten kiírásra kerül mindaddig, amíg arra valaki ajánlatot nem tesz, vagy ameddig a Képviselő-testület a lakás értékesítésére irányuló határozatát hatályon kívül nem helyezi.

16. Elidegenítés eljárási szabályai

25. § (1) Ha a Képviselő-testület a lakást elidegenítésre kijelöli, a Polgármester az elővásárlásra jogosultat értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről. Az értesítés tartalmazza:

a) a képviselő-testület határozatát, melyben a lakást értékesítésre kijelölte;

b) a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait;

c) a lakás 22. § (3) bekezdésben meghatározott módon megállapított forgalmi értékét;

d) tájékoztatást az e rendelet alapján igénybe vehető kedvezmények mértékéről és módjáról;

e) tájékoztatást arról, hogy

ea) ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül a vételárat írásban nem fogadja el, akkor a lakás lakottan pályázat útján kerül értékesítésre, és

eb) ha az elővásárlási jogosult a pályázati eljárás folyamán él elővásárlási jogával, úgy a pályázati eljárás folyamán kialakult, magasabb vételáron vásárolhatja meg a lakást.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzathoz megérkeznie. E határidő jogvesztő.

(3) Lakás eladására kizárólag akkor köthető adásvételi szerződés, ha a szerződés megkötésekor a lakással kapcsolatosan a vevőnek lakbér, közüzemi díj, helyi adó, adó, adók módjára behajtandó egyéb köztartozása nincs, illetve az önkormányzattal lezáratlan jogvitája nincs és eleget tesz e rendeletben rögzített feltételeknek.

(4) Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben az elővásárlási jogával élő, valamint a 28. § szerinti részletfizetési kedvezményben részesülő köteles a közjegyző előtt egyoldalú jognyilatkozatot tenni.

(5) A végrehajtható okiratba foglalt jognyilatkozatba kell foglalni a vételár részlet meg nem fizetésének jogkövetkezményeit. A közjegyzői okiratot a szerződéskötéskor be kell mutatni. A közjegyzői eljárás költségei a vevőt terhelik.

26. § (1) A vevő köteles a lakásra a vételár hátralék fennállásáig lakásbiztosítást kötni és a biztosítás kedvezményezettjeként a mindenkori fennálló vételár hátralék és járulékai erejéig az eladót megnevezni. A biztosítási szerződést a szerződéskötéskor be kell mutatni.

(2) A törlesztő részletek a tárgyhó utolsó napján válnak esedékessé. A határidőre be nem fizetett törlesztő részletek után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.

(3) A szerződés megkötésével és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejelentésével, valamint a forgalmi értékbecsléssel kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

17. Ajánlat visszautasításának következményei

27. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos válaszában nem fogadja el az ajánlatot, a polgármester az elővásárlásra jogosultat értesíti, hogy a lakás lakottan történő értékesítése céljából pályázatot ír ki. Az értesítés tartalmazza:

a) a képviselő-testület határozatát, melyben a lakást értékesítésre kijelölte;

b) a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait;

c) a lakás a 22. § (3) bekezdésben meghatározott módon megállapított forgalmi értékét;

d) a pályázat kiírásának tényét, és az eredményhirdetés várható idejét;

e) tájékoztatást arról, hogy a kialakult vételárról az elővásárlási jogosult a pályázat eredményhirdetését követően kap értesítést.

(2) A pályázati eljárás eredményhirdetését követően a polgármester haladéktalanul tájékoztatja az elővásárlásra jogosultat a kialakult vételárról, és tájékoztatást ad az e rendelet alapján igénybe vehető kedvezmények mértékéről és módjáról.

(3) Ha az elővásárlásra jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a bérbeadóhoz megérkeznie. A határidő jogvesztő és a továbbiakban az e rendelet 25. § (3)–(4) bekezdéseit, valamint a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha az elővásárlásra jogosult nem él elővásárlási jogával, akkor az e rendelet 24. § (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

18. Részletfizetés szabályai

28. § (1) Az elővásárlásra jogosult a vételár vonatkozásában írásban részletfizetést kérhet.

(2) Részletfizetés akkor biztosítható, ha a vevő vállalja részletfizetésre vásárolt lakás vételárhátralék és járulékai erejéig a jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás díjának megfizetését.

(3) Részletfizetési kérelem esetén az eladó az elővásárlásra jogosultnak legfeljebb 5 évi részletfizetést biztosít a futamidő tartamára a Ptk. szerinti ügyleti kamat kikötésével. Az ügyleti kamat nem lehet kevesebb, mint a mindenkori jegybanki alapkamat.

(4) Az Önkormányzat és intézményeiben dolgozó munkavállaló, közalkalmazott vagy köztisztviselő jogviszonya fennállása során, ha elővásárlásra jogosult, úgy kérelme esetén az eladó legfeljebb 15 évi részletfizetést biztosít a futamidő tartamára a Ptk. szerinti ügyleti kamat kikötésével. Az ügyleti kamat nem lehet kevesebb, mint a mindenkori jegybanki alapkamat.

(5) A (4) bekezdés szerinti elővásárlásra jogosult az Önkormányzat vagy intézményeitől történő nyugdíjba vonulása esetén is jogosult részletfizetésre.

(6) A fizetendő vételárrészletek havi egyenlő összegben kerülnek megállapításra.

(7) A vételár hátralékának a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevőnek, a részére fennálló tartozásból 10% engedményt kell adni.

(8) A részletfizetés esetén a 22. § (3) bekezdésben meghatározott módon megállapított forgalmi érték 20%-kal növelt vételárat kell megfizetni.

(9) A Képviselő-testület a fenti rendelkezések alkalmazásától eltérhet, ha a rendelkezésektől történő eltérés az Önkormányzat számára kedvezőbb megállapodás megkötését teszi lehetővé.

19. Elővásárlással nem érintett lakások elidegenítésének szabályai

29. § (1) Bérlő által nem lakott bérlakás elidegenítése pályáztatás útján történik. A pályázati eljárásra a Vagyon R.-ben foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni.

20. Elővásárlási joggal nem érintett nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai

30. § (1) Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. A bérlőt a 25. § (1) bekezdésében meghatározott módon kell értesíteni.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nem fogadja el az ajánlatot, a nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázat útján kell értékesíteni.

(3) A pályázati eljárásra a Vagyon R.-ben foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy részletfizetést a bérbeadó nem köteles biztosítani, és az esetleges részletfizetés feltételeiről a 28. §-ban foglaltaktól eltérően a felek szabadon állapodnak meg.

(4) Az elővásárlási joggal érintett nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésénél a pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni.

(5) A pályázati kiírás induló árát ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg.

(6) A pályázat nyertese által megajánlott vételárat a polgármester írásban közli az elővásárlásra jogosulttal, és felhívja, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.

(7) Amennyiben az elővásárlásra jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a (5) bekezdésben meghatározott módon kialakult vételáron bérlővel kell megkötni.

(8) Amennyiben a pályázatra senki nem jelentkezik, akkor bérlő a pályázati kiírás induló vételárán jogosult a helyiség megvásárlására. Bérlő ezen jogával a pályázati határidő leteltét követő 30 napon belül az Önkormányzat részére eljuttatott írásbeli nyilatkozatával élhet.

31. § Az olyan garázs, illetve pince értékesítése esetén, amelynek bérlője olyan személy, aki az Önkormányzat tulajdonban álló lakást is bérel, az általa bérelt garázs, illetve pince elidegenítése vonatkozásában a IV. fejezetben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vételár vonatkozásában az 30. § (5) bekezdés szerinti vételár az irányadó, részletfizetést pedig a bérbeadó nem köteles biztosítani, és az esetleges részletfizetés feltételeiről az 28. §-ban foglaltaktól eltérően a felek szabadon állapodnak meg.

21. Záró rendelkezések

32. §1

33. § Ez a rendelet 2023. július 27-én lép hatályba.

1

A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.