Pély Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Pély község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2006. 01. 01Pély Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Pély község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
2006.01.01.
Pély község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Pély Helyi Építési Szabályzatát, jóváhagyja Szabályozási tervét és elrendeli azok együttes alkalmazását.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya Pély település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Pély község Helyi Építési Szabályzata előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. § .
A belterületi határ módosítása
(1) A belterület határvonalának lehetséges módosítását a Szabályozási Terv és a 3. számú melléklet tünteti fel. A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.
(2) A beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.
(3) A belterületen lévő beépítésre nem szánt területek belterületből való kizárásáról minősített többségű külön határozatban kell intézkedni.
(4) A tervezett területhasználat szerinti infrastrukturális ellátásról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról a belterületi határ változásáról szóló rendelet megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.
3. § .
Szabályozási elemek
(1) A Szabályozási Terv kötelező és nem kötelező elemeket tartalmaz.
(2) A kötelező erejű elemek csak a Településrendezési Terv módosításával együtt változtathatók meg.
(3) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:
a) A tervezett belterületi határvonal;
b) A beépített, illetve a beépítésre szánt területek és a beépítésre nem szánt területek határvonala;
c) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa – kötelező szabályozási vonal;
d) A szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság;
e) Az eltérő építési övezetek és övezetek határa;
f) A területfelhasználási kategóriák;
g) Az övezeti besorolás;
h) Az övezeti jellemzők:
1. a kialakítható legkisebb telekterület mérete;
2. a beépítési mód;
3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke;
4. a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság;
5. a beépítés feltételének minimális közművesítettségi mértéke;
6. a zöldfelület legkisebb mértéke;
7. a megengedett legnagyobb igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetterhelési határértékek – emisszió és imisszió);
8. a terepszint alatti építmények építési feltételei.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és a Településszerkezeti Terv Leírásának, valamint a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzatnak az egyidejű módosítása szükséges;
b) Csak az övezeti jellemzőket érintő módosításhoz a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítása szükséges;
c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához - (összevonás, telekalakítás) - melyet telekterület korlátozás nem tilt, és kötelező szabályozási vonal, vagy övezeti határ nem érint, a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
4. § .
A beépítésre szánt területek területfelhasználása
(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG |
JELE |
|---|---|
Lakóterületek – ezen belül |
L |
Falusias lakóterület |
Lf |
Vegyes területek – ezen belül |
V |
Településközponti vegyes terület |
Vt |
Gazdasági területek – ezen belül |
G |
Kereskedelmi, szolgáltató terület |
Gksz |
Ipari terület |
Gip |
Mezőgazdasági üzemi terület |
Gm |
Különleges területek – ezen belül |
K |
Temető területe |
K/te |
Kegyeleti park területe |
K/ke |
Sportterület |
K/sp |
Tervezett piac terület |
K/pi |
Különleges közmű terület |
K/k |
Különleges üzemi tevékenységgel összefüggő terület |
K/vad |
(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve (1. sz. melléklet; rajzszám: TRT_02) határozza meg.
5. § .
A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása
(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG |
JELE |
|---|---|
Közlekedési és közműterületek – ezen belül |
Kö |
Közutak területe |
Köu |
Zöldterületek – ezen belül |
Z |
Közkert terület |
Zk |
Játszókert |
Zj |
Csatorna menti zöldsávok |
Zcs |
Díszkert |
Zdk |
Egyéb zöldterületek – (gyepes, nádas területek) |
Ze |
Erdőterületek – ezen belül |
E |
Védelmi célú erdőterület |
Ev |
Mezőgazdasági területek – ezen belül |
M |
Általános mezőgazdasági területek |
Má |
Szántóterületek |
Má/sz |
Gyep területek |
Má/gy |
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek |
Mkf |
Korlátozott funkciójú szántó művelési ágú területek |
Mkf/sz |
Korlátozott funkciójú gyep művelési ágú területek |
Mkf/gy |
Korlátozott funkciójú nádas művelési ágú területek |
Mkf/ná |
Kertes mezőgazdasági területe |
Mk |
Vízgazdálkodási területek – ezen belül |
V |
Vásárhelyi tározó területe |
Vv |
Másodlagosan mezőgazdasági – szántó művelési ágú – terület |
Vv/sz |
Másodlagosan mezőgazdasági – gyep művelési ágú – terület |
Vv/gy |
Másodlagosan erdő terület-felhasználású terület |
Vv/e |
Állandó vízfolyás medre és parti sávja |
V/f |
Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja |
V/cs |
Árvízvédelmi töltés |
V/t |
Vízbeszerzési és vízmű terület |
V/m |
(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve (2. sz. melléklet; rajzszám: TRT_03) határozza meg.
6. § .
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.
(2) A lakóterület kialakítása érdekében történő kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést az ingatlan tulajdonosainak kell kérelmeznie.
(3) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(4) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt:
a) tilalmat, vagy annak megszüntetését a vonatkozó rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozatban közli, és egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,
b) az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(5) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.
(6) A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv.22 § (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.
(7) A településrendezési kötelezettségnek a tulajdonostól elvárható mértéken túli teljesítéséhez - a beépítésre vonatkozó kötelezettség kivételével – az önkormányzat a képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott mértékben hozzájárul.
(8) A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzat az Étv. 29. § (2) bekezdés szerint köteles eljárni.
(9) Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.
7. §
.
A telekalakítás szabályai
(1) A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás - a 6. § szerinti feltételek betartásával kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett – jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.
(2) Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.
(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.
(4) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig csak a kialakult használat megtartásával, és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.
8. § .
A telkek beépítésének feltételei
(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén építési tevékenység csak a vonatkozó előírások szerint engedélyezhető.
(3) A beépítésre szánt területen az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő ingatlan esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a telek beépítésére, az építészeti és településképi követelmények tisztázására vonatkozó, összesített tartalmú elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni, és elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az elvi építési engedélyben az adott ingatlant a szükséges feltételek megléte és betartása mellett építési telekké kell nyilvánítani. A beépítési feltételeknek meg nem felelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területként használható fel.
(4) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés, amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket, csak az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.
(5) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az OTÉK 32. § szerinti építmények helyezhetők el.
(6) A beépítésre nem szánt területeken építési tevékenység az építéshatósági eljárások szabályai szerint az Étv. 19. § (2) bekezdés betartásával engedélyezhető.
9. § .
Építéshatósági eljárások
(1) Építési engedély csak az övezetre, vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telekre, valamint a beépítésre szánt területen a belterületbe vont építési telkekre adható.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási terv szerint megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építés és telekalakítás a szabályozási tervtől eltérő területhasználat esetén csak akkor engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti területfelhasználás a terv távlatán túl (10, vagy több év) válik esedékessé, és annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé. Ezen a területen építmény csak ideiglenes jelleggel, visszavonásig érvényes hatállyal, kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető.
(4) Az építési tilalom alá eső területen csak az Étv. 22. § (2) bekezdés szerinti építési munka engedélyezhető.
(5) A változtatási tilalom alá eső területen építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, arra engedélyt adni, valamint értéknövelő változtatást végezni - az életveszély elhárításán kívül - nem lehet.
(6) A Képviselő-testület a vonatkozó rendeletben meghatározott építési munkák körét az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen külön rendeletben meghatározottak szerint bővíti.
(7) Az építési engedélyezési eljárás során az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen az építési engedélyezés feltételeit a Képviselő-testület az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó külön rendeletben szabályozza.
(8) Az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó rendelet megalkotásáig a terv által jelölt építészeti örökség-védelem helyi területén az egyéb jogszabályok megtartásával és akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglevő környezethez. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől eltérő, léptéktelen, a környezetbe nem illő idegen formai és építészeti elemek kialakítását célzó épület, építmény, továbbá a környezet hagyományaitól eltérő építési anyaghasználat.
(9) Közterületen csak a Képviselő-testület külön rendeletével szabályozott építmények építése engedélyezhető.
(10) Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások, és a település állattartási rendeletének együttes alkalmazásával engedélyezhető.
(11) Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki.
(12) Az építési engedély kérelemhez a harmonikus településkép, utcakép kialakításához M=1:500-as léptékben utcaképet kell készíteni, melyen a tervezett épület mellett lévő 2-2 szomszédos ingatlan építészeti együttesét kell ábrázolni. Az utcaképen az épületek sorát kerítéssel együtt kell ábrázolni.
(13) Az újonnan kialakítandó vagy tömbfeltárásokkal bővülő összefüggő lakó, településközponti vegyes ill. gazdasági területek esetében telekalakítási tervet kell készíttetni (85/2000. (XI.08) FVM rendelet szerint), amelyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI
10. § .
Általános előírások
(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Új területhasználat, beruházás, létesítés esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változtatással járó várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és ezen vizsgálati dokumentáció csatolása az engedélykérelemhez.
(3) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.
(4) A környezetszennyező források körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.
(5) A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
11. § .
A föld védelme
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelezettsége.
(2) A defláció ellen mezővédő erdősávokat kell telepíteni.
(3) A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.
12. § .
A vizek védelme
(1) A település a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet, illetve a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.
(2) A felszíni vizekbe történő közvetlen szennyvíz, használtvíz bevezetés esetén a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendeletben szereplő kibocsátási határértékeket szüksége figyelembe venni.
(3) A 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet melléklete alapján a Natura 2000 vizes élőhelyei a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek.
(4) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.
(5) Az évi 500 m3 háztartási vízigényt kielégítő lakossági talajvízkutak létesítése, használatba vétele és megszüntetése helyi önkormányzati hatósági jogkör (az önkormányzati engedélyezési mélységhatár 15 m).
(6) Az élővizek partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
13. § .
A levegőtisztaság védelme
(1) A levegőtisztaság védelme a Környezetvédelmi tv., a levegő védelmével kapcsolatos vonatkozó rendelet előírásai alapján történik.
(2) A település területén kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása, légszennyezésre gyakorolt hatása a jogszabályok előírásait teljesítik, és környezetveszélyeztetést nem okoznak.
(3) A szabályozási tervben kijelölt környezetvédelmi védőtávolságokon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület.
(4) Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő berendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más vízi növények égetése, továbbá a nem védett területeken tarlóégetés csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon történhet.
14. § .
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(2) A zajterhelési határértéket általános érvényűen a 8/2002. (I. 23.) EüM sz. rendelet mellékletei tartalmazzák. A területre a hivatkozott rendelet mellékletének előírásait kell alkalmazni (nappal 55 dB, éjszaka 45 dB határértékek érvényesítendők).
(3) Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő, amennyiben a lakóterületen kerül elhelyezésre.
(4) A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.
15. § .
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
Kommunális hulladék
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Tilos a hulladékok illegális lerakása, égetése!
(2) A település területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak zárt edényzetben tárolható.
(3) A közterületek tisztántartásáról, takarításáról, hulladék és gyommentesítéséről külön önkormányzati rendeletben kell intézkedni.
(4) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz az illetékes Vízügyi Igazgatóság és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását be kell szerezni.
16. § .
Sugárzás
(1) A sugárzás tekintetében a vonatkozó törvényekben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2) A település területén az 1 W-nál kisebb adóteljesítményű, kereskedelmi frekvencián üzemelő nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők 1 m-nél nem hosszabb tartóoszlopai a település beépítésre szánt területén lévő építmények tetőfelületén is elhelyezhetők.
(3) Az 1 m-nél hosszabb tartóoszlopokon elhelyezésre kerülő átjátszók és adóvevők csak beépítésre nem szánt területen létesíthetők.
17. § .
Települési zöldfelületek védelme
(1) A település területén található, egyéb területfelhasználási (főként közlekedési) egységekhez kapcsolódóan kialakított zöldfelületek, zöldsávok védelméről a település önkormányzata gondoskodik. Kiemelten kezelendők a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák környezetében található zöldsávok.
(2) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni.
(3) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, illetve növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az 1991. évi XX. törvénnyel módosított, 21/1970. (VI.21.) Korm. rendelet előírásainak betartásával lehet.
(4) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
(5) Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a tájra hagyományosan jellemző, a települési karakterhez illő fafajokat.
(6) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
(7) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, az új és a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(8) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolást nem igényelnek.
18. § .
Környezetvédelmi célú övezetek és egyéb szabályozási elemek
Vízfolyások védőterülete
(1) Az egyéb HÉSZ előírásoknak megfelelően külterületen a vízfolyások menti 50 m széles védősávban:
a) a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, a területen sem lakó, sem gazdasági épületek nem létesíthetők,
b) természeti területen, vagy ökológiai folyosón meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
Vízművek védőterülete
(2) A védőidomokban, védőterületeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.
(3) A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe.
(4) A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos.
(5) A védőidom területén a teljes közművesítettség biztosítása kötelező.
19. § .
Környezeti biztonság
(1) A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések, 1 kV feszültség feletti villamos vezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a vonatkozó előírások betartásával kell végezni.
IV. Fejezet
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
20. § .
A természet értékeinek védelme
(1) Pély területén a természetvédelmi és tájvédelmi elsőfokú hatósági, szakhatósági jogköröket a területileg illetékes Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (székhelye: Szolnok) gyakorolja.
(2) Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(3) Az egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
(4) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.
(5) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.
(6) Pély területén országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek a Hevesi Füves Puszták TK (HFP TK), a Közép-tiszai TK (KT TK) és a bővítésére szánt területek. Az övezet által érintett területek részben lefedik a kijelölt természeti területek, Natura 2000 területek és Nemzeti Ökológiai Hálózati elemek övezeteit. Ahol átfedés van a különböző védettségi kategóriák besorolása között, mindig a szigorúbb (TK-ra vonatkozó) előírásokat kell alkalmazni.
Országos jelentőségű védett természeti területek
(Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területei, Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet)
(7) Az országos jelentőségű védett természeti emlékekkel kapcsolatban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait kell alkalmazni. A területhasználatot a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően, illetve az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság javaslatainak megfelelően kell megszervezni.
(8) Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
(9) Védett természeti területen tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Ennek érdekében védett természeti területen kizárólag az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével adható ki bármilyen jellegű építményre vonatkozóan építési engedély.
(10) A védett természeti területen a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza. A kezelési terv az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű.
(11) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez;
b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, használáshoz;
c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
f) nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;
g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
h) horgászathoz;
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
(12) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre, így különösen:
a) földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
b) telekalakítás, területfelhasználás, építés, létesítés és használatbavétel;
c) nyomvonalas létesítmény és földmű építése;
d) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat;
e) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során;
f) az erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban;
g) bányatelek megállapításának, módosításának, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására, a kitermelés szüntetetésére, a bánya bezárására vonatkozó műszak üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatának engedélyezésekor, továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokban;
h) termőföld más célú hasznosításának;
i) külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának engedélyezésekor.
(13) A villamosenergiai hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) vezetékeit a település- és tájkép védelme érdekében földkábelben kell vezetni.
(14) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(15) Az övezetben külszíni művelésű bánya nem nyitható.
(16) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.
Természeti területek és ökológiai folyosók övezete
(17) Pély területén a Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt Természeti területek és ökológiai folyosó elemek átfedik egymást, ezért a rájuk vonatkozó előírásokat összevontan kell kezelni.
(18) Az övezet területére közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(19) Az övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(20) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
(21) Az övezetben csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
(22) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló, extenzív mezőgazdasági tevékenységet kiszolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.
(23) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
(24) Vízfolyások partján legalább 50 méter széles sávban:
a) a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők,
b) gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.
Natura 2000 területek
(25) Tilos a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges.
(26) A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természet-védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ egyéb övezetekre vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.
(27) Natura 2000 területen az illetékes nemzeti park igazgatóság - vagy a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú természetvédelmi hatóság - engedélye, illetve hozzájárulása szükséges
a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez;
b) a terület helyreállításához, jellegének, termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz;
c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
d) talajfelszínen zajló, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
(28) A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:
a) telekalakítás, területfelhasználás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez;
b) nyomvonalas létesítmény és földmű építése engedélyezéséhez;
c) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez;
d) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéshez;
e) erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásban;
f) bányatelek megállapítására, módosítására;
g) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, vagy a kitermelés szünetelésére;
h) meddőhányó hasznosítására;
i) bányászati létesítmények építésére és üzembe helyezésére;
j) továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokra.
Tájképvédelmi övezet
(29) Pély területén a Hanyi-Tiszasülyi és a Hanyi-Jászsági síkvidéki vésztározó kijelölt területe tartozik a tájképvédelmi övezethez.
(30) Tájképvédelmi övezetben új külszíni bányatelek csak nemzetgazdasági érdekből létesíthető.
(31) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.
(32) Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét.
(33) Az övezetben a meglévő fasorok, mezsgyék védelmét biztosítani kell.
Érzékeny Természeti Területek övezete
(34) Pély területe része a Hevesi sík elnevezésű Érzékeny Természeti Területnek.
(35) Az övezetbe – a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.
(36) Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.
V. Fejezet
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
21. § .
Általános előírások
(1) Védett közterületet érintő településrendezési tervek készítésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak,
b) egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyenek,
c) a védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
d) a védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
e) A védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
(2) A védett közterület alakítására rendezési tervet kell készíteni.
22. § .
Építészeti értékvédelem
(1) A település területén fekvő műemlék objektumok felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat az építészeti örökség védelme érdekében területrészeinek és egyedi építményeinek védelmét helyi rendeletben szabályozza. Ennek biztosítása érdekében helyi egyedi védelem alatt kell kezelni és nyilvántartani a 8. számú melléklet szerinti területeket és építményeket.
(3) Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének keretén belül - különösen az Étv. vonatkozó előírásainak betartásával - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló vonatkozó rendelet szerinti szabályokat állapíthatja meg.
(4) Az építési hatóság az engedélyezési eljárások során elrendelheti:
a) az épület építéstörténeti kutatását,
b) az épületen található értékes részletek szakértővel való felújíttatását,
c) az épület homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.
(5) A település területén a tetők anyaga szürke hullámpala, illetve régi típusú üvegszál-betétes műanyag, áttetsző hullámlemez nem lehet.
(6) A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
(7) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen. Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.
(8) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes burkolókő) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
(9) A műemlék környezetében csak stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetőek. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
(10) A helyi védelemre javasolt épületek esetében az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
(11) A homlokzati díszítőelemeket (tagozatok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, külső és belső nyílászárókat, kapukat, stb.
23. § .
Régészeti örökség védelme
(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 9. számú melléklet tartalmazza.
(2) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.
(3) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapotromlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Heves Megyei Múzeumnak be kell jelenteni.
(5) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(6) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó törvény és kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.
VI. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
24. § .
A területre vonatkozó általános előírások
(1) A település területén belül telket kialakítani a Szabályozási Terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) A beépítésre szánt területek övezeti kódjának létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/O.1.03.4) ahol
Lf – területfelhasználás kategóriája
O – a beépítési mód kódja
1 – a megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódja
03 – a telekterület minimális nagyságának kódja
4 – a megengedett legnagyobb beépítettség mértekének kódja
(3) A beépítési mód kódja:
Beépítési mód |
Kód |
Kialakult beépítési mód |
K |
Szabadonálló beépítési mód |
S |
Oldalhatáron álló beépítés |
O |
Ikres beépítés |
I |
Hézagosan zártsorú beépítés |
HZ |
Zártsorú beépítés |
Z |
(4) A megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódjai:
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Kód |
|---|---|
Kialakult építménymagasság |
K |
3,5 |
1 |
4,5 |
2 |
6,0 |
3 |
7,5 |
4 |
9,0 |
5 |
(5) A telekterület min. nagyságának kódjai:
A kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
Kód |
|---|---|
Kialakult |
K |
360 |
03 |
550 |
05 |
720 |
07 |
900 |
09 |
1200 |
12 |
1500 |
15 |
2000 |
20 |
3000 |
30 |
5000 |
50 |
10000 |
1H |
20000 |
2H |
30000 |
3H |
50000 |
5H |
(6) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódjai:
A megengedett legnagyobb beépítettség |
Kód |
|---|---|
Kialakult |
K |
0 % |
0 |
10 % |
1 |
20 % |
2 |
30 % |
3 |
40 % |
4 |
50 % |
5 |
60 % |
6 |
(7) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.
(8) A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:
a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m2-nél.
b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezet sem építhető be.
(9) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(10) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(11) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához az önkormányzat helyi rendeletével megállapított parkolót kell létesíteni.
(12) Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:
elő- és oldalkertben:
közműbecsatlakozási műtárgy
hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
oldal- és hátsókertben:
kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
kerti épített tűzrakó hely, lugas,
kerti szabadlépcső és lejtő,
hátsókertben:
kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes felülettel
szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
(13) Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:
a) Előkertek:
a. Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. (Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az OTÉK előírásait kell alkalmazni.)
b. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.
b) Oldalkertek:
OTÉK előírásai szerint.
c) Hátsókertek:
OTÉK előírásai szerint.
(14) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
(15) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
(16) A kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterületet nem éri el, de azon épület a szükséges telepítési távolságok betartásával elhelyezhető.
LAKÓTERÜLETEK
26. § .
Falusias lakóterületek (Lf)
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
(3) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
a) a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) kézműipari építmény
e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
f) sportépítmény
g) termelő kertészeti építmények
(4) A falusias lakóterületen belül a minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetén csak egy lakóépület létesíthető. A melléképületeket csak a lakóépülettel egybeépítve lehet elhelyezni.
(5) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:
üzemanyagtöltő állomás
(6) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetők el az övezeti szabályoknak megfelelően:
Jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.)
Háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:
Egyéb tároló építmények (szerszámoskamra, csűr, pajta stb.);
Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi;
Kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet;
Turizmushoz kapcsolódó funkciók (szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók stb.);
Fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház);
Pince, pince felépítménye.
(7) A falusias lakóterületen az előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(8) Az övezet mind belterületen, mind külterületi lakott helyként megjelenhet. A lakóterületek belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik, amennyiben külterületen található és a belterülethez nem csatlakozik. Ebben az esetben beépítésre szánt területként kezelendő.
27. § .
A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Min. |
Max. beépítettség |
Max. |
Min. |
|
Lakóterület |
m2 |
% |
m |
% |
||
Falusias |
Lf/0.05.30.4,5 |
Oldalhatáron álló |
540 |
30 |
4,50 |
40 |
Lf/0.07.30.4,5 |
Oldalhatáron álló |
720 |
30 |
4,50 |
40 |
|
Lf/0.09.30.4,5 |
Oldalhatáron álló |
900 |
30 |
4,50 |
40 |
|
Lf/0.15.30.4,5 |
Oldalhatáron álló |
1500 |
30 |
4,50 |
40 |
|
28. § .
Vegyes területek
(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
29. § .
Településközponti vegyes területek (Vt)
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület, igazgatási épület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) egyéb közösségi szórakoztató épület,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportépítmény.
(3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
a) zavaró hatású gazdasági építmény,
b) termelő kertészeti építmény,
c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
30. § .
A vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||
Építési övezet jele |
Beépítési |
Min. |
Max. beépítettség |
Max. |
Min. zöldfelület |
|
m2 |
% |
m |
% |
|||
Településközponti vegyes terület |
Vt/S.20.40.6,0 |
Szabadonálló |
2000 |
40 |
6,0 |
30 |
Vt/O.12.30.4,5 |
Oldalhatáron álló |
1200 |
30 |
4,50 |
30 |
|
Vt/O.07.30.4,5 |
Oldalhatáron álló |
720 |
30 |
4,50 |
30 |
|
Vt/S.K.K.K |
Szabadonálló |
Kialakult |
Kialakult |
Kialakult |
30 |
|
31. § .
Gazdasági területek
(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).
32. § .
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
c) igazgatási és egyéb irodaépület;
d) sportépítmény;
e) üzemanyagtöltő.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
33. § .
Ipari területek (Gip)
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.
(3) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.
(4) Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.
34. § .
Mezőgazdasági üzemi területek (Gm)
(1) A mezőgazdasági major területe elsősorban könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Nagy állatszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 500 m távolságon belül nem helyezhetők el.
(3) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
(4) A település területén csak környezetkímélő hagyományos almostrágyás állattartás engedélyezhető.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.
(6) A mezőgazdasági major területen elhelyezhető:
a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak és gépjármű-várakozó helyek,
b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
c) közművek és közműpótlók,
d) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
e) biztonsági okokból szükséges őrház,
f) komposztáló telep és építményei.
(7) Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.
35. § .
Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||
Építési |
Beépítési |
Min. |
Max. beépítettség |
Max. ép. mag. |
Min. zöldfelület |
|
m2 |
% |
m |
% |
|||
Kereskedelmi szolgáltató terület |
Gksz/O.15.40.6,0 |
Oldalhatáron álló |
1500 |
40 |
6,0 |
30 |
Gksz/O.09.30.4,5 |
Oldalhatáron álló |
900 |
30 |
4,5 |
30 |
|
Ipari terület |
Gip/S.20.30.6,0 |
Szabadonálló |
2000 |
30 |
6,0 |
20 |
Gm/S.3H.40.7,5 |
Szabadonálló |
30000 |
40 |
7,5 |
20 |
|
36. § .
Különleges területek (K)
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A település különleges területei sajátos használatuk szerint:
Temető területe |
K/te |
Kegyeleti park területe |
K/ke |
Sportterület |
K/sp |
Tervezett piac területe |
K/pi |
Különleges közmű terület |
K/k |
Különleges üzemi tevékenységgel összefüggő terület (vadászház) |
K/vad |
Különleges lovarda terület |
K/lov |
(3) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
(4) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
(5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.
(6) A piac területén belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, és a piacot kiszolgáló funkciók helyezhetők el.
(7) A különleges lovarda területén az állatok tartásához, tenyésztéséhez, futtatásához szükséges épületek ill. szociális épületek helyezhetők el.
(8) A különleges közmű területen belül csak üzemi és kiszolgáló épület építhető. Az üzemi építmény kialakítását az ágazati szabványok szerint kell megoldani.
(9) A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki.
37. § .
Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||
Építési |
Beépítési mód |
Max. ép. mag. |
Min. |
Max. |
Max. |
|
m |
m2 |
% |
% |
|||
Temető területe |
K/te/S.K.10.3,5 |
Szabadonálló |
3,5 |
Kialakult |
10 |
50 |
Kegyeleti park területe |
K/ke/-.-.K.- |
- |
- |
Kialakult |
- |
50 |
Sportterület |
K/sp/S.K.10.3,5 |
Szabadonálló |
3,5 |
Kialakult |
10 |
40 |
Tervezett piac területe |
K/pi/S.K.20.3,5 |
Szabadonálló |
3,5 |
Kialakult |
20 |
30 |
Különleges közmű terület |
K/k/S.K.K.T |
Szabadonálló |
Technológiából adódó |
Kialakult |
Kialakult |
40 |
Különleges közmű terület |
K/k/S.K.K.3,5 |
Szabadonálló |
3,5 |
Kialakult |
Kialakult |
40 |
Különleges üzemi tevékenységgel összefüggő terület (vadászház) |
K/vad/S.K.K.4,5 |
Szabadonálló |
4,5 |
Kialakult |
Kialakult |
50 |
Különleges lovarda területe |
K/lov/S.1H.20.4,5 |
Szabadonálló |
6,0 |
10000 |
20 |
50 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
38. § .
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv kötelező szabályozási vonallal határozza meg. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(3) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok,
h) közművek felépítményei,
i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(4) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(5) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.
(6) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.
39. § .
Közlekedési területek (KÖ)
(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési területek övezeti besorolása:
Országos mellékút ill. települési főút területe |
Köu/1 |
Gyűjtőút területe |
Köu/2 |
Lakóutca területe |
Köu/3 |
Kerékpárút területe |
Köu/4 |
Vegyeshasználatú gépjárműút területe |
Köu/5 |
Gyalogút területe |
Köu/6 |
(4) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.
(5) A meglévő fásított közlekedési területeken belül elhelyezkedő közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény és az útkezelő jóváhagyásával szabad kiadni.
40. § .
Zöldterületek (Z)
(1) Pély területén a zöldterületi övezetbe sorolt zöldfelületi elemek alövezetei:
Közkert terület |
Zk |
Játszókert |
Zj |
Csatorna menti zöldsávok |
Zcs |
Díszkert |
Zdk |
Egyéb zöldterületek |
Ze |
(2) Zöldterület az állandóan növénnyel fedett közterület.
(3) A zöldterületként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen és kiterjedésben fenn kell tartani, illetve meg kell valósítani.
(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. A zöldterületnek kerekesszékkel, gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(5) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(6) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.
(7) A meglévő közparkok, közkertek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, illetve rekonstrukciója, fenntartása, valamint újak létesítése csak táj-és kertépítész szakember által készített kertépítészeti kiviteli tervek alapján engedélyezhető.
(8) A közparkok, közkertek tisztántartásáról, gyommentesítéséről, karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
(9) A zöldterületek más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat együttes módosításával engedélyezhető.
(10) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.
Közkert terület
(11) Az alövezetbe azok a közterületi zöldfelületek tartoznak, amelyek megőrzése és fenntartása a településkép védelmét és fejlesztését szolgálja.
(12) Az alövezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
a) pihenést szolgáló utcabútor (padok, pergola, pavilon),
b) burkolt sétaút (max. 1,5 m széles),
c) hulladékgyűjtő edény, köztéri műalkotás, emlékmű, szökőkút, növénykazetta.
Játszókert
(13) Az alövezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
a) játszószerek (lehetőleg fából készült játékok), és védő burkolat,
b) pihenőpadok
c) burkolt felületek,
d) sétaút.
(14) A játszótér területén átlagosan számítva 50 m2-ként:
a) Min. egy kis v. közepes méretű fa, vagy
b) Min. 4 m2 cserjefolt telepítése szükséges.
Csatorna menti zöldsávok
(15) Az alövezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
a) pihenést szolgáló utcabútor (padok),
b) burkolt sétaút (max. 1,2 m széles),
c) hulladékgyűjtő edény,
d) köztéri műalkotás, emlékmű, szökőkút,
e) növénykazetta.
(16) A csatorna mentén min. egyoldali fasor telepítése szükséges honos (nem tájidegen) sorfákból.
Díszkert
(17) Az alövezetbe azok a kisebb kiterjedésű közterületi zöldfelületek tartoznak, melyek funkciója a településkép javítása, illetve valamely köztéri szobor, emlékmű stb. elhelyezésére szolgálnak.
(18) Az alövezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
d) pihenőpad,
e) hulladékgyűjtő edény,
f) köztéri műalkotás, emlékmű, szökőkút, és alépítménye,
g) növénykazetta.
Egyéb zöldterületek
(19) Egyéb zöldfelületek közé tartoznak azok közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt más zöldterületi kategóriába nem sorolhatók.
(20) Az alövezetbe a kis fenntartásigényű, beépítetlen gyepes, nádas zöldfelületek tartoznak.
(21) Az alövezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
(22) A gyepterületek rendszeres kaszálásáról, a nádas évenkénti vágásáról az önkormányzat gondoskodik.
(23) A növényzet felégetése tilos!
41. § .
Erdőterületek (E)
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) A meglévő külterületi üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. Az elsődleges rendeltetési cél – a védelmi rendeltetés kivételével – az erdőgazdálkodás szempontjából irányadó, az építéshatósági szabályozás szempontjából kötelező szabályozási elem.
(3) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
Védelmi célú és védett erdőterület |
Ev |
Védelmi célú erdők az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett és ilyen célú üzemtervezésre javasolt meglévő és létesítésre javasolt új erdőterületek.
(4) A tervezési terülten az alábbi típusú védelmi célú erdők kerülnek kijelölésre:
a) Települést védő településvédelmi erdő.
b) A szél káros hatásai ellen a talaj védelmét szolgáló talajvédelmi erdő.
c) A mezőgazdasági termőterületeket a szél káros hatásaitól védő, és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint állattartó és más mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló mezővédő erdő.
d) Az utak és műtárgyaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi erdő.
e) Ökológiai folyosók területen fekvő természetközeli erdők, melyek védelmét ökológiai jelentőségük határozza meg.
(5) Ha a véderdőt valamely tevékenység káros környezeti hatásának a csökkentése érdekében kell létrehozni, a véderdő telepítéséről és fenntartásáról annak a területén és költségén kell gondoskodni, aki a területfelhasználási igényei miatt a környezeti konfliktust előidézte.
(6) Amennyiben a településrendezési terv módosításával összefüggésben fakivágás, vagy erdőterület igénybevétel válik szükségessé, azt előzetesen az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott, módosított 29/1997. (IV.30) FM rendelet szerint az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell.
(7) Az erdőtelepítéseket előzetesen erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációban kell megterveztetni és jóváhagyásra benyújtani az erdészeti hatósághoz. Az erdőtelepítések során figyelembe kell venni az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény 34–40. §-át, valamint e törvény végrehajtására kiadott, módosított 29/1997. (IV.30) FM rendelet 51-56. § előírásait.
(8) Erdőterületen - a kilátótornyok és rádió antennák kivételével - legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(9) Az alábbi rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el:
a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozó-helyek,
b) közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
c) a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
d) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
e) geodéziai, turisztikai jelek, köztárgyak,
f) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
g) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.
i) a biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
j) a vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
k) a termékvezetékek és műtárgyai a védőtávolság biztosításával.
(10) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(11) Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!
(12) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág megváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(13) A telepített erdők állományának tervezése, erdők felújítása során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:
a) Az erdősítés termőhelynek legjobban megfelelő elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.
b) A telepítés során allergén fajok alkalmazását kerülni kell (pl. „vattázó” nyárfajok).
c) Agresszíven terjedő, exóta fajok nem telepíthetők.
(14) Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek.
(15) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.
42. § .
Mezőgazdasági területek (M)
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.
(3) Pély teljes külterülete része a Heves megyei Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi övezetnek. Ennek megfelelően az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az övezeti előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra.
(4) Az jelenleg mezőgazdasági rendeltetésű területeken indokolt esetben gazdasági illetve védelmi célú erdő telepítése lehetséges. Ezen kívül mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
Általános mezőgazdasági területek |
Má |
Szántóterületek |
Má/sz |
Gyep területek |
Má/gy |
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek |
Mkf |
Korlátozott funkciójú szántó művelési ágú területek |
Mkf/sz |
Korlátozott funkciójú gyep művelési ágú területek |
Mkf/gy |
Korlátozott funkciójú nádas művelési ágú területek |
Mkf/ná |
Kertes mezőgazdasági területe |
Mk |
(6) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
(7) Ha az egyes alövezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.
(8) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
(9) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.
(10) Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
(11) A település mezőgazdasági területei a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet értelmében az Érzékeny természeti területek övezetébe tartoznak, ezért a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő, és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép és az élőhelyek védelmét, a természeti értékek, a biológiai sokféleség és a kultúrtörténeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.
(12) Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
Általános mezőgazdasági terület
(13) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,
b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
c) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
d) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság
e) a távközlés létesítményei,
f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
g) geodéziai jelek, köztárgyak,
h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
j) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
k) biztonsági okokból szükséges őrház,
l) komposztáló telep és építményei
m) szélkerék, szélerőmű-park
(14) Az övezetbe az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:
a) szántó,
b) gyümölcsültetvény,
c) gyep,
d) gazdasági és védelmi erdő.
Birtokközpontok
(15) Az általános mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 30.000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 20%-ot nem haladhatja meg.
(16) A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni.
(17) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(18) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.
Általános mezőgazdasági terület – Szántó művelési ágú területek
(19) A szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával. A 20 ha-nál nagyobb összefüggő szántóterületeket fasorokkal, erdősávokkal kell tagolni.
(20) Az alövezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése lehetséges:
árutermelő gyümölcsültetvény,
(extenzíven művelt) gyep,
indokolt esetben védelmi vagy gazdasági célú erdő.
(21) Az alövezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál kisebb nem lehet.
(22) Az övezetben birtokközpont létesítésének kivételével gazdasági, illetve lakóépület nem létesíthető
Általános mezőgazdasági terület – gyep művelési ágú területek
(23) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani, illetve indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése engedélyezhető.
(24) Az alövezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál (10.000 m2) kisebb nem lehet.
(25) Az 5-ha-nál nagyobb, de 10 ha-t el nem érő területeken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).
(26) 1 ha-nál kisebb területű teleken építményt, gazdasági célú épületet elhelyezni nem lehet.
(27) 1-5 ha területű teleken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú építmények elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).
(28) 5 ha-nál nagyobb telken, gazdasági célú épület is elhelyezhető max. 0,5 %-os beépítettséggel, úgy, hogy az épületek magassága nem haladhatja meg a 6 m-t.
(29) Az övezetben birtokközpont létesítésének kivételével lakóépületet nem lehet elhelyezni.
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek
(30) Az övezetbe tartozó területek a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet (HFP TK) és a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet részét képezik.
(31) Új épület létesítése, a meglévő épületek felújítása csak a térség építészeti hagyományainak megfelelően, tájbaillő módon az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével valósulhat meg.
(32) Az övezetben új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.
(33) Épületek csak akkor üzemeltethetők, ha a keletkező szennyvíz zárt tárolóban való elhelyezése biztosított, vagy az épület a közcsatorna-hálózatra rákötött.
(34) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglevőhálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet.
(35) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.
(36) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
(37) Az övezetben a mezőgazdasági művelés, a művelési ágak megosztása (gyep, nádas, erdő, szántó), telepítése, fenntartása és kezelése a az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által készített, a TK-re vonatkozó természetvédelmi kezelési terve alapján történhet.
(38) A mezőgazdasági tevékenységekre (kaszálás, nádvágás, vegyszerezés, legeltetés, halászat, vadászat stb.) a természetvédelmi hatóság idő- és térbeli korlátozást adhat.
(39) Művelési ág váltás esetén, a módosított művelési ágú területre a HÉSZ adott művelési ágú területére vonatkozó előírásai lesznek érvényesek.
Korlátozott funkciójú szántó művelési ágú terület
(40) Az alövezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése lehetséges az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével:
a) Korlátozott funkciójú gyep
b) Korlátozott funkciójú nádas (vízállásos területeken),
c) indokolt esetben védelmi célú erdő.
Korlátozott funkciójú gyep művelési ágú terület
(41) A Az övezetben a gyepművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehetséges:
a) Korlátozott funkciójú szántó
b) Korlátozott funkciójú nádas (vízállásos területeken),
c) indokolt esetben védelmi célú erdő.
Korlátozott funkciójú nádas művelési ágú területek
(42) Az övezetben a nádgazdálkodás fenntartása szükséges.
(43) A mezőgazdasági tevékenységekre (nádvágás módja és időpontja stb.) a természetvédelmi hatóság idő- és térbeli korlátozást adhat.
Kertes mezőgazdasági terület
(44) Az alövezetben épület nem helyezhető el.
43. §
Vízgazdálkodási területek (V)
(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:
Árvízi (Vásárhelyi) tározó területe |
Vv |
Másodlagosan mezőgazdasági – szántó művelési ágú – terület |
Vv/sz |
Másodlagosan mezőgazdasági – gyep művelési ágú – terület |
Vv/gy |
Másodlagosan erdő terület-felhasználású terület |
Vv/e |
Állóvíz medre és parti sávja |
V/á |
Vízfolyás medre és parti sávja |
V/f |
Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja |
V/cs |
Árvízvédelmi töltés |
V/t |
Vízbeszerzési és vízmű terület |
V/m |
(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Árvízi tározó területe
(3) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során megvalósuló árvízi vésztározók területe tartozik az övezethez:
Hanyi-Tiszasülyi árvízi tározó
Hanyi-Jászsági árvízi tározó.
(4) A Kormány az övezetre vonatkozóan az EU következő tervezési időszakához igazodva (2007-2013) integrált vízgazdálkodást, terület- és vidékfejlesztést szolgáló egyedi programot dolgoz ki. A programban foglaltak megvalósítása (tájgazdálkodás, terület-felhasználás, létesítmények kialakítása, üzemeltetése stb.) állami támogatások igénybevételével történik.
(5) Az árvízi tározók területén nem lehet:
a) Építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,
b) A vízügyi felügyelet engedélye nélkül a terepviszonyokat, megváltoztató feltöltést, mélyítést végezni.
(6) Az árvízi tározó területén lévő termőföldön:
a) kémiai talajjavításra, öntözési, meliorációs célú beruházásra,
b) faiskola létesítésére, vetőmagtermesztésre, szaporítóanyag előállítására,
c) ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére,
d) gyepfeltörésre
állami támogatás nem vehető igénybe, illetőleg a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén keletkező kárért kártalanítás nem jár.
(7) Az övezet területe a területfelhasználás, illetve a művelési ágak alapján az alábbi alövezetekbe sorolhatók be:
a) Másodlagosan mezőgazdasági – extenzív szántó művelési ágú – terület
b) Másodlagosan mezőgazdasági – extenzív gyep művelési ágú – terület
c) Másodlagosan erdő terület-felhasználású terület
(8) Másodlagosan erdő terület-felhasználású területeken a telepített erdők védelmi, illetve gazdasági célúak lehetnek.
(9) A másodlagosan mezőgazdasági felhasználású területeken az extenzív művelési formákat kell előnyben részesíteni.
(10) A másodlagosan mezőgazdasági felhasználású területeken erdő telepítése lehetséges.
(11) Az övezetben a meglévő belvíz-elvezető és öntözőcsatornák üzemeltetése és fenntartása folytatható, de új csatornák kialakítása csak a vízügy felügyelet engedélyével lehetséges.
Állóvíz medre és parti sávja
(12) Az övezetbe az állóvizek és azok 6 m széles parti sávja tartozik.
(13) Az övezetben nem lehet építési engedélyköteles tevékenységet folytatni.
Vízfolyás medre és parti sávja, hullámtér
(14) Az övezetbe a Tisza folyó és hullámtere tartozik. Az övezet egyben része a Közép-tiszai TK övezetének is.
(15) Az övezetben nem lehet:
a) Építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,
b) A vízügyi felügyelet engedélye nélkül a terepviszonyokat megváltoztató feltöltést, mélyítést végezni.
(16) Különlegesen indokolt esetben a vízügyi szakhatóság és az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása mellett engedélyezhető:
a) a terület fenntartásával,
b) a természetvédelemmel,
c) vízgazdálkodással,
d) ökoturizmussal,
e) extenzív mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő épületek, építmények elhelyezése.
Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
(17) A vízfolyások külterületi szakaszán legalább egy oldalon, a meder szélétől számított 6 m széles fenntartósávot szabadon kell hagyni.
(18) Az övezet területén, illetve a fenntartósávon belül épületet, építményt elhelyezni, bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
(19) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Árvízvédelmi töltés
(20) Az övezet kezelése és fenntartása az illetékes vízügyi hatóság feladata.
(21) Az árvízvédelmi fővédvonalak (Tisza, Árvízi tározók) menti 10-10 m széles védősávra építési tilalom vonatkozik.
(22) Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére védőerdőt kell telepíteni. Az erdősáv szélessége átlagosan, a Tisza mentén 80 m.
(23) Az övezetben nem lehet építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,
Vízbeszerzési és vízmű terület
(24) Az övezet, illetve belső védőterületének kezelése és fenntartása az a vízmű üzemeltetőjének feladata.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. § (1) Jelen rendelet a jóváhagyást követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.
(2) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek kidolgozására:
a kulturális örökség helyi védelmére vonatkozó előírások,
a természet védelmére vonatkozó helyi előírások,
új beépítésű területeken az út és közművesítés hozzájárulásának mértékének meghatározása
(3) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek módosítására:
a közterület használata,
a település forgalomtechnikai terve,
a település környezetvédelme,
az állattartás szabályai,
a köztisztaság előírásai és
a települési szilárd hulladék gyűjtése.
(4) Jelen rendelet mellékletei:
1. sz. melléklet:
Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve (rajzszám: TRT_02)
2. sz. melléklet:
Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve (rajzszám: TRT_03)
3. sz. melléklet:
A belterületi határ módosítása
4. sz. melléklet:
Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek
5. sz. melléklet:
Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek
6. sz. melléklet:
Műemlék objektumok felsorolása
7. sz. melléklet:
Az építészeti örökség helyi védelme
8. sz. melléklet:
A régészeti örökség védelme
1. melléklet a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet a 7/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez