Pély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pély Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3381 Pély, Fő utca 165. (Községháza)

2. § Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek lapítására és adományozására külön önkormányzati rendeletet alkot.

4. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi népszavazásról külön önkormányzati rendeletet alkot.

5. § Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását, és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza

6. § Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

7. § A képviselő-testület átruházott hatásköreit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

III. fejezet

Képviselő-testület működése

1. A Képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése

8. § (1) A képviselő-testület évente 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, amikor az ülés összehívására - a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül - határidőhöz kötött, sürgős döntést igénylő esetben szükség van.

(3) A képviselő-testület évi rendes üléseinek időpontját a képviselő-testület által legkésőbb az előző év végéig elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület Tarnaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületével együttes üléseinek időpontjáról az érintett polgármesterek az ülésterv elfogadását megelőzően egyeztetnek.

(5) A munkaterv javaslatot minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő.

(6) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját;

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendeket;

c) az előterjesztő megnevezését;

d) az előterjesztésben közreműködőket;

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget;

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

9. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A Képviselő-testület Tarnaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületével együttes ülésének helyéről az érintett polgármesterek az ülést megelőzően egyeznek meg.

10. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(2) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

(3) A rendkívüli ülés összehívásának szükségességérő az összehívásra jogosult önállóan dönt.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülés megtartásáról határozattal is dönthet.

11. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik hivatali kézbesítő útján. A rendkívüli ülés összehívására indokolt esetben szóban vagy elektronikusan formában is van lehetőség.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét;

b)) az ülés időpontját;

c) a tervezett napirendeket;

d) a napirendek előadóit;

e) képviselő-testületi ülés összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. Az előterjesztések papír alapon történő megküldése helyett elektronikus formában való megküldéséről az ülés összehívására jogosult dönt.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) képviselőknek,

b) jegyzőnek,

c) előterjesztőknek, valamint akiket az ülés összehívója megjelöl.

12. § Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg és a napirend előadóját.

13. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) napirendenként a napirend tárgyalása: vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre, kérdésekre, hozzászólásokra, válaszadásra a szó megadása, a vita összefoglalása, határozati javaslat(-ok), rendelet-tervezet ismertetése, szavaztatás, a szavazás eredményének számszerű megállapítása, a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

d) a rend fenntartása,

e) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

f) az ülés bezárása.

2. A tanácskozás rendje

14. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlése.

(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, és a polgármester jogosult.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A napirendi pont vitáját az ülés levezetője foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(5) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az előterjesztés szerinti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

3. A jegyző jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége

15. § A jegyző a jogszabálysértő döntésre, működésre vonatkozó jelzési kötelezettségének eleget tesz:

a) ha a képviselő-testület és szervei ülésen a döntés meghozatala előtt a jogszabálysértést jelzi, valamint kéri jelzésének jegyzőkönyvbe foglalását;

b) ha a jogszabálysértő döntés vagy működés később jut a jegyző tudomására, a tudomására jutását követően a jogszabálysértést azonnal írásban jelzi a polgármesternek, aki a következő ülésen gondoskodik a jogszabálysértő döntés képviselő-testület vagy szerve általi felülvizsgálatáról.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések

16. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő elmulasztja bejelenteni személyes érintettséget, a képviselő-testület a képviselő személyes érintettségéről történő tudomás szerzését követő 15 napon belül dönt, hogy az adott ügyben a képviselőt kizárja-e a határozathozatalból. Amennyiben a képviselő-testület a képviselőt kizárja a határozathozatalból, az adott ügyben a képviselő-testület új határozatot hoz.

(2) A személyes érintettsége bejelentését elmulasztó képviselő a következő havi tiszteletdíjra nem jogosult

17. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő kifejezéseket használ, vagy az ülésrendjét más módon zavarja meg.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet az ülés elhagyására kötelezheti.

(3) Amennyiben az ülés rendjének helyreállítása nem lehetséges, a polgármester a testületi ülést berekeszti és elhagyja a tanácstermet. A testületi ülést ezt követően 5 napon belül, a bezárt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokkal ismét összehívja.

V. Fejezet

A nyilvánosság biztosítása

18. § A lakosság tájékoztatása a képviselő-testületi ülésről, a meghívónak az önkormányzat hirdetőtáblájára 5 nappal a képviselő-testületi ülés előtt történő kifüggesztésével valósul meg.

19. § (1) A választópolgárok a képviselő-testület nyílt ülésén megjelenhetnek és figyelemmel kísérhetik a képviselő-testület működést annak zavarása nélkül.

(2) Az érintett kérésére a polgármester legfeljebb 5 percben hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személynek. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

(3) Az ülés rendjének megzavarása miatt rendre utasított ülésen megjelent személynek hozzászólás nem biztosítható. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

VI. Fejezet

Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

1. Előterjesztés

20. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó beszámoló, tájékoztató, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(2) Az előterjesztésez a döntéshozatalt elősegítő jogszabályok vagy azok kivonata, szakmai anyag mellékelhető.

(3) A képviselő-testület ülésére benyújtott előterjesztést a meghívóval együtt kell kiküldeni:

a) képviselőknek;

b) jegyzőnek;

c) előterjesztőknek, valamint akiket az ülés összehívója megjelöl.

(4) Az írásos előterjesztést benyújthatja:

a) a polgármester;

b) a jegyző;

c) amennyiben a képviselő-testület döntése önkormányzati saját intézményt érint, az intézményvezető;

d) a munkatervben megjelölt napirendi előadó.

(5) Az írásos előterjesztést a (4) bekezdés c) - d) pontjában jelöltek papír alapon vagy elektronikus úton küldik meg a polgármester vagy a jegyző részére. Előterjesztés elektronikus megküldése esetén annak eredeti aláírást tartalmazó egy példányát papír alapon legkésőbb annak tárgyalásáig, az ülés megkezdése előtt át kell adni az ülés jegyzőkönyvvezetőjének.

(6) Előterjesztés szóban is tehető.

(7) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.

(8) A Képviselő-testület részére címzett kérelmeket a polgármester terjeszti elő.

21. § (1) Az előterjesztések tartalmazni kell: az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározását, a téma ismertetését, a jogszabályi háttér bemutatását, döntést igénylő témánál szükség szerint különböző lehetőségek bemutatását, azok következményeinek ismertetését, egyéb körülményeket, összefüggéseket, adatokat, melyek segítik a döntéshozatalt, határozati javaslatot vagy határozati javaslatokat, rendelet-tervezet.

(2) Az írásos előterjesztés terjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb öt gépelt oldalra korlátozhatja.

(3) A testületi anyag postázásáról vagy kiküldéséről a Jegyző a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltsége szerinti hivatali kézbesítő útján gondoskodik.

2. Határozati javaslat

22. § (1) A határozati javaslat az előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve és a határozat végrehajtásának határideje.

23. § A jegyzőnek az írásban elkészült előterjesztéseket - ha azt nem a jegyző készíti - jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testület üléséig.

VII. Fejezet

Rendeletalkotás és határozathozatal

24. § A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt eseteken túl, ha:

a) azt a polgármester kéri,

b) az önkormányzati vagyon megterhelésénél,

c) hitel felvételéről szóló döntésnél.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden a döntéshozatalban résztvevő képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodás) a névsorban rögzíti. A képviselők által adott választ tartalmazó névsort a képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni

26. § (1) Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület a polgármester vagy a képviselő javaslatára esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. Amennyiben a titkos szavazásból az Ügyrendi Bizottság tagja kizárt, a titkos szavazás lebonyolításának idejére a Képviselő-testület egyszerű többséggel a kizárt tag helyett másik tagot bíz meg.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

27. § (1) A képviselő-testület elhatározhatja a költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásán túl további önkormányzati rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.

(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzati rendeletnek a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségén lévő hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

28. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeleteit a naptári év elejétől eggyel kezdődően, folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról.

29. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Az önkormányzati határozat megjelölése az alábbi sorrendben

a) az önkormányzat hivatalos és döntéshozó szerve megnevezése,

b) a határozat sorszáma a naptári év elejétől eggyel kezdődően arab számmal,

c) a „/” jel,

d) a határozathozatal évét arab számmal,

e) zárójelben a határozat hozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati határozata” kifejezést

foglalja magában.

VIII. Fejezet

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

30. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) az önkormányzati rendeletek tervezetét és az elfogadott önkormányzati rendeletet,

e) a képviselő kérése alapján az írásbeli képviselői indítványt, hozzászólást interpellációt.

(2) A Képviselő-testület ülésének dokumentumait a választópolgárok a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségén az ügyfélfogadás ideje alatt megtekinthetik.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről és a jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyző gondoskodik.

IX. Fejezet

A közmeghallgatás, lakossági fórum

31. § (1) A közmeghallgatás helyét és idejét a képviselő-testület határozza meg az éves munkatervének elfogadásakor.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatás során felvetett közérdekű kérdések megválaszolásáról, az ott felmerült javaslatok feldolgozásáról a polgármester köteles gondoskodni és arról a következő testületi ülésen beszámolni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni melyre képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyv a megjelenteket név szerint nem tartalmazza.

32. § A Képviselő-testület a lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében, a képviselő-testület által határozattal meghatározott ügyekben lakossági fórumot tarthat.

X. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

33. § Pély Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:

a) a Polgármester,

b) a Jegyző,

c) az Ügyrendi Bizottság,

d) a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal,

e) az Önkormányzat társulásai.

1. A polgármester, alpolgármester

34. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

35. § A polgármester:

a) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

b) nyilatkozik a sajtónak,

c) végrehajtja a képviselő-testület döntéseit, gyakorolja az átruházott hatásköröket,

d) a napirend tárgyalása előtt a polgármester jelentést tesz a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntésekről és a két ülés között végzett polgármesteri munkáról.

36. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat a sürgős döntést igénylő olyan halaszthatatlan ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működésének biztosításával kapcsolatos önkormányzati ügyekben,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, halaszthatatlan ügyekben.

37. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

38. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére a képviselő-testület legidősebb tagja jogosult.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség,

b) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

2. A jegyző

39. § A jegyző:

a) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök és a képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,

d) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

e) figyelemmel kíséri a pályázatok és egyéb külső források igénybevételi lehetőségeit, és azokról folyamatosan tájékoztatja a polgármestert.

40. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által előzetesen kijelölt Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője látja el.

3. A Képviselő-testület bizottságai

41. § A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre és szükség esetén ideiglenes bizottságot hozhat létre.

3. 1. A bizottságok működésének alapvető szabályai

42. § (1) A Bizottság ülését a Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott bizottsági tag szükség szerint hívja össze.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket a Bizottság ülésének időpontja előtt 4 nappal, papír alapon, hivatali kézbesítő útján kell kiküldeni.

(3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és idejét;

b) a javasolt napirendi pontokat és előadóit.

(4) A Bizottság ülésére tanácskozási joggal állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

(5) A Bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

(6) Az ülés vezetése során a bizottság elnöke: megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet,

előterjeszti és elfogadtatja a napirendet, tárgyalásra bocsátja napirendenként a napirendet, levezeti a vitát, megadja a szót a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre, összefoglalja a vitát, szavazásra teszi fel az indítványokat, megszavaztatja a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, kihirdeti a napirend tárgyában hozott döntést, biztosítja az ülés zavartalan rendjét, és bezárja az ülést.

(7) A Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott bizottsági tag beszámol a Képviselő-testületnek az előző képviselő-testületi ülés óta végzett bizottsági munkáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

3.2. A bizottságok feladatai

43. § A bizottságok a következő feladatokat látják el: feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, benyújtják az előterjesztéseket, az előterjesztésekhez állásfoglalást készíthetnek, gyakorolják az átruházott hatásköröket

3.3 A testület ideiglenes bizottságai

44. § A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor: dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, meghatározza a bizottság feladat- és hatáskörét.

3.4 A testület állandó bizottságai

45. § A képviselő-testület tagjai közül Ügyrendi,- és Szociális Bizottságot hoz létre. (továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

3.4.1. Ügyrendi Bizottság

46. § (1) Az Ügyrendi Bizottság hivatalos megnevezése: Pély Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi,- és Szociális Bizottsága

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő, tagjait a képviselő-testület tagja közül kell választani.

47. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,

c) amennyiben a Képviselő-testület ülésén titkos szavazás elrendelésére kerül sor, a szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

d) közreműködik az Önkormányzat egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi feladatainak ellátásában,

e) átruházott hatáskörben dönt szociális ügyekben

f) figyelemmel kíséri:

fa) a helyi esélyegyenlőségi program megvalósítását,

fb) a lakosság szociális igényeinek alakulását,

fc) a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek helyzetét,

fd) a település közegészségügyi helyzetét,

fe) a rendkívüli élethelyzetbe került lakosok helyzetét.

48. § Az Ügyrendi Bizottság előterjesztésként nyújtja be a Képviselő-testületnek:

a) a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos,

b) az összeférhetetlenségi ügyre vonatkozó javaslatait.

49. § Az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról szóló és a szociális ellátásokat érintő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztések.

4. Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal

50. § Pély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hivatali feladatok ellátásáról a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.

5. Az Önkormányzat Társulásai

51. §  Pély község Önkormányzata Képviselő-testületének társulásai felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

52. § (1)Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Pély Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 30) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító, az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 30.) önkormányzati rendelet. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 4/2007. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 30.) önkormányzati rendelet. módosításáról, illetve egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 4/2008. (VI. 16.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 30.) önkormányzati rendelet. módosításáról szóló 5/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet.