1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tarnabod Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3369 Tarnabod, Kossuth tér 7.

(3) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(4) Az önkormányzat hivatalának hivatalos elnevezése: Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltsége, címe: 3369 Tarnabod, Kossuth tér 7.

2. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet a 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(3) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(4) Az ülések típusai:

4. § (1) Az alakuló ülést, a Polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

5. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését minden hónap utolsó hetében tartja. A Képviselő-testület az ülés kezdetén zárt ülésen tárgyalja, illetve hoz határozatot a beérkezett szociális segélyekkel és kérelmekkel kapcsolatos ügyekben.

(2) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők minimum egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) Az összehívásra, illetve az ülés vezetésére vonatkozó szabályok tekintetében a 8. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadók.

6. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az ilyen okból szükségessé váló ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával lehet összehívni.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját, a Polgármester tűzi ki az ülés előtt 24 órával.

(3) Az összehívásra, illetve az ülés vezetésére vonatkozó szabályok tekintetében a 8. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadók. Rendkívüli ülés összehívásakor az előterjesztéseket legkésőbb a testületi ülésen terjeszthetik elő a képviselők.

7. § (1) Az Önkormányzat tervszerű működésének érdekében a Képviselő-testület a Polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg azzal, hogy a Polgármester által javasolt munkatervet a Képviselő-testület módosíthatja (akár év közben is). A következő évi munkatervet jóváhagyásra, legkésőbb az adott év decemberi ülésére kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkatervhez javaslatot kell kérni a képviselőktől a Jegyzőtől.

(3) A munkatervnek minimum tartalmaznia kell:

(4) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni mindazok részére, akiktől a Polgármester vagy a képviselők javaslatot kértek a munkaterv összeállításához, valamint aki a napirendi ponttal érintett. Az elfogadott munkatervet a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének hirdetőtábláján és a település honlapján is közzé kell tenni.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására Szavazatszámláló Bizottságot választhat, amelynek megbízatása az alakuló ülés bezárásáig tart. A szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Jegyző látja el.

(2) A Képviselő-testület üléseit a Polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az Alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb, hívja össze és vezeti

(3) A Képviselő-testület rendes ülését írásbeli - papíralapú vagy elektronikus levél formájú - meghívóval kell összehívni.

(4) A Képviselő-testület rendes ülésének meghívóját és annak mellékleteit - a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 8 nappal, rendkívüli ülés esetében 24 órával megkapják, egyéb esetekben az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(5) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:

(6) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(7) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a Polgármester, illetve az ülés levezetésére a 8. § (2) bekezdésében megjelölt módon jogosultságot szerzett személy tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a Polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban, a 6. § (2)-ben foglaltak betartásával, az összehívás okának megjelölésével, meghívó megküldésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja, valamint közvetlen veszélyhelyzetben. Az ülés összehívása történhet igazolható elektronikus levelezés formájában is.

9. § A Képviselő-testület üléseire a Képviselőkön kívül tanácskozási joggal, meg kell hívni:

10. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A Képviselő-testület, az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján - minősített többséggel - a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

11. § (1) A Polgármester az ülés megnyitásakor, illetve a határozatképesség látható megváltozása esetén megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a Polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület a Polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a Polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. § A napirend tervezetét a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, megváltoztatását, a javasolt sorrend megváltoztatását vagy új napirendi pont felvételét.

13. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a Polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

(2) A rendes Képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely Képviselő maximum 10 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a település életét, a Képviselő-testület munkáját, vagy a Képviselőket, illetve a települést érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet.

(3) A Polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező Képviselőknek.

(4) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett Képviselő 5 perc időtartamban válaszra jogosult.

(5) A napirendi pont tárgyalásakor annak előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez. A 10 perces időkorlát nem vonatkozik a napirendi pont egyes elemeinek tárgyalására vonatkozóan.

(6) Az ülésen megjelent meghívottaknak és más személyeknek a Polgármester a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat.

(7) A rendeletben írt időkorlátok alól a Képviselő-testület - a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel - felmentést adhat.

(8) Bármikor szót kérhet:

(9) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a Képviselő a Képviselő-testület munkájával - ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Ügyrendi kérdésben erre vonatkozó kérés esetén Képviselő-testületi határozatot kell hozni az ügyrendi határozat meghozatalához. Az ügyrendi javaslatokat a Polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(10) A vita során a Képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A módosítás vagy kiegészítés tárgyában a javaslat vagy kiegészítés beterjesztését követően a Képviselő-testület soron kívül dönt.

(11) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a Polgármester kérésére utólagosan írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a Polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti és maximum 30 perc időtartamra szünetet rendelhet el, azonban a szünetet követően köteles az ülést folytatni.

(12) A Polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a Polgármester kimondja.

(13) Bármely Képviselő javaslatára, a Képviselő-testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő-testület külön-külön szavaz.

(14) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely - a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző - szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot Képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja, így – amennyiben nincs más hozzászóló, vagy módosító javaslat – a vita automatikusan lezárásra kerül.

(15) A Képviselő-testület képviselői indítvány alapján határozhat arról, hogy célszerűségi okok miatt egy korábban lezárt vitát újra nyisson.

(16) Bármely Képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes Képviselő-testületi ülésre elnapolhatja. A Képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(17) Ugyanazt a napirendi pontot a Képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

(18) A Képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(19) A személyesen érintett Képviselő érintettségének jelzése után a Képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az érintett Képviselő részt vehet-e a napirendi ponthoz kapcsolódó döntésben, szavazásban.

14. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tart a Mötv. 46. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára névszerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(6) Név szerinti szavazás esetén a Jegyző abc rendben felolvassa a Képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a Jegyző összesíti és ennek dokumentumait a Polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült Jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) A titkos szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Jegyző látja el.

(9) A javaslat elfogadásához – a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel - a jelenlévő Képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(10) A megválasztott Képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglaltak esetén, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, ezen meghatározottakon túl:

(11) A szavazatok összeszámlálása után a Polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő Képviselők számát és kihirdeti a döntést.

(12) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely Képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

15. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. Az eredeti példányt a Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltségén kell őrizni. Az ülésről hangfelvétel is készül, melyet szintén meg kell őrizni.

(2) Bármely felszólaló kezdeményezheti, hogy felszólalása szó szerint vagy az általa írásban rendelkezésre bocsátott dokumentum fénymásolatban mellékletként kerüljön bele az írásos jegyzőkönyvbe, amelyet biztosítani kell a kérelmező számára.

(3) Az írásos jegyzőkönyv minimum az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell, hogy tartalmazza.

(4) A Jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A zárt ülés hangfelvétele külön jegyzőkönyvben kerül rögzítésre 1 példányban, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző - a Hivatal, vagy az Önkormányzat munkavállalója útján - gondoskodik.

(7) Az érdeklődők számára a Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a Jegyzőkönyv egy példányának - a zárt ülés kivételével - a megtekintését (a képviselőre vonatkozóan nincs korlátoztás), az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. Térítés ellenében a jegyzőkönyvről másolat készíthető. Képviselők részére a másolat ingyenes. Az ülés hanganyagáról készült vágatlan másolatot a képviselők az erre vonatkozó igény bejelentésétől számított maximum 3 munkanapon belül ingyenesen megkaphatják.

(8) A Képviselők vagy más felszólalók a Polgármesternél írásban kérhetik a Jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a Polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a kérelmezővel közösen meghallgatják 3 munkanapon belül a hanganyagot és annak alapján a Polgármester haladéktalanul intézkedik a jegyzőkönyv kijavításáról.

(9) Amennyiben bármelyik képviselő kezdeményezi, hogy a nyílt ülésről videofelvétel is készülhessen, úgy a Képviselő-testület a kezdeményezésről soron kívüli szavazással dönt. Amennyiben a kezdeményezés elfogadásra kerül, úgy a Képviselő-testületi ülésről bárki készíthet videofelvételt saját eszközével. A Hivatalt videofelvétel-készítési kötelezettség nem terheli.

16. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, legalább 15 nappal korábban plakátokon és a honlapon előre meghirdetett időpontban és helyszínen közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek, vállalkozások és egyéb intézmények képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek. Ezekre a Polgármester lehetőleg a helyszínen, amennyiben a válaszadás alaposabb kutatómunkát igényel, úgy 15 napon belül írásban köteles érdemben válaszolni.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a Hivatal hirdetőtábláján, a település honlapján legalább 15 nappal a rendezvény ideje előtt tájékoztatni kell a község lakosságát, egyben felhívva a figyelmüket a kérdésfeltevés lehetőségére és a válaszadási kötelezettségre. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel a polgármesteri hivatal emailcímére küldve el azokat. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(3) A közmeghallgatást a Polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező tisztségviselőnek ki lehet adni kivizsgálás céljából, azonban a válaszadásért a felelősség a Polgármestert terheli.

17. § (1) A Képviselő-testület a Tarnabodi Roma Nemzetiség Önkormányzattal a nemzetiségek jogainak biztosítása érdekében együttműködik. Az együttműködés részletes feltételeiről megállapodást köt.

(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

(3) Az együttműködési megállapodás megkötésére az önkormányzat Polgármestere és a nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult. A Polgármester a Képviselő-testületi felhatalmazást követően, a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzati Képviselő-testület felhatalmazását követen élhet e jogkörével.

18. § (1) A Képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet a

(2) Az előterjesztés lehet írásbeli és szóbeli is.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét javaslatát. Erre vonatkozóan a Jegyző segítségét kérheti, aki köteles tájékoztatást adni, valamint személyes egyeztetési lehetőséget biztosítani a hivatalban hivatali időben legkésőbb a megkeresést követő 3 munkanapon belül.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia keli:

(5) Szóbeli előterjesztést legkésőbb a napirend tárgyalása során kell szóban előterjeszteni. Ennek formai és tartalmi megkötése nincs, törekedni kell azonban az írásbeli előterjesztésre vonatkozó szabályoknak való megfelelésre. Szóbeli előterjesztés formájában nem lehet a költségvetéssel, az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztést benyújtani rendkívüli ülés keretében, ezekkel kapcsolatban kizárólag rendes ülésen lehet döntést hozni.

(6) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(7) Végrehajtásért felelősként a Polgármester, az Alpolgármester, a Jegyző, a Hivatal ügyintézője, a bizottság elnöke, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság, intézmény vezetője, vagy képviselő jelölhető meg.

(8) Az írásbeli előterjesztést az ülést megelőző 8 nappal a jegyzőnek meg kell küldeni. E nélkül az előterjesztés az ülésen nem tűzhető napirendre. Ez alól kivételt képeznek a rendkívüli testületi ülés napirendi és egyéb előterjesztései. Rendkívüli testületi ülésre önkormányzati rendelet megalkotására, vagy módosítására irányuló előterjesztést nem lehet benyújtani.

(9) A képviselők számára az ülésre szóló meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket a (8) bekezdés rendelkezései szerint.

(10) Az előterjesztő, a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a Képviselő-testület tagja, valamint a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke az előterjesztéshez - írásban, illetve szóban - módosító indítványt nyújthat be a képviselőtestülethez.

(11) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőzően írásban kell benyújtani a Polgármesternél, a Jegyző egyidejű értesítésével, a szóbeli módosító indítványt pedig a napirend tárgyalása során kell szóban előterjeszteni.

19. § (1) A Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelet-tervezetet alapesetben a Jegyző készíti elő, de a 18. § (1) szerinti előterjesztőnek is van erre lehetősége. A gazdasági, pénzügyi tárgyú rendelettervezetek mellékleteit alapesetben a gazdálkodási ügyintéző készíti elő, de a 18. § (1) szerinti előterjesztőnek is van erre lehetősége. A gazdálkodási ügyintéző által előkészített rendelet tervezet szakmaiságáért, valós információtartalmáért a felelősség a Jegyzőt terheli.

(3) A rendelet-tervezet tárgyában szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a 18. § (1) szerinti előterjesztő lehetőség szerint a Jegyzővel együtt, illetve annak bevonásával folytatja le. A Jegyző köteles az ehhez szükséges közreműködést biztosítani a lehető legrövidebb időn belül.

(4) A rendeleteket, a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(5) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Hivatal székhelyének hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel és a honlapra történő feltöltéssel valósul meg (helyben szokásos mód).

(6) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(7) A rendeletet a törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg.

20. § (1) A határozatokat az IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv vagy személy nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

(4) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek, és a Hivatal tárgy szerint érintett közszolgálati tisztviselőjének.

21. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A Polgármester polgármesteri esküjének megfelelően a hatályos jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései szerint képviseli a Képviselő-testületet.

(3) A Polgármester a törvényben kötelezően és kizárólagosan előírt tevékenységeket, valamint az SZMSZ-ban rá átruházott tevékenységeket végzi.

(4) A Polgármester szabadságát a Alpolgármester engedélyezi a Polgármesterrel történt egyeztetés alapján.

(5) A Polgármester feladatai a Mötv. Polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:

(6) Az Mötv. 68. § (2) bekezdésében rögzített szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó rendeletalkotási lehetőség alapján amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozna döntést, úgy a polgármester döntést hozhat kizárólag az alábbi ügyben: a közterületen található állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos ügy, amennyiben annak költségvetési vonzata nem éri el az 5000 Ft-ot.

22. § (1) Az Mötv. által kötelezően létrehozandó bizottság a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a Polgármester tehet javaslatot.

(3) A bizottság elnökét és tagjait - a Polgármester előterjesztése alapján - a Képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülésén, vagy az azt követő első ülésén.

(4) A bizottság tagjainak száma 3 fő, amelyből minimum 3 fő Képviselő.

(5) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal indok nélkül távol marad.

(6) A Képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladat- és hatáskört, amelyet a hatályos jogszabályok az illetékességi körébe sorolnak.

(7) A Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság vizsgálja a képviselő-testületen belüli összeférhetetlenségi és méltatlansági eseteket.

(8) Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság előterjesztésként nyújtja be a Képviselő-testületnek:

(9) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(10) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(11) A vagyonnyilatkozatot a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános.

(12) Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(13) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(14) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(15) A bizottságot feladat- illetve hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottság elnöke képviseli.

(16) A bizottság dönt:

(17) A bizottság a működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - a rendelet keretei között - maga állapítja meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a Jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a rendelet és a jogszabályok változásaira.

(18) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban, vagy telefonon hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

(19) A Jegyző, - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.

(20) A bizottság határozatot hoz az ülés Jegyzőkönyvének elkészítésére a 15. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy a bizottság üléséről készült Jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és 1 tagja írja alá.

(21) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Jegyző biztosítja.

(22) A bizottság elnöke:

(23) A bizottság tagja:

(24) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

23. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely Képviselő javaslatára, a Polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

24. § (1) A Képviselő-testület Tarnazsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen, Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, Tarnazsadányi székhellyel, Tarnabodi Kirendeltséggel.

(2) A Hivatal a Képviselő-testületek által elfogadott 2025. március 6-án módosított Megállapodás alapján működik.

(3) A Hivatal biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében előírtakat.

25. § (1) A Jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A Jegyző a Polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(2) A Jegyző biztosítja a Képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit, melyek keretében biztosítja a Képviselők részére az alábbiakat:

(3) A Jegyzőt az Aljegyző, vagy Aljegyző hiányában a Jegyző által kijelölt köztisztviselő helyettesíti és ellátja a Jegyző által meghatározott feladatokat. Ebben az esetben a kijelölt helyettesnek megfelelő iskolai végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie.

(4) A Jegyzői és az Aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén annak kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a Jegyzői feladatok ellátására a Hivatal olyan tisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

26. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a Polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az Alpolgármester feladatköreit a Polgármester határozza meg. Az Alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester együttműködik a polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában, a Hivatal önkormányzati feladatainak felügyeletével kapcsolatos ügyek ellátásában. Közreműködik a Képviselő-testület olyan napirendi pontjainak előkészítésében és a határozatok végrehajtásában, amelyek feladatkörével összefüggnek.

(4) Az alpolgármester a Mötv. 39 § (1) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

27. § (1) A Képviselő:

(2) A Képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A Képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában, a Hivatal, a Polgármester, az Alpolgármester és Jegyző folyamatosan segíti.

(4) A képviselők indokolt esetben igénybe vehetnek külső szakértőt, tanácsadót a képviselői munkájuk ellátásához kapcsolódóan, erről Képviselő-testületi határozat is hozható.

(5) Az önkormányzati képviselő kötelessége a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok bejelentésére, megszűntetésére.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

28. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását Képviselő-testület a 2. számú mellékletben meghatározottak kivételével kizárólagosan magának tartja fenn.

(2) A Képviselő-testület hatásköreit a Polgármesterre, bizottságára, jegyzőre nem ruházza át.

(3) A jelen SZMSZ hatályba lépésével minden korábbi hatáskör-átruházási jogosultságot megalapozó önkormányzati döntés hatályát veszíti, a korábban átruházott hatáskörben történő eljárás keretében történő döntések érvénytelenek.

29. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályai, az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása a következők alapján történik: a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek, a Képviselő- testület kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatainak alapos elemzése szükséges, ennek érdekében:

30. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait, a Hivatal látja el. E körben különösen:

(2) A Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a polgármester felelős, azt a Képviselő-testület hagyja jóvá, szükség esetén módosíthatja.

(3) A gazdasági program, fejlesztési terv a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

(4) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(5) A gazdasági program, fejlesztési terv – a vármegyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

(6) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(7) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

31. § (1) A közfoglalkoztatottak munkatervét a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása után lehet alkalmazni.

(2) A munkatervben hozott esetleges változásokat minden esetben a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(3) A közfoglalkoztatottak kiválasztását, a Képviselő-testülettel egyeztetésével történik.

32. § (1) Amennyiben az SZMSZ bármely pontja jogszabályba ütközik, úgy annak a pontnak a hatálytalansága nem érinti

(2) az SZMSZ többi pontjának,

(3) rendelkezésének hatályosságát.

(4) Hatályát veszti Tarnabod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

33. § Ez a rendelet 2025. szeptember 25-én lép hatályba.