1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tarnaszentmiklós Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 3382 Tarnaszentmiklós, Fő út 29. (Községháza)

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Tarnaszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

2. § Az Önkormányzat működési területe: Tarnaszentmiklós község közigazgatási területe.

3. § Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának a rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

4. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkothat.

5. § Az Önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

6. § (1) Az Önkormányzat a Mötv. 13. §-a által, valamint egyéb törvényben megállapított kötelező, valamint önként vállalt feladatait

(2) A kötelező és önként vállalt feladatok ellátása, koordinálása, fejlesztése érdekében együttműködik a Heves Megyei Önkormányzattal, más önkormányzattal, a helyi civil és más szervezetekkel.

7. § A Képviselő-testület feladat-és hatásköreit a Mötv. 42. §-ába foglalt hatáskörök kivételével a polgármesterre, bizottságára vagy társulására, a jegyzőre rendeleti formában vagy minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.

8. § (1) A Képviselő-testület a rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat-és hatásköreit a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

9. § A Képviselő-testület feladat-és hatáskörei átruházásának alapelvei:

10. § Az egyes feladat-és hatásköreinek átruházásával egyidejűleg a Képviselő-testület rendelkezik az adott átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos követelményeiről, a hatáskör gyakorlásának feltételeiről és korlátairól, a hatáskör gyakorlásának ellenőrzéséről. Ezek lehetnek különösen: döntést megelőző kötelező vélemény – vagy javaslatkérés kötelezettség a Képviselő-testület által meghatározott bizottságtól, a hatáskör gyakorlójának a Képviselő-testület vagy valamely bizottság felé történő utólagos tájékoztatási kötelezettsége a döntéséről vagy intézkedéséről, a hatáskör gyakorlásának értékhatárhoz való kötése, meghatározott időszakonkénti tájékoztatási vagy beszámolási kötelezettség előírása a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban, egyéb konkrét feltételek meghatározása.

11. § A Képviselő-testület által alapított intézmények, társulások legfontosabb adatait a 3. melléklet tartalmazza.

12. § A Képviselő-testület képviseletére a Mötv. 41. § (1) bekezdésébe foglaltak az irányadók.

13. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

14. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester az alakuló ülés megnyitását követően, a napirendi pontok tárgyalása előtt a Képviselő-testület előtt esküt tesz.

(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

15. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv rögzíti.

(3) A Képviselő-testület Pély Község Önkormányzata Képviselő-testületével együttes üléseinek időpontjáról az érintett polgármesterek az ülésterv elfogadását megelőzően egyeztetnek.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is össze lehet hívni (rendkívüli ülés).

(2) Az Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülés napirendjére az összehívás alapjául szolgáló döntés újbóli megvitatásán kívül más napirendi pont nem vehető fel.

(3) A rendkívüli ülést össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben, valamint egyéb azonnali döntést, intézkedést igénylő ügyekben.

(4) Rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.

(5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó képviselői indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét, valamint a rendkívüli ülés összehívását megalapozó körülményeket. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület összehívására a (3) bekezdésben meghatározottak miatt kerül sor, akkor az ülés elnöke az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. A rendkívüli ülés időpontjáról az ülés elnöke - a Mötv. 44. §-ában meghatározott határidő figyelembevételével dönt és közli a kezdeményezőkkel.

17. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait. A munkaterv elkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:

(3) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év november 31-ig.

18. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(2) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelni az alábbi témaköröknek:

(4) A következő évi munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a tárgyévet megelőző utolsó rendes ülésnapján határoz.

19. § (1) A Képviselő-testület összehívása a Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és az ülés levezetéséről.

(2) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit a képviselők a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal előbb kapják meg lehetőség szerint elektronikus úton e-mail címükre, vagy hivatali kézbesítés útján papír alapon.

20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan, lehetőség szerint írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben a rendkívüli ülésen szóbeli előterjesztés lehetséges.

(3) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(4) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, ellenkező esetben az ülésen szóbeli előterjesztés történik. A rendkívüli ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztés szóbeli előterjesztésnek minősül.

21. § A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, valamint az üléseken tárgyalt, előre ismert napirendi pontokról a lakosságot az erről szóló hirdetménynek az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével lehet értesíteni.

22. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

23. § (1) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46. §–ában foglaltak az irányadók.

(2) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságát e rendelet 21. §-ban foglaltak szerint biztosítja.

24. § (1) A Képviselő-testületi ülések ideje alatt a teremben dohányozni, étkezni, bekapcsolt mobiltelefont és személyi hívót használni, valamint az ülés rendjét egyéb módon zavarni nem szabad.

(2) A hallgatóság a képviselő-testületi ülést nem zavarhatja, nyilvános ülésen tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat. A zavarás tényéről a Képviselő-testület vita nélkül, szótöbbséggel dönt. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A nyilvános üléseken részt kell venniük:

25. § A Képviselő-testület

26. § (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet, ha személye előre ismert, írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.

(2) Amennyiben az érintett személye előre nem ismert, de az adott Képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a Képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat is helyettesítheti.

27. § A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. „Érintett és a szakértő” alatt kell érteni különösen a könyvvizsgálót és a pénzügyi gondnokot is.

28. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a Képviselő-testület a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatal útján biztosítja.

(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően felismerhetetlenné kell tenni.

(3) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében megfogalmazott betekintési jog gyakorlása során a választópolgárok részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint előkésztett jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése a Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén e rendelet 19. § -ban foglaltak szerint kell eljárni.

30. § A képviselő-testületi ülés elnöke

31. § (1) Az elnök a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket – így különösen napirendi pont levételét, meghatározott, a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban vagy sorrendben való tárgyalását – ismerteti, további javaslatokat kér a Képviselő-testület tagjaitól. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd a teljes – szükség szerint módosított – napirendről. A Képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.

(2) A szavazás során levett napirendi pontokat, valamint az ülés során javasolt napirendi témákat a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazata alapján a következő ülés elé kell terjeszteni.

(3) Azon napirendi pont javaslatokat, amelyeket három képviselő aláírásával támogat, a következő ülés elé kell terjeszteni. A polgármester a napirend összeállításánál figyelembe veszi az előző ülés során tett napirendi javaslatokat.

(4) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

32. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság, legalább három települési képviselő és a jegyző terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű döntést hoz.

(2) Sürgősségi indítvány a polgármesterhez írásban kell benyújtani, az adott Képviselő-testületi ülés megkezdéséig. Az indítványban meg kell jelölni a sürgősség alátámasztásául szolgáló tényeket. Indokolt esetben sürgősségi indítvány szóban is előterjeszthető.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első, ugyanazon ülésen előterjesztett több sürgősségi indítvány elfogadása esetén az első és az azt követő napirendi pontjaiként tárgyalja.

33. § (1) Napirend előtti felszólalásra előzetes jelentkezés alapján bármelyik képviselő lehetőséget kaphat. Rendkívüli ülésen napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.

(2) A felszólalás csak közérdekű problémákra vonatkozhat, továbbá nem terjedhet ki olyan kérdésre, melyet a Képviselő-testület tárgyi ülés keretében, mint napirendi pontot tárgyal.

(3) Jelentkezni a meghívóban közölt helyen és időpontban az ülést levezető elnöknél írásban lehet az ülés megnyitásáig.

(4) A napirend előtti felszólalásra lehetőség szerint szóban azonnal, ennek hiányában tizenöt napon belül írásban kell választ adni, a válaszból – kérelemre – bármelyik képviselő kaphat.

(5) A napirend előtti felszólalás ideje személyenként három perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb két perc, viszontválasz legfeljebb egy perc lehet.

34. § (1) Az elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Először a bizottságok véleményét kéri. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal meghívottak, illetve rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(3) A kérdések és válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a napirend vitáját.

(4) Ezt követően – figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szólhatnak a tárgyhoz.

(5) Bármely képviselőnek joga van ügyrendi kérdésben legfeljebb két perc időtartamra soron kívül szót kérni. Az elnök a kérések teljesítését nem tagadhatja meg.

(6) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(7) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően, a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb három perc időtartamban észrevételt tenni.

(8) Az elnöki engedély megtagadása esetén az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.

(9) Az előterjesztés készítőjét megilleti a zárszó joga.

(10) Az előterjesztő és az illetékes bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt két percben felszólalhat.

(11) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárást, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, azonban a vita lezárása után szót kell adni azon képviselőknek, akik felszólalási szándékukat a javaslat elhangzása előtt jelezték.

35. § (1) A napirendi pont tárgyalása során, rendbontás esetén a levezető elnök:

(2) A rendbírságot a képviselő a testületi ülést követő nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni.

(3) Képviselővel szemben olyan szankció, mely a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban való részvételét akadályozná, nem alkalmazható.

(4) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést tizenöt percre félbeszakítja.

(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, így különösen a napirend előtti felszólalás, a hozzászólás,az interpelláció és a bejelentés időkorlátjának a betartása. Amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, az elnök köteles megvonni a szót.

36. § A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után szavaz.

37. § Az elnök a szavazás előtt köteles szót adni a jegyzőnek, ha törvényességi észrevétele van.

38. § (1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az elnök szavazásból való kizárására kerül sor, az elnök akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.

(2) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja az ülés elnöke figyelmeztetésben részesíti és felhívja a képviselő figyelmét az ismételt mulasztás (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményeire.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét ismételten elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(4) Az (3) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

39. § Az elnök a szavazás előtt az alternatív döntési lehetőségekre felhívja a figyelmet.

40. § Az elnök a szavazás során előbb a vitában elhangzott új, módosító vagy kiegészítő indítványokat, ezek hiányában az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat bocsátja szavazásra.

41. § Nem kell szavazásra bocsátani a javaslatot, ha az

42. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző – a Hivatal jelen lévő dolgozóinak bevonásával – gondoskodik.

(3) A szavazás eredményének megállapítására a Mötv. 48. § (5) bekezdése az irányadó.

43. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazást a polgármester rendelhet el, titkos szavazás tartására javaslatot tehet az alpolgármester, bármely képviselő.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételét.

(5) Az Ügyrendi Bizottság értékeli és összegzi a szavazás eredményét és azt jegyzőkönyvbe foglalja.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(8) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján az Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

44. § (1) A Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben, illetve bármely ügyben, ha azt a települési képviselők legalább egynegyede kéri, név szerinti szavazást kell tartani.

(2) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást kérni nem lehet.

(3) Név szerinti szavazásnál „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazat lehetséges. Név szerinti szavazásnál az elnök utoljára szavaz.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

45. § A Képviselő-testület határozatképességét az elnök az ülés megkezdésekor megállapítja, majd a határozatképesség fennállását folyamatosan figyeli. Határozatképes a Képviselő-testület ülése, ha legalább négy képviselő jelen van.

46. § A határozatképtelen testületi ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.

47. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

48. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 88. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében foglalt ügyeken kívül:

49. § Minősített többséghez legalább négy képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.

50. § A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem” válasz legyen adható.

51. § A határozatok számozása naptári évenként 1-es sorszámmal kezdődik. A határozat megjelölése az alábbiak szerint történik:

52. § A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

53. § A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába és (2) bekezdésébe foglaltak szerint önkormányzati rendeletet alkot.

54. § . (1) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, a Képviselő-testület bizottságainak elnökei, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(2) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

55. § Amennyiben nem a jegyző a rendelet-tervezet előterjesztője vagy előkészítője, úgy az csak az ellenjegyzésükkel kerülhet a Képviselő-testület elé.

56. § (1) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:

57. § A javaslatot a benyújtástól számítva legkésőbb 60 napon belül a képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.

58. § (1) A Képviselő-testületet a rendelet-tervezet előterjesztője tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a rendelet-tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(2) A képviselő-testületi ülésen elhangzott módosító javaslatokat az elnök a kijelölt bizottságnak véleményezésre kiadhatja, a bizottsági ülés idejére szünetet rendelhet el.

59. § A Képviselő-testület előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

60. § Amennyiben a Képviselő-testület valamely rendelete (határozata) ellentmond a testület korábban hozott rendeletének (határozatának), úgy ezt az ellentmondást rendezni kell. Amíg ez nem történik meg, a későbbi időpontban hozott rendelet (határozat) alapján kell eljárni.

61. § Az önkormányzati rendelet hitelesítésére a Mötv. 51. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés az irányadó.

62. § (1) A rendelet hatályba lépésének napja a Képviselő-testület által meghatározott időpont. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a Hivatal központi hirdetőtábláján 30 napra kifüggesztésre került. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja nem számít be. A kihirdetésről és annak nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.

63. § A megalkotott önkormányzati rendeletek megjelölése:

64. § A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

65. § A tárgyévben megalkotott rendeletek hatályoságának felülvizsgálatáról a jegyző a tárgyévet követő március 31. napjáig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tárgyévet megelőzően alkotott rendeletek hatályoságát a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség szerint gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről.

66. § (1) A nyilvános üléseken tanácskozási joggal jogosult részt venni:

67. § A Hivatal köztisztviselői a szakterületüket érintő napirendi ponthoz előzetes bejelentés nélkül is hozzászólhatnak.

68. § A Képviselő-testület tagjai az egyes napirendi pontok tárgyalása során egyszer szólalhatnak fel. A hozzászólás ideje napirendenként legfeljebb öt perc. Az elnök engedélyezhet további hozzászólási lehetőséget, legfeljebb kettő perc időtartamban.

69. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.

(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt juttatja el a polgármesterhez.

(3) Az indítványt a benyújtásától számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.

(4) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület dönt.

70. § (1) A Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testületi ülésen a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek, bizottság elnökének kérdést tehetnek fel. Kérdés benyújtható az ülés megkezdéséig írásban, vagy feltehető az ülésen szóban.

(2) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

71. § (1) A képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpelláció intézhető. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely önkormányzati irányítású szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A Képviselő-testület csak rendes ülésen, képviselőnként legfeljebb egy interpellációval és ülésenként legfeljebb egy óra időtartamban foglalkozik. Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően öt nappal írásban kell bejelenteni és lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(5) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(6) Az interpelláció ideje legfeljebb öt perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb öt perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb két perc lehet.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az elnök a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását a következő képviselő-testületi ülésen terjeszti elő.

(9) Azon interpellációkra, amelyeket az ülésen idő hiányában nem volt mód megtárgyalni, az interpellált írásban az ülést követő tizenöt napon belül köteles megválaszolni. A választ írásban el kell juttatni minden képviselőhöz.

(10) Az interpelláció és az interpellációra adott válasz, valamint az arra adott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő rendes képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról, amennyiben azzal kapcsolatban kérés merül fel, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

72. § (1) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők bejelentést tehetnek döntést nem igénylő kérdésekben, tájékoztatás céljából, amelynek időtartama legfeljebb öt perc lehet. Vita esetén szavazással kell határozni arról, hogy a következő ülésen napirendi pontként tárgyalásra kerüljön-e a téma.

(2) A rendes ülésen az utolsó napirendi pontként kerül megtárgyalásra esetlegesen a bizottságok beszámolója és a bizottsági tagcserék, kérdések, bejelentések, legfeljebb egy óra időtartamban. E napirendi pont tárgyalása során egy képviselő egy alkalommal, legfeljebb kettő perc időtartamban kaphat szót.

73. § Az előterjesztés lehet

74. § Előterjesztést benyújtására jogosult

75. § (1) A rendes ülés napirendi pontjait írásban kell előterjeszteni és az ülés meghívójával együtt az érintetteknek előzetesen meg kell küldeni. Kivételes és indokolt esetben szóbeli előterjesztést is be lehet terjeszteni. A szóbeli előterjesztés elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az írásos előterjesztésben fel kell tüntetni, hogy a Képviselő-testület vagy a bizottsága az anyagot döntési vagy véleményezési hatáskörben tárgyalja.

76. § A rendes ülés helyszínén kiosztott előterjesztés a Képviselő-testület vagy bizottság elé indokolt esetben kerülhet.

77. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

78. § A Képviselő-testület az ugyanazon tartalmú előterjesztést legfeljebb kettő alkalommal tárgyalhatja meg, ettől való eltéréshez a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

79. § A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkésztésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére a Mötv. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

80. § A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:

81. § (1) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Heves Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A jegyzőkönyvek egy-egy másolati példányát meg kell küldeni a Képviselő-testületi tagoknak. A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet a Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

82. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveit megtekinthetik a Hivatalban.

83. § A Képviselő-testület bármely képviselő kérésére minősített többséggel elrendelheti valamely napirendhez kapcsolódó hozzászólások, vagy a teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezését, melyet a 81. §-ban megjelölt határidőig kell elkészíteni.

84. § A Képviselő-testület döntéseiről szükség esetén jegyzőkönyv-kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.

85. § A jegyzőkönyv mellékletei:

86. § (1) A képviselő jogai és kötelességei az Mötv. 32. §-ában foglaltakon felül:

(2) A települési-képviselő köteles:

87. § A Képviselő-testület állandó bizottságot és – a Képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására – ideiglenes bizottságot (a továbbiakban együtt: bizottság) hozhat létre.

88. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy állandó bizottságot hoz létre. A bizottság hivatalos megnevezése: Tarnaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi- és Szociális Bizottság. (továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

(2) A bizottság tagjainak száma 3 fő, tagjait a 4. melléklet tartalmazza.

89. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

90. § Az Ügyrendi Bizottság előterjesztésként nyújtja be a Képviselő-testületnek:

91. § Az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról szóló és a szociális ellátásokat érintő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztések.

92. § A polgármester feladatait főállásban látja el.

93. § A polgármester tiszteletdíját a jogszabályok keretei között a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatában határozza meg, éves jutalmának megállapítására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

94. § A polgármester az Mötv. 39 § (1) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

95. § (1) A polgármester feladatai – a Mötv. polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül – a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:

(2) A polgármester irányítja az alpolgármestert feladatai ellátásában.

(3) A polgármester a Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva döntést hozhat a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben.

96. § A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a településen jelen lévő vállakozásokkal, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

97. § A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

98. § (1) Az alpolgármester a polgármester mellett dolgozik, szakterületén döntések előkészítésével segíti a polgármestert. Az alpolgármester a Képviselő-testületnek tartozik felelősséggel, de az operatív napi munkában a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester együttműködik a polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában, a Hivatal önkormányzati feladatainak felügyeletével kapcsolatos ügyek ellátásában. Közreműködik a Képviselő-testület olyan napirendi pontjainak előkészítésében és a határozatok végrehajtásában, amelyek feladatkörével összefüggnek.

99. § Az alpolgármester a Mötv. 39 § (1) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

100. § A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

101. § (1) A jegyzőnek a Mötv-ben foglaltakon kívül az alábbi feladatai vannak:

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére-legfeljebb azonban hat hónap időtartamra - a polgármester a Hivatal dolgozói közül jogi egyetemi, okleveles közigazgatási menedzseri, vagy igazgatásszervező végzettségű köztisztviselőt bízhat meg.

102. § (1) A Képviselő-testület Tarnaszentmiklós és Pély Községek Önkormányzata Képviselő-testületeivel közösen közös önkormányzati hivatalt tart fent, Pélyi székhellyel. A hivatal megnevezése: Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal. (továbbiakban: Hivatal)

(2) A Hivatal a Képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott belső szabályzatok és ügyrend alapján működik.

103. § (1) A Képviselő-testület évente a Mötv-ben előírtak szerint, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és vezeti le.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább öt nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Hivatal hirdetőtábláin.

(3) Képviselő-testület évente a Mötv-ben előírtak szerint, előre meghirdetett falugyűlést tart, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. A falugyűlést a polgármester hívja össze és vezeti le.

(4) A falugyűlés időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A falugyűlés időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább öt nappal a falugyűlés előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Hivatal hirdetőtábláin.

104. § A Képviselő-testület az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve különösen az állami költségvetésről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a Mötv., az államháztartásról szóló törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet az irányadóak.

105. § A költségvetés tárgyalása általában két fordulóban történik:

106. § A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámolót (zárszámadási rendelet-tervezetet) a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

107. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint részt vehet vállalkozásokban. Az Önkormányzat szakfeladat rendjét a 5. melléklet tartalmazza.

108. § Az Önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei Önkormányzattal, más települések önkormányzataival, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.

109. § (1) Ez a rendelet 2020.szeptember 24-én lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tarnaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelete