Tarnazsadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól egységes szerkezetben

Tarnazsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésében, a 32.§ (1) és(3) bekezdésében, a 37/A.§  (3) bekezdésében, a 38.§ (9) bekezdésében, a 43/B.§ (1) bekezdésében, a 45.§-ában, az 50.§ (3) bekezdésében,  a 62.§ (2) bekezdésében, a 92.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján az alábbi rendeletet alkotja:

E rendelet célja, hogy Tarnazsadány Község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról valamint az ellátások mértékéről

I. Általános szabályok

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet személyi hatályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.)  3.§, 6.§ és 7.§-ai határozzák meg.

(2) E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat szabályozza

a) Pénzbeli ellátások

aa) aktív korúak ellátása rendszeres szociális segély

ab) aktív korúak ellátása foglalkoztatást helyettesítő támogatás

ac) lakásfenntartási támogatás

ad) méltányossági ápolási díj

ae) önkormányzati segély

b) Természetbeni ellátások

ba) köztemetés

bb) közgyógyellátás,

2. §

Hatásköri szabályok

(1) Jelen rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző jár el.

(2) A Képviselő-testület dönt: a méltányossági ápolási díjról és a méltányossági közgyógyellátásról.

(3) A polgármester dönt a köztemetésről és az önkormányzati segélyekről.

(4) A jegyző dönt az aktív korúak ellátásáról, a lakásfenntartási támogatásról.

3. §

(1)  A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, illetve e rendelet függelékét képező nyomtatványokon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások nyilatkozatok csatolásával Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.

(2) A szociális ellátások elbírálásához az Önkormányzat köteles bekérni az Sztv.-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), a gyermekvédelmi ellátások elbírálásához a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX 10.) Korm. Rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.

(3)  E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet a Korm. Rendelet 1. sz. melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.”

(4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti, mely keretében

a)  megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,

b) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,

d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,

e) elrendeli a környezettanulmány készítését.

(5) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.

(6) A rendszeres támogatások esetében a felülvizsgálathoz szükséges okiratokat, iratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon, külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

(7)  Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdése, a gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (2) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(10)  A jövedelmet

a)  munkabérről, gyermekágyi segélyről (GYÁS), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

c) álláskeresési támogatás esetén Heves Megye Kormányhivatal Heves Járási Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

d) családtámogatások (gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék) esetén az utolsó havi szelvény vagy bankszámlakivonat

e) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a havi igazolószelvényt, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíjtörzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó nyugdíjösszesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.

f)  gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat,

g) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,

h) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

i) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelembenyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,

j)  amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani.

k) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat, (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja.

(11) A tizenhatodik életévet betöltött gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(12) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt kell készíteni.

(13) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig banki átutalással vagy házipénztárból fizeti ki a Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője.

II. Pénzbeni ellátások

4. §

Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak ellátására, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, valamint a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét, a jogosultság feltételeit és a támogatás mértékét az Sztv. 33. § - 37/C. §-ai és e rendelet határozzák meg.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Tarnazsadány Község Önkormányzata az Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Közös Önkormányzati Hivatallal és a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni. Az Önkormányzat által kijelölt szerv a Dél Hevesi Kistérségi Társulás Családsegítő Szolgálata.

(4) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére együttműködési kötelezettséget ír elő.

(5) Az aktív korúak ellátásra jogosult vagy kérelmező személyt, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – az Sztv. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(6) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosság mentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóirtás,

e) az ingatlan határvonalától az út szegélyig elhelyezkedő közterületek gondozása

(kaszálás, gyomtalanítás, parlagfű-mentesítés, tisztántartás, hó eltakarítás és síkosságmentesítés),

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(7) Az (3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.

(8) A jegyző végzi a lakókörnyezet rendezésével összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését.

(9) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatainak a felszólítás ellenére nem tesz eleget, a jogosultsága megszüntetésre kerül.

Az együttműködés eljárási szabályai

5. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

     

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv a Dél Hevesi Kistérségi Társulás Családsegítő Szolgálata.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,,

b) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

c) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot. (63/2006. (III.27.) Korm.r. 17. §. (10) bek.)

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására, (pl. orvosi vagy egyéb igazolás) 5 napon belül lehet  benyújtani, illetőleg, - a személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozást megelőzően 3 nappal korábban kell kézbesíteni,

 i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket (meg kell határozni, hogy az igazolási kérelmet mely indokok alapján lehet elfogadni)

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 15 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

- munkaerő-piaci integrációt célzó oktatás, képzés, munkavégzésre történő felkészülést segítő programra, vagy

-  az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra: életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése, stb.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

6. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása, (stb. helyi viszonyok alapján)

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

6/A.§

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

 ( Sztv. 38. § )

7. §

(1) A jegyző a normatív lakásfenntartási támogatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (1)-(8) bekezdései alapján állapítja meg.

                                                            

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál az önkormányzat az alábbi költségeket veszi figyelembe: lakbér, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, csatornahasználat díja, szemétszállítás díja, villanyáram díja, vízdíj, gázfogyasztás díja, valamint a tüzelőanyag költsége.

(3) A  lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában kell biztosítani.

(4) A lakásfenntartási támogatásra jogosult vagy kérelmező személyt, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(4) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosság mentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóirtás,

e) az ingatlan határvonalától az út szegélyig elhelyezkedő közterületek gondozása

(kaszálás, gyomtalanítás, parlagfű-mentesítés, tisztántartás, hó eltakarítás és síkosságmentesítés),

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(5) Az (3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.

(6) A jegyző végzi a lakókörnyezet rendezésével összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését.

(7) Amennyiben a lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatainak a felszólítás ellenére nem tesz eleget, a jogosultsága megszüntetésre kerül.

Ápolási díj

8. §

(1) A képviselő-testület ápolási díj állapíthat meg az Sztv. 43/B.  § (1) bekezdésén alapján annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetében 150 %-át.

(2) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Sztv. 42.§ rendelkezései esetében.

ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY

(Sztv. 45. §)

3

(1) A polgármester – a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben- Önkormányzati segélyt állapíthat meg azon személy számára, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, 

b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át vagy

c) egyedül élő esetén annak 180%-át nem haladja meg.

 (2) Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 5.000 Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 50.000,- Ft-ig terjedhet.

(4) Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A közeli hozzátartozó halála miatt megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokás legolcsóbb temetés összegének 10 %-ánál

(5) Az e paragrafusban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(6) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.”

(7) A legolcsóbb temetés költségét az 1. sz. melléklet állapítja meg, melyet a Képviselö-testület minden év március 31. napjáig felülvizsgál.”

III. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

(Sztv. 48. §)

10. §

(1) Az Szt. 48.§ (4) bekezdésében meghatározott térítési kötelezettség alól mentesítendő az, aki Tarnazsadányi lakóhellyel rendelkezik és az elhunyt Tarnazsadányi lakos eltemettetéséről gondoskodott, és akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, valamint a köztemetés költségének megtérítése megélhetését súlyosan veszélyezteti. A köztemetést a polgármester állapítja meg és biztosítja az Sztv. 48.-ában foglaltak szerint.

Méltányossági közgyógyellátás

(Sztv. 50. § (2) bekezdéséhez)

11. §

(1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapít meg, ha

a) a kérelmező a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át

b) az igazolt havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25%-át.

(2) Amennyiben a felmerülő gyógyító ellátás költsége az (1) bekezdés b) pont illetve (2) bekezdés szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

(3) A kérelemhez kérelmező és családtagjai jövedelem-igazolását, valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolást kell mellékelni.

(4) A ellátás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet előterjeszteni.

(5) A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben foglalt igazolásokat

(6) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző 3 hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap átlagát kell figyelembe venni.

(7) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(8) A benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével vizsgálható.

IV. szociális szolgáltatások

  12. §

(1) Tarnazsadány Község Önkormányzata az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

            a)  Étkeztetés

            b) Házi segítségnyújtás

            c)  Családsegítés

(2) Tarnazsadány Község Önkormányzata az (1) bekezdésben c) pontja szerinti  ellátást a DÉL Hevesi Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálattal ( 3371. Átány  II. Rákóczi Ferenc út 60) kötött megállapodás révén látja el.

Étkeztetés

13. §

(1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak napi egyszeri meleg étkezéséről a szociális étkeztetés biztosításával gondoskodik.

(2) Szociális étkeztetés igénybevételére jogosultak azok a szociálisan rászorult személyek, akik:

a) öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban (átmeneti járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék, központi szociális segély) vagy,

b) fogyatékossági támogatásban, vagy

c) időskorúak járadékában, aktív korúak ellátásában részesülnek, vagy

d) a háziorvos, illetve kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes ellátni.

(3) Az étkeztetés történhet:

 - jogosult általi elvitellel

- házhoz szállítással, különösen a 14. § (2) szerinti jogosult esetén

Házi segítségnyújtás

14. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében azokról a személyekről kell gondoskodni, akik időskorúak, otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igényli, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak.

(2) Házi segítségnyújtás keretében az ellátott fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése a cél, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával és fejlesztésével. A szolgáltatás során a gondozó az ellátást igénybevevőjével segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik:

- elvégzi az orvos előírása szerinti ápolási, gondozási feladatokat,

- közreműködik a személyi és lakókörnyezeti higiénia fenntartásában,

- közreműködik a háztartás vitelében,

- segítséget nyújt a környezettel való kapcsolattartásban.

- segít a vészhelyzet kialakulásában, annak megelőzésében, és elhárításában,

- részt vesz az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztató és rehabilitációs csoportok szervezésében,

- segíti a szociális ellátásokhoz való hozzájutást,

- együttműködik az előgondozást végző személlyel,

- szükség esetén segíti a bentlakásos szociális intézménybe történő bejutást,

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a körjegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszi szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

Családsegítés

15. §

(1) A családsegítő szolgáltatás célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok életvezetési képességének megőrzése, a krízis megelőzése, valamint a problémák megszüntetésének elősegítése.

(2) A Családsegítő Szolgálat rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetben támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulónak.

(3) A Családsegítő Szolgálat ellátja a Szociális Törvényben megjelölt aktívkorú rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségéből fakadó feladatait.”

V. Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tarnazsadány Község Önkormányzata Képviselő-testületének  az 11/2011.(IV.28.) rendelete a szociális ellátásokról