TARNAZSADÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

9/2019. (IX.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

TARNAZSADÁNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

Tarnazsadány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. § (1) Tarnazsadány Község (a továbbiakban: település vagy Tarnazsadány) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, továbbá épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet célját a jogalkotó a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településképi követelmények meghatározásával, a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával és a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kívánja elérni.

2. §  (1) E rendelet hatálya Tarnazsadány közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre differenciáltan állapít meg szabályokat.

2. A rendelet értelmezése és alkalmazása

3. § Az e rendeletben használt fogalmakat a Tktv., az 1997. évi LXXVIII. törvény, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalommeghatározásaival összhangban, különös fogalommeghatározás hiányában pedig a magyar nyelvben általánosan elfogadott jelentésük szerint kell értelmezni.

4. § (1) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazása során figyelemmel kell lenni továbbá különösen

a) az örökségvédelemért felelős hatóságok,

b) a Magyar Építész Kamara, az építésügyért felelős hatóságok

c) a területileg illetékes nemzeti parki igazgatóság, és a természetvédelemért felelős más hatóság, valamint

d) a hírközlésért felelős hatóság

kötelezőérvényű előírásaira és ajánlásaira.

II. Fejezet

Általános településképi rendelkezések

3. Általános településképi követelmények

5. § A településkép megőrzése érdekében a település teljes területén kötelező a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, a település- és tájkarakter elemek, valamint a kialakult és jellemzővé vált építészeti karakter megőrzése, értékóvó fenntartása és fejlesztése.

4. Közterületekre vonatkozó településképi követelmények

6. § (1) Az e rendelet 5. §-ában előírt kötelezettségek megtartása érdekében a település közterületein a településkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A közutak mentén és egyéb közterületeken, az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel, egységes színezéssel helyezhetők ki.

(2) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (beton, kő vagy aszfalt) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.

(3) A település teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4) Légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(5) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötelező érvényű határozatai és ajánlásai szerint.

(7) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a postai szolgáltató helyek, felvételi pontok és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök, postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötelező érvényű határozatai és ajánlásai szerint.

(8) Az elektronikus hírközlési építmények, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő eszközök elhelyezése és a település ellátását biztosító építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területeket kijelölése, illetve a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program”-hoz kapcsolódó és a települést érintő beruházások, fejlesztések megvalósításának biztosítása során a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és az MSZ 7487. számú szabványára, valamint az e rendeletben lefektetett szempontokra figyelemmel kell eljárni, és a már meglévő infrastruktúrák, eszközök közös használatát kell előnyben részesíteni.

(9) Az újonnan megvalósuló fejlesztések során elsősorban a meglévő alépítmény-hálózatokat, illetve ritkábban beépített területeken saját, vagy az elektromos kisfeszültségű, meglévő oszlopsorokat javasolt igénybe venni.

(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók zöldmezős beruházásai esetén új, földalatti infrastruktúra kiépítése támogatandó, kizárólag műszaki racionalitás alapján – korlátozott mennyiségben – a meglévő oszlopsoros hálózat meghosszabbítására is sor kerülhet.

(11) Celluláris mobilhálózat kiépítése esetén ugyanazt a frekvenciát használó cellák között megfelelő távolságnak kell lennie az interferencia elkerülése végett.

(12) Antennák helyének meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy olyan helyekre telepítsék az antennákat, ahol az előfizetők igénybe vehetik azokat; az állomásnak a legcélszerűbb olyan helyen állnia, ahol magas a mobiltelefon használók száma. Egy-egy bázis állomás telepítésének tervezésekor figyelembe szükséges venni a terep adottságait, a környezetet (szomszédos házak és objektumok magassága, környező fák magassága és lombozottsága, sűrűsége). A helyszín megközelítési lehetőségeit (út, árterület), a helyszín infrastrukturális adottságait és az elektromos áram betáplálás megvalósíthatóságát. Figyelembe kell venni továbbá a jogszabályokat, a környező bázisállomások elhelyezkedését a bázisállomások egymásra hatása miatt, a meglévő lefedettséget és a társszolgáltatók állomásainak elhelyezkedését. Mindezek során számításba kell venni a meglévő objektumok (torony, víztorony, kémény, templomtorony, magasabb ipari létesítmények, lakóépületek) használatának lehetőségét.

(13) A hálózatfejlesztésben és a digitális gazdaság fejlődésében érintett állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek együttműködésének lehetővé tételével kell a lakossági igényeket a műszaki megvalósíthatóságot és a településkép védelmét összhangba hozni.

(14) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település központi területén, az alábbi feltételekkel:

a) közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor használható;

b) reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop (továbbiakban: hirdetőoszlop) kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható;

c) információs vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményén, max. 2 db egyenként legfeljebb 1,2 x 2,0 m méretű utastájékoztató plakát lehet;

d) a kizárólag tájékoztatási célú tábla mérete legfeljebb 2,1 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m2-t.

(15) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(16) Építési tevékenység idejére építési reklámháló – amennyiben a polgármester engedélyezi –, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(17) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 10 m2-t nem haladhatja meg.

(18) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(19) Reklámot elhelyezni a megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén; az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.

(20) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a kormányhivatal ellenőrzi.

5. Építményekre vonatkozó általános építészeti követelmények

7. § (1) A település területén a településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a terepülésre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett, ezért épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az általános érvényű szabályokon kívül a 3. számú mellékletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: telepítés, architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

(3) Az illeszkedés tekintetében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:

a) az épületek telepítése

b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

d) az épületek magassága,

e) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját,

f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,

g) az anyag- és színhasználatot,

h) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását, a természetes térelhatárolásokat.

(4) Az épületekre vonatkozó általános építészeti követelményeket – különösen a (3) bekezdésben foglaltakat – e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit országos vagy helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra takarás nélkül nem lehet elhelyezni. (Minden más esetben is törekedni kell a kültéri egységek közterületről kevésbé látható elhelyezésére.)

6. A zöldfelületek kialakításának és gondozásának szabályai.

Tájvédelmi rendelkezések

8. § (1) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni. Az utcáról látható előkertek elsősorban díszkertként alakítandók ki.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat. (lásd 4. számú melléklet)

(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfafaj telepítendő. Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők.

9. § (1) A zöldfelületek kialakítása, gondozása, a növénypótlás és a tájvédelem előírásainak megtartása során az e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt növényfajok telepítése ajánlott, az 5. számú mellékletben felsorolt inváziós, idegenhonos növényfajok telepítése tilos.

(2) Zöldfelületek magán- és közterületen történő kialakítása, növénypótlás és a zöldfelületek gondozása, és a tájvédelem előírásainak megtartása során az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet figyelembevételével kell eljárni.

(3) E rendelet elfogadásával az önkormányzat településképi szempontból meghatározó jellegükre tekintettel településképvédelmi területként helyi védelem alá veszi az e rendelet 6. számú mellékletében felsorolt

a) országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket,

b) NATURA 2000 területeket,

c) az országos ökológiai hálózat övezeteit és

d) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezeteit

függetlenül azok bel-, vagy külterületi jellegétől.

10. § [A közvilágításra vonatkozó rendelkezések]

A fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások alkalmazása javasolt a közvilágítás kialakítása során:

a) a hideg fehér fényű, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt kibocsátó világítás kerülendő, a kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000K alatti érték – gazdasági számítások figyelembevételével mérlegelhetően – javasolt;

b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van, az lehetőség szerint ne juthasson a gyalogosok, járművezetők, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába; a fényeknek – még díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk, a talajszintbe épített, felfelé sugárzó fényvetők alkalmazása kerülendő;

c) az utcákat egyenletesen, lehetőség szerint alacsony intenzitással kell megvilágítani (kb. 0,3 cd/m3 fénysűrűség; kb. 4 lux megvilágítás);

d) a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez kell igazítani.

III. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

7. Településképi szakmai konzultáció

11. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott helyi védelem alatt álló területek és a helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén.

(3) A szakmai konzultációt az ügyfél kérésére a főépítész látja el.

(4) A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.

(6) A településképi szakmai konzultáció e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a Tr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. Településképi véleményezési eljárás

12. § (1) Az építési tevékenység esetén a polgármester településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a Tr. és e rendelet szabályai szerint. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt estekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

13. § (1) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a településképi rendelet szabályozása hiányában a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(4) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,

h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit

j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

14. § (1) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmet a papíralapon lehet benyújtani, amelyhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.

(2) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmazza:

a) műszaki leírást,

b) fotódokumentációt a tervezési területről,

c) építészeti, műszaki tervet:

ca) tető-felülnézeti helyszínrajzot a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

cb) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

cc) metszetet a megértéshez szükséges mértékben,

cd) valamennyi homlokzati rajzot, amelyeken feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,

d) utcakép ábrázolását, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

e) látványtervet, vagy modellfotót,

f) rendeltetés meghatározását.

(3) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza:

 a.) a kérelmező adatait,

 b.) az építési tevékenység helyének adatait,

 c.) valamint a (3) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indoklását.

9. A településképi bejelentési eljárás

15. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül azon tevékenységek esetében, amelyek megvalósulása a településképet közterületről is jól látható módon befolyásolhatja, módosíthatja;

b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;

c) amikor a településrendezési eszköz a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján előírja;

d) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor;

e) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

f) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatán kirakat kialakítása, reklámfelületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése, cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.

16. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett – papíralapú – kérelemre indul, amelyet a főépítészhez kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

a) műszaki leírást,

b) műszaki terveket, a tervezett tevékenység illetve változtatás megértéséhez szükséges tartalommal és feldolgozottsággal, de legalább az alábbi tartalommal:

ba) hivatalos térképmásolat,

bb) építész helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

bc) fotók a tervezett tevékenységgel érintett területről, épületről és közvetlen környezetéről,

bd) alaprajz, metszet, homlokzat megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben, alkalmazott anyagok és szerkezetek feltüntetésével,

be) utcakép, látványterv, színterv.

17. § (1) A 37. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portálkialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel az előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(3) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg az előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

18. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(3) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a

bejelentés elmulasztása esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § szerint településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti vagy az 57. § (9) bekezdése értelmében önkormányzati településkép védelmi bírságot szabhat ki.

19. § A településképi bejelentési eljárás e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a Tktv., a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály és a Tr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai

20. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le és önkormányzati településkép védelmi bírságot szab ki – az 37. § e) pontja kivételével - a településképi bejelentési kötelezettség

a) elmulasztása,

b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása

esetén.

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

(3) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(5) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(6) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(7) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást a a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály szerint folytatja le a polgármesteri hivatal.

(8) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

A Polgármesteri Hivatal az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

(9) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 forint és legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(10) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(11) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(12) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

11. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

21. § Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében pénzügyi eszközökkel is támogatható a településkép védelmét, önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat. A támogatási rendszer részletes tartalmát e rendelet határozza meg az Európai Unó támogathatósági szabályaira is figyelemmel, a Tktv. 7. §-ával összhangban.

22. § (1) Az Önkormányzat e rendelet 2. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a segítheti, azokhoz pénzbeli támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás).

(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosíthatja.

(3) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot – amennyiben a támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében előzetesen biztosította – évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írhatja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

IV. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

12. Hatálybalépés

23. § (1) E rendelet 2019 szeptember 21.-én lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tarnazsadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (XII.18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

TARNAZSADÁNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

.

13. Átmeneti rendelkezések

24. § (1) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult véleményezési és bejelentési eljárásokra, valamint a kötelezési eljárásokra és szankciórendszerre vonatkozóan az eljárás indulásakor hatályban volt szabályok alkalmazandók.

                                         14. Hatályon kívül helyező rendelkezések          

25. § (1) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a helyi építési szabályzat településképi követelményeket meghatározó része, a helyi védelmi, a reklámhordozó, valamint a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás kérdéskörét szabályozó rendelet.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e rendelet szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket nem lehet alkalmazni.

      ________________________________            ________________________________

                             Dobi István                                                     Ádám Zsuzsanna

                           polgármester                                                            jegyző          

Kihirdetési záradék:

kihirdetés dátuma: A rendelet kihirdetve a helyben szokásos módon 2019.szeptember 20,-án.

                                                                                  ________________________________

                                                                                                    Ádám Zsuzsanna

                                                                                                            jegyző          

1. számú melléklet a 9/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelethez

A helyi védelem alatt álló településképvédelmi területek jegyzéke, elnevezése és lehatárolása

2. számú melléklet a     9/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelethez

A helyi védelem alatt álló egyedi településképi értékek jegyzéke, elnevezése

1. Régészeti nyilvántartásban szereplő egyedi településképi értékek:

2. Műemléki nyilvántartásban szereplő egyedi településképi értékek:

R. k. templom (Szent Mihály arkangyal) ex-lege műemléki környezete

3. Helyi védelem alatt álló egyéb egyedi településképi értékek:

3. számú melléklet    9/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelethez

Építményekre vonatkozó általános építészeti követelmények

1. Az épületek telepítése

Az épületek telepítésének javasolt jellemzői:

• ra merőleges tetőgerinc kialakítású épület,
• a közterülethez a rövidebb homlokzattal kapcsolódó épülettájolás,
• a telkek belseje felé hosszanti irányban futó épülettömeg
• özvetlenül az utcafrontra, esetleg attól kissé beljebb, kerítés és kis előkert mögé épült a lakóházak
• az épület mögött védett kertrész növényzettel, vagy alacsony kerítéssel határolva

Személtető ábra:

2. Az épületek magassága

Az épületek javasolt magassága:

• di házak esetében a környező házakéval alapvetően azonos magasság,
• jellemzően egyszintes, vagy tetőtér-beépítésű, ritkán kétszintes kialakítású ingatlanok,
• ételek a fenti jellemzők alól: a templom tornya, a volt lengyel kaszárnya és az Erőmű lakótelep néhány épülete, illetve az ipari létesítmények, a malmok és az iskolák.
• a jövőben esedékes építkezéseknél is érdemes megtartani a visszafogott, lehetőleg egyszintes kialakítást,
• az épületmagasságon általában túlnyúlnak a fák, így ezt a jellegzetes, kisvárosias képet ajánlatos megőrizni.

Szemléltető ábra:

3. Az épületek tetőidomának formája, a tető hajlásszöge

3.1. A tetők hajlásszöge

Javasolt tetőhajlásszög:

• óházak (mind a nyeregtetős parasztházak, mind a sátortetős kockaházak) esetében a tető hajlásszöge a környező házakéval alapvetően azonos,
• jellegzetes – így megengedett – forma még az egyik irányban, a nyitott vagy zárt tornác felett való aszimmetrikus elhúzás,
• ajánlatos a meglévő, hagyományos épületek tetejének hajlásszögéhez igazodni.

Szemléltető ábra:

3.2. A tetőidomok formái

Javasolt tetőidomok:

• a háztípusokat követő tetőkialakítások,
• a környezetében méreteivel kirívóan túlzónak ható összetettebb, tördelt formájú tetők építése nem ajánlott,
• ajánlatos nyereg-vagy sátortetős megoldásokat alkalmazni.

Szemléltető ábra:

4. Anyag- és színhasználat

Javasolt anyag- és színhasználat:

• a település kialakult színvilágához igazodó halványabb – fehér, sárga, terrakotta – pasztellszínek használata ajánlott
• az élénkebb színek, illetve a sárga erősebb árnyalatai kerülendők.
• ajánlott a településre jellemző homlokzatképzési megoldás, a fal rakásának módjával díszített, látszó tégla alkalmazása, ezt érdemes lehet új épületeken is megjeleníteni

A színhasználatot szemléltető ábra:

5. Utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldásai, természetes térelhatárolások

Térelhatárolások, kerítések, kapuk javasolt megoldásai:

• javasolt térelválasztó a zöld bokor- vagy fasor, vagy az utcafronti homlokzat előtt futó, vagy a homlokzat oldalán elhelyezkedő kerítést,
• az újonnan épült házak esetében is ajánlott a zöldnövényzet természetes térelhatároló szerepének kihasználása mellett az áttört, alacsonyabb kerítéstípusokat alkalmazni a tömör falazású, illetve az egyszerű, de nem megfelelően zárt drótfonatos kerítéssel szemben

Szemléltető ábra:

4. számú melléklet a      9/2019. (IX.20.)) önkormányzati rendelethez

Tiltott inváziós, idegenhonos növényfajok listája

1. Az 1143/2014. EU rendelet alapján tiltott idegenhonos inváziós fajok listája

2. 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet szerint tiltott idegenhonos inváziós fajok listája

2.1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

2.2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

3. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletben meghatározott olyan növények listája, amelyek ellen a földhasználó és a termelő védekezni köteles:

5. számú melléklet a     9/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre ajánlott növényfajok listája

Lombos fafajok

Tűlevelű fajok (fenyők)

Lombos cserjék

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolt.

6. számú melléklet a         9/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelethez

Tájképvédelmi és településképi szempontból meghatározó jellegű, helyi védelem alatt álló természeti területek listája

1. Országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek

2. NATURA 2000 területek

3. Az országos ökológiai hálózat övezetei

4. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezeteit