Mezőszemere Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján Szervezeti- és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Mezőszemere Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3375 Mezőszemere, Május 1. út 36.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Mezőszemere Község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat hivatalos web-címe: www.mezoszemere.com

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Mezőszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(6) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(7) A Hivatal székhelye: 3375 Mezőtárkány, Kossuth Lajos út 81.

(8)A hivatal kirendeltséget működtet Mezőszemere településen (a továbbiakban: település), amelynek hivatalos elnevezése: Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőszemerei Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség)

(9)A Kirendeltség székhelye: 3378 Mezőszemere, Május 1. út 36.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei:

a) a címer,

b) a zászló,

c) a pecsét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló (lobogó) leírását, használatának rendjét Mezőszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testülete külön önkormányzati rendelettel szabályozza.

(3) Az Önkormányzat pecsétje kör formátumú, közepén Magyarország címerével, felső körben „Mezőszemere Község”, alsó félkörben

a)  „Önkormányzata”.

b)  „Polgármestere”.

(4) Az Önkormányzat pecsétjeit kell használni:

a) a képviselő-testület dokumentumain,

b) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon,

3. § (1) A Hivatal pecsétjei: 

a) Kör formátumú, közepén Magyarország címerével, felső körben

       „Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal”

alsó félkörben:” Mezőszemere” felirattal.

b) Fejbélyegző: Téglalap formátumú

„Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal”

3378 Mezőszemere, Május 1. út 36.” felirattal

(2) A Hivatal pecsétjeit kell használni a Hivatal hatósági iratain.

4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében a Képviselő-testület bizottságára, az Önkormányzat társulásaira, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

5. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében a Heves Megyei Önkormányzattal, a Mezőszemerei Civil Egyesülettel, Mezőszemerei Kék Nefelejcs Hagyományőrző Egyesülettel, a Mezőszemerei Polgárőr Egyesülettel, a Mezőszemerei Hagyományőrző Népdalkörrel, továbbá az Tisza – Tarna – Rima Menti Leader Egyesülettel egyeztet feladatkörüket érintő esetekben. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.

6. § Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdése alapján önként vállalt feladatait évente, a költségvetési rendeletében anyagi lehetőségeihez mérten előirányzat biztosításával határozza meg.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület összehívása

7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő a következők szerint:

a) 6 választott képviselő

b) polgármester

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, évente legkevesebb nyolc rendes és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

9. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 43. §-ban foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testület első napirendi pontjaként meghallgatja a Helyi Választási Bizottság tájékoztatóját a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és a választás fontosabb eseményeiről

b) a képviselők esküt tesznek, aláírják az esküokmányt, az eskü szövegét a Választási Bizottság elnöke olvassa elő

c) a polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz, aláírja az esküokmányt, az eskü szövegét a Választási Bizottság elnöke olvassa elő

d) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással a Képviselő-testület tagjai közül kikerülő alpolgármestert választ

e) a Polgármester, illetve bármely képviselő javaslata alapján - legkésőbb az alakuló ülést követő, soron következő ülésén - a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.

f) Az alpolgármester választás lebonyolítását a háromtagú Ad Hoc bizottság végzi. A választás eredményét az Ad Hoc bizottság hirdeti ki.

g) A Képviselő-testület a bizottsági elnökök megválasztását követően megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.

h) A bizottság külső tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, melyről legkésőbb a soron következő ülésen dönt.

(2) Az alakuló ülés meghívóját az ülést megelőzően 3 nappal kell kézbesíteni.

10. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. Az ülések 16.00 órakor kezdődnek. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-a szerinti személy hívja össze.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a korelnök hívja össze és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(4) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt –papírra kinyomtatott módon – a települési képviselők részére az ülés előtt 5 nappal meg kell küldeni.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról a rendes ülést megelőzően 5 nappal a település lakóit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) való megjelentetéssel értesíteni kell.

(6) A Képviselő-testület rendes ülésének meghívóját, előterjesztéseit –a zárt ülés anyagainak kivételével – legkésőbb az ülés előtt 3 nappal a honlapra fel kell tenni.

(7) A Képviselő-testületi ülésen tárgyalandó rendelet-tervezetekhez a település lakói – a rendelet-tervezet honlapon való megjelenésétől a képviselő-testületi ülés napját megelőző nap 24. órájáig – elektronikusan véleményt nyújthatnak be.

(8) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

11. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban foglalt esetekben, az ott meghatározott időn belül, vagy ha azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) Az Mötv. 44. §-ban meghatározott indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont előterjesztését, amelynek meg kell felelnie az e rendeletben támasztott követelményeknek.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt legalább az ülés előtt 3 nappal –papírra kinyomtatott módon – a települési képviselők részére meg kell küldeni.

(5) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés napjára is, attól eltérő időpontra.

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról – az ülés előtt 3 nappal – a település lakóit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való megjelentetéssel értesíteni kell.

(7) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének előterjesztéseit – a zárt ülés anyagainak kivételével – legkésőbb az ülés napján a honlapra fel kell tenni.

12. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)    a jegyzőt

b)    a napirendi pontok előadóit.

(2) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:

a)    az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

b)    a Hivatal napirend szerint illetékes belső szervezeti egységének köztisztviselőjét

c) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.

13.§ (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés minősítését,

b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

c) a javasolt napirendi pontokat,

d) a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését,

e) javasolt napirend nyilvánosságát,

f) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és dátumot.

(2) Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(3) A Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

2. Ciklusprogram és munkaterv

14. § (1) Az Önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület alakuló ülését követő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a Képviselő-testület fogadja el.

15. § (1) A Képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését, a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkaterv tervezetét minden év november 30-ig a polgármester állítja össze. Új Képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan november 1-ig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők;

b) az alpolgármester;

c) a jegyző,

d) az önkormányzati intézmények vezetői.

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A jóváhagyott ciklusprogramról és a munkatervről a lakosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, és a honlapon tájékoztatni kell.

3. Az önkormányzat gazdasági programja

16. § A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági cselekvési programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

4. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

17. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére a hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontja eseteiben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.

(4) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben tartható zárt ülés megtartását indítványozhatják:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző.

18. § (1) A Képviselő-testület ülését az e rendelet 10. § -ban érintett személyek az ott leírtak szerint vezetik, munkájukat a jegyző segíti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd az megszavaztatja,

d) első napirendi pontként tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

g) berekeszti az ülést.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

5. Napirend előtti témák és a napirend

19. § A polgármester a Képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját a Képviselő-testület az aktualitások napirendek előtt – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

6. Az előterjesztés

20. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a Képviselő-testület vagy a feladatkörében érintett Bizottság által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester,

c) a feladatkörében érintett Bizottság elnöke,

d) a képviselő-testület tagja;

e) a jegyző,

f) a napirend előadója,

g) a testület által felkért előadó.

(3) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 15 napon kell az jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – a 10, kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével a 15 gépelt oldalt nem haladhatja meg.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 10 perc, ezt azonban a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

    aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

    ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

    ac) az előkészítésben részt vevők bizottság, szakértő, más közigazgatási szervek véleményét,

    ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

    ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése, stb.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

    ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

    bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

7. A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

22. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

a) napirend nyilvánossága,

b) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,

c) bizottsági kisebbségi vélemény ismertetése,

d) a vita, illetve az általános vita lezárása,

e) a Szervezeti- és Működési Szabályzat, vagy más jogszabály előírásainak megsértése,

f) az előterjesztés visszavonása,

g) hozzászólási jog megadása,

h) a szavazás menete,

i) a szavazás módjára vonatkozó javaslat és

j) személyes érintettség címén tehető.

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, vagy a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

(6) Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc.

(7) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.

23. § (1) Bármely bizottság, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a Képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre a feladatkörében érintett bizottságnak átadja.

24. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

25. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 48. §-ban meghatározott szavazással hozza meg.

(2) Az előterjesztés vitájának lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezetet.

(3) A polgármester a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:

a) az előterjesztő által elfogadott módosító indítványokat, együttesen,

b) az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítványokat külön-külön, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal.

(4) Az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítvány benyújtója – a módosító indítványáról való szavazást megelőzően – 1 percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén 1 percben válaszolhat.

(5) A polgármester a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(6) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(7) Minősítet szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:

a) Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

b) Mötv. 88-89. §-ban foglalt esetben,

c) titkos szavazás elrendeléséről,

d) bizottságok és ideiglenes bizottságok létrehozásáról,

e) hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

f) az Önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez,

g) az Önkormányzat tulajdonában lévő a korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgyak forgalomképessé minősítéseséhez.

26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt olyan módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

27. § (1) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében és az Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

28. § (1) Az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott titkos szavazás elrendeléséről bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani a Mötv. 74. § (1) bekezdésében és 76. § d) pontjában meghatározott esetben.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból 3 fős - egy elnökből és két tagból álló - szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

29. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet és a normatív határozat elfogadásáról a lakosságot az honlapon, azok megjelentetésével tájékoztatni kell.

(2) Hatályos rendeleteket és határozatokat a lakosság számára a Hivatal épületében hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakról a jegyző gondoskodik.

30. § (1) A Képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Mezőszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének __ /20__.(__.__.) KT határozata a _________ -ról.”

(2) A hatályos Képviselő-testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

8. Kérdés, interpelláció

31. § Az első napirendi pont tárgyalása előtt a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben interpelláció terjeszthetnek elő, míg a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a feladatkörében érintett bizottság elnökéhez, kérdést intézhetnek.

32. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdést az ülést megelőző nap 12⁰⁰ óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

(4) Azokat a kérdéseket, amelyeket nem a (2) bekezdés szerint nyújtották be a napirendek megtárgyalását követően, az egyenek között lehet feltenni.

33. § (1) Az interpelláció önkormányzati hatáskörellátással kapcsolatos felszólalás.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12⁰⁰ óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(2) Az interpellációra elsősorban a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a Képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a Pénzügyi, Oktatási, Kulturális és Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottságra, vagy a Szociális, Családvédelmi és Sport Bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottsági vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

34. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(3) A Képviselő-testület ülésein jelenlevő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve ha adott érdekközösség, lakókörzet megbízottja vagy az érdekelt személy a Képviselő-testület ülése előtt legalább két nappal azt írásban kéri.

10. A jegyzőkönyv

35. § (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-a szerint kell elkészíteni, és az ott előírtakon kívül tartalmazza:

a) a távollétét előzően bejelentő, illetve azt megtenni elmulasztó képviselők nevét,

b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

c) a jegyzőkönyvvezető nevét,

d) interpellációkat, képviselői kérdéseket,

e) az interpellációra és a kérdésre utólag adott választ,

f) a név szerinti szavazásról készült névsort,

g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

h) a módosító javaslatokat,

i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.

(2) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) az aláírt szerződéseket,

f) a képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h) a jegyző törvényességi észrevételét,

i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

36. § A képviselő-testületi ülésről hang videófelvétel készülhet. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető gyorsírójegyzetei alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt 3 évig meg kell őrizni.

11. Az önkormányzati rendeletalkotás

37. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a Bizottságok,

c) a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző,

d) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezésének előkészítéséről, főbb elveiről.

A rendelet szabályozásra kerülő téma súlyától függően meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és vitafórumok rendjét.

(4) A meghatározott előkészítés után a rendelettervezetet a polgármester nyújtja be a Képviselő-testülethez, annak indokolásával együtt. A jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.

38. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében be kell mutatni az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ezen belül elkülönítve a tervezett szabályozás előnyös és hátrányos következményeit.

(2) A rendelettervezetet  a jegyző törvényességi ellenőrzését követően lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az Önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) Az önkormányzati rendelet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján kerül kihirdetésre. A rendelet kihirdetettnek a kifüggesztés napján tekinthető.

(5) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Mezőszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének __/20__.(__.__.) Önkormányzati

rendelete a _________________ -ról.”

(6) A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

III. Fejezet

A Képviselő-testület Bizottsága, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

1. A Képviselő-testület bizottságai

39. § (1) A Képviselő-testület a bizottságait az Mötv. 57-58. §-ban meghatározottak szerint hozza létre.

(2) A Képviselő - testület 4 fős Szociális Bizottságot választ.

(3)A Mötv. 59. §.-a szerinti feladatokon túl a Szociális Bizottság feladata:

a) Figyelemmel kíséri az élők magtartását, a közösségi együttélés szabályainak megtartását.

b) Előkészítik a Képviselőtestület döntéseit az ingyenes adományozások estében.

c) Figyelemmel kíséri a segítségre szorulókat és jelzéssel él a Képviselőtestület irányába.

d) Előkészíti a Képviselőtestület döntéseit a rászorulóknak történő segítségnyújtáskor.

e) Kapcsolatot tart és tájékoztatást kér az Önkormányzat intézményeitől az itt élők szociális helyzetéről.

f) Megoldási javaslatot terjeszt a Képviselőtestület elé pályázatokon, programokon való részvételről.

g) Javaslatot terjeszt elő a  krízishelyzetben lévők megsegítésére.

(4) A Képviselő- testület 3 fős Összeférhetetlenséget- és vagyonnyilatkozatotkat vizsgáló Bizottságot hoz létre., mely feladata:

a.) összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása;

b.) a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak átvétele, nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése és kiadása, szükség esetén vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása.

40. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) A képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.

41. § (1) Az Mötv. 60. §-ban foglaltak betartásával a bizottság összehívására, vezetésére, működésére és a döntéshozatalára az e rendelet IV. Fejezetében foglaltakat – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülést az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő bizottsági tag hívja össze. Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén halasztást nem tűrő esetben a bizottság hatáskörét az adott ügyben a Képviselő – testület magához vonja.

(3) Az Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bizottsági ülést az ott meghatározott határidőn belül össze kell hívni, és az indítványukban foglaltakat meg kell tárgyalni:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára,

42. § (1) A bizottság az alakuló, vagy azt követő ülésén megalkotja ügyrendjét, és az elnök kijelöli azt a személyt, aki tartós akadályoztatása esetén az elnöki teendőket ellátja.

(2) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább egy nappal megkapják.

(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a Kirendeltség hirdetőtábláján – rendes ülés esetén 3 nappal, rendkívüli ülés esetén egy nappal – ki kell függeszteni.

(5) Előterjesztést, és módosító indítványt írásban a bizottság elnökénél kell beterjeszteni. Módosító indítvány az ülés megkezdéséig nyújtható be.

(6) Bizottsági ülésre interpelláció nem nyújtható be.

(7) A bizottsági ülésen a szavazás kézfelemeléssel történik.

(8) Felhatalmazást kap a bizottság, hogy az e rendeletben foglaltak betartása mellett, ügyrendjében szabályozza különösen:

a) a rendes ülésének napját,

b) a bizottság határozatképtelensége esetén a várakozási időt, és ha az eredménytelenül eltelik az ismételt ülés összehívásának módját,

c) azok körét, akik előterjesztést, és módosító indítványt tehetnek,

d) a tárgyalandó napirendek sorrendjét,

e) a napirend tárgyalásának, a napirend vitájának menetét, különösen a hozzászólások idejét, számát,

f) az ügyrendi hozzászólások képviselői kérdések, és a napirend utáni felszólalások szabályait,

g) a szavazás menetét.

43. § A bizottság zárt ülésére vonatkozóan e rendelet 17. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

44. § A bizottsági ülésről e rendelet 35. §-a szerinti jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, és a bizottság egy tagja írja alá.

2. A polgármester

45. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

46. § (1) A polgármester feladatai az Mötv.-ben foglaltakon túl:

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére,

d) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános helyettesítést ellátó alpolgármesternek.

(3) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A polgármester a Hivatalban minden szerdán 13⁰⁰-16⁰⁰-óráig fogadónapot tart.

3. Az alpolgármester

47. § (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a Képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(5) Az alpolgármestert a polgármester helyettesítése, annak tartós akadályoztatása esetén - minimum két hét, megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek a polgármestert is megilletik.

4. A jegyző

48. § (1) A jegyző az Mötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,

b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) ellátja az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését,

d) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését,

e) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

f) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

g) javaslatot tesz az Önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében.

h) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

i) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,

j) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(2) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(3) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatotti állományában lévő köztisztviselő látja el.

49. § A Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint létrehozott Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozza meg, melyet a Hivatal Ügyrendje tartalmaz.

5. Közös Önkormányzati Hivatal

50. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Hivatalt működtet.

IV. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, Lakossági Fórumok

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

51. § (1) A Képviselő testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok 20%-a kezdeményezte.

2. Lakossági fórumok

52. § (1) A Képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján, illetve a honlapon kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 35. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.

(4)       A polgármester - előre - közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:

a) a gyűlés helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről és elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása

53. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását a hatályos államháztartási törvény alapján rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vr.) tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vr.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő

ügyekben 100.000,-forint értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket,

írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos

jóváhagyásával válnak érvényessé.

(5) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó kormányzati funkciókat „Az Önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók” megnevezéssel jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

54. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Heves megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az Önkormányzat saját bevételeit,

c) leigényli az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az Önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,

h) gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.

(2) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület módosíthatja.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

55. § (1) E rendelet kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Mezőszemere Községi Önkormányzat Képviselő - testületének Mezőszemere Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013. (IV.05) önkormányzati rendelete hatályát veszíti.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

                       dr. Tanárki-Fülöp István    sk                                 Bukta Mária sk

                                     jegyző                                                   polgármester