Poroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (IX.3.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2016. 11. 25

Poroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (IX.3.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2016-11-25-tól

Poroszló Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1.§.

/1/ A Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) szóló jelen rendelet Poroszló község teljes közigazgatási területére vonatkozik.

/2/ A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt

T-1 Szerkezeti Terv M=1:10000 méretarány,

T-2 Tájrendezési javaslat (Külterületi Szabályozási Terv) M=1:10000 méretarány,

SZ-1 Szabályozási Terv (belterület) M=1:2000 méretarány, valamint az

SZ-2 Környezetalakítási javaslat (szabályozási zónák / Helyi értékvédelem) M=1:4000 méretarányú Szabályozási Tervekkel együtt érvényes

/3/ A település területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, ilyen célú hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása, valamint e rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Tervnek megfelelően lehet.

A szabályozás elemei

2. §.

/1/ A jelen rendelet alapját képező Szerkezeti Terv módosításával is járó szabályozási elemek:

/2/ A Szabályozási Terv (SZT) módosításával járó kötelező erejű szabályozási elemek:

/3/ Az /1-2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe, illetve Részletes Szabályozási Terv (RSZT) készítésével pontosítandók.

/4/ A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a SZT és a HÉSZ együttes módosításával lehet.

/5/ Külön részletes szabályozási terv készítése nélkül beépíthetők azok a még be nem épített területek, amelyekre a Szabályozási Terv (SZT-2; SZT-3; SZT-4) telekosztást és övezeti besorolást határozott meg, amennyiben az előírt elemek megvalósulnak és az övezeti, funkcionális előírások teljesülnek, amelyek a következők:

javasolt útkialakítás (szabályozás-, irányadó szabályozási vonal, szabályozási szélesség)
javasolt telekosztás (irányadó telekhatár)
javasolt zöldfelület (közpark)
övezeti paraméterek
telepíthető épületek, építmények köre.

Eltérés esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni a területre.

Telekalakítás

3. §.

/1/ Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény (Étv.) (1997. évi LXXVIII. törvény), az azt módosító 1999. évi CXV. törvény, a 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK), valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8) FVM rendelet alapján szabad.

A Szabályozási terv Poroszló belterületén a sajátos telek- és településszerkezetnek megfelelően 3 kategóriát különböztet meg:

-védett telekosztás I., ( „A” jelű tömbök ) a kétbeltekes település egykori belső telkei, kivéve az

utcafrontokat nem érintő telekösszevonásokat.^[1]

-védett telekosztás II.,( „B” jelű tömbök ) a kétbeltekes település egykori külső telkei,

-nem védett telekosztás ,( a további „C”-„I” jelű tömbök )

/2/ Hatályon kívül helyezve^[2]

/3/ Építési telek minimális szélessége új építési telek kialakítása esetén:

oldalhatáron álló beépítés esetén 16 vagy 18 m (építési övezetek előírásai szerint)
szabadonálló beépítés esetén: 20 m.
kivéve: az SZ-1 Szabályozási Terven eltérően jelölt telkek.

/4/ 10 m-nél keskenyebb telken lakó- illetve fő funkciójú épület nem helyezhető el,

kivéve: az SZ-1 Szabályozási Terven a KÜ* jelű övezet telkei, a Napházas terület, valamint a
„védendő telekosztás” területének ennél keskenyebb kialakult, jelenleg is beépített telkeit.

/5/ Telekalakítási engedély csak olyan új és visszamaradó telkekre adható ki, amelyek egyszerű kontúrúak, és kialakításuk lehetővé teszi az övezetnek megfelelő, a tömbre jellemző beépítést,

az SZ-2 Környezetalakítási javaslat tervlapon jelölt „védendő telekosztás” területén az „A” jelű tömbökben csak az SZ-1 Szabályozási Terven feltüntetett telekalakítások engedélyezhetők.
A „B” jelű tömbökben a Szabályozási Terven jelölt tömbhatárok nem módosíthatók, a telekosztás/telekösszevonás az általános helyzetben lévő tömbök szabályaival megegyezően történhet.

/6/ Közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek esetében épületet elhelyezni, erre hatósági engedélyt kiadni nem lehet. A közterületi kapcsolatot telekegyesítéssel kell megoldani.

/7/ A jelen rendelet II. fejezetének építési övezeti előírásaiban szereplő legkisebb telekméreteket és telekszélességeket minden új telekalakításnál be kell tartani. Ettől eltérni csak a kialakult telekosztású területeken történő további telekalakítás esetében lehet a következők szerint:

Telekterület 10 %-kal csökkenthető meglévő telkek telekmegosztásánál, közút szabályozásakor.
Telekszélesség legkisebb mérete 14,0 m-re csökkenthető meglévő telkek megosztásakor, ha az övezetben előírt legkisebb telekterületek biztosíthatóak a megosztás után létrejövő telkeknél.

/8 / Hatályon kívül helyezve ^[3]

/9/ Az 1269 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az 1. sz. melléklet szerinti megosztás után

Kialakuló, a meglévő lakóépülethez tartozó telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/B3

- legnagyobb beépítettség: 30%

- minimális zöldterületi arány: 50%

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m

a beépítetlen telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/B3

- legnagyobb beépítettség 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építménymagasság 4,5 m ^[4]

/10/ Az 515 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a 2. sz. melléklet szerinti megosztás után

kialakuló a meglévő lakóépülethez tartozó telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlan beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/A2

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50%

- legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

A beépítetlen telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/A2

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építménymagasság 4,5 m ^[5]

/11/ A 1. sz. melléklet szerinti beépítetlen beépítetlen telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló,

- Övezet: Lf/B3

- Legnagyobb beépítettség: 30 %

- Minimális zöldterületi arány: 50 %

-Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m ^[6]

/12/ A beépítési hely az 1. sz. melléklet szerint módosul, a tömbre vonatkozó beépítési szabályok

változatlanul hagyásával. ^[7]

/13/ Az 1164 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az 1. sz. melléklet szerinti megosztás után

kialakuló meglévő lakóépülethez tartozó telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: szabadon álló

- övezet: Lf/B2

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m

A beépítetlen telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: L/fB2

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[8]

/14/ A 792 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a 2 . sz. melléklet szerinti megosztás után

kialakuló , meglévő lakóépülethez tartozó telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja szabadon álló

- övezet: L/fB2

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m

A beépítetlen telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/B2

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[9]

/15/ A 1. sz. melléklet szerinti megosztás után kialakuló két telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlan beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/A3

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[10]

/16/ A 0439/7 helyrajzi számú külterületi földrészlet déli részének vonatkozásában a 2. sz.

melléklet szerinti helyes előírások:

- a földrészlet beépítési módja: szabadon álló, illetve ikres beépítés

- övezet: KG, / elsősorban mezőgazdasági célra/

- beépítési mód: szabadon álló, 5-5 elő, oldal, és hátsókerttel

- legnagyobb beépítettség: 10 % ez az építési hely területére vonatkozik (4.110 m² )

- legnagyobb építmény magasság: lakóépületnél max: 4,5 m

- legnagyobb építmény magasság: gazdasági épületnél max: 7,5 m ^[11]

/17/ A belterületi 1011/1 helyrajzi számú Petőfi út piac területére vonatkozva a 3. sz. melléklet szerinti

előírások:

A 8 x 27 m területet építési helyként kell értelmezni, ezen belül a tényleges építés lehet kisebb is.

Legnagyobb építmény magasság: 4,5 m. ^[12]

/18/ A 0491/8 helyrajzi számú külterületi földrészlet vonatkozásában az alábbiak szerint módosul:

Az 1. sz. melléklet szerinti vonatkozó előírások:

- a földrészlet beépítési módja : szabadon álló, illetve ikres beépítés

- övezet: KG,

- legnagyobb beépítettség: 20 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m

A terven a jóváhagyásra jogosult testület csak újabb,eredményes véleményezési eljárás

után változtathat. ^[13]

/19/ A 1533 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az alábbiak szerint módosul

Az 1. sz. mellélet szerint a leválasztandó beépítetlen ingatlanra vonatkozó előírások:

- az ingatlan beépítési módja: szabadon álló

- övezet: L/fD4

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[14]

/20/ A Úttörő út 9. sz. alatti ( 674 helyrajzi számú ) valamint az Úttörő út 11. sz. alatti ( 673 helyrajzi

számú ) ingatlan vonatkozásában az alábbiak szerint módosul

A 2. sz. melléklet szerinti telek kiegészítés során kialakuló két telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/A6

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m

- a 673 helyrajzi számú telken az újonnan kialakuló telekhatártól 4 m oldalkert tartandó

- a 674 helyrajzi számú telken az előkert a 673 helyrajzi számú ingatlan előkertjének meg-

hosszabbított vonala ^[15]

/21/ A Baross út 13. sz. alatti ( 684 helyrajzi számú ) és a Baross út 17. sz. alatti ( 683 helyrajzi

számú ) ingatlan vonatkozásában az alábbiak szerint módosítja:

a 3. sz. melléklet szerinti megosztás után kialakuló telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló ( északi )

az előkert az északi telekhatárra az utcavonaltól 3 méterre levő pontban állított merőleges,

oldalkert 4 méter, hátsókert 6 méter

- övezet: Lf/A6

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[16]

/22/ A Hámán Kató út 22/A sz. alatti ( 1195/1 helyrajzi számú ) ingatlan vonatkozásában az alábbiak

szerint módosul:

A 4. sz. melléklet szerinti megosztás után kialakuló két telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló ( északi )

- övezet: Lf/B1

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m

- a Ságvári úton az előkert 3 méter

- a megosztás után mindkét teleknél 6 – 6 méter hátsókert tartandó ^[17]

/23/ A 1769/76 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az alábbiak szerint módosul:

Az ingatlanra vonatkozó előírások:

- az ingatlan beépítési módja: oldalhatáron álló

- az építési határ a telek fölött húzódó 20 kV- os légkábel tengelyétől számított 5 méterre

haladjon

-övezet: Lf/F15

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[18]

/24/ A Fehéraklyai út 26. sz. alatti ( 481 hrsz.-ú ) ingatlan vonatkozásában az alábbiak szerint módosul

A 2. sz. melléklet szerinti megosztás után kialakuló két telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlan beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/A3

- a legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[19]

/25/ A Palota út 5. sz. alatti ( 525 hrsz-ú ) ingatlan vonatkozásában az alábbiak szerint módosul

A 3. sz. melléklet szerinti megosztás után kialakuló két telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/A2

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[20]

/26/ A József Attila út 29. sz. alatti ( 1639 hrsz-ú ) ingatlan vonatkozásában az alábbiak szerint

módosul:

A 4. sz. melléklet szerinti megosztás után kialakuló két telekre vonatkozó előírások:

- az ingatlanok beépítési módja: oldalhatáron álló

- övezet: Lf/B1

- legnagyobb beépítettség: 30 %

- minimális zöldterületi arány: 50 %

- legnagyobb építmény magasság: 4,5 m ^[21]

/27/ A 116 és 133/88 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában a következők szerint módosul:

A két ingatlan összevonása után a területre vonatkozó előírások:

- az ingatlan beépítési módja: szabadon álló

- az építési vonal, az ingatlan első felében kiépítésre kerülő parkoló mögé kerül, az

ingatlan homlokvonalától mért 13,00 m távolságra.

-övezet: Vt/1 ( 6,0 )

- beépítési százalék: 40 %

- zöldterület: 10 % ^[22]

/28/ A megosztással kialakuló új építési telkek esetében továbbra is érvényben marad az övezeti

besorolás.

E szerint a terület felhasználás: falusias lakóterület

beépítés módja: oldalhatáron álló

a max. beépítés: 30 %

a max. építmény magasság: 4,5 m

a telekterület: kialakult

A telekmegosztás módosítja az építési helyet. A Helyi Építési Szabályzat 3. § /8/ pontja

szerint kell eljárni, mely szerint sz építési helyek a következők:

Hrsz.: 621/1 változatlan

Hrsz.: 621/2 a javasolt új telekhatár mellett az oldalkert 4 méter, a meglévő épület e területre

eső részén, csak állagmegóvási,kontúron belüli felújítási munkák engedélyezhetőek. ^[23]

/29/ A 1452/7 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában:

- A Ságvári út felől kettő építési telek kialakítást engedélyez azzal, hogy értékesítés esetén
az új ingatlan tulajdonos részére 3 éves beépítési kötelezettséget kell előírni

               - A kialakult kettő építési telkek szabályozása: Falusi lakóövezet, szabadon álló beépítési mód
       maximális 30 %-os beépítéssel, 4,5 méteres építmény magassággal. Minimális előkert 3
       méter, minimális oldalkert 4 méter, minimális hátsókert 6 méter.

               - 1452/7 hrsz-ú ingatlanból visszamaradó terület a Szabályozási Terv szerint, továbbra is
      kereskedelmi, gazdasági övezetbe sorolt, szabadonálló, maximum 30 %-os beépítéssel, max.
      7,5 méteres építmény magassággal a kialakult telken.

A művelési ág változást a terület felhasználási kategóriában beálló változás miatt, az ingatlan
tulajdonosának kell kezdeményezni a Füzesabonyi Földhivatalnál. ^[24]

/30/       Az 1506 hrsz-ú telek megosztása után, a tömbre érvényes építési előírás szerint falusi lakó
    területen belül, a terület maximum 30 %-a építhető be,oldalhatáron álló beépítéssel legfeljebb
    4,5 m építmény magassággal. A visszamaradó telken jelenleg több épület áll, abból csak annyi
    adható el, hogy a visszamaradó területen a beépítettség ne haladja meg a 30 %-ot. Az új ingat-
   lannak minimum 500 m² alapterületűnek kell lenni, és beépítésre vonatkozóan a HÉSZ 3. § ( 8 )
   bek. az előírás az előkert 5 m, a hátsókert 6 m, és a déli oldalkert 4 m.      ^[25]

/31/       A 933 hrsz-ú telek zártsorú beépítése, oldaltelek határon álló beépítésre változik, az övezetre
   vonatkozó beépítés alapján. A HÉSZ-ben leírtak szerint, legkevesebb 14 m utcafronttal rendel-
   kező új részekre osztható, melyek beépíthetősége aszerint lehet, hogy a szabályozási terven
   jelölt építési helyből a kialakuló új telekhatár mellett 4 – 4 méter oldalkert biztosítandó.      ^[26]

/32/       Az 1649 – 1655 hrsz-ú hét telekből álló telekcsoport oly formában osztható meg, hogy a tömb-
   ben a minimális telekterület 700 m² , és a telkeket megosztó telekhatár egy egyenesre esik. A
   tömbre vonatkozó szabályok a Helyi Építési Szabályzatban változatlanok, de kiegészül az
   eddig nem létező hátsókert szabályozásával, mely minimum 6 méter és az 1655 hrsz-ú ingat-
   lan keletkező két szélső teleknél nem keletkezik a megosztás után hátsókert, csak oldalkert,
   mely minimum 4 méter.               ^[27]

/33/ ( 1) A volt vágóhíd területét ( hrsz: 1725/5 ) átminősíti kereskedelmi, gazdasági területből,
„ településközpont vegyes területté ”.

( 2 )A tervezett termálfürdőt áthelyezi a benzinkút mögötti területre ( hrsz: 1709/18 ) az eredeti-
leg tervezett helyet a módosított terv „intézmény tartalék területként ”jelöli. ^[28]

/34/ - A belterületi határ pontosítás földhivatali adatszolgáltatás alapján 01065/306, 01065/307,
01065/308, 01065/309, helyrajzi számú ingatlanok a szabályozási terven belterületként szerepel. ^[29]

/35/ ( 4) Építési vonal és építési hely módosítása a Péküzem telkén ( hrsz: 643 ) az utcafronti telek-
határig.

            ( 5) Külterületi beépítésre szánt kereskedelmi, gazdasági területek szabályozásának pontosítása
        a helyi Építési Szabályzatban a vonatkozó helyrajzi számok feltüntetésével ( a csatolt
        melléklet szerint 1. sz. melléklet szerint ).

( 6) A hrsz: 0415/3, 0415/4 számú telkek átminősítése falusi lakóterületből kereskedelmi gazda-
sági területté.

( 7) A hrsz: 3003. számú telek átminősítése kereskedelmi gazdasági területből, falusi lakóterü-
letté. ^[30]

Építés engedélyezése

4. §.

/1/ Belterületi beépítésre szánt területeken a közművesítettség vonatkozásában az építési engedély és a használati mód változásának feltétele a következők biztosítása:

közműves villamosenergia-szolgáltatás

közműves ivóvíz-szolgáltatás

közműves szennyvízelvezetés

közműves gázenergia-ellátás

a községi csapadékvíz-elvezetés nyílt- vagy fedett árokrendszerű kiépítettsége; illetve zárt csapadékvíz csatorna.

/2/ Külterületen közművesítettség vonatkozásában – a mezőgazdasági terménytárolók kivételével – az építési engedély és a használati mód változásának feltétele a következők biztosítása:

közműves villamosenergia-szolgáltatás

az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi ivóvízellátás

az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés

nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés
szennyezett technológiai víz keletkezése esetén a megfelelő előtisztítás és elhelyezés módjának meghatározása

Kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek rákötendők a csatornára.

/3/ Ipari-, gazdasági és állattartó épületek létesítése, bővítése, átalakítása esetén ki kell kérni az illetékes szakhatóságok állásfoglalását a szennyvíztisztítás és a szennyvízelvezetés módjáról. Ezek teljesítése az építési engedély feltétele.

/4/ Részben vagy egészben feltöltött területek építési területként való igénybevétele előtt a teljes területről összefüggő talajmechanikai szakvélemény készítendő, amely alapján meg kell határozni azokat a sajátos jogi- és műszaki feltételeket, kötelezettségeket, amelyek bármilyen építési munka (útépítés, közművesítés, épület- és építményelhelyezés, stb.) során betartandók. (Alapozásra, épületelhelyezésre vonatkozó kikötések, egyedi talajmechanikai szakvélemény készítésének kötelezése.)

A feltételek meghatározásának az építési területként való igénybevétellel együtt kell készülnie, és arról az érintett tulajdonosokat értesíteni kell.

A feltételek, kötelezettségek teljesülése az építési engedélyek kiadásának feltétele.

Jelen rendelet idején érintett területek:

A Vásár utca nyugati oldalának új telekosztása,
Hrsz. 133/102 telek

/5/ A (4.) bekezdésben előírtaknak megfelelően kell eljárni, illetve talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni az építési engedélyek kérelmének benyújtásakor a következő területeken:

Hrsz. 1301/11 telekosztás
Hrsz. 1441/7, /8 telekosztás a Kölesföld út mellett,
Hrsz. 1300/2 telek
Hrsz. 1300/3 telek
Hrsz. 1300/4 telek Gyepszéli út,

/6/ Alacsonyan fekvő területeken történő építkezéskor az építési engedélyek feltétele: talajmechanikai szakvélemény és felszíni vízelvezetési terv benyújtása, az abban foglaltak teljesítésének igazolása.

Az érintett területek a következők:

Hrsz. 133/95 telek Kossuth u.,
Ökológiai Centrum a Cserő-közben,
A vasútállomás előtti KG terület,
A Vásár utca, Gárdonyi utca közötti KG terület,

/7/ A 33-as út új nyomvonalának északi szakaszán– a terület jelen Szabályozási Terv (SZ-1) szerinti beépítéséhez (a telekalakítási tervek elkészülte előtt) új belvíz elvezetési tervet kell készíteni. A tervnek megfelelő belvíz elvezetési rendszer számára önálló területet, telket kell biztosítani.

/8/ Hatályon kívül helyezve^[31]

/9/ A beépítésre szánt területeken az építési paraméterek egyedi meghatározásakor a „K” - kialakult állapot”-tal jelölt előírások esetében a környező azonos terület felhasználású területek telkeinek és épületeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.

/10/ Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

/11/ Poroszló területén az üzemanyagtöltő állomás telepítéséhez szükséges hatástanulmánynak építészeti, városképi vizsgálatot, látványtervet is kell tartalmaznia.

/12/ Hatályon kívül helyezve^[32]

/13/ A beültetési kötelezettséggel érintett telkeknél az építési engedélynek tartalmaznia kell a növénytelepítésre vonatkozó kertészeti tervet is. Ezek a közparkok, közterületek, valamint:

Ökológiai Centrum a Cserő-közben,
Termálfürdő,
EE jelű erdőterületek

/14/ Változási tilalmat rendel el a Poroszló belterületi 133/93, 133/96, 133/97 és 134 helyrajzi számú

ingatlanok esetében.

A változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt

átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más értéknövelő változtatást az életveszély

elhárításán kívül végrehajtani nem szabad. ^[33]

/15/ Változási tilalmat rendel el a Poroszló belterületi 115 – 129, 130/2, 131, 132 valamint 133/67-133/80

és 133/95 helyrajzi számú ingatlanok esetében.

A változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt

átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más értéknövelő változtatást az életveszély

elhárításán kívül végrehajtani nem szabad. ^[34]

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

6. §.

/1/ Poroszló területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolhatók:

Beépítésre szánt területek:

Területfelhasználási egységek
Általános használat szerint	Sajátos használat szerint
Általános használat szerint	Megnevezés	Jel
Lakóterületek	Falusias lakóterület	LF
Vegyes terület	Településközpont vegyes terület	VT
Gazdasági területek	Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület	KG
	Egyéb ipari, gazdasági terület	KG
	Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület	KG
Üdülőterületek	Üdülőházas terület	ÜÜ
Üdülőterületek	Hétvégiházas terület	ÜH
Különleges területek	Sportterület	KÜSp
	Temető	KÜT
	Vásártér	KÖat
	Kemping	VT
	Termálfürdő	KÜ
	Strand	VT
	Településgazdálkodási terület	KÜ
	Benzinkút terület	KG

/2/ Poroszló területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolhatók.

Beépítésre nem szánt területek:

Területfelhasználási egységek
Általános használat szerint	Sajátos használat szerint
Általános használat szerint	Megnevezés	Jel
Közlekedési területek	Közút	KÖa
Közlekedési területek	Vasút	KÖk*
Közműterületek
Zöldterületek	Közpark	Kp
Erdőterületek	Védelmi rendeltetéssel	Ev
	Turisztikai rendeltetéssel	EE
	Gazdasági rendeltetéssel	EG
Mezőgazdasági területek	Általános mezőgazdasági terület	ÁM
Mezőgazdasági területek	Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület	KM
Vízgazdálkodási területek	Csatorna	Vcs
	Árvédelmi töltés	V_T
	Gátőrház	KV₁
	Hajókikötő	KV₂

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A1	SZ	30	7,5	K	K	1,2	50	K/SZT
	LF/A1	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A1	O	30	K	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A1	O	50	8,0	K	K	2,4	30	K/SZT
	LF/A1	O	50/K	8,0	K	K	2,4	30	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A2	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A3	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A3	O	30/K	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A3	O	30	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A4	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A4	O	30/K	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A4	O	30	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A5	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A6	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A6	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A6	Z	50/75	4,5	K	K	0,4	30/10	K/SZT
	LF/A6	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A7	SZ	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A7	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A7	O	30/K	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A7	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A8	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A8	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A8	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
	LF/A9	SZ	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A9	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A9	O	30	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT
	LF/A9	Z	50	8,0	K	K	2,4	30	K/SZT
	LF/A9	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT
	LF/A9	Z	75	8,0	K	K	2,4	10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A10	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/A11	O	30	4,5/K	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/A11	O	30	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT
	LF/A11	O/SZ	30	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B1	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B1	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B1	Z	35/50	4,5	K	K	0,4	50/30	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B2	SZ	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B2	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B2	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B2	Z	35/50	4,5	K	K	0,4	50/30	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B3	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B3	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B4	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B4	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B5	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B5	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B6	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B7	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B7	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B7	Z	35/50	4,5	K	K	0,4	50/30	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B8	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B8	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	LF/B9	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	LF/B9	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

jele

beépítés

módja

legnagyobb

beépítettsége %

építmények

legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb

területe

legkisebb telekszélesség

max.

szintter.

mutató

minimális

zöldfelületi

aránya %

Előkert

LF/C0

4,5

0,4

K/SZT

LF/C2

7,5

1700

1,2

K/SZT

LF/C2

4,5

0,4

K/SZT

LF/C3

7,5

2400

1,2

K/SZT

LF/C3

4,5

0,4

K/SZT

LF/C4

7,5

2000

1,2

K/SZT

LF/C4

4,5

0,4

K/SZT

LF/C5

7,5

2000

1,2

K/SZT

LF/C5

4,5

0,4

K/SZT

LF/C6

4,5

0,4

K/SZT

LF/C8

4,5

0,4

K/SZT

LF/C9

4,5

0,4

K/SZT

LF/D1

4,5

0,4

K/SZT

LF/D2

4,5

0,4

K/SZT

LF/D2

4,5

0,4

K/SZT

LF/D3

4,5

0,4

K/SZT

LF/D4

4,5

0,4

K/SZT

LF/D5

4,5

0,4

K/SZT

LF/D6

4,5

0,4

K/SZT

LF/D6

30/50

4,5

0,4

50/30

K/SZT

LF/D7

4,5

0,4

K/SZT

LF/D7

30/50

4,5

0,4

50/30

K/SZT

LF/D8

4,5

0,4

K/SZT

LF/D9

4,5

0,4

K/SZT

LF/D12

4,5

0,4

K/SZT

LF/E1

4,5

0,4

K/SZT

LF/E1

35/50

4,5

0,4

50/30

K/SZT

LF/E2

4,5

0,4

K/SZT

LF/E2

35/50

4,5

0,4

50/30

K/SZT

LF/E3

4,5

0,4

K/SZT

LF/E3

35/50

4,5

0,4

50/30

K/SZT

LF/E4

4,5

0,4

K/SZT

LF/E4

35/50

4,5

0,4

50/30

K/SZT

LF/E5

4,5

0,4

K/SZT

LF/E6

4,5

0,4

K/SZT

LF/E7

4,5

0,4

K/SZT

LF/E9

4,5

0,4

K/SZT

LF/E10

4,5

0,4

K/SZT

LF/E11

4,5

0,4

K/SZT

LF/E12

4,5

0,4

K/SZT

LF/E13

4,5

0,4

K/SZT

LF/E14

4,5

0,4

K/SZT

LF/E15

4,5

0,4

K/SZT

LF/E16

4,5

0,4

K/SZT

LF/E17

4,5

0,4

K/SZT

LF/E18

4,5

0,4

K/SZT

LF/F2

4,5

0,4

K/SZT

LF/F3

4,5

0,4

K/SZT

LF/F4

4,5

0,4

K/SZT

LF/F5

4,5

0,4

K/SZT

LF/F6

4,5

0,4

K/SZT

LF/F6

4,5

0,4

K/SZT

LF/F7

4,5

0,4

K/SZT

LF/F8

4,5

0,4

K/SZT

LF/F9

4,5

0,4

K/SZT

LF/F11

4,5

0,4

K/SZT

LF/F12

4,5

0,4

K/SZT

LF/F13

4,5

0,4

K/SZT

LF/F14

4,5

0,4

K/SZT

LF/F15

4,5

0,4

K/SZT

LF/I10

4,5

0,4

K/SZT

LF/G1

4,5

800/K

21m

0,4

K/SZT

LF/G1,
G2,G3,
G5

4,5

0,4

K/SZT

LF/G1,

G3,G4,

Ikr

4,5

0,4

K/SZT

LF/G2,
G3,G4,
G5

4,5

0,4

K/SZT

LF/G2

Ikr

4,5

350<K

0,4

K/SZT

LF/G2

Ikr

4,5

500<K

0,4

K/SZT

LF/G2

4,5

0,4

K/SZT

LF/G3

4,5

1000

22m

0,4

K/SZT

LF/G7

4,5

1688

0,4

K/SZT

A Tiszavirág és Napsugár utcai CSERŐKÖZI TERÜLET vonatkozásában a tömbre vonatkozó előírások

A melléképítmények körében engedélyezett épületek és építmények csak az állattartásról szóló helyi

Önkormányzati rendelet szerint helyezhetők el, és azok mérete a legnagyobb beépítettség 15 %-át nem

haladhatja meg.

(pl: a Cserő –köz területén nem helyezhetőek el az állattartás építményei)

K/SZT – kialakult állapot/Szabályozási Terv ^[35]

O/SZ - oldalhatáron- vagy szabadonálló

O - oldalhatáron álló

Z - zártsorú

K - kialakult állapot.

- Az OTÉK vonatkozó rendelkezése szerint az oldalhatáron álló beépítés nem feltétlen oldalha-
táron álló épületet jelent. Az építési helyen belül abban az esetben, ha az ingatlan közterülettel
határos, az épület a közterülettel érintkező beépítési oldaltelek határától maximum egy méter
helyezhető el.
- A telken belül az építés helyét szabályozási terv rögzíti, ahol építési vonalat határoz meg, attól
nem lehet eltérni, még közterülettel érintkező telekhatár esetén sem.

- A Szabályozási Terven jelölt építési helyen belül a telek területének beépítettség %-át, meg nem haladó beépítés közterülettel érintkező oldaltelek határtól maximum egy méterre lehetséges.

- Építési tömbön belül kialakult beépítés esetén az illeszkedés szabályait is figyelembe kell venni, pl.
minimális oldalkert stb. ^[36]

/4/ A mezőgazdasági építmények legnagyobb építménymagassága: 6,0m.

/5/ A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

/6/ Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságok:

A védőtávolság méterben meghatározva

	Lakóépülettől Pihenő épülettől	*Fúrott kúttól*	*Ásott kúttól*
*Nagyállat és kisállat*
*- 25 állatig*	*10 m*	*10 m*	*15 m*
*- 25 állat felett*	*20 m*	*10 m*	*50 m*

*Egyéb kisállat*
*- 200 állatig*	*10 m*	*5 m*	*10 m*
*- 200 állat felett*	*15 m*	*10 m*	*15 m*

Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – a szakhatóságok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 30 %-kal csökkenthetők.

Amennyiben 50 méter távolságon belül közintézmény, élelmiszer értékesítő egység van, állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni.

Amennyiben az előbb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.

Az állattartás a szomszédok életvitelét nem zavarhatja.^[37]

/7/ Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület nem haladhatja meg sem az 500 m2-t.

/8/ (1) A poroszlói belterületi 1097/1, 1096, 1099/1, 1099/2, 1102/1, 1102/2, 1103, 01104 és 1105 helyrajzi számú ingatlanokon az oldaltelek határon való beépítés kerül előírásra.

(2) Beépítettség maximum 30%

(3) Építménymagasság maximum 4,5 m .^[38]

/9/ (1) A poroszlói 57 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan oldaltelek határon való beépítés kerül előírásra

(2) Beépítettség : maximum 30%

(3) Építménymagasság: maximum 4,5 m ^[39]

/10/ A falusias lakóterület építési övezetében található ingatlanokon csak abban az esetben létesíthető

két lakásegység ha a telek területe eléri, vagy meghaladja az 1200 m²-t. ^[40]

Településközpont vegyes terület

VT

8. §.

/1/ A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken VT jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró h

atással a lakófunkcióra.

/2/ A településközpont vegyes területen elhelyezhető főfunkciójú épületek-építmények:

lakóépület,
igazgatási épület,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
egyéb közösségi szórakoztató épület,
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény.

/3/ A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető:

nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

/4/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázatok szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	VT/A1	SZ	K	K	K	K	0,4	50	K/SZT
	VT/A1	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT
	VT/A1	Z	80/K	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	Legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	VT/A2	SZ	20	8,0/K	13700	K	0,8	50	K/SZT
	VT/A2	Z	80	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT
	VT/A2	Z	80/K	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT
	VT/A2	Z	50/75 *	8,0	K	K	2,4	50	K/SZT

* A 75% a Hrsz: 560 telekre vonatkozik, az 50 % a Hrsz: 559-561 és a Hrsz: 562 telkekre^[41]

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	Legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	VT/A6	SZ	50	8,0	K	K	2,0	50	K/SZT
	VT/A6	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	VT/A9	SZ	30	8,0	K	K	1,2	50	K/SZT
	VT/A9	Z	45/80	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	VT/A10	SZ/K	30/K	8,0/K	K	K	1,2	50	K/SZT
	VT/A10	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT
	VT/A10	Z	75	8,0	K	K	2,4	10	K/SZT
	VT/A10	Műemlék		K	K	K	K	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
	VT/A11	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
	VT/B1	SZ	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	VT/B1	Z	50/75	8,0	K	K	2,4	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		Beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
	VT/B7	Z	50/75	4,5	K	K	0,6	30/10	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
	VT/G1	Z	50	4,5	K	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G2	SZ	50	4,5	K	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G2	Z	50	4,5	K	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G3	SZ	50	4,5	K	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G4	SZ	50	4,5	K	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G5	SZ	50	4,5	K	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G6	SZ	50	4,5	K	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G9	SZ	50	4,5	2200	K	0,4	30	K/SZT
	VT/G10	SZ	50	4,5(9,0)	1900	K	1,6	30	K/SZT
	VT/G11	SZ	15	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

O - oldalhatáron álló

O/HZ - oldalhatáron álló vagy hézagosan zártsorú

O/SZ - oldalhatáron- vagy szabadonálló

SZ - szabadonálló

/5/ Településközpont vegyes területen az építmények legkisebb építménymagassága az utcafronton elhelyezkedő épületek esetében = 4,5 m.

/6/ A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

/7/ Az övezetben a meglévő összefüggő zöldfelületek parkszerű kialakítása megtartandó és nem beépíthető. Kivéve a Hrsz: 561 telek, ami eredetileg lakótelek.^[42]

/8/ A Poroszlói 598 hrsz-ú ingatlan vegyes településközpont A1, övezetében szabadon álló

formában építhető be, maximális beépítettsége 50 % , maximális építmény magasság 8.00 m,

területe kialakult és a Szabályozási Terven jelölt kötelező beépítési vonal maradjon el, a Fő

úti telekhatártól minimálisan 20 m-re került, a 6.00 m-es hátsó kert megtartása kötelező – az egyéb előírások betartása mellett. ^[43]

/9/ A Szabályozási Terven a vegyes településközpont építés övezeti határát, oly formában módosítja

az 599/1 és 599/2 hrsz-ú ingatlanok közös telekhatára meghosszabbításra kerül a 600 hrsz-ú

           ingatlanon át, és a vegyes településközpont építési határa az így kialakult vonalra kerül, a 617
          hrsz-ú Poroszló, Bajcsy - Zs. Utca és a 602 hrsz-ú ingatlan közös határáig, a többi építésövezeti
          határ változatlan hagyása mellett.          ^[44]

/10/ A Poroszlói 598, 599/1, 600-as hrsz-ú földrészleteken a telekalakítás a 9.pontban foglaltak szerint
figyelembe vételével végezhető. ^[45]

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

KG

9. §.

/1/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken KG jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

/2/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

minden fajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
igazgatási, egyéb irodaépület
parkolóház, üzemanyagtöltő

/3/ A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen kivételesen elhelyezhető a /2/ bekezdésben felsorolt funkciókhoz kapcsolódó egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

/4/ A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés szabályai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %
	KG/A6	Z	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
	KG/C0	SZ	15	7,5	K	K	0,8	50	K/SZT
	KG/C1	SZ	10	7,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KG/C7	SZ	50	7,5	10700	K	1,2	30	K/SZT
	KG/C10	SZ	30	7,5	K	K	1,2	50	K/SZT
	KG/D10	SZ	40	7,5	3000	K	1,2	50	K/SZT
	KG/D11	SZ/K	30/K	7,5	1Ha/K	K	1,2	50	K/SZT
	KG/D12	SZ	30	7,5	K	K	1,2	50	K/SZT
	KG/E1	SZ	30	7,5	K	K	1,2	50	K/SZT
	KG/F1	SZ	30	7,5	K	K	1,2	50	K/SZT
	KG/F4	K	K	K	K	K	1,2	50	K/SZT
	KG/F5	SZ	30	7,5	K	K	1,2	50	K/SZT
	KG/F5	K	30/K	4,5/K	K	K	0.4	50	K/SZT
	KG/G7	SZ	30	4,5	K	K	0.4	50	K/SZT
	KG/G8	SZ	30	4,5	K	K	0.4	50	K/SZT
	KG/G13	SZ	50	4,5	300	K	0.4	50	K/SZT
	KG/I1	SZ	30	3,0	K	K	0.4	50	K/SZT
	KG/I7	O	30	3,0	K	K	0.4	50	K/SZT

SZ – szabadonálló

/5/ Az oldalkertek legkisebb szélessége: 4,0 m.

/6/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező, valamint kialakítandók a szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel jelzett zöldterületek.

/7/ A 075/6 hrsz. földrészlet Kereskedelmi Szolgáltató Gazdasági jellegű terület (KG).^[46]

/8/ Az építmény elhelyezés feltételei a következők:

a kialakítható telek területe: kialakult
a beépítési mód oldalhatáron álló,
a beépítettség mértéke legfeljebb 30 %
a legnagyobb építménymagasság 7,5 m lehet,
az épület a 33-as út felőli telekhatártól legalább 16 m-re helyezhető el.
A NATURA 2000 előírásai betartandóak. ^[47]

/9/ Poroszló Község Önkormányzata nem vállalja a közművek kiépítését az érintett ingatlanokra. ^[48]

/10/ Poroszló Településrendezési, Településszerkezeti és Szabályozási Terv, valamint a Helyi Építési

Szabályzat a volt Tsz. Géptelep és a LUKOIL kút közé beékelődő 4 db külterületi földrészletet

Falusias lakóövezeti területként (LF) tervezi hasznosításra. ^[49]

Üdülőházas üdülőterület

ÜÜ

10. §.

/1/ A területen kizárólag:

/2/ Az üdülőházas üdülőterület övezeteiben az épület elhelyezés szabályai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	Minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	Minimális zöldfelületi aránya %
	ÜÜ/A8	SZ	15	4,5/7,5/K	K	K	0,4	50	K/SZT
	ÜÜ/F14	O	30	7,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	ÜÜ/G12	SZ	15	4,5/7,5/K	K	K	0,4	50	K/SZT

/3/ Új épület a telekhatártól legalább a Szabályozási terv szerinti távolságban létesíthető.

/4/ A területfelhasználási egység övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

közműbecsatlakozási műtárgy,
hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintet 1 m-nél nem magasabbbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
kerti épített tűzrakóhely,
kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 12 m² vízszintes vetülettel,
kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas zászlótartó oszlop,
kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel).

/5/ Az üdülőövezetben csak a teljes közművesítettség és a burkolt úthálózat kiépítése után lehet az épületeket elhelyezni.

Hétvégiházas üdülőterület

HÜ

11. §.

/1/ Hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhető:

legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület,
sportépítmény,
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, melyek területei nem haladhatják meg az 200 m²-t.

/2/ A hétvégiházas üdülőterület övezetében az épület elhelyezés szabályai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	Minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	Minimális zöldfelületi aránya %
	HÜ/G1	SZ	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G1	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G1	IKR	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G2	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G2	IKR	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G3	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G3	IKR	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G4	IKR	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G5	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	HÜ/G6	IKR	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT

SZ - szabadonálló

/3/ Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények:

közműbecsatlakozási műtárgy,
hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintet 1 m-nél nem magasabbbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
kerti épített tűzrakóhely,
kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 12 m² vízszintes vetülettel,
kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas zászlótartó oszlop.

/4/ A főfunkciók és az azt kiszolgáló funkciók épületei telkenként csak egy épülettömegben helyezendők el.

/5/ Az üdülőövezetben csak a teljes közművesítettség és a burkolt úthálózat kiépítése után lehet az épületeket elhelyezni.

Különleges területek

K

12. §.

/1/ A különleges területek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetükre gyakorolt jelentős hatása és a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a jelentős.

/2/. Üdülőövezeti zóna

A település magaspartja és a Tisza-tó közötti terület, az 5-8 gkm (Cserőköz). A z üdülősori horgászkempigtől a Tiszafüredi hídig terjedő szakasz.

Az övezet különleges igények következtében külön kerül tervezésre. Szabályozását csak az érintett hatóságokkal történő egyeztetést követően kerülhet sor.

Ökoturisztikai központ ÖK
kemping KK
termálfürdő KTf
strand KS
sportterület KSp

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	Minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	építmények legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2		max. szintter. mutató	Minimális zöldfelületi aránya %
	KÜ/C10	SZ	10	7,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/E8	Temető tart. ter.		-	6700	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/E9	Temető		-	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/F5	SZ	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/F6	Temető		-	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/F6	Temető tart. ter.		-	12300	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/F6	Temető tart. ter.		-	8700	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/F10	SZ	10	7,5	39500	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/I3	O	15	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ*/I3	O	15	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ*/I4	O	15	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ*/I5	SZ	15	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ*/I6	O	15	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/I8	SZ	15	4,5	1300	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/I9	SZ	15	4,5	12600	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/I10	O	30	4,5	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/I12	SZ	15	4,5(8,0)	K	K	0,4	50	K/SZT
	KÜ/I13	SZ	15	4,5(8,0)	K	K	0,4	50	K/SZT

SZ - szabadonálló

/3/ Az 1. sz. melléklet szerinti 133/101 helyrajzi számú földrészlet 113/8 és 113/7 helyrajzi számú ingatlan

felőli része közpark, rendezvénytér terület felhasználási kategóriába kerül. ^[50]

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Poroszló külterületi szerkezetét a Tisza-tó hatása, és a védett területek nagysága alapvetően meghatározza. Külterületének közel 50% Tisza-tó részét képezi. Az ehhez kapcsolódó övezeti rendszer, úgy a szárazföldi, mint a vízfelőli térség szabályozását és használatát alapvetően meghatározza.

Amíg a víztér esetében ez inkább az idegenforgalmi korlátozások – egyes területek látogatottságának korlátozásában mutatkozik meg, a szárazulaton ezek a korlátozások a gazdálkodás, a földhasználat jellegében is megmutatkozik.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez a helyzet a település számára hátrányként jelentkezik –hiszen a külterület használata nagy mértékben korlátozott. Mégis, tekintettel a természetvédelmi területek alacsony AK értékére (főleg szikesek), a védett területekre az EU-ban érvényes magas támogatás, ezek a területek a tulajdonosok számára biztos bevételt jelentenek. Ezzel párhuzamosan, az önkormányzat számára is széles pályázati lehetőséget nyújt különböző fejlesztések megvalósítására.

A külterületi szabályozás kidolgozása során, figyelembe vettük, az érvényben levő Megyei Rendezési Terv, Poroszló közigazgatási területére vonatkozó részeit, és a Tisza-tó Regionális Rendezési Tervét, mely ugyan még nem lett jóváhagyva, de tartalmában közelebb áll a Tisza-tó regionális szerkezeti felépítéséhez.

A Heves Megye Területrendezési Terv

Térszerkezeti terve szerint Poroszló külterülete:

- nem intenzív mezőgazdasági (ártéri gazdálkodási illetve érzékeny természeti területekkel határos

terület, melyre elsődlegesen erdőtelepítést javasolnak.

Szabályozási lapja szerint Poroszló külterülete :

- ökológiai tájrehabilitáció övezete,

- országos ökológiai folyosók övezete,

A Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv

Térségi Szerkezeti és Térségi Szabályozási terve szerint Poroszló külterülete:

A Tisza-tó térségére vonatkozó vízügyi szabályzat szerint:

Több védelmi zóna került lehatárolásra:

Ökológiai védőzóna: A Tisza-tavat övező szivárgó rendszer, magaspart melletti olyan 50 m szélességű erdősáv, mezőgazdasági terület, vagy természetes terepalakulat, amely hosszútávon a tó védelmét szolgáló ökoszisztémák tervezett kialakítását szolgálja. E területsávban a környezeti elemek nem károsíthatók, ipari tevékenység nem folytatható. Szolgáltatási tevékenység csak a hatóságok engedélyével végezhető.

Környezetvédelmi védőzóna: A környezetvédelmi védőzóna, a tározót körülvevő olyan 1-3 km szélességű terület ahol:

1 km-en belül:

- környezetkímélő és hatóságilag engedélyezett ipari és mezőgazdasági tevékenység végezhető,

- a vízminőség védelme biztosított

- zajterheléssel járó tevékenység csak szabályozott és engedélyezett formában folytatható,

3 km-en belül

- levegőszennyezéssel, zajterheléssel járó tevékenység csak engedélyezett formában és megbízható védelmi berendezések alkalmazásával végezhető.

A felsorolt szerkezeti és szabályozási elemek egyik fontos közös vonása a területek érzékenysége, és a Tisza-tó víztere és az azt követő lineáris rendszerek (gát. Szivárgó, szivárgóköz) által erősen determinált párhuzamosan futó sáv mely a vízügyi szabályzatban – vízminőségvédelmi zóna, a Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terve szerint pedig – jellemzően tiszai ökológiai rendszerek területe).

E két zóna közös nevezője a Tisza-térségében Poroszló külterületét tekintve egy a Tisza-tó partvonalával párhuzamos övezetet lehet létesíteni:

- a Tisza-tó vízbázisvédelmi és ökológiai övezet (VBÖ), szélessége 2000m, jelölése - széles szaggatott piros vonal.

Ebben az övezetben elsődleges szempont a Tisza-tó vízminőségének, tájkarakterének és természeti értékeinek a védelme. Az övezetben intenzív mezőgazdálkodás nem folytatható.

Közlekedési és közmű területek

13. §.

/1/ A közúti közlekedési területek kialakításának feltételei:

A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség, stb.) és reklámépítmények helyezhetők el.
A keresztmetszet kialakítására:
Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 14,0 m – ezen belül a legkisebb burkolatszélesség: 6,0 m.
Országos mellékút: 20-20 m
Gyűjtőutak: 15-15 m; ill. kialakult
Kerékpárutak: 8 m, ill. kialakult
Gyalogút: 4 m, ill. kialakult
A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterülete:
országos mellékút esetén: 50-50 m az úttengelytől mérve,
gyűjtőutak esetén: 10-10 m az úttengelytől mérve.

/2/ Vasúti területek:

Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei (az egyvágányú nyomvonal, az iparvágány, az állomás, stb.) jelenlegi területükkel megtartandók. A Füzesabony – Debrecen vonal poroszlói állomásának területe módosítandó a Szabályozási terv szerinti logisztikai területek kiépítendőek. Ez összefügg a borsodivánkai út korrekciójával is.
A Tisza-híd előtt feltételes megállót kell létesíteni a vasútvonalon.
A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el.
A vasúti terület belterületi szakaszán az előzőeken kívül csak a következő épületek, építmények helyezhetőek el:
Állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények.
A területen az épület elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:
beépítés mértéke: a teljes területnek legfeljebb 5%-a
legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
beépítési mód: szabadonálló
az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (váróterem, kereskedelem, szolgáltatás) csak az állomásépületen belül helyezhetők el.
a területen az építési engedélyhez a teljes területet bemutató beépítési tervet kell mellékelni.

/3/ Kerékpárutak:

Beépítetlen területen a szabályozási szélességen belül kétsávos kerékpárutat kell kialakítani.

/4/ Gyalogút:

Gyalogút szabályozási szélességén belül épület, építmény nem helyezhető el.
A Fő utca déli oldalán a Csapó köztől a temető útig min. 1,5 m széles járdát kell építeni.

/5/ Üzemanyagtöltő állomások:

A meglévő üzemanyagtöltő állomás megtartandó. Új töltőállomás csak a szabályozási terven jelölt kereskedelmi, gazdasági területen (KG) alakítható ki.

/6/ Parkolás:

Az OTÉK 42. §. szerinti meghatározott parkolási igényt elsődlegesen saját telken belül kell megoldani, kivétel ez alól:

A strand (KS) területe, melynek parkolási igényét a bejárattól max. 100 m-re elhelyezkedő tömbparkolóban kell kielégíteni (meglévő tömbparkoló P_S).
Azon telkek esetében, amelyek bejárata a TV-6-os övezetben elhelyezendő tömbparkolótól max. 100 m-re esik, a gépkocsi elhelyezésükbe a tömbparkoló is beszámítható.

A parkolóhelyeket 5 parkolóhely fölött fásítani kell: 4 parkolóhelyenként legalább 1db lombos fa ültetendő.

/7/ Vízi közlekedés:

Kikötők, csónak kikötők max. területét SZ-1 terv tartalmazza.
A strandtól északra max. 1 db új csónakkikötő építhető.
A kikötőknél történő építések szabályát a 19.§ tartalmazza.

/8/ - Az első számú melléklet szerinti és a 133/81, 133/82, 133/83, 133/84, helyrajzi számú

ingatlanokat magába foglaló tömb parkoló terület felhasználási kategóriába kerül. ^[51]

Közműterületek

/1/ Belterületi vízfogyasztók részére közműpótló berendezés telepítése nem engedélyezhető.

/2/ A Tisza árvédelmi töltéslábától a számított 10,0-10,0 m széles sávot szabadon kell tartani.

/3/ A mentett oldali töltéslábtól 110,0 m-en, a vízoldali töltéslábtól 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni csak a KÖTIVIZIG Rt. előzetes engedélyének birtokában lehet.

/4/ A település kül- és belterületét érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

/5/ A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

/6/ A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a

MSz 7487/2. szerint.

/7/ Vízvezeték védőtávolsága épület alapjától

D 300 mm-ig 3,0 m,
D 300 – 700 mm-ig 5,0 m,

/8/ A hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

/9/ Csatornahálózat védőtávolsága épület alapjától

gravitációs csatornánál 3,0 m
(nyomott szervízvezetékre a vízhálózat előírásai érvényesek)

/10/ Ahol az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető csatornahálózat kiépült és az épület házi vízbekötéssel rendelkezik, ott a csatornára történő rákötést kötelezővé kell tenni!

/11/ Külterületi fogyasztók esetében közműpótló berendezés telepítése engedélyezhető, de technológiai szennyvíz keletkezése esetén olyan mértékű előtisztítás szükséges, melynek eredményeképpen az elszállításra kerülő szennyvíz minősége kielégíti a csatornába történő bevezetés feltételeit!

/12/ Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

/13/ Külterületi KÖTIVIZIG Rt. kezelésű belvízelvezető csatornák mentén mindkét parton 3,0-3,0 m-es sávot szabadon kell hagyni.

/15/ Tekintettel a térség kiemelt üdülőövezeti besorolására, hosszabb távon meg kell oldani a belterület villamos energia föld feletti szállításának, az üdülőjellegnek inkább megfelelő föld alatti kábelvezetéses módját.

A külterületeken pedig a NP és az ÉMÁSZ szakembereivel közösen természetvédelmi területeken áthaladó magasfeszültségű vezetékek kritikus pontjain kiváltását meg kell oldani.

Addig is a villamos energia szállítása és ellátását föld feletti táv és szabadvezetékeket, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984.(VIII.22.) számú törvényerejű rendeletben, továbbá a MSz 151, a MSz 172 és a MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

/16/ Villamosenergia-termelő Erőmű biztonsági övezete a területét határoló kerítéstől mérve plusz 15,0 méterig terjed.

/17/ Villamosenergia-átalakító alállomás biztonsági övezete a határoló kerítéstől mérve plusz 10,0 méterig terjed.

/18/ A föld feletti villamos energiát szállító szabadvezeték hálózatok biztonsági övezete a szélső vezetékszálak függőleges síkjától mérve mindkét irányba terjedően:

–

/19/ 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, a körüljárhatóságot és 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

/20/ A meglévő és tervezett villamos szabadvezeték hálózatok további tervezési és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a vonatkozó 1994. évi XLVII. törvény, illetve a 34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV.28.) sz. NIM rendelet előírásait.

/21/ A távközlési légvezeték hálózatok, föld alatti kábelek és alépítmények a vonatkozó 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, a 253/1997.(XII.20.) sz. Korm. rendelet és a 29/1999.(X.6.) sz. KHV rendelet értelmében, valamint a MSz 7487. sz. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen – légvezetékes távközlési hálózatok esetében a legszélső vezetékektől – mért 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

/22/ A szabályozási terület távközlési és hírközlési alapellátása megfelelő, így közterületre új antennák elhelyezésével nem számolunk. Föld alatti távközlési alépítményi és kábelhálózat esetében a tengelyvonaltól mért 1,0-1,0 m távolságig terjed.

/23/ Hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSz 7487. sz. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési oszlopok felhasználásával, és/vagy új oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett távközlési hálózatoknak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni a törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávja mellett a távközlési műtárgyak kiépíthetők minden utcában.

/24/ Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendelet, az MSz 7084.-85. és a MSz 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik:

–

/25/ Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

Zöldterület

Kp, KKp

14. §.

Az üdülő funkcióknak megfelelően – pormentes, üde levegő, árnyék, látvány, Poroszló belterületén, növelni kell a zöld felület arányát, fásítani kell az utcákat, tereket és vízterek, csatornák környezetét.

/1/ Zöldterület a szabályozási terveken KP jellel szabályozott közpark, növényzettel fedett közterület, valamint a szabályozási tervben KKp jellel szabályozott kegyeleti park.

/2/ Közpark területén az OTÉK 27.§ szerinti építmények helyezhetők el.

/3/ Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

/4/ Közpark és kegyeleti park létesítése, rekonstrukciója és fenntartása kertépítészeti terv alapján történhet.

/5/ Közpark területén építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki.

/6/ Közpark területén az épületelhelyezés feltételei:

a) a beépítés mértéke legfeljebb 2 %

b) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.

/7/ Közpark területén csak áttört kerítés létesíthető.

/8/ Kegyeleti park területén csak a rendeltetésüknek megfelelő köztárgyak helyezhetők el.

/9/ Poroszló beépítésre szánt területén a zöldfelületi rendszer részét képezik a meglévő és tervezett közparkok és fasorok, melyek nem szüntethetők meg.

/10/ A közutak szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegélymenti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8,0 m-ként 1 db lombos fa telepíthető legyen, valamint a fák számára legalább 1,0×1,0 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a fatörzs körül.

Erdőterület

E

15. §.

A jelenlegi 5% erdősültség, (országos átlag 18%!) nem egyeztethető össze a Tisza-tó kiemelt üdülőterület és a település üdülési funkcióival. Célnak a 25%-os erdősültséget kellene tekinteni. Ehhez viszont, egy a Tisza-tó térségére kiterjedő erdősítési program kidolgozása lenne szükséges.

/1/ Erdőterület a szabályozási terveken E jellel szabályozott, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágú terület, továbbá a Szabályozási Terv szerinti tervezett erdők területe.

/2/ A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

/3/ Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

a) védelmi (EV),

b) gazdasági (EG),

c) jóléti (EE)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.

/4/ Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (EV) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

/5/ A védelmi rendeltetésű erdőterület EV jelű alövezetében elhelyezhetők a (4) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények is.

/6/ Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (EG) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m² (10 ha),

b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1%,

c) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.

/7/ Jóléti erdőterület övezeteiben (EE) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdővé minősíti át.

/8/ A jóléti (egészségügyi, turisztikai) rendeltetésű erdőterület övezeteiben a (7) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m²,

b) a beépítés mértéke legfeljebb 1%,

c) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.

/9/ Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

/10/ Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magasépítmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

Mezőgazdasági terület

16. §.

/1/ A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) általános mezőgazdasági terület (AM),

b) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (KM).

/2/ Az általános mezőgazdasági terület egyben tanya gazdasági terület, ahol lakóépület is létesíthető.

(A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 52.§ (3) bekezdése szerint nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági (tanya, farmgazdaság) területen az indokolt állandó ott lakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésére használják fel.)

/3/ Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület területfelhasználási egységbe kerül.

Általános mezőgazdasági terület

AM

17. §.

/1/ Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas „AM” jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

/2/ Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

/3/ Általános mezőgazdasági terület ÁM1 övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek területe legalább 1,0 ha,

b) a beépíthető telek területe

- gazdasági épületek esetén legalább 5,0 ha,

- lakóépület esetén legalább 20,0 ha,

c) a beépítési mód szabadonálló,

d) a beépítettség mértéke legfeljebb 3%, de az épületek összes alapterülete a hozzájuk tartozó udvarral együtt nem haladhatja meg a 2,0 ha-t,

e) az építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet,

f) az épületek a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhetők el.

/4/ AMT Általános mezőgazdasági, tanyasi jellegű terület. Szükségességét a térségben jelenlevő állattartás koncentráltabb megjelenése indokolja. Amikor is a majorok környékén esetleg tanyasias terület alakulna ki, az esetleg megjelenő ilyen igények kielégítését szolgálja-

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

KM

18. §.

/1/ A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi és ökológiai szempontból érzékeny, övezetek területén található mg területekre vonatkozik. Ezek a területek „KM” jellel szabályozott mezőgazdasági területek. E területeket három szabályozási csoporttal szabályoztuk:

2. MK1. Korlátozás mellett használható mg területek. A természetes területeken levő, és a védelmi övezetekben (TV terület védelmi övezetbe, vízbázis védelmi övezete), tartozó mg területek. A gazdálkodás módját egyeztetni kell az illetékes NP-al és a vízügyi hatósággal.

3. MK2. Korlátozott használatú mg területek. A védett övezetben levő mg területek. Csak az illetékes NP-al egyeztetésével használható mg területek

4. MK3. Szigorú előírások mellett használható mg területek. Különleges védelem (magterület) övezetébe tartozó mg területek. NP követelményeinek megfelelően, és egyeztetve szabad használni.

/2/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen épület, távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető.

/3/ A területen az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az illetékes szakhatóság hozzájárult, és a táji-természeti értékeket nem károsítják.

Vízgazdálkodási terület

V

19. §.

Tekintve Poroszló külterületét érintő tározó-tér nagyságára, a Tározóra vonatkozó szabályokat az KÖTIVIZIG ÁLTAL közreadott külön mellékletben - a Tisza-tóra vonatkozó általános előírások és szabályzatok című részben részletesebben ismertetjük.

/1/ Tekintettel Poroszló nyugalmas üdülési igényeire, víztereinek érzékenységére, a területen zárt pályák (jet-ski) létesítésére nincs lehetőség.

/2/ Vízgazdálkodási (egyéb) terület a vízmedrek az árvédelmi töltések (V_T), a gátőrház (VK1) és a hajókikötő (VK2) és a Tisza-tó területe.

/3/ A vízmedrek területe:

- a Tisza medre;

- a Tisza-tó területe;

- a csatornák területe (V_cs).

/4/ Vízgazdálkodási területen

a) a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással,

b) a vízi közlekedéssel,

c) a vízi sportolással,

d) a strandolással,

e) a halászattal, horgászattal,

a gátőrházzal,
a hajókikötővel

összefüggő építmények helyezhetők el a vízügyi jogszabályokkal összhangban a vízügyi hatóság egyetértésével.

/5/ A gátőrház és a hajókikötő területén az építményelhelyezés szabályai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele		beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	Építmények Legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	legkisebb telekszélesség	max. szintter. mutató	minimális zöldfelületi aránya %	Előkert
	KV₁	SZ	10	4,5	K	K	0,2	40	K+OTÉK
	KV₂	SZ	15	3,0	1000	20	0,15	40

SZ - szabadonálló

/5/ A Tisza-tó vízterei használatuk szerint lehetnek:

VV – védelem alatt álló vízterek

VV1 – korlátozottan látogatható vízterek

A Hortobágyi NP kezelésében levő terület, melynek látogatása a NP szabályzatának betartása mellett lehetséges.

VV2 – Időszakosan nem látogatható vízterek

Az NP által kijelölt időszakban a terület nem látogatható, azon az időszakon kívül pedig kívül a VV1 szerint látogatható.

VV3 – Nem látogatható vízterek

Kiemelt természeti értéket képező szigorúan védett természetvédelmi terület, mely érzékenysége, és értékei megóvása miatt nem látogatható.

Vsz – szabadon látogatható vízterek

A Tisza medre, Kis-Tisza és a Tisza-tó nem védett területei. Ezeken a vizeken a víztér használata, az aktuális (árvízi, kotrási stb. aktuális előírások) vízügyi és vízközlekedési előírásainak betartása mellett folytatható

V. FEJEZET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA,

AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Épített környezet védelme

20. §.

/1/ Poroszló országos művi és táji természeti védelem alá eső területeit és objektumait a függelékben lévő felsorolás tartalmazza.

/2/ A helyi építészeti örökség védelmét a 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet: Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló rendelete alapján a Poroszló Község Önkormányzatának külön rendeletben kell szabályoznia

/3/ A helyi védelemnek ki kell terjednie a település részleteire, melyek a helyi egyedi védelem körét alkotják. A helyi egyedi védelemnek rendelkeznie kell a következőkről:

Helyi egyedi védelem alá helyezendő épületek az SZ-2 jelű terven jelöltek:^[52]

hrsz. 112 – Fő út 8. – Általános iskola

hrsz. 135 – Kossuth utca 59. – lakóház

hrsz. 139 – Kossuth utca 63. – lakóház

hrsz. 139 – Kossuth utca 63. – melléképület

hrsz. 140 – Kossuth utca 67. – lakóház

hrsz. 535 – Munkácsy M. utca 4. – lakóház

hrsz. 583 – Iparosok útja 1. – lakóház

hrsz. 587 – Petőfi utca – József A. utca sarok – üzlet – utcai homlokzat

hrsz. 681 – Baross utca 21. – lakóház

hrsz. 708 – Fő út 51. – sarokház – utcai homlokzatok

hrsz. 723 – Tűzoltó utca 1. – lakóház

hrsz. 724/1 – Tűzoltó utca 3. – lakóház

hrsz. 793 – Halásztanyák út – lakóház

hrsz. 799 – Halásztanyák út – lakóház

hrsz. 810 – Virág utca – lakóház

hrsz. 880/1 – Zsámba köz 10. – Kastély és kastélykert

hrsz. 1053 – Széchenyi utca 1. – lakóház és melléképület

hrsz. 1057/2 – Petőfi utca – déli épületrész

hrsz. 1060/1 – Petőfi utca – Alkotmány utca sarok – üzlet – utcai homlokzat

hrsz. 1060/2 – Petőfi utca – Alkotmány utca sarok – üzlet – utcai homlokzat

az ún. „Kőgát” és a kőgát és a földgát közötti terület.

B) A településre jellemző hagyományos és megőrzendő építészeti és településképi elemek körének meghatározása, mely terjedjen ki az épületek, lakóházak:

tömegformálásaira
tetőformájára
homlokzati jellegére
kerítés kialakítására
közterületen megtartandó elemekre (ároklefedések)
homlokzati színezésre
közterületi növényzet pótlására

/4/ Poroszló teljes területén tájékoztató tábla csak a Tisza-tó és környéke egységes idegenforgalmi és információs táblarendszerében meghatározott kialakítású lehet.

/5/ Hatályon kívül helyezve^[53]

/6/ Épületeken, építményeken cégérek, hirdetőtáblák csak a teljes homlokzattal együtt kialakított és engedélyezett tervek alapján helyezhetők el.

A hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a helyszínt és környezetét is bemutató fényképet
a tervezett tábla elhelyezését bemutató látványtervet, illetve építményen elhelyezett tábla esetén a teljes homlokzatot
a tervezett táblát ábrázoló rajzot a műszaki paraméterek feltüntetésével.
a tervezett tartószerkezet műszaki terveit
színezési tervet
hivatalos helyszínrajzot
tulajdonosi hozzájárulást.

7/ Hatályon kívül helyezve^[54]

Táji és természeti értékek védelme

21. §.

/1/ Poroszló közigazgatási területén Országos és nemzetközi jelentőségű védett természeti területek találhatók. Ezek közül a Hortobágyi Nemzeti Park kezelése alá tartozó, Tisza-tó részét képező Tiszavalk, Poroszló medencék védett területei (Ramsári egyezmény), továbbá A Bükki Nemzeti Park kezelésében levő, Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. A természetvédelem alatt álló területekre az illetékes NP előírásai és szabályzata érvényes. A természetvédelmi területen az építmények elhelyezése az illetékes nemzeti park igazgatóság egyetértésével történhet.

A BNP kezelése alá tartozó szárazföldön található védett területek (Hevesi Füves Puszták), védettségét, rendeltetésük és mindennapi használatuk miatt, szabályzásuk egy részére a mezőgazdasági területek szabályozásánál került sor.

A HNP kezelése alá tartozó Tisza-tó területén levő területek szabályozását, hasonló indokok alapján, a vízgazdálkodással foglalkozó fejezetben írtuk le.

/2/ Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet.

Helyi védelemre javasoljuk a Stranddal szembeni kemping területén levő öreg kocsányos tölgyeket. Ők a valamikori Tiszamenti ősi keményfa ligetek egyik utolsó hírmondói. A település méltán lehet büszke rájuk.

/3/ Közterületen levő fák, fasorok csonkolása, vagy kivágása csak akkor engedélyezhető, ha

a) a fa egészségi állapota,

b) a baleset-elhárítás,

c) vagy közegészségügyi szempontok azt elkerülhetetlenül szükségessé teszik.

/4/ Kül- és belterületen az új közutak, utcák kialakításánál kétoldali, de legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

Környezetvédelem

22. §.

A KÖM 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelete alapján:

Szennyező anyagok	kén- dioxid	nitrogén- dioxid	szén- monoxid	szilárd (PM₁₀)	benzol
Zónacsoport a szennyező anyagok szerint	F	F	F	E	F

Kiegészítés a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez

A zónák típusai:

E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

A légszennyezés Poroszló területén a megadott értékeken nem haladja meg.

/1/ Hatályon kívül helyezve^[55]

/2/ A kommunális hulladéklerakó, dögtér 1000 m védőtávolságán belül mezőgazdasági területen lakóépület és állattartó telep nem létesíthető.

/3/ Mezőgazdasági területen az országos közutak és a vasút 50 m védőtávolságán belül lakóépület nem létesíthető.

/4/ Az üdülőterületek és lakóterületek határától, a Tisza árvédelmi töltésétől 500 m védőtávolságon belül nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

/5/ Poroszló területén hígtrágyás technológiával állattartó telep nem létesíthető.

/6/ A szabályozási terven jelölt vízelvezető és öntöző csatornák, halastavak medrétől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen lakóépület és állattartó építmény nem létesíthető.

/8/ Temetők 100 m-es védőtávolságán belül kegyeletet sértő tevékenység, továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási és szórakoztató létesítmény nem építhető.

/9/ A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj, vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértékeket nem haladja meg.

/10/ Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temetők körül 50 m széles védőövezet.

/11/ Az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több

a) nappal 45 L_Aeq,dB, éjszaka 35 L_Aeq,dB határértéknél

- a temetők és csendes övezeteik területén,

a közparkok és kegyeleti parkok területén,

- üdülőterületeken,

- védett természeti területeken.

b) nappal 50 L_Aeq,dB, éjszaka 40 L_Aeq,dB határértéknél

- lakóterületeken,

- településközpont vegyes területeken,

c) nappal 60 L_Aeq,dB, éjszaka 50 L_Aeq,dB határértéknél azokon a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken, ahol a helyi építési szabályzat lakóépület kialakítását is lehetővé teszi.

/12/ Dögtér, dögkonténer a szeméttelep szomszédságában a külterület-szabályozási terv szerint létesíthető.

/13/ A közcsatornával ellátott területeken szennyvizet kötelezően be kell kötni a csatornahálózatba.

/14/ A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen a szennyvizek csak zárt gyűjtőkben helyezhetők el. Ha a keletkező szennyvíz meghaladja az 500 m³/év mennyiséget, egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni a vízügyi szabályozó szerv^[56] engedélyével és a környezetvédelmi szabályozó szerv^[57] hozzájárulásával.

/15/ A belvízelvezető csatornák folyamatos karbantartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

/16/ Hatályon kívül helyezve^[58]

/17/ A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útszórási anyagot csak fedett szivárgásmentes vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad tárolni.

/18/ A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges (pl. éttermek, konyhák) vagy megfelelően méretezett műtárgyak kiépítését és szakszerű üzemeltetését biztosítani kell. A közcsatornába csak az MSz szerinti szennyvíz vezethető be. Ennek elérése érdekében az ettől eltérő minőségű szennyvizek részére előtisztítást kell alkalmazni.

/19/ Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék, és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepre szállításáról, illetve szabályos elhelyezéséről.

/20/ A Tisza – tóba és annak szivárgójába tisztított szennyvíz sem vezethető be közvetlenül.

/20/ A Tisza-tó vízminőségvédelme:

A Tisza-tó vízminőség védelmével kapcsolatos feladatokat a 2/1993. KTM-KHVM együttes utasítás alapján a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság együttesen látja el. A vízminőséggel kapcsolatos korlátozásokról a Közép-Tisza-vidéki környezetvédelmi Felügyelőség, a Vízügyi Igazgatóság, az népegészségügyi szakigazgatási szerv^[59], az önkormányzatok, vagy a vízirendészeti szervek tájékoztatnak.

/21/ Vízkorlátozási időszak:

Mely esetben a tározó elsődleges funkciója (víztározó-, vízutánpótlás biztosítás) lép életbe. Általában korlátozó intézkedéseket von maga után, bizonyos tevékenységek felfüggesztését jelentheti. A tó felvízszintje csökken.

Esősidőszak:

Felázott töltésen a gépjármű közlekedés engedély birtokában is tiltott.

/22/ Hatósági előírások:

A duzzasztómű; a tározó tó, a kiágazó főcsatornák zsilipjei (így a vízgazdálkodási feladatok felelőssége is) a KÖTIVIZIG gondozásában, -a tározó körüli védelmi létesítmények pedig a jobb parton a Laskó-patak torkolattól felfelé az ÉVIZIG, a bal parton a Tiszafüred felett a TIVIZIG kezelésébe tartoznak.

Ezek alapján, a Magyar Államkincstár tulajdonában lévő területek bárminemű igénybevételéhez a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal kell a területhasználati megállapodást (bérleti szerződés stb.) megkötni. Ez a megállapodás nem mentesít a szükséges engedélyek, így a vízjogi létesítési, építési, üzemeltetési stb. megszerzésének kötelezettsége alól.

2.1. Vízgazdálkodási előírások

2.1.1. Általános kérdések, engedélyezés

1. A vízügyi hatósági hozzájárulást a vízügyi igazgatóság hatósági jogkörében adja, így - amennyiben állami tulajdonú, és vízügyi kezelésű területre vonatkozik - nem szolgál egyúttal kezelői hozzájárulásként is, annak megszerzése alól nem mentesít. A kezelői hozzájárulás pedig csak a terület (vízfelület, illetve part) használatára jogosít, nem mentesít a további szükséges engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

2. A területek bérlete, igénybevétele esetén a bérlő, illetve a használó anyagi felelősség terhe mellett köteles az érintett területen található vízügyi létesítmények és tartozékaik sértetlenségét biztosítani.

3. Vízgazdálkodási létesítményekben vagy azok üzemállapotába - engedély nélkül - bármilyen beavatkozást tenni szigorúan tilos!

4. Vízszintingadozásból, hullámverésből, szivárgó vízből származó vagy bármely víz, illetve jég által okozott kárért a KÖTIVIZIG felelősséget nem vállal. A létesítmények, használatok üzemelése során bekövetkező balesetekért elszenvedett vagy okozott károkért mindennemű felelősség az engedélyest terheli.

5. A vízminőségvédelmi és környezetvédelmi előírások betartására külön figyelmet kell fordítani.

A keletkező hulladékot, szemetet a használó köteles zárt tartókban összegyűjteni és a tározótérből elszállítani.

A tározó vizébe tilos szennyezőanyagot juttatni, az esetleg kötelező szennyvizet zárt, vízzáró aknába kell gyűjteni, és onnan rendszeresen eltávolítani.

6. A hatósági hozzájárulás iránti kérelemhez szükséges mellékleteket a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet tartalmazza. A szakhatósági kérelemhez minden esetben mellékelni kell a terület feletti rendelkezési jogról szóló igazolást.

7. A tározó természetvédelmi területét érintően a Hortobágyi Nemzeti Park írásos hozzájárulását

is be kell szerezni minden tevékenységhez, illetve létesítményhez.

8. A tározó és létesítményei területén bármely kivitelezés megkezdését a KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökségnek minimum nyolc nappal előbb be kell jelenteni, illetve szakfelügyeletet kell megrendelni.

9. Amennyiben a KÖTIVIZIG ellenőrzése során az engedélytől eltérő használatot állapít meg, úgy a hatósági hozzájárulás érvényét veszti.

10. A vízjogi engedély köteles létesítményeket a 18/1996. (Vi.13.) KHVM rendelet és a 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet szerint kell engedélyeztetni.

11. I. fokon vízgazdálkodási ügyekben az illetékes hatóság (szakhatóság) a vízügyi igazgatóság: a vizeket, azok medrét és partját, egyéb víztartó képződményeit, a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, a jogszabályban meghatározott parti sávot, illetőleg a hullámteret, a fakadó és szivárgó vizes területeket, továbbá a vízkivételi művek által már igénybe vett vagy arra kijelölt vízbázisok védőterületét, a védősávot, valamint a vízilétesítményeket, vízimunkákat és vízhasználatokat - a vizek hasznosítása vagy kártételeik elhárítása szempontjából - érintő építmény építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaiban a vízgazdálkodás követelményeinek érvényre juttatása céljából.

Víziközlekedési ügyekben I. fokú hatóság (szakhatóság) a Közlekedési Főfelügyelet: víziközlekedést érintő ügyekben a víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 m-nél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 m-nél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 m-nél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezésekor.

2.1.2. Biztonsági- és védőterületek

A tározó területén való közlekedés miatt, olyan előírásokat is ismertetünk amelyek a tározó szabályai tartalmazzák, de Poroszló közigazgatási területén nem találhatók.

1. A biztonsági- és védősávok nem képezhetik bérleti, használati szerződés tárgyát.

2. Az árvízvédelmi töltésen és annak 10-10 méteres védősávjában létesítményt elhelyezni nem lehet. (Egyes szakaszokon az előtér szélességére való tekintettel a vízoldali védősáv egyedi elbírálás alapján 6 m-ig csökkenthető.) Ez a terület bérlet tárgyát semmilyen körülmények közt nem képezheti. (Mind mentett, mind tározótéri területekkel rendelkező bérlet esetén az átjárás lehetőségét a kezelő kell,. hogy biztosítsa.)

3. Az előző pontban említett területen fát ültetni, növényzetet telepíteni nem lehet kivéve a gyeptakaró felújítását.

4. A szivárgó csatorna 6-6 méteres karbantartási sávjának megközelíthetőségét és az ottani közlekedés és munkavégzés feltételeit biztosítani kell.

5. A tározó tiszaderzsi szűkületének folytatásába eső 600 m széles lefolyási szelvénybe semmilyen lefolyást akadályozó létesítmény, feltöltés nem kerülhet. (Ennek alapján az Abádszalóki öböl szigeteinek folyó felőli mintegy 150-200 méteres sávjának használata korlátozott.)

6. A 33.sz. fkl. úton lévő hidak átfolyási szelvényét csökkenteni tilos. A tiszafüredi híd bal parti hullámtéri nyílásának folytatásába eső folyóparti 80-100 m széles sávban mintegy 600 méter hosszan semmilyen lefolyást akadályozó létesítmény, feltöltés nem kerülhet.

7. A folyó partján 10 méter széles fenntartási sáv biztosítása szükséges, ennek a sávnak a közterület jellegét meg kell őrizni.

8. A tározó műtárgyai és tartozékai üzemeltetési és életvédelmi okokból biztonsági sávval rendelkeznek, ott semmilyen létesítmény, használat (pld. horgászat) nem engedélyezett.

9. A műtárgyak védősávja általában 50-50 méter mindkét (felvízi, alvízi) oldalon, ide tartoznak az öblítőcsatornák műtárgyai. Kivétel a nagyműtárgyak egyedi védőtávolságra

10.A szivornyák szívócsöve és a szivattyútelepek nyomócsövei előtt a tározói oldalon 50 méter (csövektől lefelé és felfelé 25-25 méter), a mentett oldalon a csatlakozó csatornában szintén 50 méter a biztonsági sáv.

11. A tiszaörvényi szivattyútelep szívócsövei miatt a telep előtti 100 méteres

(szívócsövektől lefelé és felfelé mintegy 50 méter) partszakasz a biztonsági sáv.
12. A Kiskörei Vízlépcső biztonsági sávja 200-200 m mindkét (felvízi, alvízi) oldalon, a

Nagykunsági Főcsatorna beeresztő zsilip biztonsági sávja felvízoldalon 150 m,

alvízi oldalon 50 m.

13. Az ún. hidrometeorológiai állomások (Tiszaörvény, Abádszalók, Kisköre, Sarud) és azok védősávja (45 fokos kúpba semmilyen létesítmény nem lóghat be). szintén biztosítandó.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

23. §.

/1/ A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

elővásárlási jog:

iskolabővítés: hrsz. 505; 506; 564/2; 561

temetőbővítés: hrsz. 1070/45 – 54

termálfürdő: hrsz. 1065/206 – 229; 1065/231 – 247

erdőtelepítés: hrsz. 1070/3 – 44

helyi közút céljára történő lejegyzés

33-as elkerülő: hrsz. 229 (E17 tömb); 149 – 153 (E18 tömb); 154, 157 – 167, 168/1, 169 – 171 (E9 tömb); 172 – 197, 1303 – 1312, 1314 – 1319, 1328 – 1372, 1374 – 1376 (vasút mente); 1377 – 1381 (E5 tömb)

A Vásár úti telekosztás utolsó két telke a C5 és C6 tömbök között

A1 tömb: hrsz. 590 út, parkoló

A3 tömb: hrsz. 420 telek 4 m széles K-i sávja

B5 tömb: hrsz. 308 telek NY-i 4 m széles sávja

hrsz. 300, 309 telek D-i 6 m széles sávja

hrsz. 310 telek NY-i és D-i 6-10 m széles sávja

E13 tömb: hrsz. 205 telek NY-i és D-i 5-6 m széles sávja

B4 tömb: hrsz. 1282 telek NY-i oldala

B3 tömb: hrsz. 1215, 1228 telek NY-i sávja ~10 m szélességben

hrsz. 1230 telek É-i oldala

B2 tömb: hrsz. 1195/2 telek D-i 8 m széles sávja

hrsz. 1167 telek D-i ~10 m széles sávja

D11 tömb: hrsz. 1482/1 telek D-i ~10 m széles sávja

I10 tömb: hrsz. 133/87 – 89, 133/70 – 84 telkek DK-i 6 m széles sávja

A10 tömb: hrsz. 102, 103 telek K-i ~6 m széles sávja

F13 tömb: hrsz. 1/19 telek egésze

Az F10 tömbtől É-ra lévő telkek hrsz. 1065/248 – 252 egésze (parkoló)

B9: tömb: hrsz. 949/2 telek DK-i 6 m széles sávja

B8 tömb: hrsz. 978/3 telek ÉNY-i ~6 m széles sávja

hrsz. 978/2 telek K-i része

hrsz. 936/2 telek ÉK-i, DK-i, DNY-i része

hrsz. 1002 telek DK-i ~8 m széles sávja

A6 tömb: hrsz. 619 telek ÉK-i része

A7 tömb: hrsz. 726, 727, 728/1 telkek DNY-i 6 m széles sávja

hrsz. 728/3 telek DNY-i és ÉNY-i 6 m széles sávja

hrsz. 730 telek ÉNY-i 6 m széles sávja

c) útépítési és közművesítési hozzájárulás

d) beépítési kötelezettség

e) beültetési kötelezettség

/2/ Elővásárlási jog illeti meg Poroszló Önkormányzatát a Szabályozási Tervben jelölt alábbi telkek esetében: közút nyitása céljából:

hrsz. 1483/11

/3/ A szabályozási tervben szereplő hétvégi házas üdülőterület és üdülőházas üdülőterület területein a tervezett, illetve létesítendő helyi közutak és közművek költségei a fenti utakkal és közművekkel érintett ingatlanok tulajdonosait terhelik.

/4/ A szabályozási tervben szereplő hétvégi házas üdülőterület jelen rendelet hatálybalépéséig be nem épített telkeinek tulajdonosait beépítési kötelezettség terheli 3 éven belül. A kötelezettség a beépítési lehetőség létrejöttétől számítandó.

A kötelezettséget az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

/5/ A település területén a helyi közút céljaira történő lejegyzéssel érintett közútszabályozásokat (szélesítés, korrekció) a szabályozási terv ábrázolja.

/6/ A település területén a beültetési kötelezettséggel érintett területeket a szabályozási terv jelöli ki.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

24. §.

/1/ E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg Poroszló Községi Tanács képviselőtestületének ez irányú rendelete hatályát veszti.

/2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

^[1]

Kiegészített: : az önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (I.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

^[2]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 1.§-a

^[3]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§-a

^[4]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 3/2009. (I.30.) önkormányzati rendeletének 1. §-a.

^[5]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 3/2009. (I.30.) önkormányzati rendeletének 2. §-a.

^[6]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 23/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[7]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 23/2008. (XI.28.) önkormányzati rendeletének 2. §-a

^[8]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 15/2008. (VIII.29.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[9]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 15/2008. (VIII.29.) önkormányzati rendeletének 2. §-a

^[10]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 13/2008. (VII.24.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[11]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 9/2008. (IV.25.) önkormányzai rendeletének 1. §-a

^[12]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 9/2008. (IV.25.) önkormányzati rendeletének 2. §-a

^[13]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 12/2007. (VII.27.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[14]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 1/2007. (I.26.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[15]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 1/2007. (I.26.) önkormányzai rendeletének 2. §-a

^[16]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 1/2007. (I.26.) önkormányzati rendeletének 3. §-a

^[17]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 1/2007. (I.26.) önkormányzati rendeletének 4. §-a

^[18]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 31/2006. (XII.01.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[19]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 31/2006. (XII.01.) önkormányzati rendeletének 2. §-a

^[20]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 31/2006. (XII.01.) önkormányzati rendeletének 3. §-a

^[21]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 31/2006. (XII.01.) önkormányzati rendeletének 4. §-a

^[22]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 19/2006. (VI.30.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[23]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 14/2006. (V.26.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[24]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 3/2006. (I.27.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[25]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 3/2006. (I.27.) önkormányzati rendeletének 2. §-a

^[26]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 3/2006. (I.27.) önkormányzati rendeletének 3. §-a

^[27]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 23/2005. (XI.25.) önkormányzati rendeletének 2. §-a

^[28]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 5/2005. (IV.01.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[29]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 11/2005. (VII.01.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[30]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 5/2005. (IV.01.) önkormányzati rendeletének 1. §-a

^[31]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 3.§-a

^[32]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 4.§-a

^[33]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 6/2013. (I.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a

^[34]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő.testületének 11/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a

^[35]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 7/2010. (VI.25.) önkormányzati rendelet 1.§-a

^[36]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 6/2005. (VI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a

^[37]

Módosította az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 7..§-a

^[38]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 13/2012. (08.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a

^[39]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 13/2012. (08.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a

^[40]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 7/2010. (VI.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a

^[41]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (I.29.) önkormányzati rendeletének 2. §-a

^[42]

Kiegészített: az önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (I.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

^[43]

Kiegészített: az önkormányzat képviselő-testületének 12/2006. (IV.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

^[44]

Kiegészített: az önkormányzat képviselő-testületének 11/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

^[45]

Kiegészített: az önkormányzat képviselő-testületének 11/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

^[46]

Kiegészítette az önkormányzat képviselő-testületének 7/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a

^[47]

Kiegészítette az önkormányzat képviselő-testületének 7/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 2. §-a

^[48]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 7/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 3. §-a

^[49]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 7/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet Indokolás a rend. 1-2.

§-hoz.

^[50]

Kiegészítette az önkormányzat képviselő-testületének 18/2004. (IX.03.) önkormányzati rendelet 1. §-a

^[51]

Kiegészítette: az önkormányzat képviselő-testületének 16/2008.(IX.26.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

^[52]

Módosította¨az önkormányzat 2/2015. (I.29) önkormányzati rendelet 4.§-a.

^[53]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 8..§-a

^[54]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 9..§-a

^[55]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 10..§-a

^[56]

Módosította az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 11..§-a

^[57]

Módosította az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 11..§-a

^[58]

Hatályon kívül helyezte az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 12..§-a

^[59]

Módosította az önkormányzat képviselő-testületének 14/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelet 13..§-a

Poroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (IX.3.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Poroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (IX.3.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2016-11-25-tól

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

ingatlanon át, és a vegyes településközpont építési határa az így kialakult vonalra kerül, a 617 hrsz-ú Poroszló, Bajcsy - Zs. Utca és a 602 hrsz-ú ingatlan közös határáig, a többi építésövezeti határ változatlan hagyása mellett. [44]

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

ingatlanon át, és a vegyes településközpont építési határa az így kialakult vonalra kerül, a 617
hrsz-ú Poroszló, Bajcsy - Zs. Utca és a 602 hrsz-ú ingatlan közös határáig, a többi építésövezeti
határ változatlan hagyása mellett. ^[44]