Poroszló   Község  Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében  meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d)  pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ^[1]

I. F E J E Z E T

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:  Poroszló Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3388  Poroszló,  Fő út 6.

(3) Az Önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

                    Poroszló  Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye:

Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal

  3388 Poroszló, Fő út 6.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) Poroszló  Község  Önkormányzatának címere: „ Álló, kékkel és –talpában – ezüsttel, zölddel vágott, csücskös talpú tárcsapajzs. Kék mezejében jobbra néző ezüst kos lebegve lép jobbra, bal vállához támaszkodva enyhén balra dőlő, arany lándzsahegyben végződő ezüst rúdon arany zászló hegyesszögű bevágással leng balra. A pajzs felső élén vörös bélésű, rubinokkal ékesített, ötágú (három levél között két kék gyöngy), nyitott, arany leveles korona helyezkedik el.”  (A címerkép a rendelet 1. melléklet)

(3)  Poroszló Község  zászlaja:  „ A zászlólap fehér selyem, téglalap alakú, 2:1 magasság és a szélesség aránya. a Község címere a zászló függőleges tengelyében helyezkedik el, a zászló tömegének 3/5 magasságában. A címer színezése megegyezik az eredetivel. A címert vékony sötétkék keret választja el a zászló alapszínétől. A zászlólap vége saját színében rojtozott, mérete a zászló 1/14  részhosszúsága. A község neve, Poroszló felírat követi a pajzs alsó ívének vonalát, TIMES antikra betűtípussal, sötétkék színnel.”

 (4) A Képviselő-testület a címer és a zászló, valamint a " Poroszló" név használatának rendjét külön rendeletben szabályozza. (6/1994. (IV.14) önkormányzati rendelete Poroszló község címerének és zászlajának alkotásáról).

(5) Az önkormányzat az alábbi  feliratú kör alakú  pecséteket használja közepén a Magyarország címerével: 

a.)  Poroszló Község Önkormányzata,

b)   Önkormányzati Képviselő-testület Poroszló,

c.)  Poroszló Község  Polgármestere

 (6) Poroszló Önkormányzat Képviselő-testülete  kör alakú pecsétjét kell használni:

- a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

- a testület által adományozott okleveleken,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(7) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza:  ( 15/1996. (XI.1) önkormányzati rendelet a díszpolgári cím alapításáról és adományozásának rendjéről,  17/1996. (XI.1) önkormányzati rendelet a kitüntető díj alapításáról és adományozásának rendjéről).

(8) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse, melynek pénzügyi háttere a mindenkori éves  költségvetésben kerül meghatározásra. A település ünnepei: március 15, május 1, augusztus 20, október 23.

Az előkészítő munkába a polgármester bevonja az alpolgármestert és a bizottságok elnökeit.

3. §.

 Az önkormányzat  nemzetközi  kapcsolatai

1. Külföldi Önkormányzatokkal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése az önkormányzat át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
2. A kapcsolat létesítéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

      (3)  A kapcsolat formáját, tatalmát a külföldi önkormányzatokkal megkötött  együttműködési megállapodás tartalmazza (Mötv. 42.§. 6. pontja).

(4)  Poroszló Község  Önkormányzata kapcsolatot tart a Románia-Erdélyben lévő Vargyas település önkormányzatával.

(5) A kapcsolattartás művelődési és oktatási tapasztalatcserékre, gazdasági kapcsolatok létesítésére, turisztikai lehetőségek fejlesztésére, valamint a települések lakói  találkozásának elősegítésére irányul.

4.§.

A közérdekű közzétételi helyek fórumai az alábbiak:

1.  az  Önkormányzat hirdetőtáblái (a rendelet 4.  melléklet)
2.  Poroszló  település honlapja (www.poroszlo.hu),
3.  Poroszlói Újság helyi havonta megjelenő lapja,

II. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

5. §.

(1) Az önkormányzat köteles ellátni a Mötv. 13.§. (1) bekezdésében előírt feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek eredményeként a képviselő-testület elé kerülő javaslatnak tartalmaznia kell a feladat személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, melyet az illetékes bizottság előzetesen véleményez.

(3) Közfeladat önkéntes vállalása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti és ellátásukhoz a szükséges feltételek fennállnak. Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni a képviselő-testületnek.

(4) Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások:

1. a településfejlesztés, a településrendezés,
2. az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás,
3. a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás,
4. köztemetők fenntartása,
5. a helyi közutak és közterületek fenntartása,
6. a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása,
7. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;
8. közvilágítás,
9. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
10. egészséges ivóvíz biztosítása,
11. óvodai nevelésről való gondoskodás,
12. az egészségügyi alapellátásról (háziorvos, fogorvosi,  védőnői ellátás),
13. szociális alapellátásról való gondoskodás,
14. gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
15. a közösségi tér biztosítása;
16. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység támogatása,

18.  sport támogatása;
19. a nemzetiségi, etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása;

sz) az SZMSZ hatálybelépését követően a Mötv. módosítása, más törvény módosítás, új törvény alkotása miatt jelentkező önkormányzati feladatok.

(5) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a Mötv. 13. §. (1) bekezdésében szabályozott feladatokról.

6. §.

(1)Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja, így az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Hatályon kívül

(3) A képviselő-testület  által a polgármesterre átruházott hatáskörök:^[2]

     a) gyakorolja az Mktv. 35. (1) bekezdésében meghatározott hatáskört,

     b) gyakorolja az Szt. 45. §-ban meghatározott hatáskört,

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

7. §

1. Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja, így az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

2. A képviselő-testület  az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon túlmenően át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

1. helyi közügyek megoldásának vállalása, illetve arról való lemondás,
2. belföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás megkötése,
3. a képviselő-testület munkaprogramjának, munkatervének (ülésterv) elfogadása,
4. Hatályon kívül ^[3]  
5. amit e törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

3. A képviselő-testület egyes feladatait, hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira, az önkormányzat jegyzőjére.

4. a)  A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatóak.

2. Az átruházott  hatáskörök gyakorlója a feladat elvégzését követően a következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet a döntésekről.

3. Az átruházott hatáskörbe tartozó (polgármester, bizottság, jegyző) hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testülethez kell benyújtani, melyet az a következő ülésen köteles megtárgyalni. Ilyen testületi anyagot előterjeszteni csak írásban, a hatósági jogkörben eljáró véleményét tartalmazva lehet. Az előkészítés és a döntés során az ügy bizalmas jellegét meg kell őrizni.

4. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

8. §.

A törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, kormányrendeletben biztosított hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

(Mötv.43-55 §.)

A képviselő-testület ülései

9. §

(1) A képviselő-testület   7 főből  áll,  1 fő polgármester,  6 fő  helyi képviselő, a képviselő-testület elnöke a polgármester.   A testület tagjainak létszámát, névsorát, lakcímét a rendelet    2. melléklete tartalmazza.

10. §.

1. A képviselő-testület alakuló, rendes (munkaterv szerinti), rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

2. Az alakuló ülés összehívására az Mötv. 43.§ (1) -(2) bekezdése rendelkezik.^[4]

1. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti, a Helyi Választási Bizottság Elnöke  tájékoztatást nyújt a választás folyamatáról és eredményéről.^[5]

2. A megbízólevelek átadása után a polgármester és az önkormányzati képviselők

     esküt tesznek.

3. A képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester javaslatára titkos szavazással megválasztják az alpolgármestert, döntenek a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.
4. Megválasztja a pénzügyi bizottságot és kialakítja a bizottság szervezetét, szükség szerint módosítja a Szervezeti Működési Szabályzatát.

11. §.

„ (1) A képviselő-testület szükség szerint, általában kéthavonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes üléseit minden második hónap utolsó hetének csütörtöki napján 08.00 órai kezdettel tartja.” ^[6]

(2) A rendes, soros üléseket a  képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza. A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, mely minden év január 1-től december 31-ig  terjedő időszakra szól. Az előre nem tervezhető aktuális feladatok előkészítése és megtárgyalása napirendként beépítésre kerül a testület és bizottsági munkaprogramba.

(3) A munkaterv tartalmazza a testület üléstervét, melyhez igazodóan a bizottságok is elkészítik éves munkatervüket.

(4) „  A képviselő-testület üléseinek  munkatervét  - a polgármester javaslatára  – a jegyző állítja össze, és az elfogadására való előterjesztés előtt a Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság véleményezi. A testület és a bizottságok munkatervei között összhangnak  kell lenni.”^[7]

(5) A munkatervben fel kell tüntetni:

         a.) az ülések előre látható időpontját,

         b.) a megtárgyalandó napirendeket,

         c.) azok előadóját, előkészítésben részt vevők körét,

         d) azon bizottságokat, melyek tárgyalják,

(6) A munkaterv tükrözi a nyári szabadságok miatti ülésszünetet.

(7) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot adhatnak minden év november 1-ig

            a) a képviselő-testület tagjai,

            b) önkormányzati bizottságok,

            c) jegyző,

            d) önkormányzati intézmények vezetői,

12. §.

 (1) A képviselő-testület  évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontjáról a testület határozattal dönt.

(2) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl: az éves költségvetés koncepciója, rendezési terv, időszerű, aktuális településpolitikai kérdések megtárgyalása) a lakosság tájékoztatása céljából.

(3) A közmeghallgatáson részt vesznek:

           a) a képviselő-testület tagjai,

           b) jegyző,

           c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egység vezetői,

           d) intézmények vezetői,

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

 (5) Közmeghallgatást kell tartani akkor

1. ha a testület előzetesen dönt róla,
2. ha a képviselők több, mint fele indítványozza,
3. népi kezdeményezésre,

6. A közmeghallgatás időpontjáról, napirendjéről, helyszínéről a lakosságot legalább  egy héttel előbb a helyi újság, az önkormányzat honlapján. valamint hirdetmények útján tájékoztatni kell.

7. A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a  meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőknek 15 napon belül írásban választ kell adni.

képviselő-testület összehívása

13. §

A rendes ülés összehívása

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. 

(2) A képviselő-testület rendes üléseit a polgármester akadályoztatása esetén

a) az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze,

b)  „  amennyiben az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester is akadályoztatva van,  a  testületet a Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság elnöke hívja össze.” ^[8]

 (3) A képviselő-testület tagjait meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendek és azok előterjesztőinek nevét. A meghívóhoz csatolni kell a napirendek írásos előterjesztéseit.

(4) A képviselő-testület ülésére történő meghívás és a tárgyalt napirendek anyagainak  megküldése a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével  elektronikus formában történik a képviselők által megadott e-mail címre.

(5) A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják.

(6) Az elektronikus formában tárolt anyagokra is ugyanazon jogok vonatkoznak, mint az írásos dokumentumokra.

(7) A lakosságot a testületi ülést megelőzően 5 nappal tájékoztatni kell az ülés idejéről, helyéről, napirendjéről.

(8)  A tájékoztatási fórumok a következők:

a)  az önkormányzat közterületekre kihelyezett hirdetőtáblái,

b) hangos híradó,

14. §.

Rendkívüli ülés összehívása

1. A rendkívüli ülésre a képviselő-testület rövid úton, személyes értesítéssel, telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.

2. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható (kihelyezett ülés).

3. A rendkívüli ülést össze kell hívni a testületi képviselők egynegyedének indítványára, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának indítványára. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

4. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 15 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni.

5. A polgármester indokolt esetben indítvány nélkül is összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

6. Rendkívüli ülés esetében a meghívót az ülés napja előtt 2 nappal kézbesíteni kell, de a polgármester rendkívüli esetben, a sürgősségre való tekintettel rövidebb úton is megteheti (pl: telefonos értesítés, elektronikus forma).

7. Hatályon kívül^[9]

15. §.

A képviselő-testület üléseire meghívottak köre

1. A meghívót az írásos, vagy elektronikus előterjesztéssel az alábbi személyek részére kell megküldeni:

1. a képviselő-testület tagjainak,
2. jegyzőnek,
3. a hivatal belső szervezeti egység vezetőinek,

2. A képviselő-testület ülésére meghívót kapnak:

1. az önkormányzati intézmények vezetői,
2. az érintett társadalmi szervezetek képviselői,
3. az a személy, szervezet vezetője, képviselője, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges (ilyen esetben az adott napirendi pontot érintő előterjesztést a meghívó mellé kell csatolni),

3. A napirendi pontok alapján meg kell hívni, akinek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

16. §.

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan

1. jegyzőt,
2. könyvvizsgálót,
3. a hivatal vezető köztisztviselőit,
4. illetékes országgyűlési képviselőt,

3. Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül

1. önkormányzati intézmények vezetőit,
2. a képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjait a bizottság munkáját érintő tevékenységi körben,
3. akit egy-egy napirendi pont tárgyalására meghívtak,

17.§.

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések benyújtása tartalmi, formai

követelményei

1. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

1. döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul,
2. beszámoló különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely önkormányzati szerv, intézmény tevékenységéről,
3. tájékoztatók, amelyek határozati javaslatot általában nem tartalmaznak.

2. A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:
   1. a tárgy és helyzetelemzésből, az előzmények, jogszabályi háttér bemutatásából, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből,
   2. és a döntési javaslatból (rendelet-tervezet, határozati javaslat)

3. Az írásos előterjesztés első részének tartalmi követelményei – a döntés meghozatalát segítve – tartalmazni kell:

1. a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
2. az előzményeket, különösen a témában hozott további testületi döntésekről,
3. utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó  legfontosabb jogszabályokra és az előzőekben hozott testületi határozatra,
4. értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos és a döntés szempontjából jelentős tényeket, következményeket, összefüggéseket,
5. meg kell jeleníteni asz érintett bizottságok állásfoglalását,
6. több döntései változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, azok várható következményeit,  

4. Az előterjesztés második részének tartalmi követelménye:    

1. a döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot,
2. szabatosan, pontosan és tömören fogalmazzák meg az elérendő célt, a szabályozni kívánt területet,
3. a többváltozatú (alternatív döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni,
4. a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését,   
5. a felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó,

(5) A napirend kidolgozásáért, tartalmáért, a benyújtási határidő betartásáért az előterjesztő,    a törvényességéért a jegyző felel. Ennek alapján az előterjesztés első részén a polgármester és a jegyző aláírása kötelező.

(6)A testületi ülésre napirendi pont előterjesztésére jogosult a:

2. polgármester,
3. jegyző,
4. az éves munkatervben erre kijelölt személy, vagy bizottság,

(7)A képviselő, vagy bármely más személy, szerv által felvett javaslatokat a képviselő-testületnek kell címezni (kivéve átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő javaslatokat).

1. A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként -  elektronikus  formában - kerül

   benyújtásra.

2. Önkormányzati hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

18. §.

A képviselő-testület ülése

A testületi ülés nyilvánossága:

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, melyről hang-és képfelvétel készíthető.

(2) A testületi ülés helyéről időpontjáról és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület a törvényben előírt esetekben zárt ülést tart, ezek:

a.)  választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba,  nem egyezik bele;

b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor,

 (4) A (3) pontban foglalt esetekben az érintett írásos nyilatkozatát kell kérni, hogy zárt vagy nyílt ülés keretében kéri a napirend tárgyalását. Amennyiben írásos nyilatkozatát nem csatolja be, írásban tájékoztatni kell, hogy tegye meg az ülés formájára vonatkozó nyilatkozatát. Ha a (3) pontban felsorolt esetben a felhívás ellenére sem nyilatkozik, úgy az Mötv. 46. §. (2). b) pont alapján a képviselő-testület zárt ülést tart.

(5) Zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(6) A zárt ülésre vonatkozó testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(7) A 18. §. (5) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülés elrendelését indítványozhatja:

          a) polgármester,

          b) képviselő-testület bizottsága,

          c) képviselő,

          d) az ügyben érintett másik fél,

(8) A zárt ülés tartására tett indítványt a polgármester szavazásra teszi fel, melyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(9) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységének vezetői, a napirendi pont előterjesztője, szükség esetén a meghívott szakértő, továbbá törvény által meghatározott személy vehet részt. A zárt ülés tárgya szerint érintett fél meghívása kötelező.

(10) Hatályon kívül^[10]

(11) Hatályon kívül^[11]

19. §

A képviselő-testületi ülés vezetése, a tanácskozás rendje

„(1)   A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel  megbízott alpolgármester – hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívását és  vezetését a Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság  elnöke látja el. „^[12]

(2) Az ülést vezető munkáját a jegyző segíti.

(3) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távolevőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kísér.

20.§.

(1) képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

     a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

     b) jegyzőkönyv hitelesítők választása,

     c) napirendek, előterjesztések jóváhagyása,

     d) napirendenként

         da) napirend vitára bocsátása, vita levezetése, ezen belül a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

         db) vita összefoglalása,

         dc) indítványok szavazásra való feltevése,

         dd) határozati javaslatok szavaztatása,

         de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan számszerűen,

         df) napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,

,

1. a rend fenntartása,
2. ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
3. időszerű kérdésekről tájékoztatás,
4. lejárt határidejű határozatokról és az egyéb önkormányzati döntésekről tájékoztatás,
5. az ülés bezárása,

21. §.

A határozatképesség megállapítása

(1)  A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester  számszerűen megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület tagjainak több, mint fele (4 fő) jelen van.

(3) Ha az ülés megnyitásakor a (2) bekezdésben megjelölt számú tag nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, ebben az esetben az ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Az ülést abban az esetben is meg kell nyitni, ha látható, hogy nincs meg a határozatképes létszám, ilyen esetben a megnyitást követően kell megállapítani a jelenlévők létszámát, a határozatképtelenség tényét, és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Abban az esetben, ha testületi ülés közben 4 fő alá csökken a jelenlévők létszáma, az ülést az aktuális napirendi pontnál be kell zárni, azzal  megállapítással, hogy az ülés a továbbiakban határozatlanképtelen. Ilyen esetben a polgármester 5 napon belül összehívja a testületet, de csak azok a napirendi pontok tárgyalhatók, melyek a határozatlanképtelenné vált ülés meghívójában napirendi pontként kimaradtak. Ismételten összehívott ülésen egyebek napirendi pont nem tárgyalható.

22. §.

Jegyzőkönyv hitelesítők választása

1. A hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek. Maximum 2 fő hitelesítőt kell választani.

2. A hitelesítő csak olyan személy lehet, aki az ülésen jelen van. Feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásával történő hitelesítése.

3. A képviselő-testület által megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát szignóval , a jegyzőkönyv utolsó oldalát pedig aláírással látják el.

A hitelesítők kijelölése a képviselők listájáról névsor szerint történik.

23. §.

Napirendi javaslatok előterjesztése és elfogadása

1. A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a   napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.

2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül dönt.

24. §.

Napirendek tárgyalása – vitától a döntésig

(1) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

     a) az előterjesztő a napirendhez szóban kiegészítést tehet,

     b) az előterjesztőhöz, az illetékes szakbizottság bizottság elnökéhez a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

 (2) Az előterjesztő által tett szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, kivéve, ha az előterjesztést állandó bizottság tárgyalta. Ez esetben elsőként a bizottság elnökének kell szót adni, aki a bizottság véleményét, módosító javaslatait ismerteti.

(4) A vita során az előterjesztéshez a képviselők módosító javaslatot tehetnek, melyet a szavazás megkezdéséig megváltoztathatnak, visszavonhatnak.

(5) A napirendi pont vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(6) A hozzászólások időbeli korlátozására, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra, abban esetben, ha a vitában voltak módosító indítványok, azokat egyenként bocsátja (teszi fel) szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványonként dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

25. §.

(1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(2) Az egyebek napirend keretében a képviselők hozzászólása egy témában a  három  percet nem haladhatja meg, a téma fontosságára való tekintettel az időkeret túllépése kérhető a polgármestertől.

26. §.

Határozathozatal

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

    a) rendeletalkotás,

    b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

    c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

    d) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához,

    i) díszpolgári cím adományozásához,

    j) gazdasági program, költségvetés,  zárszámadás elfogadásához,

    k) Hatályon kívül^[13]

    l) településrendezési terv jóváhagyásához,

    m) közalapítvány létrehozásához, közalapítványi forrás átvételéhez és átadásához, hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,

    n) önkormányzati társulás létrehozásához, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

    o) külföldi önkormányzattal való együttműködéshez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

    p) intézmény alapításához (átszervezéséhez, megszüntetéséhez)

    r)  Alkotmánybíróságnál eljárás kezdeményezéséhez,

    s)  polgármester elleni kereset benyújtásához,

   sz)  a bizottság elnökének, tagjának  visszahívásához,

t) képviselő döntéshozatalból való kizáráshoz,

u)  zárt ülés elrendeléséhez,

v) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

w helyi népszavazás elrendeléséhez,

x) képviselő-testület megbízatásának lejárata előtti feloszlatásához,

25. minden olyan kérdésben, ahol a minősített többséget törvény írja elő.

27.§.

A szavazás módja

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.

(2) A nyílt szavazás  eredményét az ülésvezető elnök  állapítja meg.

28. §.

(1) Bármely képviselő kezdeményezhet névszerinti szavazást. E kérdésekben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A jelenlévő képviselők ¼-ének indítványára kell névszerinti szavazást tartani.

(2) A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával rögzíti.

29. §.

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A polgármester  felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

30. §.

(1) A titkos szavazást az ülésen létrehozott ad hoc  bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és  urna igénybevételével történik.

(3) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(4) A titkos szavazásról  jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a.) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b.) a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c.) a szavazás során felmerült körülményeket,

d.) a szavazás eredményét,

e.) a jegyzőkönyvvezető nevét,

f.) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

31. §.

A helyi önkormányzat érdekeit sértő képviselő-testületi döntés megismétlésére - ugyanazon ügyben –

az Mötv. 68.§ (1) vonatkozik.^[14]

32. §.

A felvilágosítás kérés szabályai

(1)  A képviselők az ülésen a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől, - az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában, vagy az adott napirendhez kapcsolódóan – felvilágosítást (szóban, írásban) kérhetnek.

(2) A felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban álla az önkormányzat által ellátott feladatokkal, valamely irányítása alá tartozó szervezet tevékenységi körével függ össze, illetve a napirend kapcsán kíván kérdéskört tisztázni.

Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó, szervezeti, működési, döntési előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, alpolgármester, a bizottság elnöke, valamint a jegyző, vagy a jegyző megbízásából az önkormányzati hivatal köztisztviselője adhat. A kérdésre elsősorban az ülésen köteles választ adni a megkérdezett.

Abban az esetben, ha az ülésen feltett kérdés témáját tekintve utánanézést, vizsgálatot igényel, lehetőség van arra, hogy a választ a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban küldje meg a képviselőnek. Erről az írásban adott válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen valamennyi képviselőt tájékoztatni kell.

(3) A felvilágosítás kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben az írásban benyújtott kérdést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy a válaszadónak csak abban az esetben kell az ülésen válaszolnia, ha a válaszadás utánanézést, előzetes vizsgálatot nem igényel. Amennyiben a válaszadás pontosabb felkészülést igényel, akkor 15 napon belül az írásban kell megadni. A válaszról ebben az esetben is a soron következő ülésen tájékoztatni kell a testületet.

33. §.

A rend fenntartása

Minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani. A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

Az ülésvezető:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,
2. megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen, volt, akitől a szót megvonták ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
3. rendre utasítja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
4. jogosult továbbá a parttalan viták elkerülése céljából a tárgyilagosságra vonatkozóan felhívni a hozzászólók figyelmét, ennek figyelmen kívül hagyása esetén megvonni a szót,
5. ismétlődő rendzavarások esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet – e a tanácskozáson (e bekezdés képviselővel szemben nem alkalmazható).

34. §.

Önkormányzati döntések

1. A képviselő-testület döntéseit írásos előterjesztés alapján hozza meg a meghívó szerinti napirendi pontban, amely csak az előterjesztés tárgya szerint érintett  bizottságok véleményével tűzhető napirendre.

2. A bizottság véleménye nélkül is megtárgyalásra bocsátható az az előterjesztés, amely a testületi ülésen kerül kiosztásra, illetve előadásra, és az érintett bizottságok az idő rövidsége, határidő tartása miatt nem tudták tárgyalni. Az ilyen előterjesztések esetében indokolni kell a sürgősség okát.

35. §

A képviselő-testület döntéseit   az  Mötv 48.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján hozza.^[15]

36.§

Határozathozatal

(1)  Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2)A testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) Hatályon kívül^[16]

37. §.

A határozat alakszerűsége

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év,hó,nap megjelöléssel).

A határozat jelölése a következő formában történik:

„ Poroszló  Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…../……(…hó…nap) önkormányzati határozata”

38. §.

(1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérésről.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A határozat nyilvántartási formái:

a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) határozat kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) határozatok határidő nyilvántartása,

(4) A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat – személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembevételével – a település  hivatalos honlapján közzé kell tenni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozataira nézve is.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát e rendelet 40. §. (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.

39. §.

A rendeletalkotás

(1) Az Önkormányzat rendeletet alkot a Mötv. 42. §. 1.  pontja alapján.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

1. polgármester,
2. képviselő,
3. képviselő-testület bizottsága,
4. jegyző,
5. erre irányuló népi kezdeményezés,

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a jegyző közreműködésével a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti. Amennyiben az indítványt a jegyző, vagy polgármester nyújtja be, azt közvetlenül a képviselő-testület felé kell megtenni.

2. Amennyiben a rendelet-tervezet részleges előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségszerűségéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

3. A rendelet tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik a téma szerint illetékes bizottság közreműködésével.

4. A rendeletalkotás előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében  a képviselő-testületi ülést megelőzően  10 nappal   a (8) – (9) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelettervezet véleményezését az Önkormányzat hivatalos honlapján.
5. A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően, -  a jegyző döntése alapján, -  társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.
6. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
   1. a költségvetésről, annak módosításáról, végrehajtásáról szóló rendelet tervezeteket,
   2. a helyi adókról, annak módosításairól szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit,
   3. fizetési kötelezettségekről szóló rendelet-tervezeteket,
   4. annak a rendeletnek a tervezetét, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
   5. annak a rendeletnek a tervezetét, amelynek esetében a rendelet megalkotására magasabb szintű jogszabály határidőt határoz meg, és a társadalmi egyeztetés lefolytatása mellett a határidő betartása nem biztosítható.
   6. az önkormányzat és szervei szervezetével, működésével kapcsolatos rendelet tervezetek
7. Nem bocsátható társalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés  Poroszló Község Önkormányzatának különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
8. Az egyeztetésben részt vevők javaslatot (a továbbiakban: előzetes javaslat) fogalmazhatnak meg.
9. Az előzetes javaslatot a tervezetről szóló előterjesztés tárgyalásakor ismertetni kell. Az ismertetésben szerepel az előzetes javaslat rövid összefoglalása, elfogadásának, vagy elvetésének indoka.

40. §.

1. Az önkormányzati rendeletet, az elfogadása után az önkormányzat hivatalában lévő  hirdetőtábláján és a település www.poroszlo.hu honlapján  kerül  közzétételre. ^[17]

(2)  A rendelet kihirdetésére és közzétételére az Mötv. 51.§ (2) bekezdése vonatkozik.^[18]

      (3) Hatályon kívül^[19]

(4) A rendeletet a jegyzőnek meg kell küldeni a képviselőknek, az érintett szervezeteknek és intézményeknek, valamint a kihirdetett rendeletet haladéktalanul meg kell küldeni Heves megyei Kormányhivatal Törvényességi  Felügyeleti Főosztálya részére.

41. §.

1. A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év,hó, nap megjelöléssel).
2. A rendeletek jelölése a következő formában történik:

             „  Poroszló  Község Önkormányzat Képviselő-testületének

                        …./….(….hó…nap) önkormányzati rendelete”

3. A rendelet nyilvántartásának formái, melyről a jegyző gondoskodik.
4. A rendeletet a jegyzőnek meg kell küldeni a képviselőknek, az érintett szervezeteknek és intézményeknek, valamint a kihirdetett rendeletet haladéktalanul megküldi A Heves Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya részére.^[20]
5. Hatályon kívül:^[21]

42. §.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

1. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján  jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. §. (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.

2. A jegyzőkönyv a téma tárgyalásának sorrendjében rögzíti a tanácskozás lényegét a szavazás eredményét és a hozott döntéseket.

3. Zárt ülés esetében rögzíteni kell, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. (Mötv. 46. §. (3) bek.)

4.  képviselő-testület döntéseit szavazással  hozza  meg, melyet a jegyzőkönyvben számszerűen rögzíteni kell, hogy hányan szavaznak igennel, nemmel és hányan tartózkodtak. A képviselő szavazati jogát köteles gyakorolni.

5. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a:

1. meghívót,
2. jelenléti ívet,
3. írásos előterjesztéseket,
4. elfogadott rendeleteket, határozatokat,
5. képviselői beadványokat, az írásban benyújtott hozzászólásokat.

6. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint a  képviselő- testület által  arra az ülésre kijelölt 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.^[22]

7. A képviselő-testületi üléséről 2 eredeti  példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből

           1 eredeti példányt  a jegyző  évente beköttet.

           Mindkét  jegyzőkönyvi példányhoz mellékelni kell az (5) bekezdésben felsorolt mellékelteket.^[23]

8. Az állampolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyvébe. Az állampolgár betekintési jogának biztosításáról a jegyző gondoskodik. A nyílt ülésről elkészült jegyzőkönyvek felkerülnek  a település honlapjára. Ha a önkormányzati hivatalban található jegyzőkönyvek anyagába kérnek betekintést, az csak hivatali dolgozó jelenlétében történhet.

9. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, melyet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.  A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az állampolgárok nem tekinthetnek bele, de a hozott döntések tartalmát megismerhetik.

10.  A nyílt ülés jegyzőkönyvének másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.

11.  A jegyzőkönyveket éves gyűjtésben kell köttetni, melynek beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

12.  Az ülésről készült hangfelvétel és  megőrzésére, selejtezésére vonatkozóan az önkormányzati hivatal Iratkezelési Szabályzatában és Irattári Tervében foglaltak az irányadók.

43. §.

A képviselő-testület feloszlása

1. A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát,  gyakorolja hatáskörét.

2. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, illetve az általános önkormányzati választásokat megelőző év november 30. napját követően.

3. Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

44. §.

A megbízás keletkezése

1. A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a  megválasztásával keletkeznek.

2. A települési képviselő a testület alakuló ülésén a megválasztását követő ülésen esküt tesz és erről okmányt ír alá. Az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

45. §.

A képviselő jogai, kötelezettségei

1. A települési képviselő Poroszló település  egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekét. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

2. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

3. A települési képviselő jogai különösen:

1. a képviselő-testület ülésen a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy  legkésőbb 15 napon belül írásban -  érdemi választ kell adni;

2. kérésére írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

3. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

4. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, polgármesternek – a képviselő - testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
   1. megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet;

2. a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

3. közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

5. A települési képviselő kötelessége

1. köteles részt venni a képviselő-testület munkájában;
2. a képviselő kötelessége testületi ülésen – illet azon bizottsági ülésen, amelynek elnöke vagy tagja – való részvétel;

3. A polgármesternek köteles előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud részt venni,

4. kapcsolatot tartani választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;

5. képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;

6. tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni. Titoktartási  kötelezettsége a megbízatásának lejárt után is fennáll.

7. tartózkodni a képviselői minőségben szerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetve hátrányára történő felhasználásától;

8. önkormányzati döntésben való személyes érintettség bejelentése,

47. §.

                                                        A képviselő

1. szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat,
2. települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információt nem szerezhet és használhat fel;

A képviselők díjazása, költségtérítése

48. §.

1. A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának járó tiszteletdíjról és juttatásról rendeletet alkot.

2. Az a képviselő, aki a munkaterv szerint tervezett képviselői-testületi ülésen úgy nem jelenik meg, hogy távolmaradását a polgármesternek nem jelezte, annak a képviselői tiszteletdíját az adott hónapra vonatkozóan 25 %-al kell csökkenteni;

49. §.

A képviselő-testület és bizottság tagjának a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségeit meg kell téríteni. A számlákat a jegyzőhöz kell benyújtani, a költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

50.§.

A megbízatás megszűnése

1. A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
2. A képviselő megbízatása megszűnik:

1. a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,
2. választójogának elvesztésével,
3. összeférhetetlenség kimondásával,
4. lemondással,
5. ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
6. a képviselő-testület feloszlatásával,
7. a képviselő-testületfeloszlása esetén,
8. Hatályon kívül^[24]
9. a képviselő halálával,
10. ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

51. §

1. Az önkormányzati képviselő lemondhat:

1. a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével

(a lemondás és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell);

2. a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el (az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell)

2. A lemondás nem vonható vissza.

52. §.

1. A képviselő megbízatása megszűnik:

1. a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában
2. a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

2. A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg;

1. a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén,  valamint

2. ha a megbízatást azért kell megszüntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén továbbá a méltatlanság megállapításával.

3. A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

1. az érintett önkormányzati képviselőnek,
2. a választási bizottságnak,
3. a  kormányhivatalnak.

53. §.

Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás

   A települési önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét és összeférhetetlenségi eljárását

   a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések állapítják meg.^[25]

54.§.

1. A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

2. A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles:

1. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni,

az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek

55. §.

„ Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.      A polgármester a kezdeményezést a Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság   előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.” ^[26]

56.§.

Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi eljárás során a Mötv. 37. §. szerint köteles eljárni.

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

57. §.

A bizottság jogállása, megválasztása

1. A képviselő-testület bizottságai egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.

2. A képviselő-testület állandó és eseti (ideiglenes ) jelleggel működő bizottságokat hozhat létre.

3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester,

4.  a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

5. A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester írásbeli előterjesztése alapján meghatározza bizottságai, azok elnevezését és feladatkörét.

58. §.

A bizottság működése, ülései:

1. A bizottság – a testület munkatervéhez igazodva – éves munkaterv alapján működik, üléseit ez alapján, de szükség szerint is tarthatja.

2. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal előbb kézhez kapják.

3. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

1. a képviselő-testület határozatára,
2. a polgármester indítványára,
3. a bizottsági tagok felének indítványára,

4. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.

5. A bizottsági ülésre meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, tanácskozási joggal a képviselőket, valamint az érintetteket.

A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat, ebben az esetben az adott napirendhez kapcsolódóan kell meghívni a szakértőt.

       (6) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen.

       (7) A bizottsági ülés nyilvános, azokban  az esetekben tart zárt ülést, amelyekben a Mötv.

             kötelezővé teszi vagy megengedi. Zárt ülés esetén a képviselő-testület zárt ülésekre

            vonatkozó szabályok irányadóak.

        (8)A bizottsági ülésekre a képviselő-testületi ülés tartására vonatkozó szabályok

            érvényesek.

        (9)A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a megválasztott bizottsági tagok több mint

             fele jelen van.

1.  A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Amennyiben a bizottsági üléseken 1 éven át nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszűnéséről. Amennyiben a testület az érintett képviselő bizottsági tagságát megszünteti, köteles helyette a bizottsága új tagot választani.

2. A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

3. A bizottsági döntéshozatalból ki kell zárni, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy érinti. Az érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárt elnököt, illetve tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

4. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá.

5. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A bizottságok tevékenységükről a ciklus végén beszámolnak a képviselő-testületnek.

6. A bizottsági ülést követően 15 napon belül köteles a jegyző a Kormányhivatal Törvényességi és Felügyeleti Osztályának megküldeni az ülés jegyzőkönyvét.

59.§.

A bizottságok feladata, szervezete

1. A bizottságok általános hatáskörüket tekintve előkészítik, véleményezik, összehangolják a testület elé kerülő döntéseket, javaslatokat, szervezik és ellenőrzik azok végrehajtását.

2. A bizottság a következő feladatot látja el:

1. feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit;
2. benyújtja az előterjesztéseket,
3. előterjesztéshez állásfoglalást készít,
4. gyakorolja a testület által ráruházott hatósági hatáskört,
5. ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, önkormányzati érdeksérelmet vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti,
6. külső szakembereket a bizottság munkájába bevonhat a feladat hatékonyabb ellátása érdekében,
7. feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, a képviselő-testület döntéseinek

               ga) előkészítésére, illetőleg

               gb) végrehajtására irányuló munkáját.

60. §.

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos

jogosítványai

1. A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:
   1. meghatározza bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,
   2. meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,
   3. meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
   4. döntési jogot adhat bizottságainak,
   5. a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,
   6. önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,
   7. határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen)
   8. dönt tagjának kizárásáról személyes érintettség okán.

2. A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

1. Indítványára össze kell hívni a bizottságot,
2. felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtást, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

61. §.

A testület állandó és ideiglenes bizottságai

(1) „ A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi

 bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi,  Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság:                                                                                                 3  fő,

2. Szociális    Bizottság:                                                                             3 fő,

3. Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi és Kulturális

      Bizottság:                                                                      5 fő,

d)   Mezőgazdasági és Vállalkozásfejlesztési Bizottság:         3 fő”

2. Az állandó bizottságok személyi összetételét megválasztásukat követően  a jelen

       szabályzat 3.  melléklete tartalmazza.

3. A bizottságok részletes feladat és hatásköreit a rendelet is a 3. melléklete tartalmazza.

62. §.

1. A képviselő-testület indokolt  esetben az általa meghatározott feladatok ellátásra ideiglenes bizottságot hozhat létre.

2. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésének a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

3. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet, tagja azonban a testület döntése szerint, az elvégzendő feladat tükrében lehet külsős személy.

4. A bizottság létrehozásakor a képviselő-testület:

1. dönt a bizottság elnevezéséről,
2. rendelkezik a létszámáról, személyi összetételéről,
3. meghatározza az eseti bizottság feladatát, hatáskörét,
4.  határidős feladat ellátása esetén megjelöli a határidőt,.

              (5)Az ideiglenes bizottságra az  állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések az

      irányadók.

VII. FEJEZET

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, KÉPVISELŐ-TESTÜLET

HIVATALA

63. §.

A polgármester

1. A polgármester megbízatását főállásban  megbízatásban látja el.

64. §.

1. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

2.  A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. melléklete tartalmazza.

3. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat illetményét a Mötv. 71. §. (2) és (4) bek. szerint állapítja meg.

65. §.

A polgármester feladatai

1. A polgármester  önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

2. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.

3. Munkája során az önkormányzati törvényben rögzített feladatokon túl:

1. feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatás szervezése,
2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
3. kapcsolatot tart önkormányzati érdekszövetséggel,
4. ellátja a jogszabályokban, illetve a képviselő-testület által meghatározott feladatokat,
5. együttműködik a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel,
6. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit.

4. Az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

1. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza  a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
2. dönt  a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
5. gyakorolja a munkáltatói jogokat  a jegyző tekintetében.

5. A polgármester a Mötv. 68. §. (2) bekezdésében meghatározott ügyben döntést hoz a Mötv. 42. §-ban felsorolt ügyek kivételével. Döntéséről  a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

6. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújtja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

66. §.

Összeférhetetlenségi szabályok

      A főállású polgármester összeférhetetlenségére a Mötv. 72. §. rendelkezései vonatkoznak

      A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati

      tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.  tv. (továbbiakban Ksz.) 3. §. (8) bek. és a 230.

      §. szabályai az irányadók.

67. §.

     A polgármester megválasztásakor, majd az követően  évente vagyonnyilatkozatot köteles

     tenni.     A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők

     vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

68. §.

Polgármesteri tisztség megszűnése és megszüntetése, a munkakör átadása

(1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá

vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott  határozata alapján  - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2)A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szüneteltetésnek és egyezségnek nincs helye.

(3)A polgármester e tisztségéről a képviselő- testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat, amelyet az alpolgármesternek adhat át.

(4)  A polgármester tisztségének  megszűnése esetén, a tisztség megszüntetését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

69. §.

Az alpolgármester

„ (1)  A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a  polgármester helyettesítésére, - általános helyettesként,- munkájának segítése érdekében – saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.” ^[27]

(2) Az alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(3)A polgármestert közvetlen  megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén. helyettesítési jogkörben gyakorolja.

(4)Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Ennek megfelelően vesz részt:

1. a képviselő-testületi ülésre kerülő előterjesztések kidolgozásában, végrehajtás ellenőrzésében,
2. bizottságok és képviselők munkájának segítésében,

                         c)    gazdasági társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetek, továbbá a    

                                lakossággal való kapcsolattartásban.

„ (5) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással nem a képviselő-testület tagjai közül (külsős)  1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki a polgármestert nem helyettesítheti, a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vehet részt. Jogállására  a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályok érvényesek.”^[28]

„ (6)  Az alpolgármesterek megválasztásakor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.”  ^[29]

                              70. §.

                             A jegyző

1. A polgármester pályázat alapján jogszabályban megállapított képesítés követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati   hivatalt. (Mötv.81. §. (1) bek.

71. §.

1. A jegyző gondoskodik – a Mötv. 81. §. (3) bekezdésben szabályozott jogkörei gyakorlásával, az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

2.  A jegyző egyéb főbb feladatai:

1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
2. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
3. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
4. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
5. gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati  hivatal

      köztisztviselői felett,

6. ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
7. kezdeményezheti önkormányzati rendeletek alkotását, végzi azok szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik kihirdetésükről,

72. §.

A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásról  a gazdálkodási csoportvezető gondoskodik.

73. §.

A képviselő-testület hivatala, közös önkormányzati hivatal

1. A Képviselő-testület Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására  közös önkormányzati hivatalt hozott létre Poroszló,  Újlőrincfalva és Sarud    községek önkormányzataival.

2. A Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal  önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely gondoskodik a  társult önkormányzatok, valamint az önkormányzatok irányítása alá tartozó valamennyi önálló költségvetési szerv bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

4. A társult önkormányzatok képviselő-testületei  hagyják  jóvá a Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratát, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat, melyet az éves költségvetési rendelet szabályoz.

74. §.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti Működési Szabályzatát a jegyző készíti el és a képviselő-testület fogadja el.
2. A Közös Önkormányzati Hivatal  működését, szervezeti felépítését, a munka és ügyfélfogadási rendjét a rendelet   12. melléklete állapítja meg.

VIII. FEJEZET

VAGYONNYILATKOZAT

75. §.

1. A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő módon minden év január 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

2. Az (1) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatos meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

76. §.

(1) „ A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi..” ^[30]

(2)A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3)” A képviselő hozzátartozóinak nyilatkozata nem nyilvános, abba csak  a Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság tagjai   tekinthetnek be ellenőrzés céljából.”^[31]

77.§

1. „ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrzést végző  bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.” ^[32]

(2) „ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során – a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására – a képviselő köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul bejelenteni. Az azonosító adatokat csak   Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság   tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül    törölni kell.” ^[33]

78. §.

„  A  Pénzügyi, Összeférhetetlenséggel, Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság    a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapít meg. „ ^[34]

IX. FEJEZET

TÁRSULÁSOK

79. §.

(1) Az önkormányzat egyes igazgatási feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb

és ésszerűbb végzése érdekében társulásokban vesz részt, illetve ilyen kezdeményezést fogad el.

A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, megyei közgyűléssel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

1. A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a Mötv. 87- 95. §. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

X. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

80. §.

A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

XI. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

81. §.

(1)Az önkormányzati vagyonra, az önkormányzat gazdálkodására, a feladatfinanszírozás rendszerére, a belső kontrollrendszerre, az adósságrendezésre a Mötv. 106- 123 §-ok rendelkezései az irányadók.

(2)Gazdasági programját a rendelet  9.  melléklete tartalmazza.

82. §.

Az önkormányzat költségvetési és a költségvetési szervekkel kapcsolatos szabályozást a rendelet.

7.  melléklete tartalmazza.

XII. FEJEZET

HELYI  ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

83.§.

Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

(1) A nemzetiségi önkormányzat alapvető feladata a Poroszló községben  élő roma nemzetiségi érdekek védelme és képviselete, a nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatáskörének gyakorlásával.

(2) A nemzetiségi önkormányzat a törvényben meghatározott jogait jóhiszeműen a kölcsönös együttműködés elve alapján gyakorolja és a  nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését.

(3) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

(4) Hatályon kívül^[35]

(5) Hatályon kívül^[36]

(6) Hatályon kívül^[37]

84. §.

1. A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosult

      a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező  állami és önkormányzati szervek felé

• intézkedés kezdeményezésére,
• tájékoztatást kérhet,
• javaslatot tehet.

2. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés

szerinti kezdeményezésről a kézhezvételtől számított  harminc, testületi szerv esetén pedig hatvan napon belül érdemben határozni.

3. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, köteles a megkeresést három napon belül  a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

4. Ha a megkeresett állami, vagy önkormányzati szerv a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget,  a nemzetiségi önkormányzat jogosult  a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást kezdeményezni.
5. Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak a döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló  kezdeményezését a képviselő-testület a következő ülésén köteles napirendre tűzni és hatvan napon belül döntést hozni.

6. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit. Gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásról. Az ezzel kapcsolatos  feladatok:

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában biztosítja az önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, viseli a helyiség rezsi és fenntartási költségeit.
2. Az önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása.
3. Biztosítja a  testületi ülések előkészítését.
4. Közreműködik a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésében és az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásban.
5. A nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási iratkezelési feladatok ellátásában.
6. A felsorolt feladatok ellátásával kapcsolatos költségek viselése.

7. A (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését a helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíti, melyet minden  év január 31-ig, az általános, vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálja.

8. A (7) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell:

1. a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat  költségvetésének előkészítésével, megalkotásával és a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével , önálló számlanyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével, adószám igénylésével kapcsolatos határidőket, együttműködési kötelezettségeket, felelősök megjelölésével.
2. a  nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival  a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási , szakmai teljesítés igazolási feladatokat a felelősök konkrét kijelölésével.
3. A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásainak a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait az összeférhetetlenségi, nyilvántartási  kötelezettségeket.
4. A nemzetiségi önkormányzat  működési feltételeinek, gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival és az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével , az adatszolgáltatási feladatok  teljesítésével  kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

ZÁRÓ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

85. §

(1) Ez az önkormányzati rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.^[38]

(2) Hatályon kívül.^[39]

(3) Hatályon kívül.^[40]

86. §

 A rendelet hatálybalépésének  napján  hatályát veszti  Poroszló  Önkormányzat Képviselő-testületének   Szervezeti és Működési Szabályzatáról” szóló 4/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelete.  ^[41]

87.§

Hatályon kívül.^[42]

.

Poroszló, 2013. május  30.