1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

(1) Az Önkormányzat megevezése: Poroszló Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3388 Poroszló, Fő út 6.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Poroszló község közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Poroszló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(5) Az önkormányzat hivatala: Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal

(6) A Hivatal székhelye: 3388 Poroszló, Fő út 6.

2. § Az önkormányzat és jelképei

(1) Az önkormányzat jelképe: a község címere, zászlaja és pecsétje:

(2) Az önkormányzat címere:

(3) Az önkormányzat zászlaja:

(4) Az önkormányzat pecsétje

• a) kör alakú, benne körfelirat „Poroszló Község Önkormányzata”” helyezkedik el, középen Magyarország címere,
• b) kör alakú, benne körfelirat: „Poroszló Község Önkormányzat Polgármestere” helyezkedik el, középen Magyarország címere,
• c) kör alakú, benne körfelirat: „Poroszló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3388 Poroszló, Fő út 6.” helyezkedik el, középen Magyarország címere,
• d) kör alakú, benne körfelirat: „Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszló” helyezkedik el, középen Magyarország címere
• e) kör alakú, benne körfelirat: „Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszló Jegyzője” helyezkedik el, középen Magyarország címere.

(5) Poroszló Község Önkormányzata kör alakú pecsétjét kell használni

• a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
• b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
• c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(6) A képviselő-testület a címer, a zászló és pecsét használatát külön rendeletben szabályozza.

3. § Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

(1) Poroszló Község Önkormányzata kapcsolatot tart a Romániai Erdélyben lévő Vargyas település önkormányzatával.

(2) A kapcsolattartás művelődési és oktatási tapasztalatcserékre, gazdasági kapcsolatok létesítésére, turisztikai lehetőségek fejlesztésére, valamint a települések lakói találkozásának elősegítésére irányul.

4. § Önkormányzati feladat és hatáskörök

(1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ban leírt kötelező feladatain kívül önként vállalt feladatokat is ellát.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

• a) épületek, építmények, földterületek bérbeadása,
• b) bentlakásos Idősek Otthona működtetése,
• c) TELEHÁZ (információs szolgáltatás) működtetése,
• d) egyéb vendéglátás (munkahelyi vendéglátás).

5. § A képviselő-testület átruházott hatáskörei

6. § A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozás rendje:

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, ebből

• a) 6 fő választott képviselő,
• b) 1 fő polgármester.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívását és vezetését a Pénzügyi Bizottság Elnöke látja el.

(3) A képviselő-testület névsorát és lakcímét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7. § A képviselő-testület és bizottságai éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(1) A munkaterv a következőket tartalmazza

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülése nyilvános, vagy zárt.

9. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen az ülésen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

(3) ^[1] A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a testületi ülés tervezett időpontját megelőző legalább 3 nappal, e-mail üzenet útján kell megküldeni. A 10 §. szerinti rendkívüli ülés esetében a meghívót lehetőleg az ülés tervezett időpontját megelőző egy munkanappal, email üzenet útján kell megküldeni. A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napját és helyszínét, a tervezett kezdési időpontot, az ülés napirendi pontjait, valamint az egyes napirendi pontok előadójának nevét.

(3a) ^[2] Az írásbeli előterjesztéseket lehetőleg a meghívóval együtt kell feltölteni az önkormányzat web-serverére, de legkésőbb a képviselő testületi ülés megkezdéséig közölni kell a meghívottakkal. Azok részére, akiket csak bizonyos napirendi pontok tárgyalásához hívtak meg, írásbeli előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan kell közölni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. Amennyiben a web-server nem elérhető, papír alapon kell átadni az előterjesztéseket.

(4) A település lakóit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel (www.poroszlo.hu) kell értesíteni a képviselő-testület ülésének időpontjáról.

(5) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon is összehívható.

10. § (1) A polgármester az Mötv. 44. §-a alapján rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható (kihelyezett ülés).

11. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) jegyzőt,
• b) a napirendi pontok előadóit,
• c) akinek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.

(3) A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A meghívó tartalmazza

• a) az ülés helyét,
• b) a kezdési időpontját,
• c) a javasolt napirendeket,
• d) a napirendek előterjesztőit,
• e) az ülés összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát.

12. § A képviselő-testület ülésének vezetése

(1) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben zárt ülés megtartását indítványozhatják

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) bármely képviselő,
• d) a jegyző.

13. § (1) A képviselő-testület ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során

• a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
• b) megállapítja az ülés határozatképességét,
• c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
• d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
• f) berekeszti az ülést,
• g) határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot, melyet indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

14. § Napirend előtti témák

(1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

• a) bármelyik képviselő,
• b) a jegyző,
• c) az önkormányzat bármelyik bizottsága.

(3) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.

(4) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

• a) a napirend meghatározásáról,
• b) az ügyrendi kérdésekről,
• c) a képviselői interpellációra vonatkozóan.

15. § Az előterjesztés

(1) Előterjesztésnek minősülnek:

• a) a napirendben kiküldött anyagok,
• b) a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottságai, illetve a jegyző által előzetesen javasolt rendelet, határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a bizottságok elnöke,
• d) a képviselő-testület tagja,
• e) a jegyző,
• f) a napirend előadója,
• g) a képviselő-testület által felkért előadó.

(3) A képviselő- testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerülhet benyújtásra. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot minden esetben írásban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Az előterjesztésnek tartalmi és alaki követelményei

• a) az előterjesztés első része tartalmazza:
  • aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
  • ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
  • ac) az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, vagy más közigazgatási szervek véleményét,
  • ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
  • ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése, stb.,
• b) az előterjesztés második része tartalmazza
  • ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
  • bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

16. § A napirendek vitája, a döntéshozatal

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

• a) az előterjesztő az előterjesztést szóban kiegészítheti,
• b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő rövid választ köteles adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalások időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalások időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) Az önkormányzat napirendben érintett bizottsága az előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

17. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb egy percben. Ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat

• a) a napirend nyilvánossága,
• b) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,
• c) bizottsági kisebbségi vélemény ismertetése,
• d) a vita, illetve az általános vita lezárása,
• e) az Szervezeti és Működési Szabályzat, vagy más jogszabály előírásainak megsértése.,
• f) az előterjesztés visszavonása,
• g) a hozzászólási jog megadása,
• h) a szavazás menete,
• i) a szavazás módjára vonatkozó javaslat személyes érintettség címén tehető.

(3) A szavazás szakaszában csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a fentiekben nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, vagy a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

18. § (1) A képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

19. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

(2) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

20. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról, vagy rendelet-tervezetről.

(2) A polgármester a módosító indítványokkal korrigált rendelet-tervezetet, vagy határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(3) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(4) Minősített szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. §, 68 §, 88-89 §-ban foglaltakon túl

• a) titkos szavazás elrendeléséről,
• b) bizottságok és ideiglenes bizottságok létrehozásáról,
• c) hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
• d) névszerinti szavazás elrendeléséhez,
• e) az Önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez,
• f) az Önkormányzat tulajdonában lévő a korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgyak forgalomképessé minősítéséhez.

21. § A képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel hozza.

22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében és a Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Névszerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

23. § (1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból 3 fős – egy elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(3) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

24. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

25. § Rendeletalkotás és határozathozatal

(1) Az önkormányzati rendeletalkotását kezdeményezhetik:

• a) a települési képviselő,
• b) a bizottság,
• c) a polgármester,
• d) az alpolgármester,
• e) a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendeletben szabályozásra kerülő téma súlyától függően meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és vitafórumok menetét.

(4) A meghatározott előkészítés után, a jegyző által elkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be a képviselő-testülethez, annak indokolásával együtt.

26. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésébe be kell mutatni az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ezen belül elkülönítve a tervezett szabályozás előnyös és hátrányos következményeit.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően, és kihirdetésük sorrendjében – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet „Önkormányzati rendeletek nyilvántartása” céljára rendszeresített formanyomtatványon, és elektronikus formában is.

27. § (1) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

28. § A jegyzőkönyv

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyve az Mötv. 52. §-ában foglaltakon kívül tartalmazza

• a) a távollévő képviselők, a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,
• b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
• c) a módosító javaslatokat,
• d) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.

(2) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

• a) a jelenléti ívet,
• b) a meghívót,
• c) az írásos előterjesztéseket,
• d) a végleges rendeleteket,
• e) a képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
• f) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,
• g) a jegyző törvényességi észrevételét,
• h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A jegyzőkönyv hitelesítői csak képviselő-testületi tagok lehetnek, maximum 2 fő hitelesítőt kell választani.

(5) A hitelesítő csak olyan személy lehet, aki az ülésen jelen van.

(6) A képviselő-testület által megválasztott jegyzőkönyv- hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát szignóval, a jegyzőkönyv utolsó oldalát pedig aláírással látják el.

29. § Interpelláció

(1) Az interpelláció önkormányzati hatáskörellátással kapcsolatos felszólalás.

(2) A interpellációt az ülést megelőző nap kell írásban benyújtani a polgármesterhez. Az interpellációnak tartalmaznia kell

• a) az interpelláló nevét,
• b) az interpelláció címét és szövegét,
• c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetőleg a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásáról. Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a Pénzügyi Bizottságra bízza. A Bizottság vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

30. § Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések, nyilvánosság biztosítása

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során

• a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
• b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
• c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót. Ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintett a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.

31. § A képviselő-testület bizottságai

(1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hoz létre:

• a) Pénzügyi Bizottság 3 fő,
• b) Szociális Bizottság 3 fő,
• c) Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság 5 fő,

(2) A bizottságok tagjainak névét, tisztségét a 2. melléklete, a feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

32. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni.

(4) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást, illetve akadályoztatása esetén a kijelölt bizottsági tag.

(5) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

33. § A polgármester

(1) Poroszló község polgármestere tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester illetményét a képviselő-testület határozatban, a Mötv-ben foglalt mértékben összegszerűen állapítja meg.

(4) A képviselő-testület határozatban a polgármester és az alpolgármester részére – megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben és összegben.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

• a) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,
• b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
• c) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
• d) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
• f) Az önkormányzat előtt álló gazdálkodási feladatok végrehajtása során esetenként a költségvetési rendeletben foglalt értékhatárig dönthet.

(7) A polgármester fogadónapját a Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

34. § Az alpolgármester

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ az Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.

(2) A képviselő-testület a nem képviselő testületi tagok közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(3) Az alpolgármester (alpolgármesterek) a polgármester utasításainak megfelelően látja el a hatáskörébe utalt ügyek intézését.

(4) A képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

35. § A jegyző

(1) A jegyző az Mötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl

• a) gondoskodik a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,
• b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
• c) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését,
• d) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését,
• e) rendszeresen ügyfélfogadást tart,
• f) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
• g) javaslatot tesz az önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében,
• h) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(2) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a közös önkormányzati hivatal gazdálkodási csoportvezetője gondoskodik. ​

36. § A Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján létrehozott Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát – amely tartalmazza a belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét – a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozza meg.

37. § Közös Önkormányzati Hivatal

(1) A képviselő-testület Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel az önkormányzatok működtetésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre Poroszló, Újlőrincfalva és Sarud községek önkormányzataival.

(2) A Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik a társult önkormányzatok, valamint az önkormányzatok irányítása alá tartozó valamennyi önálló költségvetési szerv bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(4) A társult önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá a Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratát, a működéshez, fenntartáshoz szükséges költségvetési előirányzatokat, melyet az éves költségvetési rendelet szabályoz.

38. § A társulások

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat társulásai

• a) Poroszló-Újlőrincfalva Köznevelési Intézményfenntartó Társulás

39. § Lakossági fórumok

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szabályai:

• a) a közmeghallgatás helyéről és idejéről a Hivatal hirdetőtábláján, valamint szórólapon tájékoztatni kell az érintetteket,
• b) a közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt és az intézményvezetőket,
• c) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek aláírója a polgármester és a jegyző,

(3) A polgármester közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésre a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása, gazdasági programja,

41. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését és zárszámadását a hatályos államháztartási törvény előírásainak megfelelően rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el, melynek során:

• a) jogszabályban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, pénzforgalmi és mérlegjelentést és megküldi a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatósága részére,
• b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
• c) igényli az állami támogatásokat,
• d) gondoskodik az önkormányzati számlák rendezéséről,
• e) vezeti az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásait, végzi az önkormányzat könyvelését,
• f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

42. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot határoz meg a Mötv-ben meghatározottak szerint.

(2) A gazdasági program végrehajtásáról a képviselő-testület által meghatározott időszakonként, de legalább a képviselő-testület megbízatása alatt két ízben be kell számoln

43. § Az önkormányzat államháztartási szakfeladatai kormányfunkciók szerinti a 4. melléklet tartalmazza.

44. § A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

(1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátásával a Pénzügyi Bizottságot bízza meg.

(2) A bizottság feladata és hatásköre a fentiekből adódóan az alábbiak:

• a) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
• b) vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
• c) vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, a képviselő hozzátartozóinak nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Pénzügyi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából,
• d) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselőtestület hivatalán keresztül,
• e) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

45. § A nemzetiségi önkormányzatok

(1) A helyi önkormányzat a helyi roma nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit. Gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásról. Az ezzel kapcsolatos feladatok a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében foglaltak.

(2) A (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését a helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíti, melyet minden év január 31-ig, az általános, vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálja.

46. § Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Poroszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015. (VIII.28.) önkormányzati rendelete.