1. § (1) E rendelet célja, hogy

• a) Poroszló község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
• b) a közösségi együttélés egyes szabályait, s azok megsértésének következményeit szabályozza.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodnia.

(4) A település egész területén a szervezett hulladékszállításról az önkormányzat gondoskodik, amelynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet rendezi.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek a célja, hogy a közterületen, járdán és közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre.
• 2. Járda: Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített vagy kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
• 3. Játszótér területe: a játszótér kerítéssel körbekerített területe, kerítés hiányában a játszótéri eszközök 5 m-es körzete.
• 4. Közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként van meghatározva.
• 5. Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része. (1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet).
• 6. Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). (1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet).
• 7. Szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital.
• 8. Zöldfelület: a község közigazgatási területén zöldfelületnek minősülnek a parkok, játszóterek, virágágyások, virágtartók, a szobrok környéke, a véderdők, az intézményi és magánházkertek, üdülők, bármely más zöldterületek.
• 9. zöldterület: a rendezési, illetve szabályozási tervekben kijelölt, valamint az állandóan növényzettel fedett közterület.

3. § (1) A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése. A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki. A vizeket - azok megóvása érdekében - minden olyan behatástól védeni kell, mely káros az ember egészségére, a vizek mennyiségére és minőségére, valamint felhasználására.

(2) Tilos a meglévő élővíz folyásokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére.

(3) ​ Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt árok található.

(4) Vizek védelme érdekében:

• a) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Különösen tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni.
• b) Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni.
• c) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

(5) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni.

(6) Kút létesítése esetén, házi vízszükségletek kielégítése, a kutak megszüntetése külön jogszabályokban meghatározott eljárás keretében és engedéllyel történhet. ​

4. § (1) Szennyvizet csak erre a célra kiépült szennyvízcsatornába szabad vezetni. Szennyvízcsatorna hiányában – annak elkészültéig – közműpótló zárt szennyvíztárolóba kell vezetni a szennyvizet. A zárt rendszerű szennyvíztároló vízzáróságát a tulajdonosnak igazolni kell.

(2) Csapadékvizet, talajvizet a szennyvízcsatornába bevezetni tilos.

(3) A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa, (használó) köteles gondoskodni. A közműpótló zárt szennyvíztárolóból kiemelt szennyvizet tilos közterületre vagy egyéb területre kiengedni, azt kizárólag a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen lehet és kell elhelyezni.

(4) A nem csatornázott területekről csak a szükséges engedélyekkel rendelkezők szállíthatják el a szennyvizet.

(5) A szennyvízcsatornába a csatornarendszerre, a tisztítás-technológiára veszélyes anyagot (savat, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, növényvédő szert, nehézfémeket stb.) beengedni tilos.

5. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, tisztán és jó karbantartása minden esetben az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (hulladékot, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(5) A település területén lévő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet vezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

6. § Az épület tulajdonosa, használója köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

7. § (1) Aki az 3. § (2)-(5) bekezdésben, a 4. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint az 5. és 6. §-okban foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület.felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

8. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az adott berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos.

9. § (1) A település közigazgatási területén tilos a hulladék égetése.

(2) A kerti zöldhulladékot elsősorban komposztálás útján kell hasznosítani, vagy a külön erre a célra szolgáló gyűjtő zsákba helyezve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében lehet elszállíttatni. ​

10. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(4) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatok ellátása tekintetében az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

11. § (1) Aki az 8-10. §-okban foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

12. § (1) A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben, az önkormányzat a településrendezési tervében és az építési szabályzatokban foglalt előírások szerint a környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden, vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell.

(2) A község területén buszmegállókban plakátokat és egyéb hirdetményeket elhelyezni tilos. A tilalom ellenére kihelyezett hirdetmények esetén a felelősség azt terheli, aki érdekében azt elhelyezték.

13. § (1) Aki az 12. §-ban foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

14. § (1) A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásait kell betartani.​

(2) A község közigazgatási területén belül tilos:a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,b) erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység végzése,c) zajt keltő munkák (fűnyíró-gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép használata, építési munkák stb.) végzése hétköznap (munkanap) 20.00 – 7.00 óra között, valamint szombaton (szabadnap) 16.00 – 8.00 óra, vasárnap és ünnepnap (munkaszüneti nap) 12.00 – 8.00 óra között.

(3) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, üdülését vagy nyugalmát bármely módon zavarja.

(4) Vendéglátó és szórakozást szolgáló egységekben zeneszolgáltatás 22.00 óráig, szabad-és munkaszüneti napokon 4.00 óráig nyújtható.

(5) Családi események megszervezésénél a lehetőségekhez mérten törekedni kell a környezetben élők minél kisebb mértékű zavarásával történő szórakoztatás megszervezéséről.

15. § (1) Aki az 14. §-ban foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

16. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói, bérlői kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában a tulajdonos, használó köteles gondoskodni a lakás és a lakás céljára használt más helyiségek, épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségnek, épületeknek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló-mentesítéséről. ​

(3) Az (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásában a tulajdonos, használó köteles gondoskodni az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről, a hulladék gyűjtő edényzet környezetének tisztántartásáról, járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról. ​

17. § (1) Az önkormányzati tulajdonú parkok, játszóterek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

18. § (1) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy az esetleges hulladék saját tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó-eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(3) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

• a) a gyalogosközlekedési útvonalon
• b) az útkereszteződésben
• c) az úttorkolatban
• d) a kapubejárat elé, annak szélességében
• e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között

f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(7) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

19. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szerves vagy szervetlen hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani vagy eltávolíttatni és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

20. § A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

21. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.

(3) Tilos közterületen az Önkormányzat által kihelyezett hulladékgyűjtő edénybe háztartási hulladékot elhelyezni.

(4) Aki közterületet, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

22. § Elhullott állat tetemének elszállíttatásáról a tulajdonos köteles haladéktalanul a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően gondoskodni. Közterületen történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - az önkormányzat hivatalánál azonnal be kell jelenteni.

23. § (1) Aki a 16. §-ban, a 17. § (2) bekezdésében, a 18. § (2)-(8) bekezdéseiben, a 19-22. §-okban, valamint a 23. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

24. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkezett törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására vízzel kell nedvesíteni, illetve közterület esetében a közterület használati engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínéről vagy zárt konténerben kell tárolni.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot az önkormányzat külön rendeletében szabályozottak szerint a polgármester által meghatározott területen, a megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a polgármester, az országos közút hálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni.

25. § (1) Aki a 24. §-ban foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

26. § (1) Közterületre gyümölcsfa csak engedéllyel telepíthető. Az engedélyes az engedélyben foglalt kötelezettségének köteles eleget tenni.

(2) Díszfák, díszcserjék közterületre történő telepítése esetén a polgármesterrel előzetesen egyeztetni kell.

(3) Magánterületek esetén az ingatlan határától (telekhatártól

• a) 1 méter magasságot nem meghaladó cserje, egyéb növény telepítése, ültetése esetén 0,5 méter,
• b) 3 méter magasságot nem meghaladó cserje, díszfa, gyümölcsfa, szőlő telepítése esetén 1 méter,
• c) 3 méter magasságot meghaladó díszfa, gyümölcsfa, bármely más növényzet telepítése esetén legalább 3 méter telepítési távolságot kell megtartani.

27. § (1) Aki a 26. §-ban foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

28. § (1) A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzá tartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani.

(2) Tilos a növényzet (fák, cserjék, pázsit és virágos felületek), más zöld területek, azok elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékének csökkentésével jár.

(3) A zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, beépíteni, megszüntetni csak a jóváhagyott település rendezési terv alapján szabad.

29. § (1) Aki az Önkormányzat tulajdonában álló közparkban vagy más zöldfelületen, zöldterületen arra ki nem jelölt helyen járművel parkol, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

30. § (1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi szabályok az irányadóak.​

(3) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.

(4) Játszóterekre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos, mely alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt, valamint az 1. mellékletben meghatározott területek.

31. § (1) Aki a 28-30. §-okban foglalt előírásokat megszegi – és más, az önkormányzati rendelettől magasabb szintű jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

32. § Az önkormányzat a fizető várakozóhelyek kijelöléséről és használatának szabályozásáról szóló rendeletében (a továbbiakban: Parkolási rendelet) megjelölt és kialakított fizető várakozóhelyeken – külön engedély, megállapodás nélkül – kizárólag parkolási tevékenység folytatható.

33. § Lakóautókkal, lakókocsikkal kizárólag a Parkolási rendeletben megjelölt és kijelölt fizető várakozóhelyeken lehet várakozni. Ennek részletes szabályait, a fizetendő díj mértékét az önkormányzat a Parkolási rendeletében szabályozza.

34. § (1) Aki a 32-33. §-okban foglalt előírásokat megszegi – amennyiben szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő – a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott esetekben a szabályok megsértése miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

35. § (1) Aki az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások bármelyikét megszegi vagy megsérti, betartását vagy betartatását elmulasztja, 150.000,- Ft összegig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő 50.000,- Ft összegig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a magatartás, cselekmény súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek tisztaságának, rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban ugyanazon vagy hasonló cselekmény, illetve mulasztás miatt az e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották.

(4) Amennyiben a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás folyamatos jelleggel vagy mulasztás formájában valósul meg, a bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(5) A kiszabott közigazgatási bírságot a határozat véglegessé válását követő, a helyszíni bírságot a kiszabást követő 30 napon belül kell megfizetni.

(6) Közigazgatási vagy helyszíni bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény vagy mulasztás csekély mértékben sérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és a figyelmeztetéssel kellő visszatartó hatás várható.

36. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az általános közigazgatási rendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása tekintetében a képviselő-testület a hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

(3) A rendeletben foglaltak betartását az önkormányzat közterület-felügyelő közreműködésével ellenőrzi.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indítható. Az eljárás megindítására nyitva álló határidő – a folyamatos jelleggel vagy a mulasztásban megnyilvánuló magatartásokat kivéve – az elkövetéstől számított 60 nap. Ezt követően közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.

(5) A bejelentésnek tartalmazni kell közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítékokat a bejelentéshez csatolni kell. ​

37. § (1) A közterületek használatára, rendjére vonatkozó szabályokról szóló 10/2004. (IV.2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Közterületi rendelet) 25. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Az e rendeletben, a rendeletben meghatározott feltételekkel megkötött közterület-használati megállapodásban foglaltak megtartásának ellenőrzéséről az önkormányzat közterületfelügyelő útján gondoskodik.

(2) A közterület-használati megállapodás vagy hozzájárulás nélküli közterület használat a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősül – és amennyiben más, az önkormányzati rendelettől magasabb szintű jogszabályban meghatározott jogsértés nem valósul meg – a használó a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról és a közösségi együttélés egyéb szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján, az abban meghatározott jogkövetkezményekkel sújtható.

(3) A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 2/2000. (II.25.) önkormányzati rendelet a következő 40/A. §-sal egészül ki: Aki az önkormányzat által üzemeltetett temetőben:

• a) nem a temetkezés céljára kijelölt helyre temet,
• b) oldaliránnyal ellátott sírhelyet létesít,
• c) a sírméretekre vonatkozó előírásoktól eltér;
• d) a temető rendjét megszegi: csendjét zavarja, a temetőhöz nem illő magatartást tanúsít, engedély nélkül gépjárművel behajt, a temető épületeiben, a temető tartozékaiban, növényzetében kárt tesz, szemetel, nem a kijelölt helyen tárolja a szemetet, állatot bevisz;
• e) síremléket bejelentés nélkül lebont, áthelyez;
• f) a síremlék építéséből vagy elbontásából származó építési törmelék, egyéb hulladék elszállításáról nem gondoskodik;
• g) a temetőben – a sírgondozást kivéve – bejelentés nélkül végez munkát amennyiben más, az önkormányzati rendelettől magasabb szintű jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról és a közösségi együttélés egyéb szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján, az abban meghatározott jogkövetkezményekkel sújtható.

38. § Ez a rendelet 2021. május 12-én lép hatályba.

39. § Hatályát veszti Poroszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 19/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete.