a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról és a közösségi együttélés egyéb szabályairól

Általános indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ában meghatározott rendelkezései alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 15/2015. (XI.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelethez (a továbbiakban: rendelet) az alábbi indokolást adom:

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A rendelet a Jat., valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével készült.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: helyi önkormányzatokról szóló törvény) ad lehetőséget a helyi önkormányzatok számára, hogy olyan rendeleteket alkossanak, amelyek meghatározzák a közösségi együttélés alapvető szabályait, ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit, valamint az öngondoskodás és a közösségi feladatokban való részvétel szabályait.

Az önkormányzást egy adott közösség jogaként definiálják, egy öngondoskodásra, együttműködésre képes közösség jogaként, amely felelősséggel képes eldönteni, hogy mi a jó neki. Az önkormányzatnak annyi a feladata, hogy ezt a helyi közakaratot valósítsa meg, teremtse meg azt az intézményrendszert és azokat a forrásokat, amelyek a helyi közakarat megvalósítását lehetővé teszik.

A közösségi együttélés alapvető szabályainak rendeleti szinten történő szabályozásával kapcsolatban a törvényjavaslat indokolása annak idején a következőket tartalmazta: „Az emberi közösségek akkor életképesek, akkor élhető egy település, ha megvannak és működnek az együttélés alapvető íratlan és írott szabályai.” Az ilyen normákat jelentős részben a helyi sajátosságok alakítják, generális érvényű felsorolásuk természetesen lehetetlen.

A helyi önkormányzatok más jogszabályban nem szabályozott kérdésekben, (tehát csak helyi közügyekben) és törvényben kapott felhatalmazás alapján alkothatnak önkormányzati rendeleteket. Az önkormányzati törvény felhatalmazása csak olyan rendeletek megalkotására szól, amelyek szankcionálatlansága komolyan veszélyeztetné a települések közrendjét, közbiztonságát, a közös kulturális értékeket, vagy közegészségügyi kockázatot rejtenek. A törvény felhatalmazó rendelkezése és az ahhoz tartozó indokolás „alapvető szabályokról” beszél, vagyis a közösségi együttélés szabályai alatt azokat a minimumokat kell értenünk, amelyekben mindannyian, legalábbis a lehető legtöbben meg tudunk egyezni, amely szabályok nélkül nem lehetne békésen egymás mellett élni.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

(1) bekezdés a rendelet célját határozza meg.

(2) bekezdés a rendelet hatályát határozza meg, azaz a rendelet rendelkezéseit Poroszló község közigazgatási retületén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt alkalmazni kell.

(3) Az egyes ingatlanok esetében meghatározza a kötelezettek körét.

(4) A hulladékszállítás rendjét meghatározó önkormányzati rendeletre utal.

A 2. §-hoz

Meghatározza a rendelet alkalmazásában a különböző fogalmakat.

A 3. §-hoz

(1) Meghatározza a vizek védelmével kapcsolatos általános követleményt, a vízvédelem célját.

(2) - (5) leírja a különböző magatartásokat, amelyeket jelen rendelet hatálya alá esnek.

(6) Kút létesítésével kapcsolatos külön jogszabályra utal.

A 4. §-hoz

A szennyvíz és a csapadékvíz elvezetésére vonatkozó szabályokat határozza meg.

Az 5. §-hoz és a 6. §-hoz

A csapadékvíz elvezetése és a vízelvezető árkokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A 7. §-hoz

A 3. § (2)-(5), a 4. § (1)-(2) és (5), valamint az 5. és 6. §-okban foglalt előírások megszegőire meghatározott jogkövetkezményt tartalmazza. A közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki a a tényállás megvalósítóival szemben.

A 8–10. §-hoz

A levegő tisztasgának védelméről szóló rendelkezéseket tartalmazza.

8. § a fűtéssel kapcsolatos, a 9. § a hulladék és kerti hulladék égetésének tiltását, illetve azok gyűjtését, ártalmatlanítását, a 10. § a szabadtéri tüzek, tüzelőberendezések használatát szabályozza.

A 11. §-hoz

A 8.-10. §-okban foglalt előírások megszegőire vonatkozó jogkövetkezményeket tartalmazza.

A 12. §-hoz és a 13. §-hoz

12. § Az épített környezet védelmére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

13. § A 12. § -ban meghatározott előírások megszegésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A 14. §-hoz és a 15. §-hoz

14. § A zaj és rezgés korlátozására vonatkozó rendelkezést tartalmazza. A (2) a)-b) pontjaiban és a (3) bekezdés meghatározott magatartások a (2) c) pontban és a (4) bekezdésben meghatározott magatartás pedig bizonyos időintervallumban tiltott. (5) A családi események megrendezésénél törekedni kell arra, hogy mások zavarása ne valósuljon meg.

15. § A 14. §-ban foglalt előírások megszegőire vonatkozó jogkövetkezményeket tartalmazza.

A 16–23. §-hoz

Az ingatlanok és közterületek tisztántartására vonatkoz rendelkezéseket tartalmazza.

16. § Az ingatlanok tulajdoinosainak, használóinak, bérlőinek a kötelezettségét írja elő az ingatlan (telek, építmény, épületek, helyiségek, ingatlanok előtti közterületek, stb...) tisztántartásával kapcsolatban.

A 17. § az önkormányzati tulajdonú parkok, játszóterek tisztántartására, hó- és síkosságmentesítésére, közterületi szeméttárolók kihelyezésére és ürítésére vonatkozó kötelezettség az önkormányzatot terheli. A közterületek használata következtében a közterületen keletkező szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

A 18. § az ingatlan előtti járda tisztántartására vonatkozó kötelezettségeket tartalmazza.

A 19. -20. - 21. §-okban leírt tevékenységek is a közterületek tisztántartására, használatára vonatkozó szabályokat határozza meg.

A 22. §-a alapján a közterületen elhullott állatok elszálítása az állat tulajdonosának a feladata. Gazdátlan, kóbor állat elhullása esetén az állati tetemet az önkormányzati hivatalnál be kell jelenteni, az elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

A fenti rendelkezések (16. §-22. §) szankcióit a 23. § tartalmazza. A rendelkezések megszegői közigazgatási bírásággal sújthatók, a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

A 24. §-hoz és a 25. §-hoz

A 24. § szabályozza az építési és egyéb tevékenységek végzése esetén érvényesülő köztisztasági szabályokat.

A rendelkezés célja, hogy építési tevékenység folytatása során is rend uralkodjon a településen, a közterületek folyamatosan tisztán legyenek tartva.

A 25. § tartalmazza a 24. §-a foglalt előírások megszegőire előírt szankciókat.

A 26. §-hoz és a 27. §-hoz

A növények telepítésére vonatkozó szabályokat a 26. § határozza meg. A rendelkezés előírásait megsértőkre a 27. §-ban meghatározott jogkövetkezményt kell alkalmazni.

A településen a szomszédvitákban a telepített növények miatt van a legtöbb gond, a rendelkezés célja a jövőben az ilyen tárgyú viták csökkentése.

A 28–31. §-hoz

A zöldterületek védelmére vonatkozó rendelkezések célja a település ápolt zöldfelületeinek megóvása. Több lakossági panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a gondozott zöldfelületre mások gépjárművel ráhajtottak, várakozóhelynek használták. Az ilyen jellegű tevékenységeket kívánja elsősorban szankcionálni jelen rendelkezés.

A 32–34. §-hoz

Közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző egyéb, tiltott magatartások

Ezen rendelkezések a kijelölt fizető várakozóhelyekre vonatkozó szabályokat és annak megsértőire alkalmazható szankciókat tartalmazza.

A 35. §-hoz

Közösségellenes magatartás miatt alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések, a kiszabható közigazgatási és helyszíni bírság mértékét, összegének megállapításának szempontjait tartalmazza.

A 36. §-hoz

Eljárási rendelkezéseket tartalmazza

A 37–39. §-hoz

Módosító és záró rendelkezéseket tartalmazza.