A település polgármestereként:

- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: hatásköri törvény) 139. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint,

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 24. § (3) bekezdése alapján, valamint

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 27. § (2) bekezdés alapján

a mellékelt kimutatást terjesztem az önkormányzat képviselő-testülete elé.

A költségvetési rendelet-tervezet benyújtási határideje február 15., ha központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év első napjáig nem fogadja el a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő 45. nap.

Az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletet a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva alkotja meg. (A hivatkozott törvény kimondja, hogy: feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.)

Az önkormányzat a költségvetési rendeletét az alábbi felhatalmazások alapján alkotja meg:

- Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, mely kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot,

- Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontja, mely kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján gazdálkodik.

Az önkormányzatnak a költségvetési rendelet alkotási kötelezettségét előírja továbbá:

- az Áht. 23. § (1) bekezdése, mely így szól: a helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg,

- a hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés b) pontja, mely kimondja, hogy a képviselő-testület megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó rendeleteket.

A rendelet hatálya az önkormányzatra, valamint az önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.

Az önkormányzati költségvetésben a költségvetési szerveket nem kell címenként kezelni az Áht. alapján, ezért a költségvetési rendelet nem határozza meg a címrendet.

A költségvetési rendelet szerkezetének kialakításakor figyelembe vételre került:

- a képviselő testület által elfogadott gazdasági program

- az Áht. 4/A. § (1) bekezdése,

- az Áht. 6. § (3) és (6) bekezdése, amelyben a költségvetési kiemelt bevételek és kiadások találhatók,

- az Áht. 6. § (7) bekezdése, melyben a finanszírozási bevételek és kiadások kerülnek meghatározásra,

- az Áht. 23-24. §-a és az Ávr. rendelet 24., 27-28. §-a amely a költségvetési rendelet szerkezetére, elkészítésére vonatkozó előírásokat határozza meg.

A rendelet ezen része az önkormányzati szintű adatokat tartalmazza.

Az önkormányzat önkormányzati szintre összesített költségvetési főösszege

Az önkormányzat 2022. évi önkormányzati szintre összesített költségvetésének főösszege 1.287.978.026 forint.

Az önkormányzati szinten összesített:

a) költségvetési bevételek összege: 1.287.978.026 forint,

b) a költségvetési kiadások összege: 1.287.978.026 forint,

c) a költségvetés egyenlege - a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözete - 0 ezer forint.

A költségvetési bevételek vonatkozásában

- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait működési bevételek, felhalmozási bevételek, és kiemelt bevételi előirányzatok szerint, továbbá

kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

- az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni:

- a helyi önkormányzat bevételeit, így különösen:

- a helyi adó bevételeket,

- az általános működéshez és az ágazati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokat,

- a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat,

- elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit;

- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési bevételi előirányzatok két csoportba sorolandók: működési bevételi előirányzat csoportba vagy felhalmozási bevételi előirányzat csoportba,

- az Áht, 6. § (3) bekezdése meghatározza a Működési bevételek közé tartozó kiemelt bevételi előirányzatok körét,

- az Áht. 6. § (4) bekezdése rögzíti a Felhalmozási bevételek közé tartozó kiemelt bevételei előirányzatokat.

A fentiek alapján a bevételek között a legnagyobb arányt a következő kiemelt bevételi előirányzatok jelentetik:

- Működési célú támogatások államháztartáson belülről

- Intézményfinanszírozás

Működési célú támogatások államháztartáson belülről kiemelt előirányzatán belül a következők kerültek tervezésre:

- az önkormányzatok működési támogatásai,

- közfoglalkoztatás támogatása

-társadalombiztosítási alap támogatása a védőnői szolgálat finanszírozására

-önkormányzati társulások finanszírozása.

Az önkormányzatok működési támogatásai jogcímen 368.093.657 forint került tervezésre, melyen belül:

- helyi önkormányzatok működésének általános támogatása: 123.317.637 forint,

- települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása: 60.957.900 forint,

- települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti feladatainak támogatása: 129.297.335 forint,

települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása: 44.647.984 forint

- települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása: 6.262.790 forint,

- működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások: 3.610.011 forint,

- elszámolásból származó bevételek: 0 ezer forint.

Működési célú bevételként tervezzük még a hivatalnál

-védőnői szolgálat finanszírozására kapott bevételt 11.564.400 forint,

-közfoglalkoztatás finanszírozására kapott bevételt 19.319.730forint,

-kieső iparűzési adó bevétel kompenzálására kapott állami támogatást 9.715.046 forint összeggel.

Közhatalmi bevétel kiemelt előirányzatán belül az alábbi bevételek kerültek figyelembevételre:

- adók:

- gépjárműadó nem kerül tervezésre, mivel az az állami költségvetésbe folyik be és az önkormányzatok nem részesülnek belőle. Iparűzési adó 38.720 ezer forint. Idegenforgalmi adó 14.480 ezer forint, kommunális adó 10.586 ezer forint, építményadó 1.620 ezer forint, pótlékok 930 ezer forint.

A működési bevételek közé azok a bevételek kerültek beszámításra, amelyek a működés során keletkeznek, így különösen:

- a szolgáltatások ellenértéke, lakbérbevételek, sírhelymegváltás, esküvők bevétele,

- a közvetített szolgáltatások ellenértéke, sajátossága: TTÖC Kft-nek továbbszámlázott áramdíj

- tulajdonosi bevételek, sajátossága: bérleti díjak (TTÖC, kikötők, üzletek, parkoló)

- az ellátási díjak, sajátossága: gyermek étkeztetés díja

- szociális étkezés és bentlakásos gondozási díjak

- kamatbevételek, sajátossága: bankszámlaegyenleg után kapott kamat.

A működési bevételek tervezésénél kormányrendelet rendelkezése miatt nem tudunk emeléssel tervezni.

A rendelet a bevételeket csoportosítja aszerint, hogy azok milyen feladatokhoz kapcsolódnak. Így az összes bevételen belül:

- a kötelező feladatok bevételei,

- az önként vállalt feladatok bevételei,

- az államigazgatási feladatok bevételei.

A bevételek ilyen jellegű tagolásának követelményét írja elő:

- az Áht. 23. § (2) bekezdés ab) pontja, valamint

- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111. § (3) bekezdése, mely alapján a rendeletnek elkülönítetten kell tartalmazni a kötelező feladatokat, és a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatokat.

A rendelet az Áht. 23. § (2) bekezdés aa) pontja alapján a bevételeket csoportosítja működési, illetve felhalmozási előirányzat csoportra.

Az Áht. 6. § (3) bekezdés alapján működési bevételek előirányzat csoportjába tartoznak:

Az Áht. 6. § (4) bekezdés alapján felhalmozási bevételek előirányzat csoportjába tartoznak:

Egyes önkormányzati bevételek

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni:

- a helyi adó bevételeket,

- a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat,

- a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat.

A rendelettervezet ennek megfelelően utal arra, hogy a költségvetési bevételek között e tételek részletezésére a rendelet 1. mellékletében kerül sor.

Az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat bevételei tekintetében a költségvetés tartalmazza elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit.

Az önkormányzat Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjainak, projektjeinek bevételeit a rendelettervezet 2. melléklete tartalmazza.

A költségvetési kiadások vonatkozásában:

- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások, felhalmozási kiadások, és kiemelt kiadási előirányzatok szerint, továbbá

kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési kiadások két csoportba sorolandók: működési kiadási előirányzat csoportba vagy felhalmozási kiadási előirányzat csoportba,

- az Áht. 6. § (5) és (6) bekezdése rögzíti a kiemelt kiadási előirányzatokat.

A rendelet a kiadásokat csoportosítja aszerint, hogy azok milyen feladatokhoz kapcsolódnak. Így az összes kiadáson belül:

- a kötelező feladatok kiadásai,

- az önként vállalt feladatok kiadásai,

- az államigazgatási feladatok kiadásai.

A kiadások ilyen jellegű tagolásának követelménye megegyezik a bevételek tagolásánál leírt követelményekkel.

A rendelet az Áht. 23. § (2) bekezdés aa) pontja alapján a kiadásokat csoportosítja működési, illetve felhalmozási előirányzat csoportra. A kiadási előirányzatok előirányzat csoportjait, és a hozzájuk tartozó kiemelt kiadási előirányzatokat az Áht. 6. § (5) és (6) bekezdése határozza meg.

A személyi juttatások jellemzői

A köztisztviselők illetményalapja a 2022. évben 38.650 forint a költségvetési törvényben foglaltak szerint, ami 2008. óta (14 éve) nem emelkedett.

Az illetmény-kiadások jellemzői:

- az előző évekhez hasonlóan a jóváhagyott létszámokat figyelembe véve a megemelt bérminimumok és kötelező béremelések figyelembe vételével került meghatározásra.

A munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó jellemzői

A kiadások előirányzata a személyi jellegű kiadások változását követi. a járulékok mértéke csökkent, ezért a tervezett előirányzatok is alacsonyabbak az előző évihez képest.

Dologi kiadások jellemzői

E kiadások tervezésével kapcsolatos főbb információk:

- előző évi várható teljesítés alapján tervezzük.

Ellátottak pénzbeli juttatásai jellemzői

Az ellátottak pénzbeli juttatásai között tervezésre kerültek a következők:

Az egyéb működési kiadások jellemzői

Egyéb működési célú kiadások között a következők kerültek tervezésre:

- intézményfinanszírozás.

- civil szervezetek támogatása az alábbiak szerint.

- sportegyesület 4.200.000 forint,

- polgárőrség 300.000 forint,

- sámli klub 200.000 forint,

- vöröskereszt 50.000 forint,

- ezüst ponty horgászegyesület 100.000 forint,

- roma nemzetiségi önkormányzat 300.000 forint.

Az önkormányzat felhalmozási kiadást az alábbiak szerint tervez az elfogadott gazdasági programban foglaltak szerint:

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés ba) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként.

A rendelet ennek megfelelően a kiadásoknál részletezi a helyi önkormányzat nevében végzett beruházási és felújítási kiadásokat.

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés bb) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat.

A rendelet ennek megfelelően a kiadásoknál részletezi a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátások jogcímen tervezett kiadásokat.

Tartalékok

Az Áht. 23. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 24. § (1) bekezdés bc) pontja rögzíti a tartalékkal kapcsolatos szabályokat. Ezek alapján a költségvetési rendeletben elkülönítetten kell szerepeltetni az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék összegét.

Az általános tartalék tervezett összege 0 ezer forint. A tervezett összeg a korábbi években tervezett általános tartalék 0 (összegével megegyező/ összegénél kisebb vagy nagyobb).

Céltartalékra 20.053.658 forint került tervezésre a pályázati önrészekre, valamint a pandémia miatt fel nem használt efop pályázati forrás visszafizetésére, a felhasználását a rendelet 3. melléklete szerint tervezzük.

Az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a bd) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

Az önkormányzat Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjait, projektjeit a rendelettervezet 2. melléklete tartalmazza.

A helyi önkormányzat rendeletének az Áht. 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján tartalmaznia kell a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetését.

A rendeletnek az irányított szervek tekintetében tartalmaznia kell: a költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatait:

- a kiemelt előirányzatok,

- a kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban.

Az Ávr. 24. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

A Közös Önkormányzati Hivatal a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv.

A rendelettervezet tartalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal:

- költségvetési bevételeit,

- költségvetési kiadásait,

- költségvetési egyenlegét és annak finanszírozását,

- létszám előirányzatát.

A Közös Önkormányzati Hivatal főbb bevételei: intézményfinanszírozás. A finanszírozás fedezete az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elismert hivatali létszám alapján folyósított állami támogatás. Mértéke 5.450.000 Ft/fő, amelynek településenkénti megoszlása a következő:

Poroszló: 50.214.796

Újlőrincfalva: 3.797.159

Sarud: 25.132.522

Béremelések fedezetére 7.000.000

Közterületfelügyelő bérfedezete: 3.525.600

A Közös Önkormányzati Hivatal főbb kiadásai: személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások.

Az illetmény-kiadások és kapcsolódó járulékok jellemzői:

- az előző évekhez hasonlóan a jóváhagyott létszámokat figyelembe véve került meghatározásra. A minden dolgozó esetében a garantált bérminimum minden esetben magasabb, mint az illetményalappal számolt összeg.

Dologi kiadások tervezésével kapcsolatos főbb információk:

- előző évi teljesítés alapján tervezzük.

A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési egyenlege 0.

A Napsugár Óvoda a Poroszló-Újlőrincfalva Köznevelési társulás által irányított költségvetési szerv.

A rendelettervezet tartalmazza a Napsugár Óvoda

- költségvetési bevételeit,

- költségvetési kiadásait,

- költségvetési egyenlegét és annak finanszírozását,

- létszám előirányzatát.

A Napsugár Óvoda főbb bevételei: intézményfinanszírozás, közfoglalkoztatás támogatása és saját bevétel térítési díjakból.

A Napsugár Óvoda főbb kiadásai: személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások.

Az illetmény-kiadások és kapcsolódó járulékok jellemzői:

- az előző évekhez hasonlóan a jóváhagyott létszámokat figyelembe véve került meghatározásra a kötelező béremelések figyelembevételével.

Dologi kiadások tervezésével kapcsolatos főbb információk:

- előző évi teljesítés alapján tervezzük,

A Napsugár Óvoda költségvetési egyenlege 0.

Az intézmény állami támogatása 116.511.884 Ft elegendő az intézmény fenntartására.

A Tisza-mente Mikrotérségi társulás szociális intézmény a Tisza-mente Mikrotérségi társulás által irányított költségvetési szerv.

A rendelettervezet tartalmazza a Tisza-mente Mikrotérségi társulás szociális intézmény

- költségvetési bevételeit,

- költségvetési kiadásait,

- költségvetési egyenlegét és annak finanszírozását,

- létszám előirányzatát.

A Tisza-mente Mikrotérségi társulás szociális intézmény főbb bevételei: intézményfinanszírozás. Az intézmény 2022. évi állami támogatása emelkedett az előző évihez képest jogszabályi változás miatt, ezért a normatív támogatáson felül a társönkormányzatoktól nem igényel finanszírozási igényt.

A Tisza-mente Mikrotérségi társulás szociális intézmény főbb kiadásai: személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások.

Az illetmény-kiadások és kapcsolódó járulékok jellemzői:

- az előző évekhez hasonlóan a jóváhagyott létszámokat figyelembe véve került meghatározásra, figyelembe véve a béremelést is.

Dologi kiadások tervezésével kapcsolatos főbb információk:

- előző évi teljesítés alapján tervezzük,

A Tisza-mente Mikrotérségi társulás szociális intézmény költségvetési egyenlege 0.

A rendelettervezet a teljesség érdekében tartalmazza az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetésén kívüli, intézményekhez nem tartozó önkormányzati költségvetést. Az önkormányzat költségvetési szervekhez nem tartozó költségvetésének

- költségvetési bevételei,

- költségvetési kiadásai,

- költségvetési egyenlege.

Az önkormányzat költségvetési szervekhez nem tartozó költségvetése összeállításakor figyelembe vett feladatok, tevékenységek:

- önkormányzati törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok.

A rendeletben itt szerepeltetett:

- főbb bevételek: állami támogatások, közhatalmi bevételek, működési célú pénzeszközátvételek.

- főbb kiadások: személyi juttatások, járulékok és dologi kiadások, valamint intézményfinanszírozások.

Az Áht. 23. § (2) bekezdés f)-g) pontja kimondja, hogy a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell:

„f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és az önkormányzati kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és…”

A Gst. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet:

„(1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.”

Az adósságot keletkeztető ügylet megítélésénél azonban figyelembe kell venni a Gst. törvény 3. § (2) bekezdését, mely így szól:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét.”

Az adósságot keletkeztető ügyleteknél figyelembe kell venni még a Gst. tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott saját bevételt. Az érintett jogszabály az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A rendelet 2. § (1) bekezdése tartalmazza az önkormányzat saját bevételeit.

„2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül

1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,

2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,

3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,

4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,

5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint

6. a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.”

A rendelet 4. melléklete tartalmazza az ilyen jellegű ügyleteket.

Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kell meghatároznia:

- az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt,

- a finanszírozási bevételekkel kapcsolatos hatásköröket,

- a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket.

Az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatár meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörök a korábbi évek gyakorlata és tapasztalatai alapján került meghatározásra. Ezek a képviselő-testület által módosíthatóak.

A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörökkel kapcsolatos hatáskörök a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szervek tekintetében figyelembe vehető finanszírozási bevételek és kiadások alapján kerültek meghatározásra.

A költségvetési szervek finanszírozási bevételei tekintetében sajátos szabályok érvényesülnek: a betét megszüntetésre, az irányító szervi támogatásra, a pénzmaradvány igénybevételére.

Az előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás fogalmát az Áht. 1. § 5. és 6. pontjai határozzák meg:

„e) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének - az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített - kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,

f) előirányzat-módosítás: bevételi előirányzat vagy kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése ,"

A fentiek alapján:

a) előirányzat átcsoportosítás:

- a kiadási előirányzat csökkentése és egyidőben történő növelése (ha a csökkentés és a növelés összege összességében megegyezik, az átcsoportosítás eredményeképpen a költségvetési főösszeg változatlan);

- a bevételi előirányzatok tekintetében nem értelmezhető,

b) előirányzat módosítás:

- kiadási előirányzat növelése és egyidőben a bevételi előirányzat növelése (eredményeképpen a költségvetési főösszeg nő)

- kiadási előirányzat csökkentése és egyidőben a bevételi előirányzat csökkenése (eredményeképpen a költségvetési főösszeg csökken).

Az Áht. 34. § (1) bekezdése, valamint az Ávr. 43/A. § (1) és (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételi és kiadási előirányzatok átcsoportosításáról, - ha arról a költségvetési rendeletben a képviselő-testület másként nem rendelkezik,- a képviselő-testület dönt.

A rendelettervezet az előirányzat átcsoportosítás jogkörével kapcsolatban felhatalmazást nem tartalmaz:

- a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai között, illetve

- sem pedig a kiemelt kiadási előirányzatokon belüli rovatok közötti előirányzat átcsoportosításra vonatkozóan.

Az Áht. 34. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 43. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre:

- a kiemelt kiadási előirányzatai között, illetve

- a kiemelt kiadási előirányzatain belüli rovatok között.

Az átcsoportosítás feltételeit az Ávr. 43. § (3) és (4) bekezdései tartalmazzák.

Az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról, - ha arról a költségvetési rendeletben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, - a képviselő-testület dönt.

A rendelettervezet az előirányzat módosítás jogkörével kapcsolatban felhatalmazást nem tartalmaz.

Az Áht. 34. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 42. § alapján a költségvetési szerv saját hatáskörben módosíthatja (megemelheti, csökkentheti) a bevételi és a kiadási előirányzatait.

Az előirányzat-módosítás feltételeit az Ávr. 36. § (2)-(3) bekezdései tartalmazzák.

A költségvetési rendelet módosítása az előirányzat átcsoportosítás és módosítás miatt

Az Áht. 34. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a döntése szerinti időpontokban módosítja a költségvetési rendeletét az előirányzat-módosítás és előirányzat átcsoportosítás miatt.

A rendeletben a köztisztviselői illetményalap a költségvetési törvényben meghatározott mértékben kerül megállapítására, míg a cafetéria juttatás a hivatkozott törvényben meghatározott maximális keret figyelembe vételével került rögzítésre.

A helyi önkormányzatnál - a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásairól, szociális és kegyeleti támogatásairól szóló - rendelet írja elő a juttatási és támogatási keret összeg meghatározását. A hivatkozott rendeleti előírás központi jogszabályokon alapul.

Az Ávr. 51. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szervnél az egységes rovatrend K 1102 Normatív jutalmak és a K 1103 Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzat terhére a költségvetési évben együttesen a rovatrend K 1101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának a költségvetési rendeletben meghatározott összegig vállalható kötelezettség.

A kötelezettségvállalás értékhatárát a rendelet a K 1101 rovat költségvetési kiadási előirányzata összegének %-ában határozza meg.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (5) bekezdése írja elő, hogy a települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.

A Képviselő-testület a költségvetési rendelet végrehajtására felhatalmazza a polgármestert, a jegyzőt és az intézményvezetőket.