Erdőkövesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (V. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2004. 05. 26- 2024. 08. 23Erdőkövesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (V. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól1
Erdőkövesd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestü-let) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, illetve a 79. § (2) bekezdés és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya a Képviselőtestületre és annak szerveire, valamint a Képviselőtestület vagyonára terjed ki.
(2) A Képviselőtestület szervei e rendelet vonatkozásában: a Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármester, illetve a Közös Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), valamint az önkormányzat által alapított és az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervek, vállalatok és gazdasági társaságok, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltető jogi és természetes személyek.
(3) Az önkormányzat vagyona kiterjed, az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon).
(4) E rendelet hatálya nem érinti a Hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét.
(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére,
b) az önkormányzat tulajdonában álló, közüzemi tevékenységet ellátó vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulására, és az így létrejött társaságokban az önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedések részbeni vagy teljes körű értékesítésére,
c) a kisebbségi önkormányzatok vagyonjuttatására,
d) az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra.
(6) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.
(7) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete ettől eltérően nem rendelkezik.
Az önkormányzati vagyon
A törzsvagyon
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll.
(3) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint a Képviselőtestület rendelete állapítja meg.
(5) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon. A Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szerint év közben, illetve az önkormányzat vagyonleltárának elfogadásával egyidejűleg nyilvánítható törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfolió vagyon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
3. § (1) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
(2) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak:
a) a helyi közutak és ezek műtárgyaik,
b) terek és parkok,
c) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga,
d) vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények,
e) minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít.
(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:
a) műemlékek,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) közművek,
d) az intézmények,
e) a középületek,
f) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések,
g) köztemetők,
h) sportpályák és sportcélú létesítmények,
i) az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.
(4) Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 1. számú, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait pedig a 2. számú melléklete tartalmazza, néhány jellemző ismérv (helyrajzi szám, cím, hossz- és területmérték, rendeltetés, a használó vagyonkezelő neve, a vagyont terhelő kötelezettségek, stb.) feltüntetésével, mindkét esetben elkülönítve a törvény erejénél fogva besorolt vagyontárgyakat a képviselőtestület döntése alapján minősített vagyontárgyaktól.
(5) Az önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg.
4. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az állami szervek kötelező elhelyezésének biztosítására szolgáló vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon. Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 2. §-ának (2) és (3) bekezdései alapján minősített vagyontárgyak közé.
(2) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes, kivételt képeznek az alábbiakban felsoroltak, amelyek korlátozottan forgalomképesek:
a) az önkormányzat önként vállalt közfeladatai megvalósításához szükséges vagyon addig, amíg azokat az önkormányzat saját feladatkörében, a felügyelete alá tartozó intézményei útján látja el,
b) azok az ingatlanok és ingók, amelyeket törvény, illetve e rendelet annak minősít.
A fenti csoportba tartozó ingatlanvagyontárgyakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az egyéb vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingókból és forgalomképes vagyoni jogokból áll.
a) forgalomképes ingatlanok:
aa) lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
ab) belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelésű földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földterületek).
b) forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok:
ba) értékpapírok, részvények, üzletrészek,
bb) pénzeszközök és követelések,
bc) használati és haszonélvezeti jog,
bd) szolgalmi jog.
A vagyontárgyak minősítése
5. § (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. §-ának (2) és (3) bekezdései, valamint a 4. §-ának (2) bekezdése hatálya alá.
(2) Az Ötv. 79. §-a értelmében – az önkormányzat Képviselőtestülete dönt:
a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása
b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánítása
c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv., vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.
(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselőtestületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítani. A mellékletek hatályosításáról a jegyző gondoskodik.
(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(5) Az ingatlan forgalomképessége megszűnik, amennyiben – külön jogszabály rendelkezése alapján – telekrendezési eljárásban közterületi bejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
6. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. [Ötv. 80. § (1) bek.] A tulajdonost megillető jogokat a Képviselőtestület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
(3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével korlátozott rendelkezési joggal – az önkormányzat szervei gazdálkodnak.
Vagyonkezelők jogai és kötelességei
7. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelői (az önkormányzata, az általa alapított és fenntartott intézmények) a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben levő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.
(2) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben levő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak.
(3) A vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. E szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket.
(4) A vagyonkezelő szervek e rendeletben szabályozott módon és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint jogosultak – ugyanakkor kötelesek is – a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosításra.
(5) A törvény erejénél fogva az önkormányzat tulajdonába került, az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt korlátozottan forgalomképes törzsvagyont – amely nem az önkormányzat részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője által törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja, továbbá nem az önkormányzat intézménye által végzett közszolgáltatást biztosítja – a feladatot ellátó állami szerv használatába kell adni. Ha a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály másként nem rendelkezik, az átadás időpontját az érintett önkormányzatok, illetve állami szervek megállapodása határozza meg. A használatbavétel kezdő időpontja – megállapodás hiányában – a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály hatályba lépését követő év január 1. napja. A használatra való átadás és a használat térítésmentes. Az állami szerv használatra való jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(6) A használat jogát megszerző a vagyont csak a tulajdonos hozzájárulásával engedheti át másnak használatra. A vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megszűnik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladat, amelynek ellátására szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot.
(7) A képviselőtestület hatáskörébe tartozik – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.
(8) Az önkormányzat társulásba (intézményirányító társulás, közös képviselőtestület) bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a többször módosított Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 1959. évi IV. törvény közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(9) Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – és az önkormányzat tulajdonában levő – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.
(10) A közüzemre bízott vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől. A vagyon elvonása esetén az elvonás időpontjában fennálló tartozásokért – az elvont vagyon erejéig és az elvonás arányában – az önkormányzat kezesként felel. Az elvonás folytán a hitelezőket ért kárért az önkormányzat tartozik felelősséggel.
(11) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén levő másik önkormányzat tulajdonában levő ingatlanra elővásárlási joga van.
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
8. § (1) A forgalomképtelen vagyonnak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók. Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.
(4) Az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon egyéb módon (koncesszió) hasznosítható. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése koncessziós szerződés keretében átengedhetők (a koncessziós törvény előírásai szerint).
(5) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadóak. A levéltári anyag megyei levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.
(6) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vizekkel, és víziközműveknek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő – a külön törvényben meghatározott – kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltre áthárítsa.
9. § (1) A Képviselőtestület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásról, figyelembe véve e rendelet 9. § (2)–(10) bekezdéseiben foglaltakat.
(2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a Képviselőtestület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.
(3) Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítéséről, illetve megszerzéséről a Képviselőtestület dönt. E döntés meghozatala előtt kötelező figyelembe venni a (2), (4)–(10) bekezdésben foglaltakat.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.
(5) A muzeális emlék elidegenítéséhez az illetékes miniszternek a hozzájárulása szükséges.
(6) Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben levő állami tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját az illetékes miniszter határozza meg.
(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterhelésé-hez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
(8) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületre és védett természeti területre az államnak az e rendelet 7. § (11) bekezdésben említett önkormányzatot megelőző elővásárlási joga van, amelyet az illetékes miniszter gyakorol.
(9) Az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
(10) Más helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) közös tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes vagyon esetében az e rendelet 9. § (1), (3) és (10) bekezdése szerint hozott döntés érvényességéhez a közös képviselőtestület előzetes beleegyezése szükséges.
Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
10. § (1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a képviselőtestület dönt.
(2) Más helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) közös tulajdonban lévő forgalomképes vagyon esetében a döntés érvényességéhez a tulajdonos önkormányzat (önkormányzatok) hozzájárulása szükséges.
A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon
hasznosítására vonatkozó általános szabályok
11. § (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendő.
(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
(4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az, az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges.
(4) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.
(6) A több települési önkormányzat szükségletét kielégítő víziközmű üzemeltetésének feltételeiről csak a közmű tulajdonosa rendelkezhet. A szolgáltatást végző üzemeltető a szolgáltatás rendjét és körét nem módosíthatja.
(7) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek.
(8) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.
(9) A vagyon bérbeadásából származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg.
(10) Az ingóvagyon és vagyoni értékű jogok értékesítéséből befolyt összeg az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(11) Amennyiben az ingó vagyontárgy – az önkormányzat Képviselőtestülete döntése alapján – megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé a vagyonkezelő szervnél, annak hasznosításáról a jegyző gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(12) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyon értékesítésből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(13) Ingatlant csak jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.
(14) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a Képviselőtestület határozata szükséges.
(15) A Képviselőtestület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.
(16) A helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszerzéseik, valamint építési beruházásaik, felújításaik és a szolgáltatások megrendelése (továbbiakban közbeszerzés) során – ha azok általános forgalmi adó nélkül számított értéke eléri vagy meghaladja a törvényben megállapított értéket – kötelesek a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény értelmében eljárni. Az önkormányzat Képviselőtestülete ennél alacsonyabb összegű, szigorúbb szabályozással élhet.
(17) A (16) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti közbeszerzések esetében a kivitelező kiválasztása konkrét ajánlatok, referenciák áttanulmányozása alapján történik, a legkedvezőbb feltételek figyelembevételével. A választásért az önkormányzat esetében és az önkormányzat intézményei esetében a Képviselőtestület a felelős.
(18) Az Áht. 108. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az önkormányzat, rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely felett vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvényt kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A versenyeztetési szabályzat tartalmi előírásait e rendelet 4 számú melléklete tartalmazza. Pályáztatás és versenyeztetés útján történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítási jogának átengedése: 1 millió forint forgalmi értéket meghaladó ingatlanok. A Képviselőtestület – egyedi döntés alapján – a fentiektől eltérően is rendelkezhet.
Az önkormányzat intézményei kezelésébe adott vagyon
hasznosítására vonatkozó szabályok
12. § (1) Az önkormányzati intézmények részére a Képviselőtestület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.
(2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a Képviselőtestület a használatra feljogosít.
(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában – a részükre biztosított pénzügyi fedezettel arányosan – jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, – az e rendeletben foglaltaknak megfelelően – a hasznait beszedni és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.
(4) Az önkormányzat intézményeitől a Képviselőtestület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja, és a feladatok elvégzését sem veszélyezteti.
(5) Az önkormányzati intézmények a használatukban levő ingatlanokat, és ingókat – bevételeik növelése céljából – csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti szerződések egy példányát a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.
(6) Az önkormányzat intézményei a használatukban levő épületekben – az országgyűlési és az
12/A. § (1) A Képviselőtestület Erdőkövesd Község Cigány Települési Kisebbségi Önkormányzata (a továbbiakban: Kisebbségi Önkormányzat) működési feltételeinek biztosítására – figyelemmel a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének zavartalan ellátására – az erdőkövesdi 609. hrsz.-ú ingatlan (Művelődési Ház) orvosi rendelő melletti helyiségét a Kisebbségi Önkormányzat működésének időtartamára, annak ingyenes használatába adja.
(2) Az ingyenes használatba adás feltételeit az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a meghatározásával külön írásbeli megállapodásban kell rögzíteni.
A lakások hasznosítása
13. § (1) Az intézmények működtetésében (használatában) levő lakások bérbeadásáról az intézmény vezetője dönt.
(2) Az intézmény vezetőit érintő esetekben a bérbeadásáról a polgármester dönt.
Az egyéb vagyon hasznosítása
14. § (1) Ezen rendelet 10. §-ának, és a VI. fejezetének rendelkezéseit az egyéb vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az egyéb vagyon hasznosítása során az önkormányzat gazdasági társaságot alapíthat, közalapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat, biztosítékul adhatja, vagy hasznai szedését másnak átengedheti, tulajdonjogát másra átruházhatja (vagy szervei révén átengedheti).
(3) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a Képviselőtestület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente két alkalommal – május 20-ai és szeptember 20-ai határidővel – köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet.
(5) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság esetében a Képviselőtestület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.
Az önkormányzati vagyonról való lemondás
15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára, köztestület, társadalmi szervezet részére, egyházak részére – elsősorban a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény végrehajtása érdekében, más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán lehet.
(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó egyéb vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét. E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába. Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.
(3) Az Áht. 108. § (2) bekezdése értelmében vagyont ingyenesen átruházni, továbbá az önkormányzat követeléseiről lemondani csak e rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet.
(4) Az önkormányzat követeléseiről történő lemondás érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek. Behajthatatlannak minősíthető a követelés, ha:
a) az adós meghalt és hagyatéka nem maradt,
b) az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen maradt,
c) a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó jogerős határozatot hozott.
A vagyon hasznosításának nyilvántartása
16. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
(2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv, illetve – ha a döntést hozó és a szerződést kötő személye eltér – a szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.
Vagyonnyilvántartás
17. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – az arra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – a jegyző alakítja ki.
(2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a hivatal (vagyonnyilvántartó), valamint az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei látják el.
(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.
(4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó bekerülési értéken, esetenként – jogszabályi keretek között – értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.
(5) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni
(6) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról az önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait.
(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a változástól számított 90 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(8) Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg el kell készíteni.
(9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással (közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.
Vagyonleltár
18. § (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni
(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.
(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül
a) az ingatlanokat az e rendelet 3 § (4) bekezdésében megjelölt jellemző ismérvek feltüntetésével, a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket is feltüntetve – jelezve a vagyonértékelés időpontját is).
b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és tételesen,
c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értékben,
d) a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képzőművészeti áganként összevontan, db-számban,
e) a kötelezettségeket (a hosszúlejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben) tartalmazza.
(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselőtestület a jegyző által gondoskodik.
Egyéb rendelkezések
19. § (1) Az adásvételi ügyekben a fizetési határidő általában a szerződés aláírását követő 15 nap. Ezt a fizetési határidőt 15 nappal a polgármester illetve a Képviselőtestület indokolt esetben meghosszabbíthatja.
(2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.
(3) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.
Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.
(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-ban foglaltak az irányadóak.
(3) E rendelet alkalmazásában:
Az önkormányzati rendeletet az Erdőkövesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 21. §-a hatályon kívül helyezte 2024. augusztus 24. napjával.
A címmel és §-sal kiegészítette a …/2006. (XI. 29.) rendelet. Hatályos: 2006. november 29-től.