Kisfüzes Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a továbbiakban: Kvtv. – 46. §-ának (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Kisfüzes község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében - a helyi körülményeket figyelembe véve - az alábbiakat rendeli el:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) A helyi rendelet hatálya kiterjed Kisfüzes község közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

(2) E rendeletet kell alkalmazni:

a) a települési szilárd és folyékony hulladékokkal, a háztartási hulladékokkal, azok kezelésével és ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységre, továbbá

b) a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz-elvezetés, zöldterület fenntartása és karbantartása),

c) a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira (zajvédelem).

Fogalmi meghatározások

2. §

a) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztántartása.

^[1]b) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2. § (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott tevékenység.

^[2]c) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.)  2. § 13. pontban meghatározott terület.

^[3]d) Települési hulladék: a Htv. 2. § (1) bekezdés 43. pontjában meghatározott hulladék.

^[4]e) Háztartási hulladék:  a Htv. 2. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott hulladék.

^[5]f) Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: a Htv. 2. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott hulladék.

^[6]g) Vegyes hulladék: a Htv. 2. § (1) bekezdés 47. pontjában meghatározott hulladék.

^[7]h) Veszélyes hulladék: a Htv. 2. § (1) bekezdés 48. pontjában meghatározott hulladék.”

i) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése.

^[8]j) Kezelés: a Htv. 2. § (1) bekezdés 36. pontjában meghatározott tevékenység.

^[9]k) Ártalmatlanítás: a Htv. 2. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott kezelési művelet.

^[10]l) Hasznosítás: a Htv. 2. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott kezelési művelet.

^[11]m) Kijelölt ártalmatlanító telep:  A kijelölt hulladéklerakó, átrakó telep (Hejőpapi lerakó KTJ: 101685420, és Eger átrakó-állomás KTJ: 101980233.).

II. FEJEZET

Köztisztasági feladatok

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás.

^[12](3) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonos, használó költségére elvégezheti.

^[13](4) Az Önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül elszállítani.

^[14](5) A háztartási hulladék elszállításáról az Önkormányzat gondoskodik a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 2/2014.(I.15.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Hör.) meghatározottak szerint.

^[15](6) Szelektív hulladékgyűjtésre a Hör.-ben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

(7) A nem háztartási hulladékok, valamint vállalkozási tevékenységből származó hulladékok elszállításáról az arra jogosult szervezet révén a tulajdonos, használó, ill. üzemeltető köteles gondoskodni. Elégetésük tilos!

(8) Bármilyen háztartási, ipari hulladék vagy szemét elhelyezése csak arra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakó telepen történhet.

(9) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodnia.

(10) A község közigazgatási területén meglévő engedéllyel rendelkező, veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó (szennyvíziszap, veszélyes hulladékok) vállalkozó köteles lehetővé tenni a szakhatóságok rendszeres, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzését. A meglévő engedélyek lejárta esetében annak meghosszabbítása csak teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat után, annak eredményétől függően kérelmezhető, Képviselőtestületi hozzájárulás mellett.

(11) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(12) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

4. §

^[16](1) Az Önkormányzat gondoskodik a község közigazgatási területén a tulajdonában lévő:

a) közutak, járdák és a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók környékén,

b) terek, sétányok, parkok,

c) hidak, átereszek,

d) autóparkoló helyek,

e) temetők,

f) piacok,

területén keletkezett szemét, hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról.”

(2) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza vagy állagát rontja.

(3) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

(4) Tilos a közterületen üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek 3 napnál hosszabb ideig történő tárolása!

^[17](5) Tilos állati tetemet közterületen elhagyni! A közterületen elhagyott állati tetem, állati ürülék ártalmatlanná tételéről az állat tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha az elhagyott állati tetem tulajdonosa ismeretlen az Önkormányzat gondoskodik annak ártalmatlanításáról.

(6) Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni!

5. §

(1) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni.

(2) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(3) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára az ingatlanáról kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként fel kell hinteni. Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza. A járda és a közút síkosságmentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) a gyalogosközlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatokban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

6. §

(1) Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó-szórakozó helyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek előírásszerű tisztántartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó helyet kell fenntartani, szappant és kézszárításra alkalmas eszközt kell biztosítani.

(2) Az illemhelyek, latrinák gödrét szükség szerint kell üríteni, és annak anyagát elszállítani a szakhatóságok által előírt módon, az általuk kijelölt helyre.

^[18]7. §

Az Önkormányzat évente egy alkalommal lomtalanítást szervez. A lomtalanítás idején a lakosság az igényének megfelelően minden olyan hulladékot - az építési törmelék, a veszélyes- és mérgező anyagok, valamint a gazdasági tevékenységből származó hulladékok kivételével -, melyek évközben a szeméttároló edényekben nem helyezhető el, a közzétett időpontokban, díjmentesen az Önkormányzat a közszolgáltatóval elszállíttatja.

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban

8. §

(1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, ill. rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

(2) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

A közterület rendje

9. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és elhelyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az azt elhelyező köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

^[19](8) A közterület használati díjáról a közterület használatáról szóló 7/2013. (VII.10.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

10. §

(1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

11. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézbevételtől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

12. §

(1) A közterületek, beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kirándulóhelyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

13. §

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

14. §

(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

III. FEJEZET

A levegő védelme Kisfüzes község területén

15. §

(1) A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység végzése tilos.

^[20] (2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék (avar és kerti hulladék kivételével) engedély nélküli égetése.

^[21] (3) Vonalas létesítmény (közút, töltés, árok, távvezeték stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(4) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz-, vagy gázolaj üzemű gépjármű motorját – kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit – 10 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

16. §

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

17. §

(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Avart és kerti hulladékot csak telken és megfelelően kiválasztott tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az, az emberi egészséget és a környezetet ne kárósítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

^[22](3) Lábon álló növényzet, illetve tarló nyílt téri égetése tilos. (306/2010. Korm. rend. 27. § (3) bekezdés)

^[23](4) A kerti művelésből keletkezett hulladékot égetés útján szeptember 30-tól május 1-jéig lehet napközben derült égbolt és szélmentes idő esetén megsemmisíteni. Szeles időben, továbbá nyári évszakban (május 1-jétől augusztus 31-ig) szemétégetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(6) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(7) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(8) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízinövényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.

(9) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

18. §

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

19. §

(1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől (pl.: parlagfű, pázsitfüvek, ürömfélék) mentes gondozása (kasszálása, nyírása) a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. A parlagfű irtásáról folyamatosan, legkésőbb virágzás előtt az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

^[24](3) A parlagfű elleni védekezést elmulasztóval szemben belterületen a jegyző - a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet alapján - közérdekű védekezést rendelhet el.

^[25]20. §

A levegő védelmére vonatkozó szabályok megszegése esetén kiszabható levegőtisztaság-védelmi bírság mértékét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A víz védelme Kisfüzes község területén

21. §

(1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, továbbá a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) - amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

^[26](3) Kijelölt vízmű védőterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható.

(4) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni. Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni (szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni). Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

Kút létesítése, ivóvízellátás

22. §

(1) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni. Kisfüzes ivóvíz közműhálózatába kapcsolt házi ivóvíz bekötéseket, a saját (egyedi) vízbeszerzéshez (ásott, fúrt kút) kapcsolt vezetékkel összekötni tilos.

^[27](2) Kút létesítése esetén, házi vízszükségletek kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg a vízkivétel az évi 500 m³ vízmennyiséget, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. Az ÉVIZIG szakhatóság szerepét tölti be. Az eljárás lefolytatásáról és a beadandó kérelem mellékleteiről részletesen a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet intézkedik.  A saját (egyedi) vízellátó rendszer vizének felhasználása, ivóvízként történő alkalmazása csak területileg illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv véleménye, engedélye alapján történhet. Az engedélyt, vélemény kérés előtt az egyedi vízellátó berendezés vizét az OTH (Országos Tisztiorvosi Hivatal) által feljogosított akkreditált laboratóriumban meg kell vizsgáltatni.

(3) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.

(4) Az ivóvizet szolgáló kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztántartani és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vízét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

Szennyvízzel kapcsolatos rendelkezések

23. §

(1) Tilos a szennyvizet kilocsolni illetve kiszivattyúzni közterületre, vagy magánterületre.

^[28](2) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A szennyvizet csak a 5/2014 (II.21.) rendeletben meghatározott szolgáltató (vállalkozó) szállíthatja, a rendeletben meghatározott feltételekkel. Ez vonatkozik az e rendelet 6. § (2) bekezdése szerint űrgödrös árnyékszékek tisztítására is.

^[29](3) Egyebekben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmével kapcsolatban, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.

V. FEJEZET

Zöldterületek fenntartása és kezelése

24. §

(1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) Kisüzemi mezőgazdasági területeken végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, „Vigyázat permetezve!” feliratot, a vegyszerrel történt permetezés és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát.

^[30](3) A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az Önkormányzat gondoskodik.

25. §

(1) Tilos a közterületen lévő fákról az ingatlantulajdonos engedélye nélkül - a növényi részek (virágok, levél, termés stb.) szedése, a fák megcsonkítása. Tilos az élő fára plakát kiragasztása és kiszegezése! Közterületen mérgező és allergén növények ültetése tilos! Az ilyen jellegű növények kivágásáról, kiirtásáról a közterületen a Képviselőtestület gondoskodik.

^[31](2) Tilos az élő fára plakát kiragasztása és kiszegezése! Közterületen mérgező és allergén növények ültetése tilos! Az ilyen jellegű növények kivágásáról, kiirtásáról a közterületen az Önkormányzat gondoskodik.

(3) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni.

^[32]26. §

(1) Tilos a fás szárú növények felületének – indokolatlan – megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása. A használó köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető részeinek (ágak), illetve származékainak (virágzat, termés, levél) összegyűjtéséről kivéve, ha a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.

(2) Közterületen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi. A jegyző fás szárú növény kivágására engedélyt csak abban az indokolt esetben ad, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el. A fakivágási engedélykérelem/bejelentés tartalmát a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A közterületen történt fás szárú növény kivágását követően azt 1 éven belül pótolni szükséges.

(3) Egyebekben az erdőről és az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet és a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

27. §

(1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető az OTÉK által meghatározott oldalon, a szomszédos telekhatáron a kerítést megépíteni és karbantartani.

^[33](3) Amennyiben a szomszédos ingatlanon az épület oldalhatárra épült, a kerítés mellé telepített növények vágását úgy kell elvégezni, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá, a tető fölé lombkoronájuk ne nyúljon be.

^[34](4) Sövény közvetlenül a kerítés mellé vagy helyett is telepíthető, de úgy kell gondozni, hogy ne nyúljon át a szomszédos ingatlanra.

^[35](5) Tilos árasztással locsolni a szomszédos épület magasságában lévő olyan növényeket, amelyek az ingatlan határától 2 méteren belül vannak.

A növényzet (ültetési) telepítési távolságra vonatkozó előírások

^[36]28. §

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) virág, szamóca, hagyma, egyéb kultúrnövény esetében 0,5 méter,

b) 1 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor (élő sövény) esetében 1,50 méter, az épülettől 2,0 méter,

c) Szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor, minden egyéb 2 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor (élő sövény, mogyoró, stb.), díszfa esetében 2,0 méter, az épülettől 3,0 méter,

d) 3 méternél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa esetében 2,50 méter, épülettől 4,0 méter,

e) 4 méternél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa esetében 3,50 méter, épülettől 5,0 méter,

f) Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 méternél magasabbra növő, terebélyes díszfa esetében 5,00 méter, épülettől 7,0 méter

g) cseresznyefa, továbbá az előzőekben fel nem sorolt egyéb gyümölcsfa, valamint nyár-, fűz-, akác-, és fenyőfa esetében 7,0 méter,

h) dió- és gesztenyefa esetében 8,00 méter.

A javasolt ültetési (telepítési) távolságok a várható, kifejlett növény magasságának a fele.

(2) Közterületen közmű létesítménybe (pl.árok) vagy közművezeték fölé, illetve alá e rendelet hatálya alá tartozó növény nem ültethető, kivéve ha a közművezeték biztonsági övezetét nem érinti és biztonságos működését, valamint karbantartását nem akadályozza.

(3) Közterületre elsősorban őshonos magyar fajtájú fákat (nem tájidegen) lehet ültetni.

(4) Közút mentén, a közút határától (gépjárműforgalomra alkalmas nyomvonalának határától) mért 2,0 méteres távolságon belül közlekedésbiztonsági okok miatt csak olyan növény telepíthető, mely a közlekedést és a közlekedés biztonságát nem zavarja. Zárt lombozatú növényzet (sövény, tuja) csak úgy telepíthető, hogy annak magassága a talajtól számítva a 0,70 métert nem éri el.

VI. FEJEZET

Zajvédelem szabályozásáról

^[37]29. §

(1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) 1. számú mellékletében meghatározott zaj- és rezgésvédelmi ügyekben első fokú hatóságként a jegyző jár el.

(2) Környezeti zajt előidéző üzemi (pl.: gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása) vagy szabadidős zajforrásra (pl.: vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, rendezvények) vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető köteles a jegyzőtől környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A zajkibocsátási határértékekről a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakba: Zajhatr.) alapján a környezetvédelmi hatóság dönt.

(3) Ha a hatóság megállapítja, hogy a zajforrás üzemeltetője a határértéket túllépte, akkor az üzemeltetőt intézkedési terv benyújtására kötelezi.

(4) Az üzemeltető a tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését 30 napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

(5) Az üzemeltetőt a jegyző a Zajr.-ben meghatározott zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság megfizetésére kötelezi ha a

a) a kibocsátási határértéket túllépi,

b) zaj, illetve rezgésterhelési határértéket túllépi,

c) hatósági határozatban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,

d) adatszolgáltatási, változás-bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.

^[38]30. §

(1) A település területén csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölhető, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a Zajhatr.-ben a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértékeknek.

(2) A kijelölésre szánt területre előzetesen zajtérképet kell készíteni, és előzetesen meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket.

^[39]31. §

Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

32. §

(1) A község belterületén tilos:

a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

b) erős zajjal járó ipari tevékenység,

^[40]c) zajt keltő (fűnyírás, kapálógéppel, traktorral végzett, fűrészgéppel végzett stb.) munkák végzése 22.00-6.00 óra között.

^[41](2) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj megengedett határértékeit az Zajhatr. 2. melléklet tartalmazza. A határértékeket minden üzemi létesítményre (a meglévőkre is) érvényesíteni kell.

^[42]33. §

VII. FEJEZET

Környezetvédelmi ellenőrzés

^[43]34. §

(1) Az önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi program létrehozásáról, az abban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint - de legalább 2 évente - felülvizsgálja.

(2) Az állampolgároknak joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a környezetvédelmi hatóság figyelmét erre felhívja. Az állampolgári részvétel gyakorolható:

a) személyesen vagy képviselő útján,

b) egyesületek révén,

c) önkormányzat útján.

(3) A környezetvédelmi bírság nem mentesít, a büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

hatályon kívül

(4) A pontosabb helyszín megjelölése érdekében, valamint a rossz házszámozásból eredő pereskedések elkerülése végett minden ingatlantulajdonos köteles a házszámot, illetve üres telek esetén a helyrajzi számot olvasható módon feltüntetni.

(5) A meglévő és a tervezett ipari vállalkozásokra, szolgáltatásokra vonatkozóan a környezetvédelmi hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Szabálysértési rendelkezések

^[44]35. §

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

36. §

A helyi környezetvédelmi rendeletet a helyi civil szervezetek bevonásával a település lakosságával, az itt gazdasági tevékenységet végző vállalkozókkal ismertetni kell.

Kisfüzes, 2004. június 27.

Menyhárt Imre                                                                                           Dr. Kadlott Csaba

  polgármester                                                                         jegyző