1.  § (1) E rendelet hatálya Egerbocs község közigazgatási területén a jogi és természetes személyekre – ideértve ezek társaságát is – terjed ki.

(2) Tilos a települési környezet, a közterületek, az utak, a járdák, patakok és övezeteik, az erdők, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű területek bármilyen módon való szennyezése. Nem számít szennyezésnek a – természetes és mesterséges (mű) – trágyázás. A köztisztaság megőrzésében az elvárhatóság szintjén mindeni köteles közreműködni.

2.  § (1) Az ingatlanok tisztántartásáról, a környezet rendjéről, a közterületek használatáról, az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, bérlő, haszonélvező, illetve megbízott) a továbbiakban: tulajdonos, a másnak használatában, bérletében lévő hely (területek) tisztántartásáról, a környezet rendjéről pedig a bérlő (használó) köteles gondoskodni. A tisztántartás fogalmába tartozik e rendelet szerint – értelemszerűen – a rovar és rágcsáló mentesség és mentesítés, továbbá a mentesség fenntartása is. A kötelezett személyének megállapításánál – az ellenkező bizonyításig – az ingatlan-nyilvántartási adatokat, ill. a szerződéseket kell figyelembe venni.

(2) A közcélú önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületek fenn- és tisztántartásáról a Képviselőtestület hivatali szerve, az Önkormányzat, a nem önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületek fenntartásáról a területek tulajdonosai (használói) kötelesek gondoskodni.

(3) Közterületnek minősül ezen önkormányzati rendelet alkalmazásában az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark, továbbá az építmények közhasználatára átadott részek).

10.  § (1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, alatta, vagy fölötte létesítményt elhelyezni, áthelyezni, vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának (megbízottjának) hozzájárulása alapján lehet.

(2) A közterület tulajdonosa (megbízottja) hozzájárulásában a munkálatok végzéséhez feltételeket állapíthat meg.

(3) Ha az építési és fenntartási munkákhoz, a közterület elfoglalásához közterület-használati, terület felhasználási, vagy építési engedély szükséges, az Önkormányzat köteles az engedélybe a közterület tulajdonosa hozzájárulásában meghatározott feltételeket elfogadni.

(4) A közterület igénybevétele iránti kérelemnek tartalmazni kell a kivitelező megnevezését, a munkakezdés időpontját, a munkavégzés időtartamát és célját, a kivitelező építésvezetőjének és az igénybe vett terület helyreállításáért felelős személynek a nevét.

11.  § (1) Közmű üzemzavarának elhárítása érdekében végzett bontás esetén a munkát az út kezelőjének haladéktalanul be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a helyszínrajzot, közölni kell a helyreállítás várható időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben leírt munkálatok végzése alatt a forgalom biztonságos megszervezéséről a közmű fenntartója köteles gondoskodni.

12.  § (1) Az eltérő használat során megbontott közterület (burkolat, füves, virágos terület stb.) helyreállítását annak kell elvégezni (elvégeztetni), akinek érdekében a felbontás történt. Szilárd burkolattal ellátott közterület megbontása esetén a helyreállítási kötelezettség, amennyiben a bontás meghaladja felület 30%-át a teljes kopóréteg helyreállítására, ha a 60%-át is meghaladja a teljes újjáépítésre is kiterjed.

(2) Útburkolatot csak útépítésben megfelelő felkészültséggel rendelkező vállalat készíthet, javíthat, illetve állíthat helyre. A helyreállítást végző megnevezését az engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni.

13.  § (1) Ha közcélú zöldterületen – engedélyezett igénybevétel folytán - a területen lévő növényzet elpusztul, az engedélyes köteles a helyreállítás költségét megtéríteni. Az engedélyben meg kell határozni a helyreállítás várható összegét.

(2) Ha a zöldterület 70%-a igénybevételre kerül, engedélyes köteles a teljes parkfelület helyreállítási költségét megtéríteni.

(3) Közcélú zöldterületen tilos

14.  § (1) Építkezés, bontás, tatarozás helyét, a felvonulási területet szükség esetén a környező területtől községképi szempontból elfogadható – esztétikus – kerítéssel kell elhatárolni.

(2) Az építési területen az organizációs (építésszervezési) tervekben foglaltak betartásáért a kivitelező építésvezetők a felelősek.

15.  § (1) A tisztántartási kötelezettség kiterjed a magántulajdonban lévő ingatlanon túlmenően a község bel- és külterületén működő üzemek, telephelyek, vállalkozások, szövetkezetek, továbbá minden intézményi terület belső rendjének kialakítására és tisztaságának folyamatos megőrzésére, az ingatlanok közvetlen – kerítésen kívüli – környezetének állandó tisztántartására, a telekhatár előtt, mellett húzódó közterületek, járdák tisztántartására, hó- és síkosságmentesítésére.

16.  § (1) Az ingatlanok mentén lévő járdaszakaszok, ill. a gyalogos közlekedésre szolgáló gyalogutak tisztántartási, hó- és síkosságmentesítési kötelezettsége az ingatlan használójának a feladata. Ez a kötelezettség a bekerített, vagy be nem kerített üres használaton kívül álló ingatlanokra is kiterjed.

(2) Az Önkormányzat községképi okokból elrendelheti nem közterületnek minősülő ingatlanok rendbetartását, helyreállítását is.

(3) Az ingatlan használója köteles az ingatlan határvonalától – minkét oldalon – a szomszédos ingatlan határvonaláig, ill. falsíkjáig terjedő területsáv fele részét tisztán tartani. Ez a tisztántartási kötelezettség kiterjed a területsávba eső járdára, zöldterületre, árokra is, a közút szegélyéig. Az ingatlan használója a területsávba eső közforgalmú járdák, lépcsők hóeltakarításáról, síkosságmentesítéséről is köteles gondoskodni.

17.  § (1) Azokon a területeken, ahol szilárd burkolatú járda nincs kiépítve, az ingatlan használója a kitaposott gyalogutat teljes mértékben, más esetekben a telekhatártól mért 1,5 m szélességben köteles olyan állapotban tartani, amely a biztonságos gyalogos közlekedést lehetővé teszi.

(2) A használó a járdaszakasz melletti folyókának és csatornanyílásnak hótól, jégtől és a lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról köteles gondoskodni.

(3) Gondozatlan járdaterület tisztántartását, hótól való megtisztítását az Önkormányzat használójának költségére elrendelheti. Ez nem mentesíti a kötelezettet a szabálysértési eljárástól.

18.  § (1) A használó köteles a telek utcai határától eső közterületből tisztán tartani a burkolatlan utat, annak középvonaláig, továbbá a telke előtti burkolatlan árkot, folyókát a telkére vezető jármű, vagy gyalogbejárót.

(2) Az építési területek tisztántartásáért az építési tevékenységből adódó szennyeződés eltávolításáért a munkaterület átadását követően a felvonulási létesítmények eltávolításáig, ill. a kivitelezés befejezéséig a mindenkori kivitelezés befejezéséi a mindenkori kivitelező a felelős.

19.  § (1) Tilos közterületen gépjárművek védősátrainak elhelyezése, ha azok szerkezetileg a gépjárművel nincsenek összeépítve. Nem vonatkozik a tilalom azokra védősátrakra, amelyek szerkezetileg a gépjárművel, ill. annak tetőcsomagtartójával összeépítettek.

(2) A közterületen elhelyezett védősátrakat a tulajdonos költségére el lehet távolítani.

20.  § Pavilonok elhelyezéséhez közterület-használati és építési engedély szükséges az alábbi feltételekkel:

21.  § (1) Anyag- és szemétszállításnál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék, és a szállítási útvonalon a szállítmányokból semmi ne szóródjék ki. Könnyen kiszóródó anyag (homok, beton, szén, sóder stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a kiszóródás megakadályozása biztosított.

(2) Ha a szállítmány fel-, vagy lerakásánál, szállításánál köz-, vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles az azonnal megszüntetni. E szabályokat a „sárfelhordás”-ra is alkalmazni kell.

(3) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környékét 5 m-es körzetben állandóan tisztántartani, az árusításból származó hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról saját költségükön gondoskodni.

(4) Közterületen üres göngyöleg csak külön engedéllyel tárolható.

(5) Tilos a szeméttároló edényekben kutatni, annak tartalmát a közterületre szórni.

(6) Szórakozóhelyek, vendéglátó ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt az üzemeltető – használó – köteles tisztántartani tekintet nélkül arra, hogy a szemét üzleti tevékenységből keletkezett-e. A helységek felmosásából eredő szennyvizet, szemetet a közterületre csapadékvíz elvező árokba kiönteni, vagy seperni tilos.

(7) Járdát, úttestet, parkterületet és egyéb közterületet vizelettel, emberi, vagy állati ürülékkel szennyezni, vagy ilyen anyagot csapadékvíz elvezető árokba önteni tilos. Az elcsurgatott szennyvizet köz- és magánterületen el kell takarítani, helyét fertőtleníteni kell. E kötelezettségek a megrendelőt terhelik.

(8) Közterületen elhelyezett papír- és hulladékgyűjtő tartályok beszerzéséről, elhelyezéséről, ürítéséről, karbantartásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(9) Közterületen gépjárművet mosni, a közterületet olajjal szennyezni tilos.

22.  § (1) A háztartási szemét fogalmát a köztisztasági és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM. sz. együttes rendelet és az ezt módosító 4/1988. (VII. 22.) ÉVM. sz. rendelet a következőképpen határozza meg: „Háztartási hulladék (szemét) a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helységekben valamint a lakók közös használatára szolgáló helységekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget, kisebb méretű bútordarabot), továbbá a kisebb méretű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg az önkormányzati rendeletben meghatározott, szokásosnak minősülő mennyiséget.

(2) A háztartási szemét szokásos mennyisége lakásonként napi 10 kg, ha az a rendszeresített tárolóedényben elhelyezhető.

(3) Az (1) bekezdésben említett helyiségekben (területeken) keletkezett szemét közül nem minősül háztartási hulladéknak az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, hó, sár, épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá a folyékony, a tűz, vagy robbanásveszélyes, a mérgező, illetve fertőző anyag, a kerti művelés során keletkezett hulladék, a falomb, a nagyobb méretű használt tárgy, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék.

23.  § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a hulladékgyűjtő tartály beszerzéséről, meglétéről, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, illetve üríttetéséről, karbantartásáról, javításáról, pótlásáról.

(2) A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területeken lévő ingatlanokon keletkező háztartási szemét elszállításáról a köztisztasági tevékenységgel megbízott üzem gondoskodik. A szállítás igénybevétele és a díjfizetés kötelező. A rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területeken keletkezett háztartási szemetet a tulajdonos saját költségén köteles a kijelölt szeméttelepre elszállítani.

(3) A szemétfuvarozó jármű kezelőszemélyzete a szemetet elszállítás céljából az ingatlan bejárata előtti közúton, ahol ez nem lehetséges, a legközelebbi alkalmas helyen veszi át. Az átvétel alkalmával szennyeződött közterületet a kezelőszemélyzet köteles megtisztítani és az üres hulladékgyűjtő tartályt, forgalmat nem zavaró módon elhelyezni, majd azt a tulajdonos köteles telkére szállítani.

24.  § (1) A háztartási szemét rendszeres szállításának megszervezéséről a Képviselő-testület gondoskodik.

(2) A szemétszállítás rendjét a szállító köteles szállítási tervben megállapítani és arról az érdekelteket értesíteni.

(3) A szemetet tilos felhalmozni, azt a megadott szállítási napon elszállítás céljából a szállító rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Szállító által történő szemét elszállítása szabványosított kukatartály felhasználásával történik. A szemét elszállítását végző személyzet csak az ilyen tartályban elhelyezett szemetet köteles átvenni és elszállítani.

25.  § (1) A szemétgyűjtő tartályba nem szabad mérgező, robbanó, folyékony, égő, parázsló vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szemétszállítással foglalkozó dolgozók testi épségét, a gépkocsi műszaki berendezéseiben rongálódást idézhet elő, vagy a lerakó helyet mérgezi.

(2) Ha a tartály olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött, vagy befagyott, vagy ha a tartályban lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tartályt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt szemetet kiüríteni és a tartályt használhatóvá tenni.

(3) Ha a szállítást végző dolgozók az észlelik, hogy a tartályban olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amely nem minősül háztartási szemétnek, annak elszállítását megtagadhatják.

26.  § (1) A szállítást végző dolgozók kötelesek a szemétgyűjtő tartályokat az elszállítás során fokozott gondossággal kezelni, ürítéskor a tartályok környékének tisztaságát megőrizni. A gondatlan és szándékos károkozásért a szállító anyagilag felelős.

(2) A szemétgyűjtő tartályokat közterületen tárolni tilos, kivéve azokat a műszakilag indokolt eseteket, amikor a használó kérelmére az Önkormányzat engedélyt ad. A szemétgyűjtő tartályokat az ingatlan területén belül – nyáron lehetőleg árnyékban – úgy kell elhelyezni, hogy az egészségügyi követelményeknek megfeleljen, a közlekedést ne akadályozza, az esetleges bűz ne zavaron.

(3) Közterületen elhelyezett szemétgyűjtő tartályok tárolóhelyét – külön engedély alapján – használó köteles szilárd burkolattal ellátni és a tartályok magasságát meghaladó élősövénnyel körbevenni.

27.  § (1) A szemétszállítás kötelezően igénybe veendő közüzemi szolgáltatás.

(2) A lakásokban használhatatlanná vált nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb felesleges ingóság (lim-lom) elszállítását a szállító évenként két alkalommal elvégzi. A gyűjtés helyéről és idejéről a szállító a lakosságot köteles tájékoztatni. A feleslegessé vált ingóságot a gyűjtés helyén, a gyűjtés megkezdését 24 órával megelőzően lehet kihelyezni.

(3) A teljesen száraz kerti hulladékot – magánterületen is – keddi és csütörtöki napokon lehet elégetni.

28.  § (1) Szennyvíziszapnak, fekáliának trágyázásra való felhasználására az alábbi rendelkezése az irányadók:

29.  § Illegális szemétlerakás szabálysértésnek minősül. Illegális szemétlerakás elkövetése esetén a szabálysértő 50.000 Ft-tól 300.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

30.  § Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi, a szabálysértésekről szóló többször módosított 1999. évi LXIX. tv. 1 §-a, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján szabálysértést követi el, vagy ha ezek szerint nem minősíthető és a cselekmény (mulasztás) súlyosabban nem minősül, önkormányzati rendeletbe ütköző szabálysértés követ el és 10.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható (kivéve illegális szemétlerakás). A Önkormányzat részéről eljáró köztisztviselő helyszínbírságot is alkalmazhat.

30.  § (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a közterületek tisztántartásáról, a települési szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról szóló 11/1995. (XI. 24.) rendelet.

(2) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon történik.