Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2020. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2020. 12. 17- 2025. 03. 28Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2020. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól1
[1a] Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 108/C. §-ában, 109. § (4) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Egerbocs Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyonra, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójára és a vagyon használójára terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra és irányítása alatt működő költségvetési szervre, az Egerbocsi Iciri-Piciri Óvodára terjed ki.
II. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályai
2. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon forgalomképesség szempontjából forgalomképtelen törzsvagyonból és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon a 2011. évi CXCVI. törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonelem.
(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé vagyonelemet nem minősít.
(5) Korlátozottan forgalomképes vagyonba tartoznak azon vagyonelemek, amelyek nem képezik a forgalomképtelen törzsvagyon és az üzleti vagyon részét.
(6) Az üzleti vagyonba forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
3. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) az önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok,
c) az önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezései alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
d) a köztemetők.
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó – kötelező, vagy vállalt önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló - vagyontárgyak:
a) nevelési, oktatási és művelődési intézmények ingatlanjai: óvodák, művelődési ház,
b) sportlétesítmények: sportpályák.
4. § A törzsvagyonba nem tartozó vagyonelemek az üzleti vagyon körébe tartoznak.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
5. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza. Az önkormányzati ingatlanvagyon törzsvagyonba, illetve üzleti vagyonba történő besorolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A nyilvántartás vezetése az ASP-Ingatlanvagyon-kataszterben történik.
(2) Az Önkormányzat és a hozzátartozó intézmény vagyonát az ASPGAZD rendszer gazdálkodási szakrendszerének tárgyi eszközöket, készleteket és beruházásokat nyilvántartó moduljában, a KATI modulban történik.
(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján az Önkormányzat tulajdonába került ingó vagyont eszközcsoportonként kell nyilvántartani.
6. § (1) Az értékvesztésre, terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó hatáskört az Önkormányzat és a hozzá tartozó intézmény esetében a Jegyző gyakorolja.
(2) Az eszközöket kivéve az immateriális javak, a követelések (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a banki számlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett portfolió – keretében vagy vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerializált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a mennyiségi felvétellel történő leltározást a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatban meghatározott módon három évenként kell kötelezően végrehajtani.
(4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv saját döntése alapján a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatban meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább öt évente leltározza.
(5) A Képviselő-testület részére évente a zárszámadáshoz csatolni kell az Önkormányzat vagyonkimutatását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti bontásban.
7. § A körülmények változása, valamint új adatok, tények, információk felmerülése esetén a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyait bármikor átminősítheti.
8. § Az Önkormányzat vagyona az állami tulajdon további rendezésével, jogszabályban meghatározottak szerint módosulhat. Az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyakkal a vagyon-nyilvántartást ki kell egészíteni.
4. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása
9. § A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület és átruházott hatáskörben a Polgármester, a Jegyző, valamint az intézmény vezetője gyakorolják.
10. § (1) Az Önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése a közszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges tárgyi és anyagi feltételek biztosítása.
(2) A közszolgáltatást biztosító intézmények részére e feladat ellátásához szükséges vagyont biztosítani kell.
11. § Jelen rendelettel forgalomképtelennek minősített törzsvagyon nem idegeníthető el, azt apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni nem lehet.
12. § Az Önkormányzat a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyait elidegenítheti, térítésmentesen átruházhatja, bérbe, használatba adhatja és megterhelheti.
13. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül, mind a korlátozottan forgalomképes, mind az üzleti vagyont érintően:
a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, elidegenítése,
c) elővásárlási jogról történő lemondás,
d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedésének értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
h) gazdasági társaság alapítása,
i) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
j) a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak tekintetében a 10 évet meghaladó bérbeadás, használatba adás és haszonbérlet,
k) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői, illetve használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, valamint a követelés mérséklése, elengedése
l) az önkormányzati tulajdon üzemeltetésre történő átadása – az intézmények vagyonnyilvántartásában szereplő vagyontárgyakat kivéve.
(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az Önkormányzat és szerve, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) 500.000,- Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b) 500.000,- Ft feletti vagyontárgy (kivéve ingatlan) értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás, jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) ingatlan adás-vétel értékhatártól függetlenül.
(4) Az Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik
a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése.
(5) A vagyonkezelő szervezet (intézmény) vezetőjének hatáskörébe tartozik a Képviselő-testület jóváhagyásával
a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
b) a használatában, kezelésében lévő, 300.000,- Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.
(6) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni – a Képviselő-testület véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket,
d) 500.000,- Ft alatti vagyontárgy vásárlása,
d) 500.000,- Ft alatti vagyontárgy (kivéve ingatlan) értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése.
5. A vagyonkezelői jog ellenértéke, az ingyenes átengedés
14. § (1) Az Önkormányzat vagyonára alapított vagyonkezelői szerződés a magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivételeket kivéve, kizárólag visszterhes szerződéssel alapítható.
(2) Visszterhes szerződésnek minősül a pénzbeli ellenérték fejében és a rendes gazdálkodás körét meghaladó a vagyon értékét növelő beruházás létesítésének kötelezettségével kötött szerződés.
(3) A vagyonkezelői jog ellenértékét a piaci körülmények, a vagyon összetétele, jellege, alapján kell meghatározni.
(4) Az Önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
6. A vagyonkezelői jog gyakorlása
15. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői joga a vagyonkezelésre vonatkozó szerződés megkötésén alapul, ingatlanok esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre.
(2) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzése a vagyonkezelő kötelezettsége.
(3) A vagyonkezelőt a vagyonkezelés során megilleti a vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében, a vagyon birtoklása, rendeltetésszerű használat, hasznainak szedése.
(4) A vagyonkezelő nem jogosult a vagyonkezelésre átadott vagyon harmadik személy részére történő átadására, a vagyon megterhelésére, fedezetbe, zálogba adására.
(5) A vagyonkezelő köteles az átadott vagyon rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról gondoskodni, a rendes gazdálkodás körébe tartozó karbantartást, felújítást elvégezni.
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésre átadott vagyon tekintetében felel a használattal együtt járó károk bekövetkezéséért, amennyiben a bekövetkezett kár megtérítésére mást nem kötelezhető, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy általában elvárható.
7. A vagyonkezelés ellenőrzése
16. § (1) Az Önkormányzat, mint a vagyon tulajdonosa jogosult ellenőrizni a vagyonkezelésre átadott vagyon vagyonkezelőjénél, a vagyonkezelés szabályszerűségét, gazdaságosságát, célszerűségét.
(2) Az Önkormányzat részéről ellenőrzést végző jogosult:
a) az ellenőrzést akár előzetes értesítés nélkül megkezdeni,
b) az ellenőrzött vagyont megtekinteni,
c) a vagyonkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, dokumentumokat, iratokat megtekinteni, azokról másolatot kérni, feljegyzést készíteni,
d) az ellenőrzés során felvilágosítást, tájékoztatást, nyilatkozatot kérni,
e) a vagyont ellenőrző leltár keretében leltározni.
(3) Az ellenőrzést végző személyt a jegyző jelöli ki.
(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelés ellenőrzésében részt venni.
8. Az intézmény vagyonhasznosítása
17. § (1) Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények a feladatellátás céljára rendelkezésükre bocsátott törzsvagyon felett használati jogot gyakorolnak.
(2) Az önkormányzati intézményt a vagyonkimutatásukban szereplő vagyontárgyak vonatkozásában megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal.
(3) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az intézmény tulajdonában lévő és használatába adott vagyontárgyakat nem hasznosíthatja.
18. § Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. Ezen vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmény használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik
9. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
19. § (1) Az önkormányzati vagyont 1.000.000,-Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
(2) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(3) Az Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést.
(4) Az 5.000.000,-Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.
(6) Nem kell meghirdetni az önkormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadását, használati jogának átadását, ha az önkormányzati fenntartású intézmény az általa használt ingatlant alkalomszerűen, maximum egy heti időtartamra adja bérbe, engedi át használati jogát és a bérbeadás, használati jog nem veszélyezteti az intézmény közfeladat ellátását.
10. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
20. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a névérték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
11. Gazdasági társaságban való részvétel
21. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, vagyonát a gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(2) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az Önkormányzat, több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
(3) Az Önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, melyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét. Az Önkormányzat vállalkozása, valamint ingatlanvagyonnal történő rendelkezése nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását.
22. § A kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági, közhasznú társaságban a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
12. A felajánlott vagyon elfogadása
23. § (1) Ingatlanvagyonról kizárólag az Önkormányzat javára lehet lemondani.
(2) Az Önkormányzat részére ingatlanvagyon felajánlásának elfogadásához értéktől függetlenül a Képviselő-testület döntése szükséges.
13. Eljárás a tulajdonos képviseletében
24. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a hatáskör címzettje, illetve az általa megbízott személy gyakorolja.
III. Záró rendelkezések
25. § (1) A rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba
Az önkormányzati rendeletet az Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 13. §-a hatályon kívül helyezte 2025. március 29. napjával.