Bükkszentmárton Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §.

(1) E rendelet hatálya Bükkszentmárton teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Bükkszentmárton Helyi Építési Szabályzata előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

Szabályozási elemek

2. §.

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

a) A beépítésre szánt terület határvonala

b) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa

c) Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság

d) Az övezeti határ

e) A területfelhasználási és övezeti besorolás

f) Övezeti előírások, ezen belül

• Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése
  
• A beépítés feltételei
• A beépítési mód
  
• A legnagyobb beépítettség mértéke
  
• A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza
  
• A telken belüli zöldterület minimális mérete

g) Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete

h) A területre, az építményekre, a természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások

i) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint az építési hely, - ha azt az övezeti előírás meghatározza

j) A kötelező építési vonal, - ha azt az övezeti előírás meghatározza

k) A közművesítés minimális előírásai

l) A terepszint alatti építmények előírásai

m) A környezetvédelmi előírások

3) A Szabályozási Terv irányadó elemei:

a) Az azonos építési övezeten belüli telekhatárok, és a telekhatár változásai, ha azok az övezeti előírás feltételeit kielégítik.

4) A kötelező szabályozási elemek, illetőleg a településszerkezet kialakítását érintő változások módosítása csak a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a HÉSZ egyidejű módosításával változtatható.

5) A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet.

6) Az irányadó szabályozási elemek módosítása a településrendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás után az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül. A kötelező szabályozási vonalat vagy az övezet határvonalát nem érintő telekhatárok megváltoztatásához a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

Az igazgatási terület

3. §.

(1) A település igazgatási területének határa a Belterület Szabályozási Terve szerint kerül megállapításra.

(2) A település az igazgatási határt nem módosítja.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

4. §.

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Belterület Szabályozási Terve (1. sz. melléklet) határozza meg.

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

5. §.

(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfel-használási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Külterület Szabályozási Terve (2. sz. melléklet) határozza meg.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

6. §.

(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a 3. számú melléklet  szerinti sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.

(3) Ha a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés lakóterület kialakítása érdekében történik, a lejegyzést az ingatlan tulajdonosainak kell kérelmeznie.

(4) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.

(5) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

(6) A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv.22 § (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.

(7) A településrendezési kötelezettségnek a tulajdonostól elvárható mértéken túli teljesítéséhez - a beépítésre vonatkozó kötelezettség kivételével – az önkormányzat a képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott mértékben hozzájárul.

(8) A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzat az Étv. 29. § (2) bekezdés szerint köteles eljárni.

(9) Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

(10) Helyi védelemben részesített épületek, objektumok, középületek, közterületi épületek-építmények, 150 m² bruttó összterület fölötti épületek vázlatterveit főépítészi szakvéleményezésre be kell nyújtani a mindenkor illetékes települési főépítészhez. (Ez a rendelet-alkotás idején Bélapátfalva város főépítésze.) A szakvéleményben kötelezően előírt elvárásokat be kell tartani. Jogorvoslatért a területi főépítész vezette Területi Tervtanácshoz lehet fordulni.

A telekalakítás szabályai

7. §.

(1) A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás közútról ill. magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett jelen előírás, a Szabályozási Tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelessége – zártsorú beépítés kivételével - legalább 16,0 m.

(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) Nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki, beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.

(5) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

A telkek beépítésének feltételei

8. §.

(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A beépítésre szánt területen az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő ingatlan esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a telek beépítésére, az építészeti és településképi követelmények tisztázására vonatkozó, összesített tartalmú elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni, és elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az elvi építési engedélyben az adott ingatlant a szükséges feltételek megléte és betartása mellett építési telekké kell nyilvánítani. A beépítési feltételeknek meg nem felelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területként használható fel.

(3) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket, - csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(4) Beépítésre szánt területen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet.

(5) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

(6) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(7) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az OTÉK 32. § szerinti építmények elhelyezhetők.

(8) A beépítésre nem szánt területeken építési tevékenység az építéshatósági eljárások szabályai szerint az Étv. 19. § (2) bekezdés 1./-f./ pontjainak együttes betartásával engedélyezhető.

Építéshatósági eljárások

9. §.

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:

a) Építmények külső helyreállítása, homlokzat színezése.

b) Az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó és tető homlokzati felületein minden hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla és egyéb reklámfelület elhelyezése. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

c) Minden 200 m² területet meghaladó térburkolat.

d) Kerítésépítés. Műemléki környezetben oldal és hátsókerti kerítés is.

(2) Az építési engedély kérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell:

a) A műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.

b) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében műemlékek és a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében olyan felmérési tervdokumentációt, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítását kell előírni, vagy ahhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

3) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a Képviselőtestület által jóváhagyott közterület rendezési terv tartalmazza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.

4) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.

5) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

6) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.

7) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra. Az illeszkedést a főépítésszel egyeztetni szükséges.

8) Az újonnan kialakítandó vagy tömbfeltárásokkal bővülő összefüggő lakó- és településközponti vegyes különleges és gazdasági területek esetében meglévő lakótelepek rehabilitációja során (beleértve a lakótelepeken vagy környezetükben lévő garázstelkek kialakítását is), továbbá lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000 (XI.08.) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki. A telekalakítások és telekosztások csak a Szabályozási Tervnek és a HÉSZ-nek megfelelően végezhetők.

9) A település közigazgatási területén három felszínmozgásos területet (a belterülettől északra, nyugatra, Rákóczi u.) tart nyílván a Magyar Geológiai Szolgálat. A csúszásveszélyes területen történő beépítés esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai dokumentációt is kell tartalmaznia.

10) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

11) 10 cm törzsátmérő fölötti fák kivágását csak engedéllyel lehet végrehajtani. Engedélyt csak a kérelmező által is aláírt megállapodás megkötése után lehet kiadni, amely tartalmazza a kivágandó fa pótlására ültetendő fák darabszámát, helyét, faját és törzsátmérőjét, határidő megjelölésével. A határidő leteltével a hatóság ellenőrizni köteles és a telepítés elmulasztása esetében a megállapodásban szereplő büntetést kiszabni köteles. Ugyancsak köteles kiszabni a büntetést engedély nélküli fakivágás esetében.

12) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

13) Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabály (hatályos: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM közös rendelete) által meghatározott módon kell eljárni,

III. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

10. §.

(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

3) A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

4) Új beruházások engedélyezésénél, amennyiben az tömb méretű, és a beépítésre szánt terület pedig meghaladja az 1 ha-t, akkor is környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges, ha azt egyéb jogszabály nem írja elő.

A föld védelme

11. §.

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelezettsége.

(2) A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról.

(3) A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.

(4) Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.

(6) Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.

(7) A szántóterületeken a felszín alatti vizek, így a talajvíz védelme érdekében is kiemelt jelentőségű feladat a nitrogén alapú műtrágyák használatának mellőzése. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmére vonatkozó érvényes jogszabály előírásaink megfelelő „jó mezőgazdasági gyakorlatot” kell folytatni a mezőgazdasági területeken.

(8) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető

(9) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

(10) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

A vizek védelme

12. §.

(1) Bükkszentmárton „I.” Különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területek közé tartozik, illetve a települések szennyeződés érzékenységi besorolásában  „A” fokozottan érzékeny területek közé sorolt.

(2) A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(3) Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni.

(4) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.

(5) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg.

(6) Az élővizek partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági épület nem bővíthető.

(7) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a vízfolyás és csatorna medrekben, és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

(8) Szennyvizek szivárgása elleni védelem előírásait a HÉSZ 19. §-a tartalmazza.

A felszíni vizek szabályozása

13. §

(1) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A partok védelmét lehetőleg mérnökbiológia módszerek (rőzse- és dorongművek) alkalmazásával kell megerősíteni.

(2) A mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén ár- és belvízvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a felvonulási területre, még időszakosan sem foglalhatják el a vízfolyások medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket).

(3) Külterületen a parti sávban (folyók és patakok mentén: 6 méterig, csatornák esetében a vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított legfeljebb 3-3 méterig, tavak esetében pedig általában 3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(4) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, nádas művelési ág létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(5) A vízfolyások-csapadékvízelvezető árkok medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni, vagy kaszáltatni.

Vízfolyások védősávja

14. §

(1) Az övezet kiterjedése: Külterületen a felszíni vizek partvonalától számított 50 m, belterületen 10 m széles védőterület.

(2) Az övezetben kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható.

(3) Az övezetben gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

(4) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni

A levegőtisztaság védelme

15. §.

(1) A környezetvédelmi hatóság a levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technika alapján, a jogszabályban, illetőleg az egyedi hatósági eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapít meg.

(2) A település területén kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

(3) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján.

(4) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén figyelemébe kell venni a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet védőtávolságokra vonatkozó előírásait.

(5) Lakóterületen nem engedélyezhető olyan ipari, kereskedelmi kisvállalkozás amelyzavaró hatással lehet a lakókörnyezetre.

(6) A kibocsátási határértékek túllépése, vagy a levegő-tisztaságvédelmi követelményeknek a környezet állapotát veszélyeztető be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, melynek mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy betilthatja, és a hatósági intézkedéséről a települési önkormányzatot is értesíti.

(7) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt a vonatkozó rendeletben felsorolt tevékenységek esetén környezeti hatástanulmány készítendő. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

(8) Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő be-rendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más vízi növények égetése, továbbá a nem védett területeken tarlóégetés csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges.

(9) Bükkszentmárton a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet értelmében „10. – Az ország többi területe” zónába tartozik.  Ennek megfelelően az alábbi légszennyező anyagokkal szemben fenn kell tartani az adott zónára a 14/2001 (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket:

Zaj és rezgés elleni védelem

16. §.

(1) A település belterületének zaj és rezgés elleni védelme érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(2) A zajterhelési határértéket általános érvényűen a 8/2002. (I. 23.) EüM sz. rendelet mellékletei tartalmazzák. A területre a hivatkozott rendelet mellékletének előírásait kell alkalmazni (nappal 55 dB, éjszaka 45 dB határértékek érvényesítendők).

(3) Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő, amennyiben a lakóterületen kerül elhelyezésre.

(4) A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.

(5) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetve rezgésterhelési határ-értéket." Ezen határértékeket a 8/2002. (I. 23.)  EüM rendelet mellékletei tartalmazzák.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

Kommunális hulladék kezelése

17. §.

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását; a közterületek tisztántartását, takarítását, hulladék- és gyommentesítését önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) A település területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak zárt edényzetben tárolható.

(3) A településen be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, ki kell alakítani a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, melyek helyét a települési környezetvédelmi programba kell kijelölni.

(4) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

(5) A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor a (a 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet alapján) alábbi követelményeknek kell eleget tenni:

a) szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni;

b) elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre;

c) a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;

d) a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.

(6) A gyűjtősziget:

a) közterület-használati engedély birtokában létesíthető.

b) akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított.

(7) A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartásba kell venni.

(8) A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

(9) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép védelme érdekében növényzettel, palánkkal, illetve egyéb mobil építménnyel takarni szükséges.

Veszélyes hulladék kezelése

18. §

(1) A település területén végzett tevékenységek során képződő a vonatkozó rendelet szerinti veszélyes hulladékokat el különítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló vonatkozó rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(2) A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig.

(3) A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.

(4) A veszélyes hulladék termelője - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles legalább 3 évre szóló, a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni.

Folyékony hulladék kezelése

19. §

(1) A településen a szennyvizek szikkasztása, vízzáró gyűjtőmedencében történő tárolása és gyűjtése, új vízzáró szennyvízgyűjtő létesítése tilos.

(2) A kiépített szennyvízcsatorna-hálózatra való rácsatlakozást minden belterületi ingatlanon végre kell hajtani.

(3) Amennyiben  egy ingatlanon  nincs lehetőség a közműves szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozásra, illetve az gazdaságosan nem valósítható meg, abban az esetben hatóságilag engedélyezett , korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz  ártalmatlanítására.

(4) Külön jogszabály szerint (174/2003 (X.28.) és 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható településrészek területén (külterületi beépítésre szánt területeken, gazdasági területeken), ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni.

a) Egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály (2000 évi XLIII. Trv., 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet) szerint kell végezni

b) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó,

c) Szakszerű egyedi szennyvízkezelés: az ingatlanokon épülő egyedi szennyvízkezelő létesítmények megvalósításának, valamint működtetésének szervezett és rendszeresen ellenőrzött módon, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében történő biztosítása, különös tekintettel a meglévő létesítmények műszaki felülvizsgálatára, felszámolására, az új létesítmények tervezésére, kivitelezésére, az üzemeltetésre, a karbantartásra, a felújításra, a nyilvántartásra, továbbá a használattal összefüggő szakvélemény készítésre, a szerződéskötésre, adatszolgáltatásra, díjbeszedésre.

IV. FEJEZET

A TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

20. §.

(1) Bükkszentmárton területét országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület nem érinti.

(2) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

(3) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

(4) A környezeti hatásvizsgálatról szóló korm. rendelet értelmében a szélerőmű 2MW összteljesítménytől, védett természeti területeken 200 kW összteljesítménytől környezetvédelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül. Szélerőműtorony építése építési engedélyköteles tevékenység.

Természetvédelmi övezetek

Természeti területek

21. §.

(1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak az illetékes Környezetvédelmi, Tájvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(2) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Környezetvédelmi, Tájvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egyetértése esetén.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természetközeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a illetékes Környezetvédelmi, Tájvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés.

(5) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Környezetvédelmi, Tájvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gondoskodik.

(6) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Ökológiai hálózat elemeinek övezete

22. §

(1) Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.

(2) Az ökológiai hálózat magába foglalja a védett természeti értékeket és a természeti területeket.

(3) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(4) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

Települési zöldfelületek, növényállomány védelme

23. §.

(1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(4) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(5) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.

(6) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

(7) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t.

(8) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(9) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.

(10) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.

(11) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

(12) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.

(13) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

V. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

24. §.

(1) A rendelet hatálya kiterjed a település egyedi építményeire és műszaki létesítményeire és azok környezetére.

(2) A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől el-térő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

Építészeti értékvédelem

Országos védelem

25. §.

(1) A település területén fekvő, országos védelemben részesülő objektumok ill. területek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eljárására vonatkozó szabályokat a 2001. évi LXIV. Törvény és a 16/2001. (X.18.) NKÖK rendelet tartalmazza.

(3) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályok szerint építésügyi hatóságként jár el:

a) a műemlékeken, valamint a műemlékek telkein végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles,

b) a műemléki ingatlant érintő területhasznosítási és telekalakítási ügyekben.

(4) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályok szerint szakhatóságként jár el:

a) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, és

b) a műemléki jelentőségű területeken történő mindennemű építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles.

Helyi védelem

26. §

(1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.

(4) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

Helyi területi védelem

27. §

(1) A helyi védelmi terület a település olyan összefüggő része, amely a településszerkezet és a beépítési mód történeti folytonosságát képviseli ill. ahol az ott álló épületek településképileg egységes együttest alkotnak.

(2) A védett területen levő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon célszerű fenntartani, illetőleg kialakítani.  Az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében levő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve célszerű meghatározni.

(4) A védett területen a településre jellemző hagyományos lakóépület ill. melléképület formák megtartására és továbbéltetésére kell törekedni.

(5) Bükkszentmárton teljes igazgatási területén az összefüggő információt hordozó 1 m² méretet meghaladó cégér, reklám és hirdetőtábla, valamint az önálló közterületi építmények (óra, zászlórúd, szobor stb.) elhelyezése csak hatósági engedélyek alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezésen, választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezések szerint. A reklámhordozók csak 2,0 m-nél nem magasabb kialakítással helyezhetők el.

(6) A településen maximálisan két darab óriásplakát létesíthető, a Bélapátfalva illetve Balaton felől bevezető út mentén, egyedi tervek alapján, csak a települést magát és programjait hirdető tematikával.

(7) A hatósági engedély iránti kérelméhez csatolni kell:

a) a környezetet is bemutató helyszíni fotót,

b) a tervezett objektum elhelyezését követő látványtervet,

c) a  műszaki paramétereket tartalmazó leírást,

d) hivatalos helyszínrajzot,

e) tulajdonosi hozzájárulást.

Védett közterületek

28. §

A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

a) A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

b) A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

c) A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

d) A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

Régészeti örökség védelme

29. §.

(1) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.

(2) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapot-romlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák meg-indítása előtt a megyeileg illetékes múzeumnak be kell jelenteni.

(4) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

(5) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó törvények és kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.

VI. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

30. §.

A területre vonatkozó általános előírások

(1) Bükkszentmárton község területén belül építési telket alakítani a Településrendezési Terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ másként nem rendelkezik.

(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) A falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett.

a) elő- és oldalkertben:

• közműbecsatlakozási műtárgy,
• hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
• kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal

b) oldal- és hátsókertben:

• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
• kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
• kerti épített tűzrakó hely, lugas,
• kerti szabadlépcső és lejtő,

c) hátsókertben:

• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
• kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
• kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence
• kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
• kerti szabadlépcső és lejtő,
• szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

7) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

c) nyári konyha, mosókonyha, szárító

d) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

e) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

f) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

g) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

h) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

i) pince, pince felépítménye

j) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(8) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épületelhelyezés is lehetséges.

(9) A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m²-nél.

b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezet sem építhető be.

(10) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

a) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.

b) Lakóterületen belül azon telkek, melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű.

c) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 5 %-kal növelhető.

(11) A beépítésre szánt területek övezeti kódjának létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/O.1.03.4) ahol

Lf – területfelhasználás kategóriája

O – a beépítési mód kódja

1 – a megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódja

03 – a telekterület minimális nagyságának kódja

4 – a megengedett legnagyobb beépítettség mértekének kódja

(12) A beépítési mód kódja:

(13) A megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódjai:

(14) A telekterület min. nagyságának kódjai:

(15) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódjai:

Lakóterületek

Falusias lakóterületek (Lf)

31. §

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) kézműipari építmény

e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény

g) termelő kertészeti építmények

(3) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás

(4) Falusias lakóterületen a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m²-es telken 400 m²-re számítva) 100 m²-ként minimum 1 kisméretű fa telepítése szükséges.

A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

32. §.

Vegyes területek

33. §.

A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

Településközponti vegyes területek (Vt)

34. §.

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény,

g) parkolóház.

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

a) zavaró hatású, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

b) termelő kertészeti építmény,

c) üzemanyagtöltő állomás.

d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az övezetben a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m2-es telken 300 m2-re számítva) 100 m2-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű fa telepítése szükséges.

A vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

35. §.

Gazdasági területek

36. §.

(1) A település gazdasági területei ipari területek - mezőgazdasági üzemi területek (Gm).

Ipari területek

Mezőgazdasági üzemi területek (Gm)

37. §.

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezet-szennyező hatás csökkentésével, illetve ha a meg-valósuló létesítmény üzembe helyezés után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határ-értéket.

(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, a terv védőerdő, illetve háromszintes intenzív védő zöldsáv létesítését írja elő, a védőerdőt, illetve zöldsávot annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő, illetve zöldsáv legkisebb szélessége 10 m. A védelmi célú növénytelepítés kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(4) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

(5) A mezőgazdasági major területe elsősorban könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(6) Bükkszentmárton külterületén csak környezetkímélő hagyományos almostrágyás állattartás engedélyezhető.

(7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

(8) A mezőgazdasági major területen elhelyezhető:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak és gépjármű-várakozó helyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók,

d) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

e) biztonsági okokból szükséges őrház,

f) komposztáló telep és építményei.

(9) Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.

(10) Az övezetben a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m²-es telken 300 m²-re számítva) 100 m²-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű fa telepítése szükséges, a védő zöldsávon felül.

Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

38. §.

Különleges területek (K)

39.§.

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(4) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők. Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül.

(5) A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki.

(6) A temető területén a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m²-es telken 500 m²-re számítva) 100 m²-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű, vagy min 2 kistermetű fa telepítése szükséges.

(7) A sportterületen a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m2-es telken 500 m2-re számítva) a gyepes sportpályák területét leszámítva 100 m2-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű, vagy min 2 kistermetű fa telepítése szükséges.

(8) A műemléktemplom környezetrendezése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján valósulhat meg.

Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

40.§.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

41. §.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

Közlekedési területek (KÖ)

42. §.

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A területek és telek beépítésének feltétele a közműhálózat kialakítása.

(5) Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezéskialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét az illetékes útkezelő által jóváhagyott, táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.

Új út mentén már a telekalakítás után, az útépítés megkezdése előtt meg kell kezdeni a fásítási feladatokat környezetrendezési terv alapján.

(6) A meglévő fásított közlekedési területeken belül elhelyezkedő közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény és az útkezelő jóváhagyásával szabad kiadni.

A közművesítés területei és létesítményei

43. §.

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:

a) Kisvárosias és kertvárosias lakóterület

- teljes közművesítés

b) Falusias lakóterület

- részleges közművesítés

c) Településközponti vegyes terület

- teljes közművesítés

d) Gazdasági területek: Kereskedelmi és szolgáltató területek, Egyéb ipari területek

- teljes közművesítés

e) Külterületen legalább részleges közművesítés

f) Különleges területek

- teljes közművesítés

(2) Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület-felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

d) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető.

(3) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

(7) A tervezett új lakóterületeken a villamosenergia és a hírközlés közműveit földkábellel kell kialakítani.

Zöldterületek (Z)

 44. §.

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(5) A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

(6) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(7) A zöldterületi alövezeteken keresztülhaladó vízfolyás duzzasztásával, ill. szélesítésével tavak kialakítása megengedhető. A vízfolyás mederviszonyainak módosítása, illetve környezetük rendezése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján valósulhat meg.

Közkert (Zk)

45. §.

(1) Az alövezetben elhelyezhető:

a) A pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),

b) Sétaút (max. 1,5  m széles),

c) Pihenőpad,

d) Hulladékgyűjtő edény,

e) Növénykazetta.

Egyéb zöldfelület (Ze)

46. §.

(1) Egyéb zöldfelületek közé tartoznak azok a kisebb kiterjedésű közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt a közparkok, közkertek (Zk) övezetébe nem sorolhatók.

(2) Fásított parkolók létesítése indokolt esetben engedélyezhető. A fásított parkoló kialakítása során két parkolóhelyenként minimum egy fa telepítéséről gondoskodni kell.

(3) Az egyéb zöldfelületek karbantartásáról az önkormányzat rendszeresen gondoskodik.

(4) Az övezet növénykiültetését, berendezését kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(5) Az övezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

a) Sétaút (max. 1,5 m széles),

b) Pihenőpad,

c) Hulladékgyűjtő edény,

d) Növénykazetta.

(6) Az övezet kertépítészeti tervét a településre egységesen készítendő zöldfelületrendezési tervén belül kell elkészíteni.

Erdőterületek (E)

 47. §.

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdő művelési ágú területek, és a földhivatali nyilvántartásban nemerdő művelési ágban nyilvántartott, de a valóságbanerdővel borított területek és fásítások tekintetébenis kötelezően alkalmazandókaz Erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (Etv.) előírásai.

(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

a) Ev – Védelmi célú erdőterületek

b) Eg – Gazdasági célú erdőterületek

c) Ee – Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületek

(3) Az alábbi rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozó-helyek,

b) közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

c) a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

e) geodéziai, turisztikai jelek, köztárgyak,

f) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

g) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.

i) a biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

j) a vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

k) a termékvezetékek és műtárgyai a védőtávolság biztosításával.

(4) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(5) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatásához, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(6) Az erdősítés elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

(7) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni. Kerülni kell a tájidegen örökzöld fenyvesek telepítését az erózióveszélyes területeken (talajvédelmi erdők) is.

(8) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.

(9) Tilos tarvágást alkalmazni sziklás, kőfolyásos, deflációs és erózió által veszélyeztetett területen.

(10) A véghasználat során az összefüggő vágásterület az 5 hektárt nem haladhatja meg.

(11) A település egész külterületén a fakitermelések területén a végvágott erdők helyén két éven belül szakszerű újratelepítést kell végezni.

(12) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:

a) Huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, illetve sátrat, lakókocsit felállítani;

b) Turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;

c) Turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;

d) Ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;

e) Sportversenyt rendezni.

(13) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

(14) Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Ev – Védelmi célú erdőterületek

48. §.

(1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(2) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.

(3) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésű lehet. Ebben az esetben az erdőben az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény elhelyezhető.

(4) Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

(5) Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.

Eg – Gazdasági célú erdőterületek

49. §.

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az olyan erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet az erdő rendeltetésének megfelelő épületet elhelyezni max. 0,5 %-os beépítettséggel.

(3) Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon.

Ee – Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületek

50. §.

(1) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén csak a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el. Csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni max. 5%-os beépítettséggel.

(2) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőben kizárólag a szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják.

(3) Az erdőterületen a természetvédelmi és erdészeti hatóság engedélyével sétautak, sétányok, azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők) elhelyezhetők.

(4) A kihelyezett hulladékgyűjtők rendszeres ürítését meg kell szervezni.

Mezőgazdasági területek (M)

51. §.

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(3) A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

• Má – Általános mezőgazdasági terület
• Má/gy – gyep
• Má/sz – szántó
• Má/szk – kistelkes szántóterület
• Mk – Kertes mezőgazdasági terület

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

d) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság

e) a távközlés létesítményei,

f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

g) geodéziai jelek, köztárgyak,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

k) biztonsági okokból szükséges őrház,

l) komposztáló telep és építményei,

m) szélpörgettyűk,

n) az OTÉK vonatkozó előírásai szerint lakóépületek.

(6) Mezőgazdasági területen a 720 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabd,

(7) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el, növény-védőszerek, nitrogén alapú műtrágyák kihelyezését kerülni kell.

(8) Ha az egyes alövezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.

(9) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(10) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(11) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.

(12) A település mezőgazdasági területei a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet értelmében az Érzékeny természeti területek övezetébe tartoznak, ezért a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő, és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép és az élőhelyek védelmét, a természeti értékek, a biológiai sokféleség és a kultúrtörténeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

(13) Érzékeny természeti területeken – azok érintettsége szerint – alkalmazni kell a tájképvédelmi övezetre, a természeti területek övezetére, az ökológiai folyosók övezetére vonatkozó egyéb jogszabályokat és a HÉSZ előírásait is.

(14) Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Birtokközpontok

52. §.

(1) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 30.000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 20%-ot nem haladhatja meg.

(2) A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

(5) A birtokközpont és a kiegészítő központ kialakításához előzetesen elvi engedélyt kell kérni.

Má – Általános mezőgazdasági terület

53. §.

(1) Az övezetbe az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:

a) szántó,

b) gyümölcsültetvény,

c) gyep,

d) gazdasági és védelmi erdő.

(2) Az övezetben 1500 m²-t meghaladó területnagyságú telken építmény max. 3%-os beépítettséggel helyezhető el, melynek homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg

(3) Az övezetben lakóépület 6000m² telekterület felett helyezhető el, úgy hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg, és bruttó alapterülete max. 500 m² lehet. A lakóépület max. építménymagassága 6 m lehet.

(4) Általános mezőgazdasági területen a kialakítható telek területe 5.000 m²-nél nem lehet kisebb.

(5) Mezőgazdasági területen a vízfolyások menti 50-50 m széles sávban gazdasági, illetve lakóépület nem helyezhető el.

Má/gy – gyep

54. §.

(1) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani, illetve indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése engedélyezhető. 

(2) Az alövezetben a kialakítható telek területe 0,5 ha-nál (5.000 m²) kisebb nem lehet.

Má/sz – szántó

55. §.

(1) Az alövezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése lehetséges:

a) árutermelő gyümölcsültetvény,

b) (extenzíven művelt) gyep,

c) indokolt esetben védelmi vagy gazdasági célú erdő.

(2) Az alövezetben a kialakítható telek területe 0,5 ha-nál kisebb nem lehet.

(3) A szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával. A 20 ha-nál nagyobb összefüggő szántóterületeket fasorokkal, erdősávokkal kell tagolni.

Má/szk – kistelkes szántóterület

56. §.

(1) Az alövezetben sem gazdasági, sem lakás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(2) Az alövezetben a kialakítható telek területe 0,5 ha-nál kisebb nem lehet.

Mk – Kertes mezőgazdasági terület

57. §.

(1) Az alövezetben

a) A 720 m²-t el nem érő telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) A 720-1500 m² közötti területnagyságú telken 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

c) Az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény max 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(2) Az alövezetben lakóépület 3000 m² telekterület felett helyezhető el, úgy hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg

(3) Az alövezetben a kialakítható telek területe 1000 m²-nél kisebb nem lehet.

Vízgazdálkodási területek (V)

58. §.

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

- Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja

- Vi/cs – időszakos vízfolyás, csatorna

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

(3) A vízfolyások mellett mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6-6 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

(4) A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki.

Vf – Folyóvíz medre és parti sávja

59. §.

(1) Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.

(2) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(3) Parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – ha azt a 1996. évi LIII. törvény, az OTÉK által meghatározott hatóság, valamint a vízügyi-, természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával – lehet elhelyezni. Parti sávban kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható.

Vi/cs – időszakos vízfolyás, csatorna

60. §.

(1) Külterületen a parti sávban a vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított legfeljebb 10-10 méterig általában csak gyepgazdálkodás folytatható, illetve belterületen zöldterület alakítható ki.

(2) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – külterületen a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(3) Belterületen, a vízfolyás zöldterületen áthaladó szakaszain kertépítészeti kiviteli terv alapján, a vízügyi hatóság engedélyével mederalakítással, illetve duzzasztássaldísztavak kialakítása lehetséges.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. §.

(1) Jelen rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület a helyi építési szabályzattal összhangban megalkotja, illetve módosítja az alábbi helyi rendeleteket:

a) a kulturális örökség helyi védelméről szóló rendeletet

b) a természet védelméről szóló rendeletet

c) az út és közművesítés hozzájárulásának mértékéről szóló rendelet

d) a közterület használatáról szóló rendelet

e) a település forgalomtechnikai tervéről szóló rendelet

f) a környezetvédelemről szóló rendelet

g) az állattartás szabályairól szóló rendelet

h) a köztisztaságról szóló rendelet

i) a települési szilárd hulladék gyűjtéséről szóló rendelet.

(3) A rendelet mellékletei:

 - 1. sz. melléklet: Szabályozási terv a belterületre (rajzszám: TRT_02)

 - 2. sz. melléklet: Szabályozási terv a külterületre (rajzszám: TRT_03)

 - 3. sz. melléklet: Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

a) 3/1-a. melléklet – Telekalakítási tilalom

b) 3/1-b. melléklet –Változtatási tilalom

c) 3/2. melléklet – Elővásárlási jog

d) 3/3. melléklet – Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

e) 3/4-a. melléklet – Beépítési kötelezettség

f) 3/4-b. melléklet – Helyrehozatali kötelezettség

g) 3/4-c. melléklet – Beültetési kötelezettség

(4) A rendelet függeléke:

 - 1. sz. függelék: A HÉSZ készítése során figyelembe vett aktuális, illetve érvényben lévő jogszabályok összesített listája (tájékoztató jellegű)