Bükkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Bükkszentmárton Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlanokra,

b) ingó vagyontárgyakra,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) társasági részesedésekre.

(2) A rendeletet a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére kizárólag az erről szóló önkormányzati rendeletekben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Bükkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

3. §

(1) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult az 50.000,- Ft egyedi összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a)   a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c)   ellenőrzi a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megteszi azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak,

d)   az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása,

e)   önállóan elutasíthat olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

f)    közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosíthat, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése,

h)   az 50.000,- Ft egyedi összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat és költség címén fennálló követelések elengedésére,

i)    ingó vagyontárgy elidegenítésére nettó 50.000,- Ft egyedi értékhatárig,

j)    ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egy év időtartamra,

k)   döntés önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaság taggyűlésének feladatkörébe tartozó kérdésekben.

4. §

Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha

a)   az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b)   a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és az eljárás előreláthatóan a későbbiekben sem vezetne eredményre,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e)   a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek.

5. §

(1)  A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyontárgyak alkotják, melyek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

6. §

(1)  A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

7. §

 (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

8. §

(1) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén az Önkormányzatnak a tulajdonba vétellel egyidejűleg döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.

(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szervek, önkormányzati gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyakat – jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy – annak rendeltetése alapján – az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába, korlátozottan forgalomképes vagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

9. §

(1) A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, átminősítéséről. A döntést az átsorolandó vagyontárgy értékétől függetlenül a Képviselő-testület hozza meg.

10. §

(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 10 millió Ft értékhatártól csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, az Nvtv-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet I. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 10 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás mellőzésével is történhet.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(4) Amennyiben az ingatlan piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 10 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(5) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.

(6) Az önkormányzat pénz-és értékpapírvagyonával a költségvetése és a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

11. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról a Nvtv-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyont, annak értékét és változásait a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli előírásoknak megfelelően. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

(4) A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak.

12. §

(1) Bükkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének jelen, 6/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 5/2006 (III.08.), 8/2007. (IV. 25.) és a 11/2012. (XI. 05.) önkormányzati rendeletek.

1. melléklet a 6/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez

Bükkszentmárton község forgalomképtelen törzsvagyona

2. melléklet a 6/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez

Bükkszentmárton község korlátozottan forgalomképes vagyona

3. melléklet a 6/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó

forgalomképes vagyontárgyai

I. függelék a 6/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez

Versenyeztetési Szabályzat

Bükkszentmárton Községi Önkormányzat tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására

I. fejezet

Általános szabályok

1. A versenyeztetési eljárás szabályai megállapításának célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, illetve más módon történő hasznosítása (a továbbiakban: hasznosítás) során biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.

2. A versenyeztetési eljárásban a kiíró köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.

3. A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.

4. A kiíró a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket tiszteletben tartani és a nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet megtartani.

5. A kiíró a pályázattal kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a felhívás feltételeinek utólagos módosítását, visszavonását, vagy a közzétett eljárási rend szabályainak megváltoztatását kizárólag a versenytárgyalásra vonatkozó jogszabályok, illetve e szabályzat keretei között gyakorolhatja.

6. Az e szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség

követelményeinek megfelelően kell gyakorolni.

7. A versenyeztetési szabályzat rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelői jog, a használatának joga, illetve hasznosítás jogának átengedése esetében az érintett vagyontárgy, használati jog értéke esetén annak az egyéb hasznosítás (bérlet, használat stb.) 12 hónapra számított értéke meghaladja az önkormányzat külön rendeletében megállapított értékhatárokat.

8. A szabályzat alkalmazásában

ajánlattevő: a gazdasági tevékenység folytatására, illetve ingatlanszerzésre jogosult jogi személy és magánszemély, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is. Az ajánlattevő meghatalmazottja a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.

kiíró: az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelete szerint hatáskörrel rendelkező szerv, illetve személy.

II. fejezet

A pályázati eljárás

9. A versenyeztetés megvalósulhat versenytárgyalás (a továbbiakban: pályázat), illetve licitálás útján.

10. A pályázat nyilvános vagy zártkörű. Zártkörű pályázatot kell tartani, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

11. Amikor a versenyeztetés célja kizárólag a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást nyújtó pályázó kiválasztása és az elidegeníteni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke nem haladja meg a 10 millió forintot, licit eljárást lehet lefolytatni.

12. A pályázatra szóló felhívást, a hatáskört gyakorló szerv, vagy személy írja ki.

13. A nyilvános pályázatot legalább az önkormányzati hirdetőtáblán közzé kell tenni, valamint a városi honlapon meg kell hirdetni.

14. A zártkörű pályázatról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

15. A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.

16. A pályázatot két fordulóra is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A második fordulóban csak a kiíró által megjelölt feltételek módosíthatók.

17. A kiíró az első fordulóban olyan, adatokat tartalmazó ajánlatokat kérhet, amelyekből meg

tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete,valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a pályázati felhívásban megjelölt szolgáltatás teljesítésére.

18. A kiíró a pályázati felhívás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek.

19. A kiíró a pályázati felhívásban köteles meghatározni, hogy -a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy - az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja-e el a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlatokat.

20. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a.   a kiíró megnevezését, címét, telefon-és fax számát, e-mail címét;

b.   a pályázat célját, a pályázat fajtáját (nyílt/zártkörű) azt, hogy hány fordulós (egy/kettő);

c.   a pályázat tárgyának pontos meghatározását, ideértve annak műszaki és jogi feltételeit is;

d.   a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét;

e.   az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket;

f.    az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat;

g.   az ajánlati kötöttség tartamát;

h.   a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés

      helyének megjelölését, külön megjelölve a konzultáció(k) időpontját;

i.    külön tájékoztató anyag rendelkezésre bocsátása esetén, átvételének helyét, idejét és

      költségét.

21. A pályázati felhívásba foglalt adatokon kívül a külön tájékoztató anyagnak tartalmaznia

kell:

a.   az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat,

b.   a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét,

c.   a részletes eljárási rendet,

d.   az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:

e.   az objektív és szubjektív elemeket, ezek súlyát és egymáshoz viszonyított arányát a döntéshozatal során,

f.    az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét, amennyiben az ajánlatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, erre külön utalni kell,

g.   az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat,

h.   az ajánlatok elbírálására jogosult megnevezését,

i.    az alternatív ajánlat befogadásának lehetőségét és kezelésének módját;

j.    annak rögzítését, hogy az ajánlat hivatalos nyelve a magyar nyelv,

k.   az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást,

l.    annak rögzítését, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú ajánlatot, illetve annak kikötését, hogy a közös nyertesek gazdasági társaságot kötelesek létrehozni,

m.  az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó lehetőséget, illetve annak feltételeit,

n.   minden egyéb adatot, amelyet a kiíró szükségesnek tart,

o.   a biztosíték nyújtásának feltételeit.

22. A külön tájékoztató anyagban – amennyiben szükséges – meg kell határozni, hogy az ajánlattevők az ajánlatokat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

23. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 15 nap különbség legyen.

24. A pályázati eljárás folyamán – a 25-26. pontokban foglalt kivételekkel – a kiíró nem változtathatja meg a pályázati feltételeket.

25. A kiíró a pályázat során egy alkalommal, kizárólag a külön tájékoztató anyagban meghatározott feltételeket módosíthatja.

26. Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

27. A 25. pont szerinti változtatást a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé a kiíró.

28. A 26. pont szerinti módosításról az érintetteket haladéktalanul, írásban értesíteni kell.

29. A külön tájékoztató anyag csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására legalább 15 nap a rendelkezésére álljon.

30. A pályázó kérésére a pályázati feltételek pontosítása céljából a külön tájékoztató anyagban foglaltakon túl csak a konzultáció/ko/n adható felvilágosítás.

31. A pályázati tárgyaláson való részvétel biztosíték adásához (továbbiakban: biztosíték) köthető, melyet az ajánlat beadásával egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

32. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – a 33. pontban foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

33. Nem jár vissza biztosíték, ha a pályázati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító

mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

34. A kiíró felhívására a pályázó köteles az ajánlatában foglaltakat igazolni. A kiíró – ha a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának e jogot – különösen indokolt esetben a 31. pontban körülírtakon kívül további biztosíték adására is kötelezheti a pályázót.

35. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.

A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

36. A pályázati felhívás visszavonása esetén – ha a külön tájékoztatóanyag rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

37. Az ajánlattevőnek a pályázati felhívásban, illetve a tájékoztató anyagban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett, részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

a. a pályázati felhívás feltételeire,

b. a pályázati cél megvalósítására,

c. az ajánlott ellenszolgáltatás összegére, megfizetésére és határnapjára.

38. A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésre bocsátotta.

39. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát az eredményhirdetést követően nem tilthatja meg.

40. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

41. A pályázati eljárás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által – a pályázatra vonatkozó felhívásban – közölt elbírálási időpontot követő hatvan napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálást követően valamelyik ajánlattevővel a kiírás szerinti határidőig szerződést kötött vagy közölte, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

42. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

43. Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat a pályázati felhívásban közzétett időpontban kell felbontani. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket.

44. Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen. Amennyiben az ajánlatok elbírálásában bíráló bizottság vesz részt, a pályázatok felbontása a bíráló bizottság tagjai és a fentiek jelenlétében, zárt ülésen történik.

45. Az ajánlatok felbontását követően ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

46. A kiíró az ajánlatok felbontásakor először azt köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

47. Érvénytelen az ajánlat, ha

a)   olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,

b)   azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

c)   a biztosítékot az ajánlattevő nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

d) az ajánlat nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e szabályzatban foglaltaknak,

e)   az ajánlati árat (díjat) és a teljesítési határidőt nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához köti.

48. A kiírónak ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a pályázati kiírásban vagy külön a tájékoztató anyagban közölt feltételeket nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette, továbbá az adatszolgáltatási, ill. az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettséget súlyosan megszegte.

49. Az érvénytelen ajánlatot tevők és a kizártak a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

50. A kiíró feladata, hogy biztosítsa a pályázati eljárás szabályos lefolytatását. A pályázatok felbontásánál:

a)   ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az alaki és eljárási követelményeknek,

b)   gondoskodik arról, hogy a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett kifogások, észrevételek a jegyzőkönyvben rögzítve legyenek.

51. Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről a kiírónak jegyzőkönyvet kell készíteni. Kérésére az ajánlattevőnek a jegyzőkönyv 1 másolati példányát át kell adni.

52. Az ajánlatokat – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – a felbontástól számított 15 napon belül el kell bírálni.

53. A kiíró az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. A kiíró köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való

pénzügyi, gazdasági alkalmasságát.

54. Az ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlatevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

55. Az elbírálásban résztvevő személyeket, illetve a felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag az ajánlatok értékelésének (elbírálásnak) a céljára használhatják fel.

56. Az ajánlatok elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.

57. Eredménytelen az eljárás, ha

a)   nem érkezett ajánlat,

b)   kizárólag érvénytelen ajánlatok érkezte,

c)   az összes ajánlattevőt ki kellet zárni az eljárásból,

d) a kiíró a pályázati felhívásban és a külön tájékoztató anyagban meghatározott szempontok alapján az egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek,

e)   kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen pályázó sem jelent meg, illetve egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem nyújtott be olyan értékelhető pályázatot, amely megfelelt volna a kiírásban foglalt követelményeknek,

f)    valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

58. A kiírónak az ajánlatok elbírálásra vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

59. Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a pályázati felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

60. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

61. Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

III. fejezet

A licit

62. A licitálásra vonatkozó pályázati felhívásnak – a 20-21. pontban meghatározott lényeges pályázati feltételeken túl – tartalmaznia kell a kikiáltási árat azzal a figyelmeztetéssel, hogy a licit nyertese az az ajánlattevő lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás megfizetésére tesz ajánlatot.

63. A liciten való részvétel – a 31. pontban meghatározott szabályok szerint – biztosíték adásához köthető.

64. A licit nyertese az általa ajánlott ellenszolgáltatás összegét a pályázati felhívásban meghatározottak szerint, de legkésőbb a licittől számított 30. napon egy összegben köteles megfizetni. Megfizetésére részletfizetés és halasztás nem adható.

65. Az ajánlatot az ajánlattevőnek név/cég megjelölésével, személyi (nyilvántartási) adataival és aláírásával ellátva kell benyújtani.

66. Az ajánlattevő köteles igazolni, hogy a pályázati feltételeknek megfelel.

67. A licitet a polgármester, illetve az általa megbízott személy vezeti. A liciten a jegyzőkönyvvezetőn kívül az ügyintézőnek is részt kell venni.

68. A liciten részt vehetnek az önkormányzati képviselők, illetve amennyiben a hatáskörrel rendelkező bizottság jár el bizottsági ülés keretében, részt vesznek annak tagjai.

69. A liciten csak az az ajánlattevő indulhat, aki az ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és igazolta, hogy megfelel a pályázati felhívásban előírt követelményeknek.

70. A szabályzat 47-48. pontjának az ajánlatok érvénytelenségére és az ajánlattevők kizárására vonatkozó szabályait a licit eljárás során is értelemszerűen alkalmazni kell.

71. A licit vezetője

a)   számba veszi a megjelenteket,

b)   meggyőződik a megjelentek személyazonosságáról,

c)   nyilatkozik arról, hogy a megjelentek közül kik azok, akik részt vehetnek a liciten, a nyilvános személyi adataikat (név, lakcím) ismerteti,

d)   emeli a téteket és felhívja az ajánlattevőket az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlataik megtételére,

e)   megállapítja, hogy az ajánlattevők milyen végső ajánlatot tesznek,

f)    kihirdeti a licit nyertesét, illetőleg a következő legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevőt,

g) a licitről jegyzőkönyvet készíttet.

72. A licitről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a 71. pontban foglaltakat.

73. A jegyzőkönyvet a licit vezetője, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá az ajánlattevők közül a

licit nyertese és a második legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevő írja alá.

74. A kiíró csak a licit nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt a pályázati felhívásban előírta – a második legmagasabb összegű ajánlatot tevő személyével kötheti meg a szerződést.

75. Eredménytelen a licit eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból.