Szúcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

                                      I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat megnevezése: Szúcs Községi Önkormányzat
2. Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 3338 Szúcs, Kossuth L.u.34.
3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szúcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
4. Az Önkormányzat illetékességi területe: Szúcs község közigazgatási területe.
5. A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye:

Szúcs  Község  Önkormányzata

3338 Szúcs, Kossuth L.u.34.

2.   §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3.  §

Az önkormányzat pecsétje kör alakú, a körben az alábbi felirattal: „Szúcs Község Önkormányzata”.

                                        II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

4.  §

1. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (A képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, bizottságaira illetve a jegyzőre átruházhatja .)
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény a helyi önkormányzat  13. §. (1) bekezdés sorolja fel a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül különösen a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozókat.

5.  §

A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. §.-ában meghatározottak nem ruházhatók át.

6.  §

1. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
2. A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, a  jegyzőnek önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
3. A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának felülvizsgálatát, jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

                                                             III. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ciklusprogramja

7.  §

(1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.

(3) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a képviselő-testület a megválasztását követően jóváhagyja.

A képviselő-testület üléseinek száma

8.  §

(1) A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.  A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

9.  §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.
2. A képviselő-testület évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
3. A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
4. A munkaterv tartalmazza:

a./ az ülések időpontját,

b./ az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c./ az előterjesztő megnevezését,

d./ az előterjesztésben közreműködőket,

e./ szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

10. §.

A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint

b) azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó  Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

12. §.

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

13. §.

(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 11. §-ban foglalt feltételek fennállnak.

(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 15. § b) pontja esetében saját maga dönti el.

14. §.

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a./ az ülés helyét,

b./ az ülés időpontját,

c./ a tervezett napirendi pontokat,

d./ a napirendi pont előterjesztőjét, előadóját,

e./ a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt öt nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a./ a képviselőknek,

b./ a jegyzőnek,

                  c./ a bizottságok nem képviselő tagjainak tevékenységi körében,

d./ a nem állandó meghívottaknak,

e./  az előterjesztőknek, akiket az ülés összehívója megjelöl,

f./ a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körében (Nyugdíjasok Egyesülete,  Sport Egyesület,  Polgárőr Egyesület).

15. §.

1. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonló írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
2. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

a./ telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b./ egyéb szóbeli meghívással.

(3) Szóbeli meghívás esetén lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

16. §.

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt
2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
   1. jegyzőt,
   1. a bizottság nem képviselő tagját,
   1. az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3.) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

            a) az önkormányzati intézmények vezetőit, illetve azt

            b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(4)  A képviselők napirend előtt legfeljebb 5 percben felszólalhatnak a napirendet nem érintő, közérdeklődésre számot tartó témában. A napirend előtti felszólalási szándékot a képviselő írásban a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16 óráig bejelenteni köteles a polgármesternél. A bejelentésben meg kell nevezni a hozzászólás címét és azt, hogy közérdeklődésre miért tart számot.

(5) A napirendek előtt a polgármester, bizottságok, jegyző beszámol a képviselő-testület hatáskörében, illetve a képviselő-testület által hozott határozat végrehajtása tárgyában hozott határozat végrehajtásáról.

(6)  A napirendek összeállításánál a személyi ügyek megelőzik a rendeleteket majd a határozattal lezárható ügyek következnek, végezetül a tájékoztatók.

17. §.

A képviselő-testületet üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formái:

            a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

            b) a honlapon történő közléssel.

A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §.

1. A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
   1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
   2. a jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
   3. a napirend előterjesztése, elfogadása,
   4. az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
   5. napirendként:

ea./ a vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, hozzászólásokra,  a szó megadása,

eb./ a vita összefoglalása,

ec./ az indítványok szavazásra való feltevése,

ed./ határozati javaslatok szavaztatása,

ee./ a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef./ a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,

eg./ a módosító indítványokról kell először szavaztatni.

6. a rend fenntartása,
7. ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése. A képviselő-testület működésével kapcsolatos kérdést, javaslatot/ügyrendi kérdés, javaslat/ bármely képviselő az ülésen előterjeszthet. Ügyrendi kérdésről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozatban dönt. Ügyrendi kérdést nem lehet feltenni, ha a szavazás már elkezdődött,
8. időszerű kérdésekről tájékoztatás,
9. az ülés bezárása,
10. tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

A határozatképesség megállapítása

19. §.

1. A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 5 fő.
2. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább (a képviselőknek több mint a fele) 3 fő jelen van.
3. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Jegyzőkönyv hitelesítők választása

20. §.

A képviselő-testület a jegyzőkönyvek hitelesítésére a képviselő-testület tagjai közül 2 fő hitelesítőt választ. A hitelesítő választására indítványt a polgármester tehet. Hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadása

21. §

1. A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, formális határozathozatal nélkül dönt.

22. §

1. A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
2. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet vagy felhívás ellenére eltért a tárgytól.

23. §

1. A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§. (2) és (3) bekezdésben felsorolt esetekben.

Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig

24. §

1. A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, az ügy előadója és a bizottság elnöke jogosult.
2. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

25. §

1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
2. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. §

A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

28. §

Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

29. §

Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §.-ban felsorolt esetekben.

30. §

1. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelnyújtással hozza.
2. A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
3. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

31. §

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48.§. (4) bekezdése alapján. A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság gondoskodik. A titkos szavazáshoz a Közös Önkormányzati  Hivatal elkészíti a szavazólapokat, biztosítja az urnát majd segítséget nyújt a bizottságnak a szavazatok megszámlálásához és az arról készült jegyzőkönyv elkészítéséhez.
2. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

32. §

1. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
2. A személyes érintettséget bejelenteni elmulasztó képviselőt a képviselőtestület első ízben figyelmezteti, ismétlődő esetben a köztisztviselői illetményalap háromszorosáig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A személyes érintettség egyéb következményeit a személyes érintettségű képviselővel szemben alkalmazni kell.

A felvilágosítás-kérés szabályai

33. §

1. A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.
2. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
3. A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt három nappal írásban kell benyújtani.
4. Amennyiben a felvilágosítás kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésen dönt.
5. Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Az illetékes bizottság vizsgálódási körébe tartozik a kérdés vizsgálata. A bizottság a vizsgálódásának eredményéről előterjesztésben számol be a képviselő-testületnek. A bizottság köteles előterjesztését a soron következő soros ülésen a képviselő-testület elé terjeszteni.

Előterjesztés

34. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

35. §

1. Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
2. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.
3. Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum öt gépelt oldalra korlátozhatja.
4. A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó szabályoknak.

Határozati javaslat

36. §

1. A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
2. A határozati javaslat részei:
   1. a határozat szövege,
   2. végrehajtást igénylő döntéseknél:

ba./ a határozat végrehajtásáért felelős személy neve,

bb./ a határozat végrehajtásának időpontja.

A képviselő-testület döntései

37. §

1. A képviselő-testület döntései:

a./ határozat,

b./ rendelet.

2. A képviselős-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a./ napirend meghatározásáról,

b./ ügyrendi kérdésekről,

c./ a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselőtestület működésével kapcsolatos kérdést, javaslatot / ügyrendi kérdés, javaslat/  bármely képviselő az ülésen előterjeszthet. Ügyrendi kérdésről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozatban dönt. Ügyrendi kérdést nem lehet feltenni, ha a szavazás már elkezdődött.

38. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

39. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap) megjelöléssel.

A határozatok jelölése: határozat száma, törve az évszámmal, határozathozatal idejével. Pl.: a következők szerint 1/2005. (II.22.) önkormányzati határozat.

40. §

A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formái:

            a./ határozatok nyilvántartási sorszáma szerint,

            b./ határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben,

            c./ határozatok betűrendes nyilvántartása,

            d./ határozatok határidő nyilvántartása.

41. §

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
2. A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
3. Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
4. A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
5. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
6. Helyben szokások módnak minősül:

a./ önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b./ könyvtárban történő kihelyezés.

c./ az önkormányzat honlapján való elhelyezés.

42. §

1. A rendeletalkotás előkészítése során, a társadalmi egyeztetés érdekében a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek letölthetőségét és véleményezhetőségét Szúcs község hivatalos honlapján, a megadott elektronikus levélcímen. A véleményezésre legalább 5 napnak kell rendelkezésre állni.
2. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
   1. az állami támogatásokról, az európai uniós, nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet;
   2. a fizetési kötelezettségekről, a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet;
   3. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet, a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet;
   4. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, ha Szúcs község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, vagy örökségvédelmi érdekei védelmét veszélyeztetné;
   5. a módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
3. A véleményező nevének és e-mail címének megadásával a személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulását is megadottnak kell tekinteni.
4. A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak a jó erkölcsbe ütköző, illetve a becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. Ennek biztosítása érdekében a vélemények – szükség esetén – törlésre kerülnek. Törölni kell névtelenül beérkezett és a rendelet tárgyához nem illeszkedő véleményeket is.
5. A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.
6. A rendelet-tervezetről való döntést követően a vélemények eltávolításra kerülnek Szúcs község hivatalos honlapjáról.

43.§

1. A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet nyilvántartás formái:
   1. rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
   2. rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
   3. rendeletek betűrendes nyilvántartása.
2. A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
3. A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A jegyzőkönyv

44. §

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§./1/ bek.-ben szabályozottakat. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett, vagy szakértő) vannak jelent.
3. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
4. A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

                  a./ a napirend tárgyát,

b./ az előterjesztőt, vagy előterjesztést,

c./ az előadókat,

d./ a hozzászólókat, a hozzászólás lényegét.

1. A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
2. A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
4. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

 a./  a meghívót,

b./ a jelenléti ívet,

c./ az írásos előterjesztéseket,

d./ a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e./ illetve a képviselők kérése alapján:

ea./  a képviselői indítványokat,

eb./  a képviselői hozzászólásokat szó szerint,

ec./ ./ a képviselői felvilágosítás kéréseket.

5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
6. A képviselő-testület jegyzőkönyv hitelesítőket választ. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítőknek is alá kell írniuk.
7. Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek, a Heves Megyei Kormányhivatalnak.

A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kér.

A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell kezelni.

A képviselő-testület feloszlása

45. §.

A képviselő-testület az Mötv. 55. §.-ban szabályozottak szerint mondja ki feloszlását.

IV. fejezet

A képviselők névsora

46. §

A települési képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

A képviselők jogai és kötelességei

47. §

(1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2) A települési képviselő kötelessége:

1. köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,
2. kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
3. lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
4. a képviselőkhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
5. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

Járandóságok, képzés, továbbképzés

48. §

1. A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
2. A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

A megbízatás keletkezése és megszűnése

49. §

A települési képviselő megbízásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. Törvény 1-2. §.-a szabályozza.

50. §

Az önkormányzati képviselő lemondását a 2000.évi XCVI. törvény 3-3/A- §. szabályozza.

Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás

51. §.

Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét a 2000.évi XCVI. törvény 5-7. §.-a, az összeférhetetlenségi eljárást ugyanezen törvény 8-9.§.-a szabályozza. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogorvoslatot a 2000.évi XCVI. törvény 10-10/A. §.-a szabályozza.

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

52. §

1. A képviselő-testület

 a./  állandó,

b./ ideiglenes bizottságot hozhat létre.

2. A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
3. A bizottság elnökének és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

A bizottság feladatai

53. §

A bizottság a következő feladatokat látja el:

a./  feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

b./  szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

c./  benyújtja az előterjesztéseket,

d./  előterjesztésekhez állásfoglalást készít,

e./  gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört,

f./  feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját,

g./ ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

54. §

1. A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a./ meghatározza a bizottság szervezetét és megválasztja bizottságait,

b./ meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

c./ meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d./ döntési jogot adhat bizottságainak,

e./ a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,

f./ önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,

g./ határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában .

2. A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a./ indítványára össze kell hívni a bizottságot,

b./ felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

c./ dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról.

A képviselő-testület állandó bizottságai

55. §

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a./ Ügyrendi,Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság,

b./ Szociális Bizottság.

2. A bizottság 3 tagból áll.
3. A bizottság szükség szerint tart ülést.

56. §

(1) Az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság feladatát az alábbiak szerint határozza meg:

a./ közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat készítésére,

b./ vizsgálja a hatályban lévő Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását,

c./ figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét,

d./ ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörbe hozott döntéseit törvényességi szempontból, évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet végzett ellenőrzéséről,

e./ törvényességi szempontból ellenőrzi a bizottságok átruházott hatáskörében hozott döntéseit, erről évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet,

f./ javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,gyakorolja a polgármester felett az egyéb munkáltatói jogot,

g./ megvizsgálja a képviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét,

h./ nyilvántartja a vagyonnyilatkozatokat,

í./ igazolja a nyilatkozat átvételét,

j./ gondoskodik a vagyonnyilatkozat megőrzéséről,

k./ megvizsgálja a megválasztott képviselők összeférhetetlenségét,

l./a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a polgármestert,

m./ összeférhetetlenség megállapítása esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek az összeférhetetlenség kimondására.

n./ részt vesz a költségvetési rendelet kidolgozásában,

p./ írásban véleményezi a féléves, éves költségvetési gazdálkodásról készült beszámolót,

r./ ellenőrzi a pénzügyi, gazdálkodási adminisztratív munkát,

s./ véleményezi a beruházási, felújítási munkákat, azok kivitelezését esetenként ellenőrzi,

t./ ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,

u./ az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet.

(2) A Szociális Bizottság:

az önkormányzati segély megállapítása.

(3) A bizottságok személyi összetételét a 2. melléklet tartalmazza.

57. §

A képviselő-testület ideiglenes bizottság

1. A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

a./ meghatározott időre, vagy

b./ meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

2. A bizottság a meghatározott idő, vagy a meghatározott feladata elvégzését követően automatikusan megszűnik.
3. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor dönt a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, meghatározza a bizottság feladat- és hatáskörét.
4. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

58. §

A polgármester főállású tisztségviselő.

Összeférhetetlenségi szabályok

59. §

1. A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó eseteket a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. §. tartalmazza.

60. §

1. A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

A jegyző tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogot.

(2) A polgármester további feladatai:

      a./ segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,

      b./ meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatit,

      c./ képviseli az önkormányzatot,

      d./ kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

      e./ fogadóórát tart, melynek időpontja minden héten kedden 8 órától 12 óráig tart,

      f./ nyilatkozik a sajtónak.

Az alpolgármester

61. §

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A közös hivatal jegyzője

62. §

1. Egercsehi, Egerbocs, Szúcs községek polgármesterei – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A kinevezést lakosságszám-arányos többségi döntés alapján a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.  A kinevezés határozatlan időre szól.
2. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

63. §

1. A jegyző:
   1. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
   2. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
   3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
   4. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket az önkormányzat képviselő-testülete ruház át,
   5. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,
   6. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
2. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

64. §

A községi jegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.

7. fejezet

A képviselő-testület hivatala

Közös Önkormányzati Hivatal

65. §.

Egercsehi, Egerbocs, Szúcs községek Önkormányzatai közös önkormányzati hivatalt hoznak létre. A közös önkormányzati hivatalra az Mötv.85.§. rendelkezései megfelelően irányadóak.

66. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok megállapodnak abban, hogy Egerbocson és Szúcson az ügyfélfogadás biztosítására állandó jelleggel működő  ügyfélszolgálat működik.

(2) Egerbocson minden héten hétfőn, csütörtökön és pénteken működik az állandó ügyfélszolgálat. Szúcson az ügyfélfogadás a hét hétfőjén, szerdáján és pénteken működik, a jegyző ügyfélfogadást minden héten a szerdai napon tartja.

67. §

A közös hivatalra az Mötv. 84-85. §-ai vonatkoznak.

VIII.  fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás

68. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer – általános – közmeghallgatást tart.
2. Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben:

a./ község egészét érintő beruházási munka esetén,

b./ minden olyan ügyben, ami a lakosság életében jelentőséggel bír.

3. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.
4. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.
6. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

69. §

1. A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják: falugyűlés.

(2) A falugyűlés meghirdetésére, vezetésére, összehívására a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. A falugyűlésen elhangzott véleményekről, állásfoglalásról, a kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

IX. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

70. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111.§.-116.§. rendelkezései az irányadóak.

Az önkormányzat feladat-finanszírozásával kapcsolatosan az Mötv. 117.§.-118.§- rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési önkormányzat belső kontrollrendszere az Mötv. 119-120. §-ai szerint alakul.

71. §

A képviselő-testület a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat az 3. melléklet határozza meg.

72. §.

A képviselő-testület a polgármesterre és a bizottságokra átruházott feladat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

72/A. §.^[1]

(1) Az önkormányzat a 11/2013. (VI.25.) önkormányzati határozatával elfogadott helyi esélyegyenlőségi program szerint szervezi a helyi közfoglalkoztatást. A helyi önkormányzat vállalja, hogy részt vesz a meghirdetett pályázatokon – anyagi lehetőségei alapján – amelyek a lakosság részvételét igényli.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak legoptimálisabb megvalósulása érdekében együttműködik a roma kisebbség helyi illetve megyei önkormányzatával. A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt közfoglalkoztatás érdekében a pályázatokon való részvétel eredményessége érdekében együttműködési megállapodást köt a településen működő helyi társadalmi/ civil/ szervezetekkel

X. fejezet

Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok

73. §

1. A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

XI. fejezet

Záró és egyéb rendelkezések

74. §

1. Ez a rendelet kihirdetését követő  napon lép hatályba.
2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/2013./X.29./ önkormányzati rendelet az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
3. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.