Szúcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

                                      I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat megnevezése: Szúcs Községi Önkormányzat
2. Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 3338 Szúcs, Kossuth L.u.34.
3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szúcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
4. Az Önkormányzat illetékességi területe: Szúcs község közigazgatási területe.
   
5. ^[1]A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Egercsehi Közös Önkormányzati Hivatal 3341 Egercsehi, Egri út 8.

2.   §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3.  §

^[2]Az önkormányzat pecsétje kör alakú, a körben az alábbi felirattal: „Szúcs Községi Önkormányzat”.

                                        II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

4.  §

1. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (A képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, bizottságaira illetve a jegyzőre átruházhatja .)
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény a helyi önkormányzat  13. §. (1) bekezdés sorolja fel a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül különösen a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozókat.

5.  §

A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. §.-ában meghatározottak nem ruházhatók át.

6.  §

1. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
2. A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, a  jegyzőnek önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
3. A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának felülvizsgálatát, jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

                                                             III. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ciklusprogramja

7.  §

(1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.

(3) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a képviselő-testület a megválasztását követően jóváhagyja.

A képviselő-testület üléseinek száma

8.  §

(1) A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.  A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

9.  §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.
2. A képviselő-testület évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
3. A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
4. A munkaterv tartalmazza:

a./ az ülések időpontját,

b./ az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c./ az előterjesztő megnevezését,

d./ az előterjesztésben közreműködőket,

e./ szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

10. §.

A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint

b) azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó  Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

12. §.

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

13. §.

(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 11. §-ban foglalt feltételek fennállnak.

(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 15. § b) pontja esetében saját maga dönti el.

14. §.

             ^[3](1)A meghívók és testületi anyagok megküldése e-mail címmel rendelkezők részére elektronikus úton történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a./ az ülés helyét,

b./ az ülés időpontját,

c./ a tervezett napirendi pontokat,

d./ a napirendi pont előterjesztőjét, előadóját,

e./ a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt öt nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a./ a képviselőknek,

b./ a jegyzőnek,

                  c./ a bizottságok nem képviselő tagjainak tevékenységi körében,

d./ a nem állandó meghívottaknak,

e./  az előterjesztőknek, akiket az ülés összehívója megjelöl,

f./ a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körében (Nyugdíjasok Egyesülete,  Sport Egyesület,  Polgárőr Egyesület).

15. §.

1. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonló írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
2. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

a./ telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b./ egyéb szóbeli meghívással.

(3) Szóbeli meghívás esetén lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

16. §.

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt
2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
   1. jegyzőt,
   1. a bizottság nem képviselő tagját,
   1. az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3.) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

            a) az önkormányzati intézmények vezetőit, illetve azt

            b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(4)  A képviselők napirend előtt legfeljebb 5 percben felszólalhatnak a napirendet nem érintő, közérdeklődésre számot tartó témában. A napirend előtti felszólalási szándékot a képviselő írásban a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16 óráig bejelenteni köteles a polgármesternél. A bejelentésben meg kell nevezni a hozzászólás címét és azt, hogy közérdeklődésre miért tart számot.

(5) A napirendek előtt a polgármester, bizottságok, jegyző beszámol a képviselő-testület hatáskörében, illetve a képviselő-testület által hozott határozat végrehajtása tárgyában hozott határozat végrehajtásáról.

(6)  A napirendek összeállításánál a személyi ügyek megelőzik a rendeleteket majd a határozattal lezárható ügyek következnek, végezetül a tájékoztatók.

17. §.

A képviselő-testületet üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formái:

            a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

            b) a honlapon történő közléssel.

A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §.

1. A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
   1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
   2. a jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
   3. a napirend előterjesztése, elfogadása,
   4. az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
   5. napirendként:

ea./ a vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, hozzászólásokra,  a szó megadása,

eb./ a vita összefoglalása,

ec./ az indítványok szavazásra való feltevése,

ed./ határozati javaslatok szavaztatása,

ee./ a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef./ a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,

eg./ a módosító indítványokról kell először szavaztatni.

6. a rend fenntartása,
7. ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése. A képviselő-testület működésével kapcsolatos kérdést, javaslatot/ügyrendi kérdés, javaslat/ bármely képviselő az ülésen előterjeszthet. Ügyrendi kérdésről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozatban dönt. Ügyrendi kérdést nem lehet feltenni, ha a szavazás már elkezdődött,
8. időszerű kérdésekről tájékoztatás,
9. az ülés bezárása,
10. tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

A határozatképesség megállapítása

19. §.

1. A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 5 fő.
2. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább (a képviselőknek több mint a fele) 3 fő jelen van.
3. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Jegyzőkönyv hitelesítők választása

20. §.

A képviselő-testület a jegyzőkönyvek hitelesítésére a képviselő-testület tagjai közül 2 fő hitelesítőt választ. A hitelesítő választására indítványt a polgármester tehet. Hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadása

21. §

1. A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, formális határozathozatal nélkül dönt.

22. §

1. A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
2. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet vagy felhívás ellenére eltért a tárgytól.

23. §

1. A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§. (2) és (3) bekezdésben felsorolt esetekben.

Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig

24. §

1. A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, az ügy előadója és a bizottság elnöke jogosult.
2. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

25. §

1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
2. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. §

A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

28. §

Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

29. §

Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §.-ban felsorolt esetekben.

30. §

1. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelnyújtással hozza.
2. A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
3. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

31. §

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48.§. (4) bekezdése alapján. A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság gondoskodik. A titkos szavazáshoz a Közös Önkormányzati  Hivatal elkészíti a szavazólapokat, biztosítja az urnát majd segítséget nyújt a bizottságnak a szavazatok megszámlálásához és az arról készült jegyzőkönyv elkészítéséhez.
2. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

32. §

1. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
2. A személyes érintettséget bejelenteni elmulasztó képviselőt a képviselőtestület első ízben figyelmezteti, ismétlődő esetben a köztisztviselői illetményalap háromszorosáig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A személyes érintettség egyéb következményeit a személyes érintettségű képviselővel szemben alkalmazni kell.^[4]
   

A felvilágosítás-kérés szabályai

33. §

1. A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.
2. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
3. A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt három nappal írásban kell benyújtani.
4. Amennyiben a felvilágosítás kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésen dönt.
5. Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Az illetékes bizottság vizsgálódási körébe tartozik a kérdés vizsgálata. A bizottság a vizsgálódásának eredményéről előterjesztésben számol be a képviselő-testületnek. A bizottság köteles előterjesztését a soron következő soros ülésen a képviselő-testület elé terjeszteni.

Előterjesztés

34. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

35. §

1. Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
2. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.
3. Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum öt gépelt oldalra korlátozhatja.
4. A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó szabályoknak.

Határozati javaslat

36. §

1. A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
2. A határozati javaslat részei:
   1. a határozat szövege,
   2. végrehajtást igénylő döntéseknél:

ba./ a határozat végrehajtásáért felelős személy neve,

bb./ a határozat végrehajtásának időpontja.

A képviselő-testület döntései

37. §

1. A képviselő-testület döntései:

a./ határozat,

b./ rendelet.

2. A képviselős-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a./ napirend meghatározásáról,

b./ ügyrendi kérdésekről,

c./ a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselőtestület működésével kapcsolatos kérdést, javaslatot / ügyrendi kérdés, javaslat/  bármely képviselő az ülésen előterjeszthet. Ügyrendi kérdésről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozatban dönt. Ügyrendi kérdést nem lehet feltenni, ha a szavazás már elkezdődött.

38. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

39. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap) megjelöléssel.

A határozatok jelölése: határozat száma, törve az évszámmal, határozathozatal idejével. Pl.: a következők szerint 1/2005. (II.22.) önkormányzati határozat.

40. §

A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formái:

            a./ határozatok nyilvántartási sorszáma szerint,

            b./ határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben,

            c./ határozatok betűrendes nyilvántartása,

            d./ határozatok határidő nyilvántartása.

41. §

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
2. A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
3. Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
4. A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
5. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
6. Helyben szokások módnak minősül:

a./ önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b./ könyvtárban történő kihelyezés.

c./ az önkormányzat honlapján való elhelyezés.

42. §

1. A rendeletalkotás előkészítése során, a társadalmi egyeztetés érdekében a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek letölthetőségét és véleményezhetőségét Szúcs község hivatalos honlapján, a megadott elektronikus levélcímen. A véleményezésre legalább 5 napnak kell rendelkezésre állni.
2. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
   1. az állami támogatásokról, az európai uniós, nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet;
   2. a fizetési kötelezettségekről, a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet;
   3. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet, a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet;
   4. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, ha Szúcs község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, vagy örökségvédelmi érdekei védelmét veszélyeztetné;
   5. a módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
3. A véleményező nevének és e-mail címének megadásával a személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulását is megadottnak kell tekinteni.
4. A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak a jó erkölcsbe ütköző, illetve a becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. Ennek biztosítása érdekében a vélemények – szükség esetén – törlésre kerülnek. Törölni kell névtelenül beérkezett és a rendelet tárgyához nem illeszkedő véleményeket is.
5. A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.
6. A rendelet-tervezetről való döntést követően a vélemények eltávolításra kerülnek Szúcs község hivatalos honlapjáról.

43.§

1. A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet nyilvántartás formái:
   1. rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
   2. rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
   3. rendeletek betűrendes nyilvántartása.
2. A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
3. A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A jegyzőkönyv

44. §

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§./1/ bek.-ben szabályozottakat. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett, vagy szakértő) vannak jelent.
3. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
4. A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

                  a./ a napirend tárgyát,

b./ az előterjesztőt, vagy előterjesztést,

c./ az előadókat,

d./ a hozzászólókat, a hozzászólás lényegét.

1. A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
2. A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
4. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

 a./  a meghívót,

b./ a jelenléti ívet,

c./ az írásos előterjesztéseket,

d./ a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e./ illetve a képviselők kérése alapján:

ea./  a képviselői indítványokat,

eb./  a képviselői hozzászólásokat szó szerint,

ec./ ./ a képviselői felvilágosítás kéréseket.

5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
6. A képviselő-testület jegyzőkönyv hitelesítőket választ. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítőknek is alá kell írniuk.
7. Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek, a Heves Megyei Kormányhivatalnak.

A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kér.

A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell kezelni.

A képviselő-testület feloszlása

45. §.

A képviselő-testület az Mötv. 55. §.-ban szabályozottak szerint mondja ki feloszlását.

IV. fejezet

A képviselők névsora

46. §

A települési képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

A képviselők jogai és kötelességei

47. §

(1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2)^[5] A települési képviselő kötelezettségeit az Mötv. 32. § (2) bekezdése szabályozza.

Járandóságok, képzés, továbbképzés

48. §

1. A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
2. A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

A megbízatás keletkezése és megszűnése

49. §

A települési képviselő megbízásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. Törvény 1-2. §.-a szabályozza.

50. §^[6]

Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás

Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. §-a az összeférhetetlenségi eljárást ugyanezen törvény 37. §-a szabályozza.

51. §.^[7]

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

52. §

1. A képviselő-testület

 a./  állandó,

b./ ideiglenes bizottságot hozhat létre.

2. A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
3. A bizottság elnökének és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

A bizottság feladatai

53. §

A bizottság a következő feladatokat látja el:

a./  feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

b./  szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

c./  benyújtja az előterjesztéseket,

d./  előterjesztésekhez állásfoglalást készít,

e./  gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört,

f./  feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját,

g./ ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

54. §

1. A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a./ meghatározza a bizottság szervezetét és megválasztja bizottságait,

b./ meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

c./ meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d./ döntési jogot adhat bizottságainak,

e./ a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,

f./ önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,

g./ határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában .

2. ^[8]A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:
   

a./ indítványára össze kell hívni a bizottságot,

b./ felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

A képviselő-testület állandó bizottságai

55. §

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a./ Ügyrendi,Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság,

b./ Szociális Bizottság.

2. A bizottság 3 tagból áll.
3. A bizottság szükség szerint tart ülést.

56. §

(1) Az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság feladatát az alábbiak szerint határozza meg:

a./ közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat készítésére,

b./ vizsgálja a hatályban lévő Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását,

c./ figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét,

d./ ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörbe hozott döntéseit törvényességi szempontból, évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet végzett ellenőrzéséről,

e./ törvényességi szempontból ellenőrzi a bizottságok átruházott hatáskörében hozott döntéseit, erről évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet,

f./ javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,gyakorolja a polgármester felett az egyéb munkáltatói jogot,

g./ megvizsgálja a képviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét,

h./ nyilvántartja a vagyonnyilatkozatokat,

í./ igazolja a nyilatkozat átvételét,

j./ gondoskodik a vagyonnyilatkozat megőrzéséről,

k./ megvizsgálja a megválasztott képviselők összeférhetetlenségét,

l./a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a polgármestert,

m./ összeférhetetlenség megállapítása esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek az összeférhetetlenség kimondására.

n./ részt vesz a költségvetési rendelet kidolgozásában,

p./ írásban véleményezi a féléves, éves költségvetési gazdálkodásról készült beszámolót,

r./ ellenőrzi a pénzügyi, gazdálkodási adminisztratív munkát,

s./ véleményezi a beruházási, felújítási munkákat, azok kivitelezését esetenként ellenőrzi,

t./ ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,

u./ az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet.

(2)^[9] A Szociális Bizottság:

            Települési támogatás megállapítása

(3) A bizottságok személyi összetételét a 2. melléklet tartalmazza.

57. §

A képviselő-testület ideiglenes bizottság

1. A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

a./ meghatározott időre, vagy

b./ meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

2. A bizottság a meghatározott idő, vagy a meghatározott feladata elvégzését követően automatikusan megszűnik.
3. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor dönt a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, meghatározza a bizottság feladat- és hatáskörét.
4. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

58. §^[10][11]

(1) A polgármester főállású tisztségviselő.

Összeférhetetlenségi szabályok

59. §^[12]

A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó eseteket a Mötv. 72. § tartalmazza.

60. §

1. A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

A jegyző tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogot.

(2) A polgármester további feladatai:

      a./ segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,

      b./ meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatit,

      c./ képviseli az önkormányzatot,

      d./ kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

      e./ fogadóórát tart, melynek időpontja minden héten kedden 8 órától 12 óráig tart,

      f./ nyilatkozik a sajtónak.

Az alpolgármester

61. §

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A közös hivatal jegyzője

62. §

1. Egercsehi, Egerbocs, Szúcs községek polgármesterei – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A kinevezést lakosságszám-arányos többségi döntés alapján a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.  A kinevezés határozatlan időre szól.
2. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
   
3. ^[13] A polgármester ideiglenes hatállyal a jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a feladatok ellátására a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki.
   

63. §

1. A jegyző:
   1. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
   2. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
   3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
   4. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket az önkormányzat képviselő-testülete ruház át,
   5. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,
   6. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
2. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

64. §

A községi jegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.

7. fejezet

A képviselő-testület hivatala

Közös Önkormányzati Hivatal

65. §^[14]

Egercsehi, Egerbocs, Szúcs községek Önkormányzatai közös önkormányzati hivatalt hoznak létre /Egercsehi Közös Önkormányzati Hivatal 3341 Egercsehi, Egri út 8./.

A közös önkormányzati hivatalra az Mötv. 84. § (5) bekezdés és a 85 § rendelkezései megfelelően irányadóak.

66. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok megállapodnak abban, hogy Egerbocson és Szúcson az ügyfélfogadás biztosítására állandó jelleggel működő  ügyfélszolgálat működik.

^[15]Egercsehiben hétfő, szerdai napokon 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 13.30 óráig van az ügyfélfogadás.

Szúcson minden héten szerdán 8 órától 12 óráig működik a jegyzői ügyfélfogadás, az általános ügyfélfogadás minden héten szerdán 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 13.30 óráig működik.

Egerbocson minden héten szerdán 12 órától 16 óráig működik az általános és jegyzői ügyfélfogadás.

67. §

A közös hivatalra az Mötv. 84-85. §-ai vonatkoznak.

VIII.  fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás

68. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer – általános – közmeghallgatást tart.
2. Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben:

a./ község egészét érintő beruházási munka esetén,

b./ minden olyan ügyben, ami a lakosság életében jelentőséggel bír.

3. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.
4. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.
6. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

69. §

1. A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják: falugyűlés.

(2) A falugyűlés meghirdetésére, vezetésére, összehívására a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. A falugyűlésen elhangzott véleményekről, állásfoglalásról, a kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

IX. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

70. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111.§.-116.§. rendelkezései az irányadóak.

Az önkormányzat feladat-finanszírozásával kapcsolatosan az Mötv. 117.§.-118.§- rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési önkormányzat belső kontrollrendszere az Mötv. 119-120. §-ai szerint alakul.

71. §

A képviselő-testület a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat az 3. melléklet határozza meg.

72. §.

A képviselő-testület a polgármesterre és a bizottságokra átruházott feladat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

72/A. §.^[16]

(1) Az önkormányzat a 11/2013. (VI.25.) önkormányzati határozatával elfogadott helyi esélyegyenlőségi program szerint szervezi a helyi közfoglalkoztatást. A helyi önkormányzat vállalja, hogy részt vesz a meghirdetett pályázatokon – anyagi lehetőségei alapján – amelyek a lakosság részvételét igényli.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak legoptimálisabb megvalósulása érdekében együttműködik a roma kisebbség helyi illetve megyei önkormányzatával. A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt közfoglalkoztatás érdekében a pályázatokon való részvétel eredményessége érdekében együttműködési megállapodást köt a településen működő helyi társadalmi/ civil/ szervezetekkel

72/B. §^[17]

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése szerinti megállapodást az 5. melléklet tartalmazza.

X. fejezet

Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok

73. §

1. A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

XI. fejezet

Záró és egyéb rendelkezések

74. §

1. Ez a rendelet kihirdetését követő  napon lép hatályba.
2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/2013./X.29./ önkormányzati rendelet az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
3. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.