Demjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012.(XI.29.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól

Hatályos: 2018. 04. 27

Demjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (továbbiakban: Nvtv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés e, pontjára, illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésére – a Demjén Község Önkormányzata vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:


Általános rendelkezések

                                                                           1. §


  1. A rendelet tárgyi és személyi hatálya kiterjed a Demjén Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogosultságokra, társasági részesedésekre, valamint a forgalomképes követelések összességére (továbbiakban: önkormányzati vagyonra), illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójára, a vagyon használójára.

     

  1. A rendelt területi hatálya kiterjed: Demjén község közigazgatási területére, illetve más önkormányzat közigazgatási területén lévő, de Demjén Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra is.


Az önkormányzati vagyon összetétele

2. §


  1. Az önkormányzati vagyon körét az Nvtv. 5. § (1)-(4) bekezdései határozzák meg.


  1. Az Önkormányzatnak az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.


  1. A Képviselő-testület az Önkormányzat egyik vagyonelemét sem minősíti nemzetgazdasági szempontból kiemelt törzsvagyonnak.


  1. Az Önkormányzatnak az Nvtv. 5. § (5) bekezdése szerinti korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.


  1. Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.


A tulajdonosi jogok gyakorlása

3. §


  1. Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása vonatkozásában az Mötv. 106-110. §-ait kell alkalmazni.


  1. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester a Képviselő-testület jóváhagyásával gondoskodik.


Vagyongazdálkodási hatáskörök

4. §


  1. A Képviselő-testület alábbi vagyongazdálkodási hatásköreit a polgármesterre ruházza:
    1. a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
    2. a Képviselő-testület döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése
    3. bérleti szerződések megkötése,
    4. biztosítási szerződések megkötése,
    5. az átmenetileg használt pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú lekötése, tőkegarantált értékpapírba való befektetésére,
    6. az Önkormányzat éves költségvetésében meghatározott - az önkormányzati         vagyon értékét növelő fejlesztések, felújítások, beruházások – előirányzatainak          felhasználása,
    7. társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása a költségvetésben        meghatározott keret mértékéig,
    8. az önkormányzati vagyon értékének megállapításához szükséges értékbecslés beszerzése.


A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések meghozatalának szabályai

5. §


  1. [1] 3 millió Ft feletti ingó és ingatlan vagyontárgy értékesítése – ha törvény kivételt nem     tesz - csak versenyeztetés útján, hirdetmény nélküli eljárás keretében lehetséges az Nvtv. 13-15. §-ai figyelembevételével természetes személy vagy átlátható szervezet részére.


  1. Ingatlan értékesítése esetén az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak nyilatkozattételi jogát – értékhatártól függetlenül – biztosítani kell.


  1. 1.000.000.- Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket a szerződés létrejöttét követő 15 napon belül a település honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.


  1. Önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni kizárólag a Nvtv-ben meghatározott esetekben és módon lehet.


Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. §


  1. A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.


  1. Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
    1. értékpapír esetén a névérték alapján,
    2. [2]ingatlan vagyon esetén: a várhatóan 3 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok esetén a jegyző indoklással alátámasztott értékelése is elegendő, a várhatóan 3 millió forint nettó érték feletti ingatlan értékesítése esetén az érték megállapítására értékbecslőt kell igénybe venni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.
    3. ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján
    4. a követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege esetén. Ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra. A kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének %-os mértékében kerülhet meghatározásra,
    5. örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.


  1. Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben, de 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.


Lemondás követelésről, követelések elengedése

7. §


Az Önkormányzat követeléséről részben vagy egészben csak a következő esetekben lehet lemondani:

  1. csődegyezségi megállapodásban,
  2. bírói egyezség keretében,
  3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által adott okirat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
  4. végrehajtási eljárás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg,
  5. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
  6. ha a kötelezett nem lelhető fel,
  7. peren kívüli megegyezés során,
  8. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében.


Az üzleti vagyon feletti rendelkezés

8. §


  1. Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás az Nvtv. szabályainak figyelembevételével végezhető.


  1. Önkormányzati vagyon vállalkozásba csak részletes, előzetes gazdasági számítások alapján fektethető.


  1.             Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre e rendelet szabályait a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével kell alkalmazni. Az induló bérleti díjat, a megállapítható kedvezmények mértékét az Önkormányzat évente költségvetési rendeletében állapítja meg.


  1. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítására természetes személlyel vagy átlátható szervezettel hasznosítási szerződést köthet. A hasznosítási szerződésben meg kell határozni:


  1. az átadás időtartamát,
  2. a kezdő fizetendő bérleti díjat, annak évente történő változtatásának módszerét,
  3.  a hasznosítótól elvált felújítási és karbantartási igényt,
  4.  az ingatlanban folytatható tevékenységet.


  1. Az Önkormányzat tulajdonát képező, de nem kizárólagos önkormányzati tulajdonként nyilvántartott földterületeket természetes személy vagy átlátható szervezet számára nem mezőgazdasági célra is bérbe lehet adni. A szerződésben meg kell határozni a jogviszony időtartamát, a fizetendő bérleti díjat, az ingatlanon végezhető tevékenységet azzal, hogy a területen építmény nem építhető.


  1. Önkormányzati külterületi mezőgazdasági ingatlanok mezőgazdasági művelés céljára haszonbérlet, bérlet, földcsere, elidegenítés útján hasznosíthatók. A termőföld besorolású ingatlanokra haszonbérleti, a nem termőföld besorolású ingatlanokra bérleti szerződést lehet kötni határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra. Haszonbérleti vagy bérleti jogviszony esetén évelő növényzetet, ültetvényt csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.


  1. Erdő művelési ágú földrészlettel kapcsolatban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos jogokat az Önkormányzat nevében a polgármester gyakorolja.


  1.  Földcsere-szerződés előtt a cserélendő ingatlanok forgalmi értékének meghatározására a 9. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A szerződés előkészítésével kapcsolatos költségek viselésében a feleknek megállapodást kell kötniük, ennek hiányában a költségeket a felek 50-50 %-os arányban viselik.


Záró rendelkezések

18. §


  1. Ez a rendelet 2012. december 1-jén lép hatályba.


  1. Hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 13/2003.(XI.26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.



[1]

Módosította: 7/2018.(IV.26.) 1.§ (1) Hatályos: 2018. április 27.

[2]

Módosította: 7/2018.(IV.26.) 1.§ (2) Hatályos: 2018. április 27.