1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Demjén község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(3) A HÉSZ a mellékleteit képező „SZT-b” jelű, M=1:2000 és „SZT-k” jelű, M=1:8000 méretarányú szabályozási tervvel együtt érvényes.

(4) A belterület határvonalát a képviselőtestület a szabályozási terv alapján határozza meg.

(5) Terület belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.

(6) A HÉSZ, illetve az annak mellékletét képező szabályozási tervben előírt helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

2. § A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

3. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

4. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv és az 1. függelék tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

5. § (1) Apartman: szálláshely szolgáltató rendeltetési egység, amely konyhából, fürdőszobából és szobákból áll.

(2) Főépület építési helye: Az övezet elsődleges funkciójú épületét, épületeit e területen belül kell elhelyezni.

(3) Telek be nem építhető része: A területen épületet elhelyezni, fás szárú növényeket ültetni tilos.

(4) Többszintes növényállomány: Nagy vagy közepes lombtömegű fával, cserjével, illetve talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett, környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.

6. § (1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

(3) Külterületen, tájképvédelmi területen csak tájba illő épület (lásd: fogalommagyarázat) helyezhető el. A tájba illesztés részletes szabályait a Településképi rendelet határozza meg.

(4) A tájképvédelmi területen a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

(5) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

(6) Kötelező zöldsáv létesítendő a szabályozási tervlapon „beültetési kötelezettséggel érintett terület” jelöléssel ellátott területeken a (3) bekezdésben meghatározottak szerint. Az érintett területeken többszintes növényállományt kell kialakítani (lásd: fogalommagyarázat).

(7) A szabályozási terven jelölt „telek természetközeliként megtartandó része” által érintett területen:

7. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a tájképvédelmi területek, illetve az ex lege védett területek védőterülete (továbbiakban védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Országos jelentőségű védett természeti területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(3) Védett területen antennatorony nem létesíthető. Föld feletti villamosenergia és hírközlési vezeték helyett csak földkábeles vezetés létesíthető abban az esetben, ha a terepszint alatti elhelyezés természetvédelmi oltalom alatt álló fákat nem veszélyezteti, vagy károsítja.

8. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

(2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(3) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határvonalán kell teljesülniük.

(4) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(5) Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, - feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

9. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(4) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(6) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

10. § (1) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(2) A légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

11. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

12. § (1) Vízgazdálkodási területként bejegyzett terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(2) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:

(4) A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságainak lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az érintett területeken az alábbi rendelkezések az érvényesek:

(5) Mélyebb fekvésű és a rendszeresen belvízjárta területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.

13. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

2. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 2. számú függelék tartalmazza.

14. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

(7) Azon területeken, ahol a topográfiai viszonyok szükségessé teszik, övárkot kell kialakítani a helyi vizek megfogására.

15. § (1) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen egyéni vízbeszerzéssel is biztosítható az ivóvíz ellátás, ha az, az illetékes szakhatóság igazolásával egészséges ivóvíz minőségnek megfelel.

(3) Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:

(4) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

(5) Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tűzivíz igény csökkentése szükséges.

16. § (1) Szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

(3) A szennyvízcsatorna kiépítése után arra rá kell csatlakozni, az alkalmazott szennyvíz közműpótlót fel kell számolni.

(4) A település felszín alatti vízminőség védelmi fekvése miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a nyers szennyvíz:

17. § (1) A felszíni vizek (vízfolyás, patak, víztározó, tó) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(2) A karbantartó sávot a patak, vízfolyás középmeder vízállásától lehet kijelölni, ha a vízfolyás középmeder vízállása nem került kijelölésre, akkor a földhivatali térképen rögzített meder telkének határától kell kijelölni, akkor is, ha a valóságban a vízfolyás földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad.

(3) A patak, vízfolyás meder telkének módosítása (szűkítése, bővítése, meder keresztmetszetbe, a vízlevezetésbe való beavatkozás (záportározó kialakítás), híd-építés, földhivatali térképen rögzített hely és a valóságban igénybevett terület összehangolása) csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (vízjogi létesítési engedély alapján).

(4) Csapadékvíz csatornát elválasztott rendszerben kell kiépíteni.

(5) Szennyvízhálózatba csapadékvíz nem vezethető.

(6) Csapadékvíz más ingatlanra nem vezethető:

(7) Ha az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó nyilatkozatban rögzített mennyiséget, akkor legkésőbb a használatbavételig a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből fékezetten lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.

(8) Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, élővíz kezelői hozzájárulás vagy befogadói nyilatkozat hiányában 25 m² vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m²-enként) valamint 25 m² burkolt felületenként (kötelező zöldfelület feletti területről) 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, amely túlfolyójából fékezetten vezethető ki a közterületi befogadóba a csapadékvíz.

(9) Építési telken belüli csapadékvíz szikkasztás csak az érintett szakhatóság engedélyével valósítható meg (vízjogi létesítési engedély alapján).

(10) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

(11) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

(12) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel, illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(13) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(14) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a befogadóba.

18. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a vonatkozó jogszabály nem tiltja szabadvezetékes hálózat létesítését, az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a kisfeszültségű elosztó-, a közvilágítási és elektronikus hírközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni, amelyre szükség esetén a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.

(2) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre szánt területen az egyes ingatlanok új bekötését földkábeles csatlakozással kell kiépíteni még akkor is, ha a közcélú hálózat oszlopsoron halad.

(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózat fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel építhető.

(5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

(6) Földgázvezetéket közterületen és telek előkertjében is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(7) Házi gáznyomásszabályzó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telek előkertjébe vagy az épület alárendeltebb homlokfalára szerelhető.

(8) Égéstermék elvezető szerelt kémény utcai homlokzatra nem szerelhető.

19. § (1) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti feszítéssel is kivitelezhető

(2) Új önálló antennatartó szerkezetet létesíteni csak külterületi gazdasági területen lehet.

20. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

21. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezetekre tagozódnak, ezek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény bruttó szintterületének és a telek területének viszonyszáma.

(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.

(4) A telekalakítás szabályai:

(5) A telkek beépítési módja

(6) Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

(7) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

22. § (1)¹ A lakóövezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, azonban az övezet építési telkein az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásai alapján más elsődleges rendeltetésű építmény is elhelyezhető

(2) Lakóterületen nem helyezhető el:

(3) Szabadon álló beépítési mód esetén az újonnan kialakítható telek szélessége legalább 16 m.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az újonnan kialakítható telek szélessége legalább 14 m.

(5) A közművesítettség mértéke: teljes.

(6) A magánutak kialakítható legkisebb szélessége: 6,0 méter.

(7)² Az övezeti beépítési paraméterek és előírások megtartásával vegyes rendeltetésű épületek is építhetők..

23. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(2) A falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.

(3) Az építési övezetben az épületek bruttó alapterülete telkenként legfeljebb 200 m² lehet.

24. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 4. melléklet táblázata határozza meg.

25. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:

(2) A településközpont vegyes területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat az 5. melléklet táblázata határozza meg.

(3) A templomok esetén az előírt legnagyobb épületmagasság a kialakult állapotnak megfelelő.

(4) A közművesítettség mértéke: teljes.

26. § (1) A "Vi" jelű övezet területe az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az (1) bekezdésben foglaltakon kívül elhelyezhető rendeltetések:

(3) Az intézményi vegyes területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet táblázata határozza meg.

(4) Az övezetekben a legkisebb zöldfelületi mérték 30%-a 3 szintű (gyep, cserje, lombkorona szint) összefüggő zöldfelületként alakítandó ki.

5. A közművesítettség mértéke: teljes.

27. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál:

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 7. melléklet táblázata határozza meg.

(3) A gazdasági övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.

(4) A gazdasági területek építési övezeteire előírt legnagyobb épületmagasság az alkalmazott technológia miatt, de legfeljebb 15,0 épületmagasságig mértékben túlléphető.

28. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.

(2) A különleges övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.

29. § (1) a. A K_élménypark jelű idegenforgalmi különleges területek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek intenzívebb célterületei.

(2) b. Az építési övezetben elhelyezhetők:

(3) Az építési övezetben nem helyezhetők el:

a) Az élménypark építési övezet telekalakítási és beépítési előírásait a 8. melléklet táblázata határozza meg.

30. § (1) A K_{mezőgazdaságiüzemi}jelű mezőgazdasági üzemi terület a település beépítésre szánt területének a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet szolgáló területe.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők:

(3) Az övezetekben épület az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a megyei területrendezési terv Borszőlő termőhelyi kataszter területére vonatkozó előírásaival összhangban építhető.

(4) Az építési övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 9. melléklet táblázata határozza meg.

(5)⁸ A K_{mezőgazdasági üzemi}5 építési övezetben teljes közművesítettség kiépítése előírt.

31. § (1) A Különleges pincés terület (K_pincés)A terület jellemzően pincékkel, részben lakóházakká alakított borházakkal beépült különleges terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető funkciók: lakás, lakóépület, vendéglátó egység, élelmiszer kereskedelem.

(3) A telekalakításnál, illetve épület-elhelyezésnél figyelembe kell venni a környező pincéket, azok megközelíthetőségét, a meglévő utakat, és a domboldal felszíni vízelvezetését is.

(4) Közterületen megjelenő pinceszellőzők kialakítása a közterület-használatot nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti.

(5) Az övezetben előkertet nem kell kialakítani, utcafronti beépítés is lehetséges.

(6) A pincék megközelítését közterületről biztosítani kell.

(7) A közlekedési területnek szabályozott területen pincebejárat nem lehet.

(8) A beépített bruttó alapterület legfeljebb 60 m² lehet telkenként.

(9) A közművesítettség mértéke: teljes.

(10) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 10. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.

32. § (1) A K_{idegenforgalom} jelű különleges területek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek célterületei.

(2) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 11. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.

(3) Az építési övezetben a felsorolt funkciókhoz teljes közművesítés szükséges.

(4) Az építési övezetben kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át művelt szőlőterületekként kell kialakítani és fenntartani.

(5) A határoló összekötő út felől legalább 15 méter széles, háromszintű növényállománnyal kell védekezni az autóforgalom okozta zaj- és levegő- és porszennyezéstől, illetve gondoskodni a látványvédelemről.

33. § (1) Az Üh (Hétvégiházas terület)jelű építési övezet legfeljebb telkenként tíz üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.)

(2) Az építési övezetben elhelyezhető a terület rendeltetésével összhangban álló és azt közvetlenül szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, sportépítmények.

(3) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 12. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.

34. § 1. Az üdülőházas üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

2. Az Üü jelű építési övezetben üdülőépület mellett még

(3) A közművesítettség mértéke: teljes

(4) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 13. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.

35. § (1) Zöldterület (közkert) – a szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) A Zkk jelű övezetben épület nem létesíthető.

(3) A Zkk jelű övezetben az alábbi építmények helyezhetők el

(4) A Zkk jelű övezet telkein a zöldterület legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia.

(5) A Zkk jelű övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési műtárgyak és berendezések – gyalogos és kerékpárút, illetve közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

(6) A Zkk jelű övezetben parkoló nem alakítható ki.

36. § (1) A település szabályozási tervén( ERDŐTERÜLET)„E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.

(2) A közigazgatási területen lévő erdőterületek elődleges rendeltetésük szerint:

(3) Az erdőterületeken kizárólag az erdőműveléssel összefüggő, az erdőtelepítés jövőbeli lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4) Az erdőterületeken csak olyan erdőgazdasági, vagy egyéb más tevékenység folytatható, mely az erdő rendeltetését, kialakulását nem zavarja.

(5) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.

37. § (1) A védelmi erdő területek a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet, és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) Az Ev jelű övezetben épület nem helyezhető el, mesterséges felületek nem létesíthetők, bánya nem nyitható.

(3) Az Ev jelű övezetben az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények – távközlési és energetikai magasépítmény, adótorony, antenna – kivételével akkor helyezhetők el, ha az erdő természeti értékeit és védelmi rendeltetését nem zavarják.

(4) Az Ev jelű övezetben a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(5) Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelemmel, ismeretterjesztéssel, oktatási- és kutatási céllal összefüggő építmények helyezhetők el.

(6) Az Ev-p jelű pincés véderdő övezetben terepszint feletti beépítés: 0%, terepszint alatti beépítés csak a meglévő pincék bővítéseként lehetséges, legfeljebb 80%. A meglévő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

38. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek(Erdőterület – gazdasági erdők övezete) a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, amelyekben a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

(2) Az Eg jelű övezetekben a rendeltetésnek megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épületek helyezhetők el.

(3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m2-t nem haladhatja meg.

(4) A 10.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.

(5) Az Eg jelű övezetben épület elhelyezésének feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút az ivóvízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(6) Az Eg jelű övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

39. § (1) A közjóléti erdő területek a Szabályozási terven „Ek” jellel jelölt területek, amelyek kifejezetten a szabadidő eltöltését, az ismeretterjesztést, a sportolást és az erdei turizmust szolgálják.

(2) Az Ek jelű övezetben az alábbi funkciójú épületek és építmények helyezhetők el:

(3) Az Ek jelű övezet telkein az építés feltétele:

(4) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 800 m2-t nem haladhatja meg.

(5) Az Ek jelű övezetben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút az ivóvízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(6) Az Ek jelű övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az turisztikai és sportolási tevékenységhez szükséges építmények (pl. kilátó) technológiai okokból legfeljebb háromszorosan haladhatják meg.

40. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(2) Mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.

(3) Mezőgazdasági területeken csak terepfelszínt, természetes vízháztartást, valamint ökológiai adottságokat megőrző, természetkímélő gazdálkodás folytatható.

(4) Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő, áttört hatású anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

(5) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető a birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

41. § (1) Az általános mezőgazdasági szántó területek a Szabályozási terven „Má-sz” jellel jelölt területek, amelyek elsődlegesen a szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló területek, ahol a növénytermesztéssel összefüggő, termékfeldolgozásra, tárolásra szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az Má-sz jelű övezetben épület és kerítés nem helyezhető el.

(3) Az Má-sz jelű övezetben 1 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki

(4) Az Má-sz jelű övezetben építményt elhelyezni minden más tekintetben az OTÉK előírásai alapján lehet.

(5) Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy)

42. § (1) Az általános mezőgazdasági gyep területek a Szabályozási terven „Má-gy” jellel jelölt területek, ami a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Má-gy jelű övezetben a legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a legeltetéses, almostrágyás állattartás, az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, szolgáltatás épületei helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

(3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 800 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Az Má-gy jelű övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(5) Az Má-gy jelű övezetben a meglévő idős fák védendők, és megtartandók, a fás terület, facsoportok kiterjedése a 30%-ot nem haladhatja meg,

43. § (1) Az általános mezőgazdasági szőlő, gyümölcsös területek a Szabályozási terven „Má-sző” jellel jelölt területek, amelyek elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztésre kijelölt területek.

(2) A szőlő, gyümölcsös mezőgazdasági területek a felhasználás, és az építés feltételeit, és módját meghatározó besorolás szerint két övezetre oszlik:

(3) Az Má-sző1 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

4. Az Má-sző2 övezetben kizárólag a szőlő- és gyümölcstermeléshez, illetve szántóföldi műveléshez, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, valamint a borturizmus vendéglátó épületei és építményei helyezhetők el a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén.

(5) Az Má-sző2 övezet területén építmény csak birtokközponton helyezhető el. Birtokközpont kialakítható abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 20 ha összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2 ha kell, hogy legyen, maximális beépítettsége 10%, épületenként max. bruttó 800 m² alapterülettel. A birtoktest összterületének max. 1%-a építhető be, de max. 3000 m².

(6) Az Má-sző2 övezet területén az épületek és építmények megengedhető maximális épületmagassága 7,5 méter.

(7) Az Má-sző2 övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló biztosítása.

(8) Az Má-sző2 övezetben birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti és a telkek közútról, vagy önálló hrsz-on nyilvántartott magánútról megközelíthetők.

(9) Az Má-sző3 övezetben a birtokközpont épületegyüttese körül legalább 10m széles takaró erdősáv létesítendő a Bükk-aljára jellemző tájhonos, illetve kultúrfajokkal.

44. § (1) Az Általános mezőgazdasági terület – megkutatott ásványi nyersanyaglelőhely megkutatott ásványi nyersanyaglelőhelynek szolgáló mezőgazdasági terület a Szabályozási terven „Má-ásv” jellel szabályozott övezet, ahol nyersanyag kitermelés és feldolgozás céljára szolgáló szénhidrogén kutak működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.

(2) Az Má-ásv jelű övezetben a mezőgazdasági hasznosítással összefüggő, a szénhidrogén kutak jövőbeli telepítési lehetőségét nem akadályozó területhasználat folytatható.

(3) Az Má-ásv jelű övezet telkein az építés feltételei:

(4) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság technológiai okokból az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság kétszerese lehet.

(5) A védőtávolság megállapításában, valamint az azon belül elhelyezhető épületek, építmények engedélyezésében az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazott szabályok alapján lehet eljárni.

45. § (1) Az kertes mezőgazdasági területek a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt területek, amelyek elsősorban a kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelési, kisparcellás intenzív kertgazdálkodási tevékenység folytatható.

(2) Az Mk jelű övezetben a helyi építési hagyományoknak megfelelő, szőlőműveléssel, borászattal, kertgazdálkodással, és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

(3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes bruttó földszinti alapterülete a 120 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Az Mk jelű övezetben terepszint alatti beépítettség a 3 %-ot nem haladhatja meg.

(5) Az Mk jelű övezetben épületeken napkollektor, napelem, és a megújuló energiát hasznosító berendezés csak a tájképet, környezetet nem zavaró módon helyezhető el.

(6) Az Mk jelű övezetben fásítás, erdő nem létesíthető.

46. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven „V” jellel jelölt övezet, az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke tartozik.

(2) A V jelű övezet telkein kizárólag a vízgazdálkodással, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A kisvízfolyások környezetében lévő 6-6 méteres fenntartási sáv külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(4) A V jelű övezetben tartozó vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(5) A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek környezetében a Környezetvédelmi előírások Felszíni vízrendezés fejezetében előírtakra figyelemmel kell lenni.

47. § (1) A természetközeli terület a Szabályozási terven „Tk” jellel jelölt területek, ahol a természetvédelmi szempontból kiemelt sziklagyepes domboldalak találhatók.

(2) A Tk jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el, kerítést építeni nem lehet.

(3) A Tk jelű övezetben tilos minden olyan tevékenység végzése, ami a természeti környezetet károsítja, vagy rá negatív hatással bír.

48. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb” jellel szabályozott terület.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területetek építmények elhelyezésének szempontjából

49. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven Kb-temető jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-temető jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese.

(4) Az övezetbe tartozó telkeken az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(5) A temető telekhatára mentén, telkén belül min. 5 m széles, többszintes növényállományt kell biztosítani.

50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület a Szabályozási terven Kb-sport jellel szabályozott övezet, ahol kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú és vendéglátó épületek helyezhetők el.

(2) A Kb- sport jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg.

(4) Az övezetbe tartozó telkeken elhelyezésre kerülő épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

51. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület –lovarda terület az ökológiai hálózat által érintett, Szabályozási terven Kb-lovarda jellel szabályozott övezet, ahol a jelentős területigényű, zöldterületbe ágyazottan kialakítható lovas sportpályák, állattartó épületek és az azokat kiszolgáló épületek, építmények (vendégház, takarmánytároló, fedett lovarda, raktár, klubház, parkoló, iroda stb.) funkciókat befogadó épületek helyezhetők el.

(2) A Kb-lovarda jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) A be nem épített területen (az utakat kivéve) intenzív, háromszintes zöldfelületet kell létesíteni, melynek során a növény,- és állatvédelmi előírásokat is be kell tartani.

(4) A területen található védett növények védelmét, az ökológiai folyosó zavartalan működését tájépítészeti tervek alapján, az illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve szükséges biztosítani.

(5) Az övezetben a település a Szabályozási Terven jelölt „telek természetközeliként megtartandó része”-ként jelölt területen biztosítani kell a természetes élőhelyek megőrzését, a 8 cm-nél vastagabb törzsű fák kivágása tilos.

(6) Az új épületegyüttes tájba történő illesztéséhez – a növényzet és burkolt felületek, és ezek arányának meghatározásához – kert- és tájépítész bevonása szükséges.

(7) A tervezés kezdeti fázisában a telepítést a települési önkormányzati főépítésszel – ennek hiányában az állami főépítésszel – egyeztetni szükséges.

52. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – bányaterület a Szabályozási terven Kb-bánya jellel szabályozott övezet, ahol nyersanyag kitermelé és feldolgozás céljára szolgáló, a bánya működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő épületek és építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-bánya jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság technológiai okokból az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság kétszerese lehet.

(4) Az övezet területén az épületek és építmények elhelyezése, kialakítása a biztonsági előírások betartásával történhet.

(5) A védőtávolság megállapításában, valamint az azon belül elhelyezhető épületek, építmények engedélyezésében, a végezhető tevékenységek során az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazott szabályok alapján lehet eljárni.

53. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – napelempark terület a Szabályozási terven Kb-napelempark jellel szabályozott övezet, ahol megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló berendezések, energiatermelő rendszerek és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el. A terület természetközeli fenntartásának céljából haszonállatok tartására, illetve gyümölcstermesztés céljára szolgáló gazdasági építmények is elhelyezhetők

(2) A Kb-napelempark jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) Az övezetben a megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló berendezések elhelyezése céljából kialakított telek telekhatárain – ha a Szabályozási Terven szereplő beültetési kötelezettség másképp nem rendelkezik – legalább 8 méter széles, legalább kétszintű (fa- és cserjeszint), a tájegységben őshonos lombhullató fa-, illetve cserjefajokból álló kiültetés telepítendő.

54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület –gyógyhely terület az ökológiai hálózat által érintett, Szabályozási terven Kb-gyógyhely jellel szabályozott övezet, ahol a jelentős területigényű a turisztikai és vendéglátó célokat kiszolgáló, az erdő és a gyógyvíz kutak által biztosított körülményeket kihasználó gyógyintézmények épületei és építményei (szállásadó épület, apartman, fürdőépület, parkoló stb.) helyezhetők el.

(2) A Kb- gyógyhely jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) Az övezetben az épületek tájbaillesztett módon, a szintvonalakkal párhuzamosan telepíthetők.

(4) A be nem épített területen (az utakat kivéve) intenzív, háromszintes zöldfelületet kell létesíteni, melynek során a növény,- és állatvédelmi előírásokat is be kell tartani.

(5) A területen található védett növények védelmét, az ökológiai folyosó zavartalan működését tájépítészeti tervek alapján, az illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve szükséges biztosítani.

(6) Az övezetben a település a Szabályozási Terven jelölt „telek természetközeliként megtartandó része”-ként jelölt területen biztosítani kell a természetes élőhelyek megőrzését, a 8 cm-nél vastagabb törzsű fák kivágása tilos.

(7) Az új épületegyüttes tájba történő illesztéséhez – a növényzet és burkolt felületek, és ezek arányának meghatározásához – kert- és tájépítész bevonása szükséges.

(8) A tervezés kezdeti fázisában a telepítést a települési önkormányzati főépítésszel – ennek hiányában az állami főépítésszel – egyeztetni szükséges.

55. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidő és élménypark terület az ökológiai hálózat által érintett, a Szabályozási terven Kb-élménypark jellel szabályozott övezet, ahol a kisebb területigényű, nagy zöldterületi arányú, turisztikai és vendéglátó célokat kiszolgáló épületek és építmények (vendégház, apartman, irodaépület, erdei kalandpark, parkoló stb.) helyezhetők el.

(2) A Kb- élménypark jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) A be nem épített területen (az utakat kivéve) intenzív, háromszintes zöldfelületet kell létesíteni, melynek során a növény,- és állatvédelmi előírásokat is be kell tartani.

(4) A területen található védett növények védelmét, az ökológiai folyosó zavartalan működését tájépítészeti tervek alapján, az illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve szükséges biztosítani.

(5) A kerítés kialakítását úgy kell megoldani, hogy a kisemlősök és hüllők szabad közlekedését ne akadályozhassa.

56. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület –kemping terület az ökológiai hálózat által érintett, Szabályozási terven Kb-kemping jellel szabályozott övezet, ahol a nagy zöldterületi arányú, turisztikai célokat kiszolgáló épületek és építmények (kemping, szállásépület, a működtetéshez szükséges központi épület, kiszolgáló épület stb.) helyezhetők el.

(2) A Kb- kemping jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) Az övezetben kivételesen a személyzet számára szolgáló lakás létesítése is engedélyezhető.

(4) A be nem épített területen (az utakat kivéve) intenzív, háromszintes zöldfelületet kell létesíteni, melynek során a növény,- és állatvédelmi előírásokat is be kell tartani.

(5) A területen található védett növények védelmét, az ökológiai folyosó zavartalan működését tájépítészeti tervek alapján, az illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve szükséges biztosítani.

(6) Az övezetben a település a Szabályozási Terven jelölt „telek természetközeliként megtartandó része”-ként jelölt területen biztosítani kell a természetes élőhelyek megőrzését.

57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület –szociális otthon terület az ökológiai hálózat által érintett, Szabályozási terven Kb-szociális jellel szabályozott övezet, ahol a nagy zöldterületi arányú, szociális- és rehabilitációs szolgáltatási célokat kiszolgáló épületek és építmények (idősek otthona, gyermekotthon, ápolást és gondozást biztosító otthonok stb.) helyezhetők el.

(2) A Kb-szociális jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) A be nem épített területen (az utakat kivéve) intenzív, háromszintes zöldfelületet kell létesíteni, melynek során a növény,- és állatvédelmi előírásokat is be kell tartani.

(4) A területen található védett növények védelmét, az ökológiai folyosó zavartalan működését tájépítészeti tervek alapján, az illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve szükséges biztosítani.

(5) Az övezetben a település a Szabályozási Terven jelölt „telek természetközeliként megtartandó része”-ként jelölt területen biztosítani kell a természetes élőhelyek megőrzését.

58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – hulladéktelep terület a Szabályozási terven Kb-hulladéklerakó jellel szabályozott övezet, ahol az inert hulladék feldolgozó üzemi épületek és a feldolgozó üzemhez mobil kiszolgáló létesítmény telepíthető (szociális létesítmények, raktár, stb). helyezhetők el.

(2) A Kb-hulladéklerakó jelű övezet telkein az építés feltételei:

(3) A hulladéklerakó működésének megszűnése után a terület rekultivációját a környezetvédelmi engedélyben meghatározott módon kell végrehajtani.

59. § (1) A közlekedési terület(Közúti közlekedési területek (KÖu) ) az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTEK 26. §-ban szereplő funkciók.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(4) A közutak osztályba sorolása a következő:

(5) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(6) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki: 24129 jelű országos mellékút vonalában.

(7) A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

(8) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdákat kell kiépíteni.

(9) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(10) A védőtávolság külterületen:

(11) A járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.

(12) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(13) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

60. § (1) Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

61. § (1) Ez a rendelet 2020. év december 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, hatályát veszti Demjén Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2012. (I.19.) sz. önkormányzati rendelete.