1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Kompolt Község Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra.

(2) E rendelet hatálya nem érinti az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodási rendjét.

2. §¹ (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon – az Nvtv. 5. § (3) bekezdésén túli – további forgalomképtelen vagyontárgyai:

(3) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

(4) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. számú melléklete, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1)² Forgalomképes vagyon minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 2. §-a hatálya alá.

(2) Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete dönt:

(4) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek minősítenie kell.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes vagyonná a képviselő-testület döntésének megfelelően, rendeletmódosítással lehet átminősíteni.

4. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók. Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

6. § A forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a képviselő-testület dönt.

7. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(2) A polgármester jogosult:

8. § (1) Az önkormányzati intézmények részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladatik ellátáshoz elégséges mértékben biztosítja.

(2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatot látnak el, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra feljogosít.

(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában – a részükre biztosított pénzügyi fedezettel arányosan – jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni.

(4) Az önkormányzati intézmények a használatukban lévő ingatlanokat és ingókat – bevételeik növelése céljából – csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) Az alapító okiratban nem engedélyezett vállalkozási tevékenység csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.

9. §⁴ (1) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint a bruttó 1.000.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.

(2) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes, bruttó 1.000.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, melyről az azt követő első képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(3) Az építési telkek, önkormányzati földterületek értékesítésének feltételeit a képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. Az elidegenítésről megbízott ügyvéd közreműködésével a polgármester gondoskodik.

10. § (1) Az önkormányzat vagyonát átruházni külön képviselő-testületi határozat szerint lehet.

(2) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célokra lehet:

(3) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó gép, berendezés, felszerelés ingyenesen akkor adhatók át – az intézményvezető döntése alapján – ha azok az önkormányzat működéséhez feleslegessé váltak, egyéb esetben a képviselő-testület határozata szükséges.

11. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – az érvényes jogszabályok figyelembe vételével – a jegyző alakítja ki.

(2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal látja el. A polgármesteri hivatal köteles az önkormányzat vagyonát nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni.

(3) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken, az ingó vagyont bekerülési értéken tartja nyilván.

(4) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással és a valós állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.

12. § (1) Az önkormányzat a vagyonállapotát, a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt az adott év december 31-i fordulónappal kell készíteni.

(2) Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani és értékelni.

(3) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes beontásban –, valamint az önkormányzat üzleti vagyonát és a kötelezettségeket.

(4) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárba kell kimutatni.

13. § (1) E rendelet 2004. április 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.