Kompolt Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D § (5) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, alapelvei

1. §

(1) A rendelet célja, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően – a várható igények és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek szem előtt tartásával – a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális ellátások formáit, az ellátások igénylésénél a nyilatkozatok és igazolások tartalmának, illetve benyújtásának szabályait.

(2) Az önkormányzat nyújtson segítséget azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmük és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

(3) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében – a tőlük elvárható módon – mindent megtegyenek, amennyiben a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

A rendelet hatálya

2. §

(1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya kiterjed Kompolt Község Önkormányzata közigazgatási terültén élő:

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárra,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

e) az Szt. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre,

f)[1]

g)[2]

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ideértve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) E rendeletben meghatározott szociális feladat- és határköröket a képviselő-testület, az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja.

(4) E rendeletet az Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

Eljárási rendelkezések

3. §[3]

(1)Az ellátás iránti kérelmet a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni.

(2)A Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselője, valamint a 2. § (3) bekezdése szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmező részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Szt. 9. §-ában és az Szt. 17. §-ában foglaltakra.

(3)Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erről az ügyfelet tájékoztatni kell.

4. §

(1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[4]

(3)[5] A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat, vagy igazolás, szerződés stb.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal[6] nyilvántartásában fellelhetők.

5. §

(1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, szükség szerint környezettanulmány alapján hozza meg.

(2) A rendszeres szociális ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül történik.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

6. §

Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

II.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Rendszeres szociális segély

7. §[7]

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult, az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:

a) a rendszeres szociális segély megállapító határozat jogerőre emelkedéséről számított 15 napon belül a Kompolt község önálló családgondozójánál nyilvántartásba vetetni magát és a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül írásban megállapodni,

b) az esetleges akadályoztatásról a családgondozót értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 15 napon belül igazolni

c) a beilleszkedési programban foglaltakat teljesíteni.

(2) A családgondozó a nyilvántartásba vételt követően:

a) tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, együttműködés elmulasztásának következményeiről,

b) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről írásban megállapodást köt,

c) a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,

d) jelzi a jegyzőnek a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint, ha a rendszeres szociális segélyre kötelezett az együttműködési kötelezettségét megszegi,

e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet megküld a jegyzőnek.

(3) A beilleszkedési program típusai (lehetnek csoportosak, vagy egyénre szabottak):

a) egyéni képességeket fejlesztő programok,

b) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások,

c) munkavégzésre történő felkészülés programok,

d) iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.

7/A. §[8]

(1) Az az aktív korúak ellátásra jogosult személy, akinek legalább 40 %-os mértékű az egészségkárosodása, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az egészségkárosodás mértékét a szakértői bizottság szakvéleményének csatolásával kell igazolni.

8. §[9]

Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

1. a rendszeres szociális segélyezett a családgondozóval az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,
2. a családgondozó által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
3. nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson,
4. a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre.

9. §[10][11][12]

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

(1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja, az Szt.-ben foglaltakon túl foglaltakon túl egyéb feltételként köteles lakókörnyezete rendben tartására az alábbiak szerint:

a) a lakóházhoz tartozó udvar, kert hulladékmentesítésére, gyomtalanítására,

b) az ingatlan előtti járda, árok tisztántartására, téli időszakban síkosság mentesítésre, zöldterület gondozására,

c) az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől történő mentesítésére,

d) a lakóház folyamatos karbantartására, állagának megóvására, tisztántartására.

(2) Amennyiben a helyszíni ellenőrzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján megállapításra kerül, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, az aktív korúak ellátására jogosult személyt az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságot megszüntetni, melyek teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell.

(3) A helyszíni ellenőrzésre a jegyző által kijelölt Hivatal[13] köztisztviselője jogosult.

10. §[14]

Lakásfenntartási támogatás

11. §[15]

12. §[16]

13. §[17]

Ápolási díj

14. §

(1) Az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság állapítja meg.

(2) Az Sztv 43/B. §-ára figyelemmel az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság ápolási díjat állapíthat meg annak a nagykorú személynek, aki az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezik, 18. életévét betöltötte és az önkormányzat illetékességi területén lakó tartósan beteg hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] gondozását végzi, feltéve, hogy

a) az ápolási teendők miatt kereső tevékenységet nem folytat,

b) egyéb kereső tevékenysége a beteg ápolása miatt szűnt meg,

c) az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedülálló esetén annak 200 %-ánál nem magasabb.

(3)[18]Az ápolási díj (2) bekezdés alapján folyósított összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(4) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha az ápoló bizonyíthatóan nem gondoskodik az ápolt:

a) szükség szerinti háziorvosi ellenőrzéséről,

b) részére rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzéséről, illetve azok előírás szerinti adagolásáról,

c) megfelelő étkeztetéséről,

d) higiéniás ellátásáról.

(5) A Gondozási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését rendszeresen ellenőrzi, melynek során együttműködik a háziorvossal. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző részére jelzéssel él.

Önkormányzati segély[19]

15. §

(1) A Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselőjéhez benyújtott kérelem alapján vagy hivatalból indult eljárásra az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság önkormányzati segélyt nyújt azon személyek részére akik:

1. létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek,
2. időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek,

és az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben részesíthető önkormányzati segély különösen: elemi kár elhárítására, helyreállításra; betegséggel, balesettel, kórházi ápolással járó keresetkiesés pótlására; közgyógyellátásra nem jogosult gyógyszertámogatásra; rokkantsági ellátás, illetve nyugdíjazás megállapítása miatti tartós jövedelem kiesés esetén; hozzátartozó halála esetén; gyermekek étkezési térítési díjának, vagy egy részének átvállalására; gyermek iskoláztatási támogatására.

(3) Azonnali segítséget igénylő, indokolt esetben, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével önkormányzati segélyt a polgármester is állapíthat meg.

(4)[20] Rendkívüli méltánylást érdemlő, (1) bekezdésben meghatározott esetekben, egyedi mérlegelést követően, kérelemre, évente legfeljebb két alkalommal az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemre való tekintet nélkül is állapíthat meg az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság vagy a polgármester önkormányzati segélyt.

16. §

(1) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként, eseti jelleggel és –létfenntartást veszélyeztető esetben – havi rendszerességgel is adható.

(2) Természetbeni ellátást kell megállapítani ha

s) a kérelem erre irányul,

b) az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság, vagy a polgármester ilyen döntést hoz.

(3) A természetben nyújtott segély különösen: élelmiszercsomag, tüzelőanyag, gyógyszertámogatás, térítési díj csökkentés, építőanyag.

17. §

(1) A polgármester önkormányzati segélyt állapít meg annak a személynek, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy arra tartásra köteles hozzátartozó volt-e, vagy sem, amennyiben a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében 350 %-át nem haladja meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-ánál, de annak teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 90.000 Ft.

III.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Közgyógyellátás

18. §[21]

(1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinél az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(2) A méltányossági közgyógyellátás megállapítására a jegyző jogosult.

IV.

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

19. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás.

(2)[22] [23]Az (1) bekezdés a), b), d) pontjában foglalt szociális alapszolgáltatásokat az önkormányzat a Tarna-menti Szociális Intézményfenntartó Mikrotársulás útján, a Tarnamenti Szociális Központ intézmény telephelyeként működő Gondozási Központ keretében látja el.

(3)[24] Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatot az önkormányzat a Tarna-menti Szociális Intézményfenntartó Mikrotársulás útján a Tarna-menti Szociális Központ intézménye által biztosítja.

20. §

(1) Az önkormányzat az Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt működtet.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai az önkormányzat, mint intézmény fenntartó képviselőin túl a Gondozási Központ vezetője, a háziorvos, családgondozó.

Étkeztetés

21. §

(1) [25]

(2) [26] Az önkormányzat legalább egyszeri meleg étkeztetést biztosít az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogosulti kör részére.

(3)[27] Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelemtől függetlenül kora, fogyatékossága, egészségügyi állapota – önkiszolgálási, önellátási képessége, mozgás és érzékszervi funkciója, felügyeleti igénye –, szociális körülményei miatt nem képes az étkezésről más módon gondoskodni.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Gondozási Központ vezetője dönt.

Házi segítségnyújtás

22. §

(1) A házi segítségnyújtás keretében a Gondozási Központ az Szt. 63. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. [Szt. 63. § (4) bekezdés]

(3)[28] [29] Házi segítségnyújtás igénybevétele napi gondozási szükséglet felmérése alapján történik, melyet a Gondozási Központ vezetője végez.

Térítési díj

23. §

A térítési díjakat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.