Kompolt Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1.§ (1) Az Önkormányzat megnevezése: Kompolt Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Kompolt község közigazgatási területe

       A település közigazgatási területének leírását az 1. függelék tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kompolt Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(5) A Hivatal megnevezése:

Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal

(6)A Hivatal székhelye: 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.

2.§ (1) Az önkormányzat jelképe: a község címere, zászlaja és pecsétje

(2) Az önkormányzat címere:

A címerpajzs csücskös talpú, egyenes vonalú oldal és felső lezárással. A pajzs négy mezőre osztott. A bal felső mezőben 3 db nyárfa, a jobb felsőben két arany búzakalász látható, sárga, illetve kék máz alapon. A bal alsó mezőben – kék alapon – a gólya a Heves megyéhez való tartozást (a megyei címerben is szerepel) a fehér hullámos csík a Tarna patakot szimbolizálja. A jobb alsó sárga mezőben két mezőgazdasági eszköz (ekevas és egy ősi kasza penge) a település mezőgazdasági jellegét jelenti, azaz az itt élő lakosság fő tevékenysége mindig a mezőgazdasági munka volt. A pajzs alatti hullámos vezetésű szalagon a község neve jelenik meg.

(3) Az önkormányzat zászlaja, lobogója:

A zászló és a lobogó négyzetes alaprajzú, alapszíne fehér. A zászló közepén Kompolt község címere, amelynek elhelyezési iránya a szerint változtatható, hogy függőleges rúdon vagy kereszt lécre erősítve használjuk. A címerpajzs mindként esetben egyenes állású lehet a néző szemszögéből.

(4) Az önkormányzat pecsétje:

a) Kör alakú, benne körfelirat „Községi Önkormányzat Kompolt” helyezkedik el, középen Magyarország címere.

b) Kör alakú, benne körfelirat: „Kompolt Község Önkormányzata” helyezkedik el, középen Kompolt község címere.

(5) A képviselő-testület a címer, a zászló és pecsét használatát külön rendeletben szabályozza.

(6) Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal pecsétje: Kör alakú, benne körfelirat „Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal” helyezkedik el, középen Magyarország címere.

(7) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere, a köríven:

a) Kompolt község polgármestere,

b) Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője

felirattal.

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságaira, a nemzetiségi önkormányzatokra, az önkormányzat társulásaira, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

4.§ (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe tartozó, valamint az ide nem tartozó, de helyi közösségeket érintő ügyekben.

(2) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalmi és gazdasági szervezőmunkában együttműködik más önkormányzatokkal. Többek között a Heves Megyei Önkormányzattal, Kompolt Község Önkormányzatával, Kál Nagyközség Önkormányzatával, Hatvan Város Önkormányzatával, a Kompolti Polgárőr Egyesülettel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, alpolgármester, illetve a jegyző feladata.

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazása alapján:

a) a bizottságok,

b) a polgármester,

c) a jegyző,

d) a helyi népszavazás

hozhatnak.

5.§ Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület – a lakosság igényeit figyelembe véve, anyagi lehetőségeitől függően – önként vállalt feladatot is elláthat.

II. FEJEZET

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület összehívása

6.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, ebből

a)6 fő választott képviselő,

b)polgármester

(2) A képviselő-testület névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

7.§ (1)A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület nyilvános, vagy zárt ülést tart.

8.§ (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen az ülésen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

9.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatás esetén az alpolgármester hívja össze. Több alpolgármester megválasztása esetén, elsőként az általános alpolgármester, majd a második alpolgármester. Mindkettőjük – mind hármójuk – tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt e-mailben, illetve – amennyiben a képviselő nem rendelkezik e-mail címmel – papír alapon kapja meg az ülést megelőzően 5 nappal.

(3) A település lakóit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni a képviselő-testület ülésének időpontjáról.

(4) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon is összehívható.

10.§ (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a Mötv. 44. §-ban foglalt esetekben az ott meghatározott időn belül, vagy ha azt jogszabály kötelezően írja elő.

(3) A rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés napjára is, attól eltérő időpontra.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt legalább az ülés előtt három nappal a 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megküldeni.

(5) A rendkívüli ülés időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról az ülést megelőző három nappal a település lakóit a 9.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint kell értesíteni.

(6) A képviselő-testület ülése – azonnali döntést igénylő esetben – a (4) bekezdésben meghatározott időn belül is összehívható.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) jegyzőt,

b) a napirendi pontok előadóit,

c) nemzetiségi önkormányzat vezetője.

(2) A képviselő-testületi üléseire meg kell hívni továbbá:

a) a Hivatal napirend szerint illetékes köztisztviselőjét,

b) akinek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.

(3) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét,

b) a kezdési időpontját,

c) a javasolt napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőit.

e) az ülés összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát, aláírását.

2.    Ciklusprogram, munkaterv

12.§ (1) A polgármester a megválasztását követően ciklusprogramot terjeszt a képviselő-testület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(2) A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

(3) A polgármester a ciklusprogram időarányos végrehajtásáról a képviselő-testületet évente tájékoztatja.

13.§ (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv a következőket tartalmazza:

1. a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
2. a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését, a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek:

a)a települési képviselők,

b)a bizottságok,

c)az alpolgármester,

d)a jegyző

(4) A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztéssel egyidejűleg tájékoztatást ad a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(5) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) munkatervbe felvett javaslatok előterjesztőinek.

(6) Az elfogadott munkatervet ki kell továbbá függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján.

(7) A munkaterv javaslatát a polgármesternek lehetőség szerint a tárgyévet megelőző év december hó végéig kell beterjeszteni a képviselő-testület elé.

3. Az önkormányzat gazdasági programja

14.§ A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

4. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15.§ (1) A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontja esetében zárt ülést tart, a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben zárt ülést rendelhet el.

(3) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben zárt ülés megtartását indítványozhatják:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző.

16.§ (1) A képviselő-testület ülését a 9. § (1) bekezdésben érintett személyek az ott leírtak szerint vezetik, munkájukat a jegyző segíti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

f) berekeszti az ülést,

g) határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot, melyet indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

5. Napirend előtti témák

17. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadásáról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a) bármelyik képviselő,

b) jegyző,

c) önkormányzat bármelyik bizottsága,

(3) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.

(4) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői interpellációra, valamint

d) kérdésre adott válaszról.

6.    Az előterjesztés

18. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a napirendben kiküldött anyagok,

a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottságai, illetve a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a jegyző,

f) a napirend előadója,

g) a képviselő-testület által felkért előadó.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot minden esetben írásban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Az előterjesztésnek tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, más közigazgatási szervek véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése, stb.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

7. A napirendek vitája, a döntéshozatal

19.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő az előterjesztést szóban kiegészítheti,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő rövid választ köteles adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalások időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalások időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) Az önkormányzat napirendben érintett bizottsága az előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.

20.§ (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb egy percben. Ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

a) napirend nyilvánossága,

b) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,

c) bizottsági kisebbségi vélemény ismertetése,

d) a vita, illetve az általános vita lezárása,

e) az SZMSZ, vagy más jogszabály előírásainak megsértése,

f) az előterjesztés visszavonása,

g) hozzászólási jog megadása,

h) a szavazás menete,

i) a szavazás módjára vonatkozó javaslat és

j) személyes érintettség

címén tehető.

(3) A szavazás szakaszában csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a fentiekben nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, vagy a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

21.§ (1) A képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

22.§ (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

(2) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

23.§ (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról, vagy rendelet-tervezetről.

(2) A polgármester a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(3) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(4) Minősített szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:

a) Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

b) Mötv. 88-89. §-ban foglalt esetben,

c) az Ötv. 33/C. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

d) az Ötv. 34. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

e) titkos szavazás elrendeléséről,

f) bizottságok és ideiglenes bizottságok létrehozásáról,

g) hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

h) az Önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez,

i) az Önkormányzat tulajdonában lévő a korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgyak forgalomképessé minősítéséhez.

8. A szavazás módja, a határozat nyilvántartása

24.§ (1) A képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) A zárt ülésen hozott határozatot a képviselő-testület következő nyilvános ülésén – az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott határozatok kivételével – ismertetni kell.

25.§ (1) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében és a Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) Ügyrendi kérdésekben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(5) Névszerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

26.§ (1) A Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott titkos szavazás elrendeléséről bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani a Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból 3 fős – egy elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

27.§ (1) Az önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a jegyző gondoskodik.

28.§ (1) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Kompolt Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……/……. (…….) képviselő-testületi határozata a ……………………….. – ról”

(2) A testületi határozatokról a jegyző évenkénti bontásban, naprakész nyilvántartás köteles vezetni.

9. Kérdés, interpelláció

29.§ (1) A képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhetnek, interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) A kérdést, az ülést megelőző nap kell benyújtani a polgármesternek.

30.§ (1) Az interpelláció önkormányzati hatáskörellátással kapcsolatos felszólalás.

(2) A interpellációt az ülést megelőző nap kell írásban benyújtani a polgármesterhez. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetőleg a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásáról. Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, annak vizsgálatát az Pénzügyi Bizottságra bízza. Az Pénzügyi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

31.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót. Ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintett a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

11. A jegyzőkönyv

32.§ (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyv készül, melynek a Mötv. 52. §-ában foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselők nevét,

b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

c) a módosító javaslatokat,

d) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.

(2) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) a képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

f) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá.

g) a jegyző törvényességi észrevételét,

h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe, az üléseknek a jegyzőkönyvébe.

12. Az önkormányzati rendeletalkotás

33. § (1) Önkormányzati rendeletalkotását kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) a bizottság

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

d) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendeletben szabályozásra kerülő téma súlyától függően meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és vitafórumok menetét.

(4) A meghatározott előkészítés után, a jegyző által elkészített rendelet-tervezetet a polgármester, nyújtja be a képviselő-testülethez, annak indokolásával együtt.

34.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésébe be kell mutatni az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ezen belül elkülönítve a tervezett szabályozás előnyös és hátrányos következményeit.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzati rendelet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján kerül kihirdetésre. A rendelet kihirdetettnek a kifüggesztés napján tekinthető.

(4) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően, és kihirdetésük sorrendjében – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Kompolt Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……/…… (…… ……) önkormányzati rendelete a ………………….. ról”

(5) A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

13. A települési képviselő

35.§ (1) A települési képviselő, illetve bizottsági tagok tiszteletdíjának mértékét és rendszerességét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselőt a Mötv-ben foglaltakon túlmenően további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

(3) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Kirendeltség intézkedését, a Kirendeltség érintett dolgozója erre 10 napon belül köteles érdemi választ adni,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet.

36.§ (1) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) írásbeli vagy szóbeli bejelentés a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrzése,

e) kapcsolattartás a választópolgárokkal és a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) a személyes érintettség bejelentése.

III. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

1. A képviselő-testület bizottságai

37.§ (1) A képviselő-testület a bizottságait a Mötv. 57-58. §-ában meghatározottak szerint hozza létre.

(2) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre. A bizottságok felsorolását, valamint tagjainak névsorát és lakcímét az SZMSZ 3. függeléke, a feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(4) Az állandó bizottság elnökéül és tagjául a polgármester az alpolgármester a Hivatal dolgozója nem választható meg. Az Ügyrendi Bizottságnak elnöke és tagja csak képviselő lehet.

38.§ (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni.

(4) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást, illetve akadályoztatása esetén a kijelölt bizottsági tag.

(5) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

2.    A polgármester

39.§ (1) Kompolt község polgármestere tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az átruházott hatáskörben az Ügyrendi Bizottság gyakorolja. Az iratok aláírására a bizottság nevében a bizottság elnöke jogosult.

(3) A polgármester illetményét a képviselő-testület határozatban, a Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg.

(4) A képviselő-testület határozatában a polgármester és az alpolgármester részére – megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben.

(5) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester.

(6) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(7) A polgármester feladatai a Mötv-ben foglaltakon túl:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését.

c) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel.

d) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését.

e) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

f) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,

g) az önkormányzat előtt álló gazdálkodási feladatok végrehajtása során esetenként a költségvetési rendeletben foglalt értékhatárig dönthet.

(4) A polgármester fogadónapját a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

3. Az alpolgármester

40.§ (1) A képviselő-testület saját tagjai közül titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkája segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert – a polgármester erre irányuló javaslatára alpolgármestereket – választ, akinek tiszteletdíjára – a Mötv-ben meghatározott keretek között – a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester (alpolgármesterek) a polgármester utasításainak megfelelően látja el a hatáskörébe utalt ügyek intézését.

(4) A képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(5) Több alpolgármester választása esetén a polgármester határozza meg az általános helyettesét.

4. A jegyző

41.§ (1) A jegyző az Mötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését,

d) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését,

e) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

f) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

g) javaslatot tesz az önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében,

h) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

i) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,

j) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(2) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(3) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatotti állományában lévő köztisztviselő látja el.

42. § A Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint létrehozott Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozza meg, melyet a Hivatal Ügyrendje tartalmaz.

5. Közös önkormányzati Hivatal

43.§ (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Hivatalt működtet.

(2) A Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendjét a 3. melléklet tartalmazza.

6. A társulások

44.§ (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások felsorolását, melyeknek az önkormányzat tagja az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

IV. FEJEZET

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

45.§ A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

2. Lakossági fórumok

46. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szabályai:

a) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a Hivatal hirdetőtábláján, valamint szórólapon tájékoztatni kell az érintetteket.

b) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt és az intézményvezetőket.

c) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 32. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

(3) A polgármester közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésre a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. FEJEZET

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása, gazdasági programja,

1. Az önkormányzat vagyona

47.§ Az önkormányzat tulajdonára és vagyongazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

2. Az önkormányzat gazdálkodása, gazdasági programja

48.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését és zárszámadását a hatályos államháztartási törvény előírásainak megfelelően rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el, melynek során:

a) jogszabályban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, pénzforgalmi és mérlegjelentést és megküldi a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) igényli az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzati számlák rendezéséről,

e) vezeti az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásait, végzi az önkormányzat könyvelését

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

49.§ (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot határoz meg a Mötv-ben meghatározottak szerint.

(2) A gazdasági program végrehajtásáról a képviselő-testület által meghatározott időszakonként, de legalább a képviselő-testület megbízatása alatt két ízben be kell számolni.

50.§ Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatai ellátásának módját, rendszerét a Hivatal Ügyrendje, az önkormányzat feladatait (szakfeladat, kormányfunkció) a 4. melléklet tartalmazza.

VI. FEJEZET

A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

51.§ (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátásával az Ügyrendi Bizottságot bízza meg.

(2) A bizottság feladata és hatásköre a fentiekből adódóan az alábbiak:

a) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

b) vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

c) vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

d) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselőtestület hivatalán keresztül,

e) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

VII. FEJEZET

A nemzetiségi önkormányzatok

52.§ (1) A nemzetiségi törvény (Nek.tv.) alapján, Kompolt községben közvetlen módon két helyi nemzetiségi önkormányzat alakult: a német és a roma.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata: Kompolt községben élő roma és német nemzetiség érdekeinek védelme és képviselete a (Nek.tv.) és az önkormányzat által megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával, a nemzetiségi önkormányzatnak átadott vagyon, illetve költségvetési források felhasználásával.

(3) A nemzetiségi önkormányzatok saját hatáskörben határozzák meg:

a) a nemzetiségi törvényben szabályozottak szerint az önkormányzatok vagyonán belül részükre elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetést, zárszámadást, az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségek helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhatnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási vezetőjéhez, amelyben:

a) tájékoztatást kérhetnek,

b) javaslatot tehetnek,

c) intézkedést kezdeményezhetnek,

d) kifogással élhetnek az intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a helyi nemzetiségi önkormányzatok használatába adandó vagyont – a vagyontárgyak és a pénzeszközök pontos megjelölésével – meghatározni.

(6) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési Önkormányzat döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzatok erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(7) A települési Önkormányzat által létrehozott Hivatal a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon – köteles a nemzetiségi önkormányzatok munkáját segíteni.

(8) A Hivatal a nemzetiségi önkormányzatok munkáját a következő módon segíti:

a) helyiséget biztosít a nemzetiségi önkormányzati ülések, a fogadóórák és a nemzetiségi önkormányzat által szervezett közmeghallgatás számára,

b) a nemzetiségi önkormányzati ülések meghívóit, írásos előterjesztéseit sokszorosítja és eljuttatja a címzettekhez,

c) a Hivatalban rendelkezésre álló, a nemzetiséggel kapcsolatos információkat, adatokat a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja,

d) a jegyző szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzati döntések előkészítéséhez, a nemzetiséget érintő jogszabályokról tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatokat,

e) a jegyző gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok jegyzőkönyveinek elkészítéséről, határozatainak közzétételéről, amennyiben erre igény tartanak,

f) éves költségvetés tervezetének előkészítése, közreműködés a tervezet testület elé terjesztésében,

g) a költségvetés végrehajtása, a gazdálkodás szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében szabályzatok készítésével,

h) éves költségvetési zárszámadás elkészítése, közreműködés a tervezet testület elé terjesztésében,

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

53.§ (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kompolt Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. (III. 26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kompolt Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló 10/2005. (X.27.); a 18/2005. (XII. 1.); 9/2006. (X. 12.); 9/2007. (IX. 13.); 9/2008. (IX. 11.); 10/2009. (XI. 5.); 14/2009. (XI. 26.); 8/2011. (IV. 28.); 7/2013. (IV. 26.); önkormányzati rendelet hatályát veszti.

                        Balázs Zoltán                                                 Magdáné Földi Sarolta

                        polgármester                                                              jegyző

Kihirdetve: 2015. február 16.