Ácsteszér Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat hivatalos megnevezése, jelképei

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ácsteszér Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2887 Ácsteszér, Kossuth Lajos utca 45.

(3) Az önkormányzat működési területe: Ácsteszér Község közigazgatási területe.

(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Ácsteszéri Közös Önkormányzati Hivatal.

2. §

Az önkormányzat jelképei

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

3. §

Önkormányzat hivatalos pecsétjei

1. Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, középen a Magyarország címere látható, köríven pedig a következő felirat olvasható: Ácsteszér Község Önkormányzata.
   

2. A polgármester hivatalos pecsétje: Kör alakú, középen a Magyarország címere látható, köríven pedig a következő felirat olvasható: Ácsteszér Község Polgármestere.

4. §.

A helyi önkormányzás általános szabályai

5. §

(1)A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal és a környező – különösen a kistérséghez tartozó – települési önkormányzatokkal.

(2) Az együttműködés célja: a kistérségi és a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3)A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen, minden képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A társulások jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

7. §

1. Új közfeladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.
   

2. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
   

3. Az előkészítő a közfeladat ellátását tartalmazó javaslatot akkor terjesztheti a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
   

4. A feladatellátás tekintetében a döntést a képviselő-testület a szükséges pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg dönt.

8. §.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

1. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre törvényben meghatározottak szerint átruházhatja.
   

2. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

III: FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

9. §

Az alakuló ülés szabályai, a képviselő-testület ülései

(1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló és rendkívüli, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés és közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Ácsteszér önkormányzati hivatal házasságkötő terme.

10. §

1. A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.
   

2. A rendes testületi ülés időpontja minden hónap utolsó keddje 16,30óra.
   

3. A képviselő testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

11. §

1. A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az indítvány kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül az ülést megelőzően 48 órával.
   

2. Az indítványt írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.
   

3. A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

IV. FEJEZET

A képviselő-testület működésének dokumentumai

12. §

A képviselő-testület ciklusprogramja és munkaterve

1. Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
   

2. A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő négy hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
   

(3) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.

(4) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(5) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december 15-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 15 napon belül fogadja el a képviselő-testület.

(6) A munkaterv-tervezet összeállításakor kötelező javaslattevők:

a) az alpolgármester,

b) a települési képviselők,

c) a képviselő-testület bizottsága

d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői

e) jegyző.

(7) A kötelező javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év december 1. napjáig juttatják el a polgármesternek.

(8)A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(9) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,

b) a napirend előterjesztőjének vagy felelősének neve,

c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be,

d) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése, és

e) a közmeghallgatás időpontja.

(10) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

1. az önkormányzati képviselőknek;

2. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

3. a munkaterv szerint beszámolásra kötelezett személynek.

(11) A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

13. §

A meghívó

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a bizottságok nem képviselő tagjait;

c) a jegyzőt;

d) az önkormányzati intézmények vezetőit;

      e) az önkormányzati hivatal napirendi pont szerint érintett köztisztviselőjét;

     f) akit a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

b) a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, és

        c) az ülés típusát.

(3) Rendes ülés meghívóját az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 2. nap 12. órájáig kézbesíthető a képviselők és a meghívottak részére.

(4) Az ülés időpontjáról az ülést megelőző 5. naptól a polgármester tájékoztatást tesz közzé:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel és

c) a helyi kábeltévén keresztül.

(5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

V. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

14. §

A képviselő-testület összehívása

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a korelnök vezeti és hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőzően legalább 8 nappal dönt.

15. §.

Az előterjesztések rendje

(1) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester

b) az alpolgármester,

c) a képviselő vagy

d) a képviselő-testület bizottsága.

e) jegyző

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – dokumentum;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 6. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki szükség esetén jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen lehet felvenni a napirendek közé. Erről a képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg - egyszerű szótöbbséggel – határoz. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5)Aki a képviselő-testület előtt beszámolásra köteles, írásos beszámolóját legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 6. napig kell a jegyzőhöz eljuttatnia. A beszámoló előterjesztője a polgármester. 

(6)Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

    aa) a tárgy pontos meghatározását;

ab) az ügy részletes leírását, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre;

ac) a tárgykört érintő jogszabályokat;

ad) az előkészítésben részt vevők véleményét (bizottságok, szakértők);

ae) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják;

af) több döntési alternatíva esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, és a várható következmények ismertetését.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) a határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését,

bc) a végrehajtás határidejét. A határidőt általában évre, hónapra és napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt kell alkalmazni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos” vagy „azonnal” megjelölés alkalmazandó.

16. §

Napirend előtti témák és a napirend

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a testület vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatot indokolni kell. A napirendi pont elhalasztásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirendi előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be.

(5) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható és

b) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben.

(6) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(7)A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

ba) a polgármester;

bb) a képviselő-testület tagja;

bc) a jegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(8) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó szabályokat.

17. §

Az ülés vezetése

(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, és a korelnök (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és

f) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. az ülés napirendjébe nem kerülnek a javaslat(ok), a következő képviselő-testületi ülés napirendjébe kötelezően fel kell venni a képviselő javaslatát, javaslatait.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban a képviselő-testületi ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(5) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(6) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(7) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(8) A polgármester legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának.

18. §

A tanácskozás rendjének fenntartása

(1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében a feladatai a következők:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

19. §.

A szavazás módja

(1) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában az elhangzás sorrendjében elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(3)A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

20. §

Nyílt szavazás

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.

(3) A név szerinti szavazás esetén a polgármester a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni.

(4)A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le. 

21. §

Titkos szavazás

(1) A titkos szavazás előtt 3 fős szavazatszedő bizottságot kell választani.

(2) A szavazólapokat a jegyző készíti elő és adja át a képviselőknek.

(3) A kitöltött szavazólapokat lepecsételt urnába kell helyezni.

(4) A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság állapítja meg és az elnök kihirdeti.

22. §

A jegyzőkönyv

(1)A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl:

            1. az ülés jellegét (alakuló / rendes / rendkívüli; nyilvános / zárt);

          2. a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt legfontosabb eseményeket;

  3. az ülés bezárásának időpontját.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a jelenléti ívet.

VI. FEJEZET

EGYÉB MŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK

23. §

Rendelet alkotás

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

            1. a képviselő-testület tagja;

 2. a képviselő-testület bizottsága;

  3. a polgármester;

   4. a jegyző;

  5. településen lévő társadalmi, és más civil szervezetek, érdek-képviseleti szervezetek vezetői. 

(2) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület a rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a jegyző készíti el;

c) a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét a képviselő-testület döntése alapján megvitatás céljából a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – szükség esetén a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésén – megtárgyalja. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

d) a jegyző – az előkészítésben részt vevő bizottságok véleményének csatolásával - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

e) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

24. §.

A rendelet kihirdetése

(1) A rendeletet a hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) A rendelet egy példánya a községi könyvtárban is megtalálható.

25. §

Közmeghallgatás

(1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel és

c) a helyi kábeltévén keresztül.

2. A polgármesternek tett előzetes bejelentés tényéről a polgármester a képviselő-testületet a napirend elfogadása előtt tájékoztatja. A tájékoztatást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

3. 

VIII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

27. §

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 képviselő tagból áll.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

1. a vagyonnyilatkozatok kezelése, nyilvántartása, ellenőrzése, vizsgálata,

2. a méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekben eljárás,

3. a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén a lemondó nyilatkozat átvétele, kezelése.

28. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve a meghatározott idő lejártát követően megszűnik.

29. §

A bizottságok működése

1. A képviselő-testület a munkatervében meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

IX. FEJEZET

POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

30. §

1. A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

32. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeget meg nem haladó hitelfelvételekről;

b) dönt a költségvetési tartalék 20 százalékig terjedő felhasználásáról;

c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;

d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

e) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

33. §

§ A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk estére a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra az igazgatási előadó látja el.

XII: FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA

35. §

Kormányzati funkciók

A kormányzati funkciókat 3. melléklete tartalmazza.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ácsteszér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló7/2011 (IV.14.) rendelete.

(3) hirdetőtábláján, valamint a községi hirdetőtáblákon való elhelyezést kell érteni.

(4) Az SZMSZ mellékletei:

1. Polgármesterre átruházott hatáskörök

2. Társulások jegyzéke

  3. A kormányzati funkciók

A rendelet kihirdetve:

Ácsteszér, 2014. november 26.

1. melléklet

Polgármesterre átruházott hatáskörök

1. önkormányzati segély megállapítását a részére biztosított 5.000,- Ft keretösszegig

2. Szociális étkeztetésre vonatkozó megállapodás megkötése

2. melléklet

Társulások jegyzéke

1. Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás Kisbér, Széchenyi u. 2.

3. melléklet

A kormányzati funkciók