Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.28.) önkormányzati rendelete
Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.28.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2018. 01. 15- 2019. 05. 20Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.28.) önkormányzati rendelete
Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.28.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
2018-01-15-tól 2019-05-20-ig
 |
Bakonysárkány Községi Önkormányzat
Képviselő-testületének
15/2017. (XII. 28.)
önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
A rendeletet Bakonysárkány Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2017. 12. 27-én megtartott ülésén fogadta el.
Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
15/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 3. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Általános szabályok
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Bakonysárkány Község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályaira.
(2) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg.
(3) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít vagy más módon szankcionál.
2. A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások elkövetőjével szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények és eljárási szabályok
2. §
(1) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztető felhívás alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az elkövető személyi körülményeire is figyelemmel a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
(2) A közigazgatási bírságot a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.
II. Fejezet
Az egyes közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások
1. A köztemetők rendje elleni cselekmények
3. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) a köztemető üzemeltető vagy a temetkezési tevékenységet végzőnek kizárólagos feladatát képező tevékenységet hozzájárulás nélkül lát el,
b) sírhelyet, sírbolthelyet, urnafülkét más részére elad, illetve síremlék, sírbolt eladását előzetesen a köztemető üzemeltetőjének nem jelenti be,
c) sírhelyen meg nem engedett kialakítási munkát végez,
d) a köztemetőben lévő tárgyakat hozzájárulás nélkül elszállít,
e) keletkezett hulladékokat nem a kijelölt szemétgyűjtőben helyezi el,
f) a köztemetőben engedély nélkül közlekedik járművel, vagy állatot –vakvezető, segítő, szolgálati és jelzőkutya kivételével - visz be,
g) a sírok tartozékai állagát sértő tevékenységet végez,
h) a köztemető méltóságát sértő magatartást tanúsít.
4. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) köztemetőnek ki nem jelölt területen halottat temet el,
b) halottat temet el, vagy hamvakat helyez el olyan köztemetőben, amelynek lezárását elrendelték,
c) koporsót, sírhelyet vagy sírboltot a hatóság engedélye nélkül eltávolít, vagy felnyit,
d) engedély nélkül urnát temetési helyre elhelyez, vagy onnan eltávolít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
2. Bakonysárkány Községi Önkormányzat jelképeivel kapcsolatos cselekmények
5. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a község címerét, vagy zászlóját
a) pártpolitikai célokra, vagy választási kampányban felhasználja,
b) jogosulatlanul előállítja, használja vagy forgalomba hozza,
c) a címert, vagy a zászlót erkölcsi érzületet sértő módon megrongálja, vagy megsemmisíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
3. Házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos magatartások
6. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlantulajdonos, ha házszámtábla beszerzéséről, közterületről jól látható módon történő kihelyezéséről, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.
4. Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások
7. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben zajjal járó építési, bontási tevékenységet munkanapon 20.00 és 6.00 óra, szombaton 20.00 és 8.00 óra között, vasárnap 12.00 és hétfő 6.00 óra között végez,
b) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben az ingatlanon zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet munkanapon 20.00 és 6.00 óra között, szombaton 20.00 és 8.00 óra között, vasárnap 12.00 és hétfő 6.00 óra között végez,
c) lakóterületi övezetben a vendéglátó egység kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést munkanapon 22.00 és 6.00 óra között, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon 22.00 és 8.00 óra között üzemeltet,
d) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben magáningatlan kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló rendezvényt munkanapon 20.00 és 7.00 óra között, szombaton 22.00 és 8.00 óra között, vasárnap és munkaszüneti napon 20.00 és 8.00 óra között tart,
e) a napi egy óra időtartamot meg nem haladó közterületi rendezvény tartására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
f) a napi egy óra időtartamot meghaladó közterületi rendezvényt engedély nélkül tart vagy a zajkibocsátási engedélyt a helyszínen nem mutatja be,
g) a zajkibocsátási engedélyben előírt műszeres mérési kötelezettségének nem tesz eleget,
h) a kereskedelmi és vendéglátó egységben engedély nélkül zeneszolgáltatást végez,
i) a kereskedelmi és vendéglátó egység bejelentett nyitvatartási idejét túllépi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
5. A közterületi zöldfelületek élővilágának védelmébe ütköző cselekmények
8. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki zöldfelület élővilága elleni cselekményt valósít meg, azaz közterületi zöldfelületen:
a) növényeket engedély nélkül csonkít,
b) fák törzsét vagy ágait hirdetés, transzparens, kötél vagy kábel rögzítésére használja,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
6. A közterületi zöldfelületek és zöldfelületi elemek létesítésével, megszüntetésével, fenntartásával és védelmével kapcsolatos helyi előírások megsértésével összefüggő cselekmények
9. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, zöldfelületi és zöldfelülettel szomszédos létesítmények elleni cselekményt valósít meg, aki a közterületi zöldfelületen, a zöldfelülettel határos épületek (pl. templomok, középületek, stb.) közforgalomnak átadott teraszán, lépcsőzetén, párkányán, mellvédjén, a zöldfelületi építmények, berendezések (pl. virágágy keretek, stb.) lépcsőzetén, párkányán, mellvédjén roncsoló, károsító hatással járó eszközt (különösen gördeszkát, görkorcsolyát, rollert, kerékpárt) használ, zöldfelületek tartozékaira matricát, hirdetést ragaszt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
10. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületi zöldfelületek létesítésének és védelmének rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:
a) építtetőként a közterületi zöldfelületen az építkezésből adódó károsodás megszüntetése érdekében – Bakonysárkány Község Polgármesterével, illetve a Császári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjével egyeztetett módon és az általa megadott határidőben – a növényzet pótlását vagy helyreállítását nem végzi el,
b) közterületi zöldfelületen megvalósított szabálytalan növénytelepítés megszüntetése érdekében, a tulajdonos írásbeli felszólítása ellenére, saját költségén nem végzi, végezteti el a megfelelő helyre történő szakszerű átültetést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
11. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közterületi zöldfelületek fenntartásának rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:
a) az ingatlan tulajdonosaként az ingatlan határától az úttestig terjedő zöldsáv gondozásáról, tisztántartásáról nem gondoskodik,
b) az ingatlan tulajdonosaként nem gondoskodik az ingatlanról és a hozzá tartozó zöldsávról, a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
c) két szomszédos ingatlan közötti közterületi járda vagy átjáró esetében az ingatlan tulajdonosaként nem teljesíti a tisztántartási kötelezettségét az ingatlana határától a közterületi járda vagy átjáró középvonaláig,
d) az ingatlan tulajdonosaként az a)-c) pontokban jelzett területeken nem gondoskodik gyommentesítéséről és a fű rendszeres nyírásáról,
e) az ingatlan tulajdonosaként a légvezetékek biztonságos üzemeltetése vagy a hibaelhárítás érdekében az ingatlan határától az úttestig terjedő zöldsávon, légvezeték alatt található fák szükséges gallyazását az írásbeli felszólításra, az abban foglalt határidőre nem végzi el,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
12. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a játszóterek rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:
a) közterületi játszóterekre, és tiltó táblával jelölt parkokba állatot bevisz,
b) a közterületi játszótéren gyermekek számára elhelyezett játszótéri eszközöket rendeltetésellenes módon igénybe vesz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
7. Belterületi vizek és vízi létesítmények elleni cselekmények
13. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki belterületi vizek és vízi létesítmények elleni cselekményt valósít meg, azaz:
a) belterületi tó, vízfolyások, csatornák hídjain, átjáróin a gyalogos közlekedést zavarja, így különösen: ott a rendeltetésszerű használattal együtt járó áthaladás idejét meghaladóan kerékpárral, rollerrel, görkorcsolyával, gördeszkával, közlekedik,
b) a Község belterületén található tavak, vízfolyások, csatornák, árkok mellé vagy vizében mosakszik, bármit mos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
8. A csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos helyi előírások megsértésével összefüggő cselekmények
14. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos helyi előírásokat sértő cselekményt követ el, azaz:
a) az ingatlan tulajdonosaként, az ingatlannal határos árokszakaszt, a járműbehajtók átereszét és a folyókákat szükség szerint, de évente legalább egyszer nem tisztítja, folyamatosan nem gyomtalanítja, gondozza,
b) az ingatlan tulajdonosaként, nem gondoskodik az ingatlannal határos füves árokban a fű rendszeres nyírásáról,
c) az ingatlan tulajdonosaként az ingatlannal határos zöldsávon nem távolítja el a csapadékvíz lefolyását akadályozó tárgyakat, anyagokat, ezáltal nem biztosítja, hogy a csapadékvíz elvezető árokba vagy zárt csapadékvíz elvezető csatornába a csapadékvíz szabadon lefolyhasson.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
15. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki az út árkában, átereszében, csapadékvíz elvezető csatorna nyílásában olyan anyagot helyez el, amely a lefolyást akadályozza vagy akadályozhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
9. A köztisztaság rendje elleni cselekmények
16. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki nem gondoskodik a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon az ingatlanon ideiglenesen tárolt hulladék elszállításáról.
17. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki a köztisztaság rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:
a) amennyiben az időjárás szükségessé teszi minden reggel legkésőbb 08:00 óráig, és a nap folyamán legalább még egyszer nem gondoskodik az ingatlanával határos járdák hótól való letisztításáról, jegesedés esetén azok csúszásmentesítéséről,
b) az a) pontban megjelölt csúszásmentesítést visszamaradó, darabos, durva anyag alkalmazásával végzi,
c) aki az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt okoz, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát akadályozza, és veszélyezteti,
d) aki a közterülettel határos ingatlan épületének madár fészkelő helyei alatti burkolattal ellátott közterületnek a madarak okozta szennyeződéstől való megtisztításáról nem gondoskodik,
e) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy tisztít,
f) az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.
g) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa,
h) közterületen építési, bontási és egyéb anyagokat közterület-foglalási engedély nélkül tárol,
i) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy a gyalogosforgalmat, gépjárműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza,
j) hórakást: útkereszteződésben, útburkolati jeleken, tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közérdekű létesítmény köré, kapubejárat elé, annak szélességében helyez el.
k) síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül konyhasót úgy alkalmaz, hogy egyszeri kijuttatásának maximális mértéke több, mint 40 g/m2,
l) a rendezvény szervezője, aki vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején saját költségén nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről,
m) aki hulladékgyűjtő udvaron, hulladékgyűjtő szigeten, hulladéklerakóban, hulladékgyűjtő edényekből, a lomtalanítás idején a közterületre kihelyezett szükségtelenné vált háztartási, szilárd hulladékból guberál.
n) aki szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődébe, óvodákba, iskolákba, ebet – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével- bevisz.
o) a közkutakból állatot itat, termőföldet locsol, gépjárművet mos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
10. Közterületek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos cselekmények
18. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a Község közterületének rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokat nem tartja be, a közterületet tiltott módon használja, azaz a közterületen:
a) üzemképtelen járművet a közterületen engedély nélkül tárol,
b) 3.5 tonnánál nagyobb össztömegű járművet, vagy munkagépet engedély nélkül tárol,
c) sátor-, vagy ponyvagarázst helyez el,
d) árut vagy göngyöleget tárol, földről árusít, kivéve az idényjellegű engedélyezett árusítást,
e) közterületi zöldfelületet a tulajdonos hozzájárulása nélkül megszüntet, vagy beépít,
f) a közterületen a közvetlen szállítási előkészület esetét kivéve göngyöleget tárol,
g) az építőanyagot, építéshez szükséges szerkezetet, valamint bontásból, felújításból származó anyagot, építési törmeléket, ilyen hulladék anyagot 72 órán túl engedély nélkül közterületen tárol,
h) 22.00 és 06.00 óra között 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművet, pótkocsit, félpótkocsit, vontatót, nyerges vontatót, lassú járművet és mezőgazdasági vontatót illetve ezek munkaeszközét közterületen tárolja,
i) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,
j) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
k) természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
l) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,
m) emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, valamint a lejárati lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, templomok előtti lépcsővel határolt részen gördeszkázik, görkorcsolyázik, kerékpározik,
n) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
19. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki szervezőként közterületen megrendezett sport és egyéb rendezvény idején nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról és folyamatos üzemeléséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról, a keletkezett szemét elszállításáról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
11. A kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályai elleni cselekmények
20. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás követ el, aki:
a) közterületen állatot tart, legeltet,
b) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,
c) az ebet többlakásos épület folyosóján, szájkosár nélkül és nem rövid pórázon vezet,
d) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsáló rendszeres irtásáról,
e) aki zárt rendszerű állattartás esetén nem gondoskodik a trágyalé zárt szivárgásmentes gyűjtéséről.
(2) Tilos ebet táblával tiltott helyre, területre beengedni vagy bevinni;
(3) Mindenki köteles a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását megakadályozni.
(4) Az (1-3) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
III. Fejezet
Eljárási rendelkezések
21. §
(1) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja.
(2) Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben a 2. § (1) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést kell alkalmazni.
22. §
Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás gépjárművel történő elkövetése esetén a felelősség a gépjármű üzembentartóját terheli. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha:
a) a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;
b) ha a gépjárművet más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (gépjármű hatósági jelzése, üzembentartó és használatba vevő neve, születési ideje, helye, lakcíme, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma) bizonyítja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák. E pont fennállása esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
23. §
(1) A rendeletben foglaltak betartását az Császári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője ellenőrzi.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
24. §
(1) Ez a rendelet 2018. január 15. napjával lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 7/2017. (VI. 15.) önkormányzati rendelete.
25. §
E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások esetén kell alkalmazni.
Ősz Ferenc Dr. Cserhalmi Antal
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2017. december 28.
Dr. Cserhalmi Antal
jegyző