Bakonysárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019 (VII.29.) önkormányzati rendelete
Bakonysárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019 (VII.29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 07. 30- 2019. 09. 22Bakonysárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019 (VII.29.) önkormányzati rendelete
Bakonysárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019 (VII.29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
2019-07-30-tól 2019-09-23-ig
Bakonysárkány Községi Önkormányzat
Képviselő-testületének
7/2019. (VII. 29.)
önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bakonysárkány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró állami főépítész hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (V. 30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya
1. §
A helyi településképi rendelet célja Bakonysárkány község közigazgatási területén az épített és táji környezet megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:
- Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
- Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
- Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
- Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
II. fejezet
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
3. Helyi védett értékek
3. §
A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett területi és egyedi védett értékek 1. és 2. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése; különösen az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése és a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi közművelődésben, helytörténeti ismeretterjesztésben való megjelenítése.
4. A helyi védelem fajtái
4. §
(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Az Önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott területeket.
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) Az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. §
(1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján vagy hivatalból kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan. Az egyedi védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére vonatkozik a védettség függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az Eljr. 23/B.§ (1) bekezdés szerinti értékvizsgálaton alapul.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
- a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
- a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
- a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
- a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell
- a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körülhatárolását;
- pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
- a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, fotók);
- a kezdeményezés indoklását.
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét
c) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Földügyi Osztályát,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt,
(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza az Eljr. 23/D. § által meghatározott adatokon túl a védett érték:
a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,
b) helyszínrajzot vagy térképmásolatot,
c) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedéseket.
(8) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
III. fejezet
TÁMOGATÁSI RENDSZER
6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
6. §
(1) Az Önkormányzat a védett lakóépületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását támogatással segítheti, melynek előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(2) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni, melynek részletes szabályait a Képviselő-testület alkotja meg.
IV. fejezet
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM
7. A településre vonatkozó általános területi követelmények
7. §
(1) A község közigazgatási területén két vagy többszintes tetőterű épület nem létesíthető.
(2) Pavilon és ideiglenes jellegű létesítmény: mobil elárusítóhely – időszaki önkormányzati társadalmi rendezvény helyszíne kivételével - nem létesíthető.
(3) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(4) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.
8. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
8. §
(1) Bakonysárkány teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.
(2) A település településközponti területén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(3) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezési szerint a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést korszerűsíteni kell, ezért az utak korszerűsítését zárt csapadékvíz-elvezetési rendszerrel kell tervezni és megvalósítani. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn.
(4) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia -ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját végezni
a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel;
b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos föld feletti vezetéssel lehet.
c) meglévő hálózatnál - indokolt esetben az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására - a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezeték közös egyoldali oszlopsorra fektetéssel, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők – tervezhetők és kivitelezhetők.
(5) Településképi szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell elhelyezni.
(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön.
9. Reklámokra vonatkozó előírások
9. §
(1) Bakonysárkány község teljes közigazgatási területén kizárólag a Tvtv. és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), valamint e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település településközponti területén az alábbi feltételekkel:
a) közterületen reklám közzétételére utcabútor,
b) a közművelődési célú hirdetőtábla használható.
(2) Reklámok elhelyezése
a) a közterületeken utcabútoron elhelyezett reklám:
aa) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
ab) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb.
b) a reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.
c) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ca) nem rozsdásodó;
cb) állékony;
cc) könnyen karbantartható kialakítás alkalmazható.
(3) Bakonysárkány község belterületén tilos
- szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) a gyalogosforgalmat zavaró módon elhelyezni;
- szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) közterületi zöldfelületen elhelyezni;
- reklámhordozó személyi szolgáltatást végezni.
(4) Kandelláber reklám a település belterületén nem helyezhető el.
(5) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezhető, évente összesen 12 naptári hét időszakra
10. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák elhelyezése
10. §
(1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban;
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a;
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak;
d) vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat (cég-, üzletfelirat) helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(3) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
- Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
.
11. Növényzet telepítése
11. §
(1) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet az 1. függelékben ajánlott fajtákkal.
(2) Inváziós fafajták a 2. függelékben felsoroltak nem telepíthetők.
(3) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére
a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre;
b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre;
c) fát a növekedési jellemzőitől függően
ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re –
cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;
cc) magas termetű terebélyes fák esetében legalább 6 méterre kell ültetni.
d) a 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.
e) Telken belül az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:
ea) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor az épülettől 2,0 méterre ültethető;
eb) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa épülettől 3,0 méterre ültethető;
ec) egyéb fa (diófa és más, magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől 4,0 méterre ültethető;
ed) diófa és más, magasra növő terebélyes fa épülettől 7,0 méterre ültethető.
12. A helyi területi védelem - területi építészeti követelmények
12.§
(1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.
(2) A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre)helyezhetők el. Az épület meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Hagyományos építőanyagokat kell használni, magastetős (35-45 tetőhajlásszög) kialakítással, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a népi építészet formavilágát, arányait kövessék.
(3) Kiemelten kezelendő településképi érték a település főutcájának (Béke utca) növényzete.
13. A helyi területi védelem - egyedi építészeti követelmények
13. §
(1) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:
a) hullámpala,
b) bitumenes lemezfedés,
c) műanyag hullámlemez,
d) bitumenes hullámlemez.
(2) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű és anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos méretű, színű fedéssel lehetséges. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.
(3) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezése megengedett. Az utcai homlokzaton erkély nem építhető.
14. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó építészeti követelmények
14. §
(1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. Helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást az eredeti helyén kell bemutatni.
(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.
(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(7) Helyi egyedi védettségű építmény telkén az értékes táj- és kertépítészeti alkotások (kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, medence filagória, stb.) megőrzendők; az értékes növényállomány megtartandó. Új kertépítészeti kialakítás során a helyi egyedi védettségű építmény kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokat kell alkalmazni.
(8) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.
15. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
15. §
(1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki Bakonysárkány község teljes közigazgatási területét az 1. mellékletben lehatárolt helyi területi védelem alatt álló területek, valamint a mezőgazdasági táji karakterű meghatározó területek (jellemzően nem beépített, tájba illeszkedő művelt földterületek, Má, Mk, vizek területe, környezete, V) kivételével.
(2) Előkertben az utcavonalon csak áttört kivitelű kerítés építhető.
(3) Lakóterületen kerti építmény, egyéb melléképítmény kezeletlen felületű fém és rikító színű műanyagszerkezet nem lehet.
(4) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.
16. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. §
(1) Az épületek színezése során pasztellszínek alkalmazhatók a környező beépítés színeivel összhangban.
(2) Kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez nem illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával nem helyezhetők el. Anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet. A magastetők tetőhéjalásnál műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez, valamint rikító, kirívó színek (pl.: meggyvörös, kék, zöld) nem alkalmazhatók.
(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
- Égéstermék közterületről látható homlokzaton történő kivezetése nem megengedett.
- Bitumenes, vagy műanyag hullámlemez burkolat nem alkalmazható a homlokzatokon.
(6) Trapézlemez burkolat és tető nem létesíthető.
V. fejezet
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
17. Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció
17. §
(1) Településképi tájékoztatás és konzultáció bármikor kérhető. Településképi szakmai konzultáció kötelező a település teljes közigazgatási területén minden egyszerű bejelentéses ügyben, építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve az építési engedélyezési eljárásokat és a településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.
(2) A településképi szakmai konzultációt a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.
(3) A kötelező településképi szakmai konzultációhoz a 3. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció vázlatterv szintű; a véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció – az Eljr. 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – a bemutatást segítő alábbi munkarészeket is tartalmazza:
a) fotódokumentáció a tervezési területről,
b) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
c) látványterv, vagy modellfotó.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőben rögzített állásfoglalás, javaslat a településképi kötelezés és bírság megállapítása során is figyelembe vehető.
18. Településképi véleményezési eljárás
18. §
(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
- új építmény építési engedélyezési eljárását,
- meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.
(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt estekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
19. Településképi bejelentési eljárás
19. §
(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan, valamint a 8. § (1) bekezdésben meghatározó területeken és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4. 5. 6. 9. 11. 13. 23. pontokban foglalt tevékenységek;
b) utcafronti kerítés építése, átalakítása esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az Eljr. 26/C. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt, illetve az Ákr.-ben biztosított jogszerű hallgatásával él.
(4) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Bakonysárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén 60 napon belül hozza meg.
- A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 4. melléklet szerinti kérelemre
indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően – az Eljr. 26/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a legalább 2 m2 felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, vagy látványtervet, fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.
VI. fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGSZEGÉSÉNEK ESETEI ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI
20. Településképi kötelezés és bírság
20. §
(1) Önkormányzati településképi eljárás lefolytatása szükséges, különösen:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben azok felújításakor kialakításuk nem felel meg településképi előírásoknak, nem illeszkednek a megváltozott környezetükhöz;
c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ca) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
cb) egységes megjelenésének biztosítása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul. Amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva figyelmeztetést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) A figyelmeztetés eredménytelensége esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva településképi kötelezést ad ki településképi bírság kiszabásával és határidő kiszabásával. Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tesz eleget a megadott határidőig, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(4) A településképi bírság mértéke
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30 000 - 100 000 Ft között,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén100 000 - 200 000 Ft között,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
(5) A településképi bírság adók módjára behajtható.
(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.
VII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Hatályba léptető rendelkezés
21. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a bírságok tekintetében a kihirdetéstől számított 15. napon hatályosul.
Bakonysárkány, 2019. július 10.
Ősz Ferenc dr. Cserhalmi Antal
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2019. július 29.
dr. Cserhalmi Antal
jegyző
1. melléklet
HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK
Helyi védett utcakép:
Jókai Mór utca Akai utcáig terjedő szakasza
Helyi védett terület:
Bakonysárkány településközponti része a Béke utca Akai útig terjedő szakasza
2. melléklet
HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEK (LAKÓHÁZAK/INTÉZMÉNYEK)
(az egyedi helyi védett értékek a HÉSZ alapján kerültek átvételre)
Megnevezés | hrsz | Megjegyzés |
Vasútállomás | 250 | |
Kiskápolna | 018/11; 012 | |
Iskola épülete | 44/2 | |
3. melléklet
TELEPÜLÉSKÉPI SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. r. 25.§-a alapján.
Alulírott építtető _______________________________________ (név) kérem a ____________________________________________________________________ (építési tevékenység helye) ___________________________________________ (építési tevékenység megnevezése) településképi szakmai konzultációról szóló emlékeztető kiadását.
Építtető adatai | Tervező adatai |
Építtető neve: | Tervező neve: |
Címe: | Postai címe: |
Tel/fax: | Tel/fax: |
E-mail cím: | E-mail cím: |
Kapcsolattartó neve: | Tervezői jogosultság száma: |
Postai címe: | Tervező szervezet neve: |
Tel/fax: | |
E-mail cím: | |
Építési tevékenység adatai | |
Építési tevékenység helyszíne (cím): | |
Helyrajzi száma: | |
Építési tevékenység megnevezése: |
ÉTDR azonosító:
Dátum: Aláírás:
4. melléklet
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. r. 26/B.§-a alapján.
Alulírott _______________________________________ (név) kérem a _________________
____________________________________________________ (építés tevékenység helye) ___________________________________________ (építési tevékenység megnevezése) építési tevékenységhez településképi bejelentési eljárás lefolytatását.
Bejelentő adatai | Tervező adatai | |
Bejelentő neve: | Tervező neve: | |
Lakcíme/Székhelye: | Postai címe: | |
Tel/fax: | Tel/fax: | |
E-mail cím: | E-mail cím: | |
Kapcsolattartó[1] neve: | Tervezői jogosultság száma: | |
Postai címe: | Tervező szervezet neve: | |
Tel/fax: | ||
E-mail cím: | ||
Építési tevékenység/Reklámelhelyezés/Rendeltetésváltozás adatai | ||
Építési tevékenység helyszíne (cím): | ||
Helyrajzi száma: | ||
Építési tevékenység megnevezése: | ||
Építési tevékenység elvégzésének időtartama: | ||
Rendeltetésváltozás megvalósításának időtartama: | ||
Reklámelhelyezés (a megfelelő aláhúzandó) | állandó | ideiglenes |
Ideiglenes reklámelhelyezés esetén időtartam: |
Dátum: Aláírás:
A kérelem hiányos kitöltése esetén a Korm. r. 26/C.§ b) pontja alapján a polgármester a tervezett építési tevékenységet megtiltja.
1. függelék
TELEPÍTÉSRE AJÁNLOTT NÖVÉNYFAJOK
Őshonos fafajok
Tudományos név | Magyar név |
Acer campestre | mezei juhar |
Acer platanoides | korai juhar |
Acer pseudoplatanus | hegyi juhar |
Acer tataricum | tatár juhar |
Betula pendula | közönséges nyír |
Carpinus betulus | közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica | magyar kőris |
Fraxinus excelsior | magas kőris |
Fraxinus ornus | virágos kőris |
Malus sylvestris | vadalma |
Populus nigra | fekete nyár |
Populus termula | rezgő nyár |
Prunus avium | madárcseresznye |
Prunus padus | zselnicemeggy |
Pyrus pyraster | vadkörte |
Quercus cerris | csertölgy |
Quercus petraea | kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens | molyhos tölgy |
Quercus robur | kocsányos tölgy |
Salix alba | fehér fűz |
Sorbus aria | lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia | madárberkenye |
Sorbus domestica | házi berkenye |
Sorbus torminalis | barkóca berkenye |
Tilia cordata | kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos | nagylevelű hárs |
Ulmus glabra | hegyi szil |
Ulmus laevis | vénicszil |
Ulmus minor | mezei szil |
Staphylea pinnata | mogyorós hólyagfa |
Őshonos cserjefajok
Tudományos név | Magyar név |
Berberis vulgaris | közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa | csepleszmeggy |
Cornus mas | húsos som |
Cornus sanguinea | veresgyűrű som |
Coryllus avellana | közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria | cserszömörce |
Cotoneaster niger | fekete madárbirs |
Crataegus laevigata | kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna | egybibés galagonya |
Euonymus europeus | csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus | bibircses kecskerágó |
Hedera helix | közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare | közönséges fagyal |
Lonicera xy losteum | ükörke lonc |
Prunus spinosa | kökény |
Prunus tenella | törpemandula |
Rosa canina | gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia | jajrózsa |
Rubus caesius | hamvas szeder |
Salix cinerea | rekettyefűz |
Spiraea media | szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana | ostorménfa |
Viburnum opulus | kányabangita |
Vinca minor | kis télizöld meténg |
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
Tudományos név | Magyar név |
Acer ginnala | tűzvörös juhar |
Aesculus carnea | vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum | vadgesztenye |
Catalpa bignonioides | szivarfa |
Colutea arborescens | sárga borsófa |
Corylus colurna | törökmogyoró |
Ginkgo biloba | páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides | közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera | tulipánfa |
Malus baccata | díszalma |
Platanus × acerifolia | közönséges platán |
Prunus × cistena | vérszilva |
Salix caprea | kecskefűz |
Sophora japonica | japánakác |
Sorbus rotundifolia | kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata | mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa | ezüsthárs |
Prunus fruticosa | csepleszmeggy |
Prunus serrulata | díszcseresznye |
Út menti sorfának alkalmas, a települési környezetben megszokott, de a vegetációban tájidegen fajok, fajták
Kis fák:
Tudományos név | Magyar név |
Acer platanoides ’Globosum’ | gömbjuhar |
Catalpa bignonioides ’Nana’ | gömbszivarfa |
Fraxinus ornus | virágos kőris |
Fraxinus ornus ’Mecsek’ | gömbkőris |
Koelreuteria paniculata | csörgőfa |
Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ | gömbakác |
Közepes és nagy fák (12 m felett):
Tudományos név | Magyar név |
Amennyiben nem az építtető jár eCorylus colurna | törökmogyoró |
Liriodendron tulipifera | tulipánfa |
Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) | platán |
Robinia pseudoacacia | akác |
Tilia cordata és fajtái | kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos és fajtái | nagylevelű hárs |
Tilia tomentosa és fajtái | ezüst hárs |
Tilia americana és fajtái | amerikai hárs |
Tilia euchlora és fajtái | krími hárs |
2. függelék
NEM ÜLTETHETŐ FÁS SZÁRÚ NÖVÉNYEK
Tudományos név | Magyar név |
Padus serotina | Kései meggy |
Ailanthus altissima | Mirigyes bálványfa (ecetfa) |
Amorpha fruticosa | Cserjés gyalogakác |
Fallopian sp. | Japán keserűfű |
Solidago canadensis | Kanadai aranyvessző |
Asclepias syriaca | Selyemkóró |
Fallopian aubertii | Kínai tatáriszalag |
Amennyiben nem az építtető jár e